duda fn 6A

1. (Népr v. Zene is) ’bőrduda’ ❖ Az halmoknak eddig való pásztori tsak a’ szélel béllett paraszti dudának izetlen hangját hallatták (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 110) | Fönt az óriási boglya kemencze tetején ült a csárdás mindenese, kedélyesen nyeggetve a fekete kecskéből készitett dudát (1856 Szigeti József 8445003, 75) | A Ruffónak volt dudája. Lámagidó bőréből csinálta. Billegető sípot, tutuló trombitát maga gondolt ki hozzá, bámbuszból, pálmacsutakból (1904 Jókai Mór CD18) | Reggelre már megindult a norfolki lovasság, a skót lovasság, […] és Sir Bertie-nek is mennie kellett vidám sípszóval, skót dudákkal (1915 Szomory Dezső CD10) | [Mellkasom] összelappadva mint a duda amiből kifújták a levegőt (1938 Karinthy Frigyes 9309100, 8) | Némely hangszernek, például a dudának van valamilyen szüntelen, panaszos mellékhangja (1985 Bodor Pál 1019055, 167).

1a. (nyj) ’disznóhólyagból v. vékony bőrből készült hártyával feszesen bekötött köcsög v. fazék, amely a közepébe erősített megnedvesített v. meggyantázott nádszál dörzsölésétől mély, morgó hangot ad; köcsögduda’ ❖ Az eggyik fűzfa sípon, a’ másik brugó dudán játszotta-el a’ Clarinet szép módusát (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 465) | [Regöléskor] hangszerül tejes-köcsögből készűlt dudát, lánczos botot, kettős furulyát és egy csengőt használnak (1902 Sebestyén Gyula C3001, 271) | Van a nép kezén egy másik ősi hangszer is, amit szintén dudának neveznek a Balatonvidéken. Ez nem más, mint egy cserépfazék, amelynek száját disznóhólyaggal kötik be. A hólyag közepébe nádszálat erősítenek, amelyen a megnyálazott hüvelyk- és mutató-ujjat huzogatják (1911 Malonyay Dezső CD07) | vízbe mártogatták a köcsögdudások az ujjaikat, hogy kezük jobban tapadjon a megnedvesített nádszárhoz, s így jobban szóljon a duda (2000 Gyurácz Ferenc CD36).

1b. (nyj) ’rendsz. nádból, tökszárból készített egyszerű síp’ ❖ die Pfeife. Duda. Sip. Furuja (1799 Gyarmathi Sámuel C1945, 310) | mindenféle fából csinált dudán tudott sípolni (1817 Czövek István ford. C1238, 424) | tökszárából dudát vágott magának (1915 Kosztolányi Dezső 9359335, 6).

1c. ’ezek vmelyikének hangja; dudaszó’ ❖ mihelyt hallotta Vitézek’ dudáját, Álgyúkkal baſsusra süttette nótáját (1789 Barcsay Ábrahám 7019003, 82) | néha a’ sürüből egy magányos duda, vagy furuglya is kihangzott (1845 Eötvös József 8126005, 124) | A duda közelebb hallik (1919 Szép Ernő 9665041, 115) | [a hat északír megye] tegnap csakúgy zengett a protestánsok dudáitól, dobjaitól, ahogy végigvonultak a tartományon (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈figyelemfelkeltés céljából autón, hajón stb.〉 erőteljes, mély v. éles tülköléssel jelt adó eszköz v. készülék, ill. ennek hangja’ ❖ egy kis gőzhajót találtam, szorosan a parthoz kötözve. Halkan surranó gőz szivárgott a dudája nyakán (1960 Bernáth Aurél 9052001, 358) | A markoló masinás haver még rá is bőgette a dudáját, hogy hé, gyerünk a placcról (1962 Népszabadság nov. 9. C4814, 6) | A katonák terepszínű dzsippel érkeztek, addig nyomták a dudát, amíg mindenki előszállingózott a házakból (1989 Lázár Ervin 2025056, 36) | akinek nagyobb kocsija van és erősebb dudája, annak van elsőbbsége (1996 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’vmely időpont elérkeztét, kül. vminek a kezdetét v. végét átható, kürtszerű hanggal jelző (elektromos) készülék, ill. ennek hangja’ ❖ ma balkezes szent erő kerget, hogy kiáltsam át a gyárak bő dudáját (1915 Kassák Lajos CD10) | [a tömeg hangja] nekiverődött a hegyeknek s elvegyült a munkába szólító második duda hangjával (1950 Balla Károly² C3634, 46) | A munkaidő alatt egyetlen szünet van, húsz percig tart. 9 órakor (délután 1/2 6-kor) megszólal a duda, eszünk (1979 Haraszti Miklós 9814005, 145) | a jászalsószentgyörgyi malomnak dudája, amely reggelenként hívta a parasztokat (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Megszólalt a duda, véget ért a [kosárlabda-]mérkőzés (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ’jelzések leadására haszn., (műanyagból, papírból stb. készített,) tölcsér alakú egyszerű eszköz, trombita’ ❖ duda: kürt, trombita (1895 Magyar Nyelvőr C5958, 477) | [A tüntetésen] egyre sűrűbb tömeg, a sípok, dudák túlharsogják az emberi szót (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az asztalitenisz-mérkőzésen] szóltak a dudák, szirénák, dobok, kereplők (1999 Magyar Hírlap CD09).

5. (durva v. tréf)(nagy) női mell’ ❖ éjjel egy óra magasságában földerengenek a képernyőn az Orbitális dudák sorozat pikáns, egyszersmind monumentális képei (1995 Magyar Hírlap CD09) | Micike Kőbányán óriási dudákkal mindent megtesz neked, amiről csak álmodtál (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: autó-, bőr~, köcsög~.

