duruzsol ige 1a

1. tn ’egyenletes mozgásával, működésével halk, monoton, mély színezetű hangot ad v. kelt vmi’ ❖ Duruzsol a bojtár szájában a doromb (1867 Zalár József C2091, 99) | három helyes kis szobalány duruzsoltatott egy-egy Glória-porszívót a szőnyegen, egymás mögött (1935 Szép Ernő 9665045, 166) | A rokkák itt is, ott is egyenletesen és megállás nélkül duruzsoltak (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 18) | Az autó motorja halkan duruzsolt (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 132) | Lacival – miközben mesélt – nagyokat hallgattunk. Csak a kamera duruzsolt szorgosan (1990 Lovass Zoltán 1097002, 213).

1a. ’〈csendesen, egyenletesen égő tűz, ill. kályha, kémény stb.〉 egybefolyó, kellemesen zsongító hangot ad’ ❖ Duruzsolt [a kályha] tüze (1897 Szabóné Nogáll Janka C3774, 190) | A hű, vén kályha halkan duruzsol (1928 e. Tóth Árpád 9720053, 185) | a tűzhely duruzsol (1965 Kárpáti Kamil 1076021, 63) | Milyen jó is a hosszú, téli estéken, mint ilyenkor, januárban, a duruzsoló tűznél olvasgatni, zenét hallgatni (1997 Lakáskultúra CD39).

1b. ’〈folyadék, ill. az azt tartalmazó edény fövés v. forrás közben:〉 halk, sistergő hangot hallat’ ❖ A tea forr és duruzsol (1906 Ambrus Zoltán C0594, 41) | főtt, zümmögött, duruzsolt, kavargott a butykosban a varázsital (1927 Benedek Elek 1015001, 14) | halk szamovár duruzsol (1938 Dsida Jenő CD01).

1c. ’〈darázs, légy stb.〉 zümmög’ ❖ Jöhet kelmed, egy dongó se duruzsol az udvaron (1877 Lukácsy Sándor C2945, 48) | A kerti lámpákat körülrepdesték az esti bogarak, selyemszárnyú pillék, duruzsoló lepkék (1927 Krúdy Gyula CD54) | Nektár ízű az est. Nem csoda, ha megbolondulnak a rovarok, és eszeveszetten duruzsolnak a fürtös virágoknak (1966 Sipkay Barna 9606001, 31).

1d. (ritk) ’〈macska〉 dorombol’ ❖ A hizelgő macska oda űl ölébe, ő úgy cirógatja, mig eme durúzsol (1862 Székely József C2719, 51) | A fekete macska álmosan durúzsolt a kuczkóban (1900 Móricz Pál² C3210, 23) | Mint a kis macska, de az jobban tud duruzsolni és mosakodni, a csöppség csak áll, csak áll reménytelenül (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 6).

1e. (irod) ’〈szél〉 folyamatosan kellemes, lágy hangokat keltve fújdogál’ ❖ Csak a szél duruzsolt messze, valahol az ablakok mögött és idebent Szekszti Judit mesélt (1913 Krúdy Gyula C2841, 37) | tán a szél duruzsol (1921 Komor András CD10).

2. tn ’〈(emberi) hang, zene〉 halkan, (lágyan,) mélyen zengve folyamatosan szól’ ❖ A szemtelen – mondta halk, duruzsoló nevetéssel Paula (1912 Krúdy Gyula C5203, 159) | [A hölgy] odasímul a táncosához, szinte elvész a karjában, alig látható, szép tündér a szerelmes vággyal teli sötétben, amelyet átsző a duruzsoló zene finom szálaival… (1942 Hunyady Sándor 9266004, 105) | Az igen sok, bizonyos fokig szinkron működő agysejt […] elektromos jelei hasonlóak egy nagy teremben beszélgető tömeg duruzsoló hangjához (1988 Tények könyve CD37).

2a. ts (nyj) ’halkan dúdolgat vmit vki’ ❖ [A nagyságos asszony] férje, Morvai Pál, csak éjfél után jött haza, egy orfeumi kuplét duruzsolva a lépcsőn (1897 Kazár Emil C2513, 60) | A lány halkan duruzsolt mögötte egy nótát (1911 Móricz Zsigmond C3228, 101).