ÖE: ~síp.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. duda¹

duda főnév 6A
1. (Népr v. Zene is)
Az halmoknak eddig való pásztori tsak a’ szélel béllett paraszti dudának izetlen hangját hallatták
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Fönt az óriási boglya kemencze tetején ült a csárdás mindenese, kedélyesen nyeggetve a fekete kecskéből készitett dudát
(1856 Szigeti József)
A Ruffónak volt dudája. Lámagidó bőréből csinálta. Billegető sípot, tutuló trombitát maga gondolt ki hozzá, bámbuszból, pálmacsutakból
(1904 Jókai Mór)
Reggelre már megindult a norfolki lovasság, a skót lovasság, […] és Sir Bertie-nek is mennie kellett vidám sípszóval, skót dudákkal
(1915 Szomory Dezső)
[Mellkasom] összelappadva mint a duda amiből kifújták a levegőt
(1938 Karinthy Frigyes)
Némely hangszernek, például a dudának van valamilyen szüntelen, panaszos mellékhangja
(1985 Bodor Pál)
1a. (nyj)
disznóhólyagból v. vékony bőrből készült hártyával feszesen bekötött köcsög v. fazék, amely a közepébe erősített megnedvesített v. meggyantázott nádszál dörzsölésétől mély, morgó hangot ad; köcsögduda
Az eggyik fűzfa sípon, a’ másik brugó dudán játszotta-el a’ Clarinet szép módusát
(1811 Kazinczy Ferenc)
[Regöléskor] hangszerül tejes-köcsögből készűlt dudát, lánczos botot, kettős furulyát és egy csengőt használnak
(1902 Sebestyén Gyula)
Van a nép kezén egy másik ősi hangszer is, amit szintén dudának neveznek a Balatonvidéken. Ez nem más, mint egy cserépfazék, amelynek száját disznóhólyaggal kötik be. A hólyag közepébe nádszálat erősítenek, amelyen a megnyálazott hüvelyk- és mutató-ujjat huzogatják
(1911 Malonyay Dezső)
vízbe mártogatták a köcsögdudások az ujjaikat, hogy kezük jobban tapadjon a megnedvesített nádszárhoz, s így jobban szóljon a duda
(2000 Gyurácz Ferenc)
1b. (nyj)
rendsz. nádból, tökszárból készített egyszerű síp
die Pfeife. Duda. Sip. Furuja
(1799 Gyarmathi Sámuel)
mindenféle fából csinált dudán tudott sípolni
(1817 Czövek István ford.)
tökszárából dudát vágott magának
(1915 Kosztolányi Dezső)
1c.
ezek vmelyikének hangja; dudaszó
mihelyt hallotta Vitézek’ dudáját, Álgyúkkal baſsusra süttette nótáját
(1789 Barcsay Ábrahám)
néha a’ sürüből egy magányos duda, vagy furuglya is kihangzott
(1845 Eötvös József)
A duda közelebb hallik
(1919 Szép Ernő)
[a hat északír megye] tegnap csakúgy zengett a protestánsok dudáitól, dobjaitól, ahogy végigvonultak a tartományon
(2000 Magyar Hírlap)
2.
〈figyelemfelkeltés céljából autón, hajón stb.〉 erőteljes, mély v. éles tülköléssel jelt adó eszköz v. készülék, ill. ennek hangja
egy kis gőzhajót találtam, szorosan a parthoz kötözve. Halkan surranó gőz szivárgott a dudája nyakán
(1960 Bernáth Aurél)
A markoló masinás haver még rá is bőgette a dudáját, hogy hé, gyerünk a placcról
(1962 Népszabadság nov. 9.)
A katonák terepszínű dzsippel érkeztek, addig nyomták a dudát, amíg mindenki előszállingózott a házakból
(1989 Lázár Ervin)
akinek nagyobb kocsija van és erősebb dudája, annak van elsőbbsége
(1996 Országgyűlési Napló)
3.
vmely időpont elérkeztét, kül. vminek a kezdetét v. végét átható, kürtszerű hanggal jelző (elektromos) készülék, ill. ennek hangja
ma balkezes szent erő kerget, hogy kiáltsam át a gyárak bő dudáját
(1915 Kassák Lajos)
[a tömeg hangja] nekiverődött a hegyeknek s elvegyült a munkába szólító második duda hangjával
(1950 Balla Károly²)
A munkaidő alatt egyetlen szünet van, húsz percig tart. 9 órakor (délután 1/2 6-kor) megszólal a duda, eszünk
(1979 Haraszti Miklós)
a jászalsószentgyörgyi malomnak dudája, amely reggelenként hívta a parasztokat
(1993 Országgyűlési Napló)
Megszólalt a duda, véget ért a [kosárlabda-]mérkőzés
(1997 Magyar Hírlap)
4.
jelzések leadására haszn., (műanyagból, papírból stb. készített,) tölcsér alakú egyszerű eszköz, trombita
duda: kürt, trombita
(1895 Magyar Nyelvőr)
[A tüntetésen] egyre sűrűbb tömeg, a sípok, dudák túlharsogják az emberi szót
(1997 Magyar Hírlap)
[az asztalitenisz-mérkőzésen] szóltak a dudák, szirénák, dobok, kereplők
(1999 Magyar Hírlap)
5. (durva v. tréf)
(nagy) női mell
éjjel egy óra magasságában földerengenek a képernyőn az Orbitális dudák sorozat pikáns, egyszersmind monumentális képei
(1995 Magyar Hírlap)
Micike Kőbányán óriási dudákkal mindent megtesz neked, amiről csak álmodtál
(2000 Magyar Hírlap)
ÖE: dudasíp
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. duda¹

Beállítások