3. tn ’halkan(, kedveskedve,) egyenletesen mormogó hangon beszél vki’ ❖ durúzsolva olvas (1850 Dobsa Lajos C1420, 19) | Pákosztos eb, duruzsló oldalborda […]. Az embert […] indulatba hozzák (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 306) | Anyám odajött s édes csöndes hangján duruzsolva biztatgatott, hogy nincs semmi baj (1932 Móricz Zsigmond C5110, 242) | kicsi gyerekkoromban Péntek Vera, egy utcánkbeli kamasz lány az eperfa alatt, a sziklán üldögélve szokott ölébe venni engem, és duruzsolt ott nekem, vagy inkább magának, mindenféle szomorú dolgokról (1986 Gion Nándor 9190001, 7).

3a. ts ’így mond(, hajtogat) vmit vki’ ❖ Hogy ne duruzsolják: „lám, még a rajtavalója is a szegénység kiáltó jele […]” (1881 Palotás Fausztin C3409, 69) | Keresztes az imádságot duruzsolva, nézegeti a kapott kártyákat (1895 Gárdonyi Géza C1826, 37) | [Boka] durúzsol becézgető szavakat a fülét billegető, olykor-olykor fölnyihogó [lónak] (1942 Kodolányi János 9342003, 9) | Szívem szerint már rég ágyba bújtam volna, de házigazdáink egyre csak duruzsolták a magukét (1996 Magyar Hírlap CD09).

3b. tn (kissé rég) ’elégedetlensége kifejezéseként dohogva morgolódik vki’ ❖ [Farkas, Szécsi Mária várnagya] a kapunak duruzsolva haladt: „Asszonyunk oly furcsa! de már csak megnézem, Mi ördög van irva ezen a levélen?” (1847 Tompa Mihály 8484061, 18) | [Klemm Jusztin] örökké duruzsolt a magyarországi lassu igazság ellen (1892 Tömörkény István 8493007, 71) | A kagán ez ajándékot [ti. az aranykerevetet] egykedvűen, sőt duruzsolva fogadta […], ízléstelennek, szegényesnek és a maga méltóságához épenséggel nem illőnek találta (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | [a középosztály zöme a parancsuralmi rendszerben] az ízlése és értelme nevében tovább duruzsolna, dohogna, mint névtelen és alig cselekvő, de azért mégis számottevő ellenzék (1935 Kosztolányi Dezső 9359254, 240).

ÖU: bele~, el~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

duruzsol ige 1a
1. tárgyatlan
egyenletes mozgásával, működésével halk, monoton, mély színezetű hangot ad v. kelt vmi
Duruzsol a bojtár szájában a doromb
(1867 Zalár József)
három helyes kis szobalány duruzsoltatott egy-egy Glória-porszívót a szőnyegen, egymás mögött
(1935 Szép Ernő)
A rokkák itt is, ott is egyenletesen és megállás nélkül duruzsoltak
(1954 Makai Imre ford.Tolsztoj²)
Az autó motorja halkan duruzsolt
(1969 Bertha Bulcsu)
Lacival – miközben mesélt – nagyokat hallgattunk. Csak a kamera duruzsolt szorgosan
(1990 Lovass Zoltán)
1a.
〈csendesen, egyenletesen égő tűz, ill. kályha, kémény stb.〉 egybefolyó, kellemesen zsongító hangot ad
Duruzsolt [a kályha] tüze
(1897 Szabóné Nogáll Janka)
A hű, vén kályha halkan duruzsol
(1928 e. Tóth Árpád)
a tűzhely duruzsol
(1965 Kárpáti Kamil)
Milyen jó is a hosszú, téli estéken, mint ilyenkor, januárban, a duruzsoló tűznél olvasgatni, zenét hallgatni
(1997 Lakáskultúra)
1b.
〈folyadék, ill. az azt tartalmazó edény fövés v. forrás közben:〉 halk, sistergő hangot hallat
A tea forr és duruzsol
(1906 Ambrus Zoltán)
főtt, zümmögött, duruzsolt, kavargott a butykosban a varázsital
(1927 Benedek Elek)
halk szamovár duruzsol
(1938 Dsida Jenő)
1c.
〈darázs, légy stb.〉 zümmög
Jöhet kelmed, egy dongó se duruzsol az udvaron
(1877 Lukácsy Sándor)
A kerti lámpákat körülrepdesték az esti bogarak, selyemszárnyú pillék, duruzsoló lepkék
(1927 Krúdy Gyula)
Nektár ízű az est. Nem csoda, ha megbolondulnak a rovarok, és eszeveszetten duruzsolnak a fürtös virágoknak
(1966 Sipkay Barna)
1d. (ritk)
〈macska〉 dorombol
A hizelgő macska oda űl ölébe, ő úgy cirógatja, mig eme durúzsol
(1862 Székely József)
A fekete macska álmosan durúzsolt a kuczkóban
(1900 Móricz Pál²)
Mint a kis macska, de az jobban tud duruzsolni és mosakodni, a csöppség csak áll, csak áll reménytelenül
(1941 Móricz Zsigmond)
1e. (irod)
〈szél〉 folyamatosan kellemes, lágy hangokat keltve fújdogál
Csak a szél duruzsolt messze, valahol az ablakok mögött és idebent Szekszti Judit mesélt
(1913 Krúdy Gyula)
tán a szél duruzsol
(1921 Komor András)
2. tárgyatlan
(emberi) hang, zene〉 halkan, (lágyan,) mélyen zengve folyamatosan szól
A szemtelen – mondta halk, duruzsoló nevetéssel Paula
(1912 Krúdy Gyula)
[A hölgy] odasímul a táncosához, szinte elvész a karjában, alig látható, szép tündér a szerelmes vággyal teli sötétben, amelyet átsző a duruzsoló zene finom szálaival…
(1942 Hunyady Sándor)
Az igen sok, bizonyos fokig szinkron működő agysejt […] elektromos jelei hasonlóak egy nagy teremben beszélgető tömeg duruzsoló hangjához
(1988 Tények könyve)
2a. tárgyas (nyj)
halkan dúdolgat vmit vki
[A nagyságos asszony] férje, Morvai Pál, csak éjfél után jött haza, egy orfeumi kuplét duruzsolva a lépcsőn
(1897 Kazár Emil)
A lány halkan duruzsolt mögötte egy nótát
(1911 Móricz Zsigmond)
3. tárgyatlan
halkan(, kedveskedve,) egyenletesen mormogó hangon beszél vki
durúzsolva olvas
(1850 Dobsa Lajos)
Pákosztos eb, duruzsló oldalborda […]. Az embert […] indulatba hozzák
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
Anyám odajött s édes csöndes hangján duruzsolva biztatgatott, hogy nincs semmi baj
(1932 Móricz Zsigmond)
kicsi gyerekkoromban Péntek Vera, egy utcánkbeli kamasz lány az eperfa alatt, a sziklán üldögélve szokott ölébe venni engem, és duruzsolt ott nekem, vagy inkább magának, mindenféle szomorú dolgokról
(1986 Gion Nándor)
3a. tárgyas
így mond(, hajtogat) vmit vki
Hogy ne duruzsolják: „lám, még a rajtavalója is a szegénység kiáltó jele […]
(1881 Palotás Fausztin)
Keresztes az imádságot duruzsolva, nézegeti a kapott kártyákat
(1895 Gárdonyi Géza)
[Boka] durúzsol becézgető szavakat a fülét billegető, olykor-olykor fölnyihogó [lónak]
(1942 Kodolányi János)
Szívem szerint már rég ágyba bújtam volna, de házigazdáink egyre csak duruzsolták a magukét
(1996 Magyar Hírlap)
3b. tárgyatlan (kissé rég)
elégedetlensége kifejezéseként dohogva morgolódik vki
[Farkas, Szécsi Mária várnagya] a kapunak duruzsolva haladt: „Asszonyunk oly furcsa! de már csak megnézem, Mi ördög van irva ezen a levélen?”
(1847 Tompa Mihály)
[Klemm Jusztin] örökké duruzsolt a magyarországi lassu igazság ellen
(1892 Tömörkény István)
A kagán ez ajándékot [ti. az aranykerevetet] egykedvűen, sőt duruzsolva fogadta […], ízléstelennek, szegényesnek és a maga méltóságához épenséggel nem illőnek találta
(1900 Nagy képes világtörténet)
[a középosztály zöme a parancsuralmi rendszerben] az ízlése és értelme nevében tovább duruzsolna, dohogna, mint névtelen és alig cselekvő, de azért mégis számottevő ellenzék
(1935 Kosztolányi Dezső)
ÖU: beleduruzsol, elduruzsol
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások