e l. ez¹

ez¹ mut nm 24B1 (fn-i értékben, ebbe, ebben, ebből, eddig, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, ezért, ezen, ezt v. ragkettőzéssel eztet, ezzé, ezzel v. evvel ragos alakokban is)  e (kül. kijelölő jelzőként, ált. mássalhangzóval kezdődő szó előtt)

1. ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben közel(ebb)i megjelölt, az itt közel(ebb) levő ember, állat, dolog’ ❖ Mi ez itt, a’ mi ide van írva? (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 186) | Nézd ezt is itt (a’ halottra mutat) meg nem védelmezé a’ tisztes ősz haj (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 37) | előttem a budai halmok még ki sem zöldült erdőktől koszorúzva, […] köröskörül az elkeresztelt lugasok: az ott Lujza, ez Margit, emez Sarolta (1889 Justh Zsigmond 8213009, 367) | Odavitték áldozatukat az Úr elé: hat födeles szekeret és tizenkét szarvasmarhát […]. Az Úr ezt mondta Mózesnek: Vedd át tőlük ezeket a kijelentés sátrának szolgálatára (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. (pejor is) ’〈rámutatással v. anélkül, ill. anaforikus használatban, kül. személyre vonatkoztatva:〉ő²’ ❖ Kleombroteſt, Ágiſt, hozzánk kell hívatni, Király elttnk jó ezeket vallatni (1772 Bessenyei György¹ C1076, 99) | Hannulikot igen is ismerem, és jó Barátom nékem […]. – Különössen örvendem tehát véle való igen szép leveledzésedet. Ez igazán derék ember (1806 Cserey Farkas² C2557, 30) | No-no, öreg! csínján. – Olyan ez! kimondja, S megteszi amit mond (1879 Arany János 8014003, 77) | Én tudtam – messze anyám, rokonom van, ezek idegenek (1935 József Attila 9282127, 269) | – Miért – mondta az anyám –, csak nem félsz tőlük? Katona vagy te is. – Az, de jobb szeretnék ezekkel nem találkozni (1948 Sarkadi Imre 9586010, 43).

2. (alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’〈nyomatékosan:〉 a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. időben v. mentálisan, érzelmileg közeli ember, állat, dolog’ ❖ Ez már régi kérdés s rendes feszegetés, Hogy midn Édenben ln els teremtés – Vajjon mi lehetett Évának almája? (1772 Barcsay Ábrahám 7019024, 49) | Ez a futár Bárzsing úr. – No, ettől nem kérdezősködöm Béla felől – szólt elkedvetlenülten Lávayné, mikor a nevét meghallotta; – mert ez mindig hazudik (1862–1863 Jókai Mór 8209008, 123) | Kés van a markomban evvel vágom el torkodat! (1915 Móricz Zsigmond CD10) | ezen a lovon ül majd s ezen vágtat át a világ felett (1937 e. Dallos Sándor 9098005, 195) | én önnel értek egyet, mert ön is ezt mondta, hogy édes mindegy (1998 Országgyűlési Napló CD62) | A főhajót meredek hajlású tető, míg az oldalhajókat erre merőleges gerincű nyeregtetősor fedi (2000 Benczik Gyula CD36).

2a. ’a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. az időben v. mentálisan, érzelmileg közelivel azonos minőségű v. hozzá hasonló személy, dolog’ ❖ Nézd ki már, hogy a szöllö vesszö mitsoda tulajdonsággal, mesterséggel változtattya a föld nedvességét borrá, tüzzé, (spiritussá) ot, hol mellette a szilvafa, szilva ezzé módollya (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 486) | Ó, nem ez voltam én, higyjétek el, szent isten, én nem ezt akartam! (1918 Havas Gyula CD10) | Szeretlek s nem szeretlek én, őrült s nem őrült, ez vagyok (1962 Devecseri Gábor ford.–Anakreón 9108040, 16) | Absztrakt geometria, absztrakt algebra stb., a matematika tehát most már nem szól semmi konkrétumról, csak elvont struktúrákról? Ezzé vált volna a matematika súlyos problémák megoldása után? (2002 Természet Világa CD50).

2b. (alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’a most szóban forgó, az imént említett v. a most említendő, ill. időben v. mentálisan, érzelmileg közeli cselekvés, történés, tény’ ❖ elö-ſzör Tokaj hozta-el italát, Éj-fél közt lepvén-meg a’ Hertzeg’ aſztalát. Ez után kezdödtek a’ nóták zengeni, ’S hangjokkal az erdök, és Egek rengeni: Eztet Trágédia követte végtére, Mellyet a’ ſzép ſereg jádzatot kedvére (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 13) | Miért nem őrizte gyűrűjét jobban? ezért is bűnhödnie kell (1881 Szász Károly² 8426059, 118) | Éltem – és ebbe más is belehalt már (1936 József Attila 9282154, 334) | „Hogyan tud majd meglenni színpad nélkül?” kérdeztem. „Bolond ember – felelte –, olyan, mintha azt kérdezné: hogyan bírom ki éhezés-szomjazás nélkül! Se testem, se lelkem nem kívánja már ezt, amit itt csinálok! (1964 Ascher Oszkár 9010001, 158) | tartani kellett attól, hogy a lóállomány néhány hónap alatt teljesen tönkremegy. Ennek elkerülése érdekében a lovak zömét több száz kilométerre hátravonták (2010 Ungváry Krisztián 3330001, 33).

2c. (diskurzusdeixisben) ’〈a közvetlen szövegelőzményben kifejtett állításra, kérdésre utalva〉’ ❖ azt beſzéllik, hogy tegnap éjtſzaka késön látták a’ Bojárdót hozzád menni, és a’ ſzobád’ ajtajának haſadékán jól ki-vették, hogy ti-együtt igen bátorságos ſzövetséggel barátkoztatok, illetlen foglalatoſságtok után pedig együtt le-feküttetek; mond-meg moſt nékem: ha ez igaz-é? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 277) | – Barátom, úgy-e, ön Szevillából szökött meg? – Miért tetszik ezt kérdezni? (1862 Szokoly Viktor 8452004, 116) | – Biztos vagy ebben, Ervin? (1937 Szerb Antal 9668030, 145) | – Ó, a gimi! – nézett maga elé apu üzlettársa elkalandozó tekintettel. – Azok az igazán szép évek! Az első buli, az első szerelem, az első intő… – Ez így van – vette át a szót apu (2010 Leiner Laura 3208001, 20).

2d. (alanyesetben, utalószószerűen is) ’〈személyre utalva az ő szem nm helyett is: helyeslő, megerősítő v. elismerő, ill. rosszalló kifejezésben〉’ ❖ A’ Pargaménás Gróf, Kastélyos Nemesség, Tzímer’ ’s Diplomával ditseked Község, Hajdant mind Paraſzt vólt: ’s ez ám a’ ditsség: Hogy jeles tetteket követte tiſzteség (1772 Orczy Lőrinc C0794, 41) | Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton, Nem terem ma párja hetedhét országon (1846 Arany János 8014001, 99) | Engem utál, gyűlöl, nem bízik bennem, érzi, hogy gonosz vagyok, fél tőlem, ez az: fél tőlem (1917 Moly Tamás CD10) | Dávid fiam, – mondta felsugárzó jókedvvel, – látod, ez aztán derék dolog (1921 Bíró Lajos 9059001, 13) | – Ez igen! … Hát hiába, a Zoli … (1969 Mándy Iván 9420022, 74) | Ez már aztán mindennek a teteje! (2002 Országgyűlési Napló CD62).

2e. (ismételve v. az az szóval, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott (több) személy, dolog, körülmény stb. helyettesítésére〉’ ❖ Ezt ’s ezt hallom erröl az Emberröl, de magam ſe hiſzem (1781 Gombási István ford. C1883, 103) | Midőn ez országgyülésen mi, alsó tábla azt állítottuk, hogy ennek és annak meg kell történnie, mert azt mi akarjuk s mi a nemzet akaratának képviselői vagyunk, mit feleltek rá? (1845 Szemere Bertalan 8437011, 236) | Az idősebb emberek el tudják mondani az érdeklődő idegennek, hogy [a krokodil] ezt meg azt, ennek meg annak a fiát, annak és annak az ivadékát s azonkívül még sok lovat, tevét, öszvért, szamarat, kutyát, juhot, kecskét rántott le a zavaros habokba s evett meg (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Való igaz az, amit Békesi László képviselőtársunk elmondott, az önkormányzati törvény megköveteli, hogy ez és ez és ez és ez szintén törvényileg szabályozva legyen (1990 Országgyűlési Napló CD62).

2f. ’〈Kötött szókapcsolatok vezérszavaként gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal.〉’ • ennek előtte (/vál) ’ezelőtt, ill. régen’ ❖ Bánffi György Wesselényi Farkasnével egybenszűrte a levet ennek előtte nem sok idővel (1775 Rettegi György 7282003, 357) | Ennek előtte Sziléziában is valának úgy nevezett mesterdalnokok, a kik nyilvános gyülekezeteket tartottak a városházán és dalaikkal versenyeztek (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Mintha most ébrednék rá, hogy ennek előtte soha nem láttam őket (1986 Nádas Péter 9466003, 236) • ennek felette (rég) ’ezenfelül, ezenkívül’ ❖ Arról az Óldaláról vágja pedig-el a’ Mettzö a’ Veſzſzöt, a’ honnét Termö ſzem Mettzö kése alá nem eſik; mert külömbben a’ Veſzſzöböl ki-ſzivárgó Nedveſség a’ Szemet meg-vakittya. Ennek-felette a’ Mettzéſt alólról fel-felé és hárántékosan tegye (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 223) | Nem egy két helyen találtatnak ollyan nagy bőrfábrikák is, a’ mellyekben nem tsak az hogy a’ bőröknek minden lehető nemeik készíttetnek; hanem ennekfelette azok meg is festetnek és aranyoztatnak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 403) • ennek okáért (kissé rég) ’ezen ok miatt, ezért¹’ ❖ [Vesta] kápolnája elött egy Ciprus, avagy boroſtyán fa-is ſzokott ültetni, és azt vélék az emberek, hogy addég léſzen ſzeréntsés a’ ház, valameddég zöldségében meg-marad a’ fa. Ennek okáért ſzorgalmatoſſan viſelték gondgyát a’ Cyprus-fának (1774 Dugonics András C1484, 209) | az 1873. évi közgazdasági válság hatása alatt, a mely állandó árhanyatlást idézett elő, a vasgyárak messzebbmenő központosítása és újjászervezése vált szükségessé, hogy a nyersvas és a fűtőanyag, stb. szállításán megtakarításokat lehessen eszközölni. Ennek okáért a Bessemer-kohót és az ustrońi hengerelőművet Trzyniecbe helyezték át (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hiába termelték külön-külön a szőlőt, a mustot együtt erjesztették. Nagy musttömeg, nagy hő, nagy hőben pedig, ha hiányoznak az automatizált, nyomban reagáló hűtőberendezések, tejsav képződik. Itt kezdődtek a szocialista bor betegségei, a „borhibák”. Ennek okáért a magyar szakkönyvek fő témája a borhibák kezelése (2000 Magyar Hírlap CD09) • ennek utána (/vál) ’a szövegkörnyezetben most meghatározott v. a mostani esemény után, ezután’ ❖ Királyi ſzavamnak erejével im tégedet moſtanság valóságos Grófnénak nevezlek, élj ezen névvel ennek utánna mindenek elött (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 43) | Iszákos élete miatt sok perpatvar volt közte és felesége között, a minek elválás lett a vége. Ennek utána még nagyobb mértékben folytatta a férj az ivást (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6) | Déltől másnap reggel hétig feküdtem a szőnyegen, mint egy halott, de aztán fölkeltem, elszívtam a kávéhoz két cigarettát, ennek utána zuhanyoztam, fölöltöztem (1989 Csengey Dénes 1028001, 5).

3. ’〈az az, amaz mut nm-sal szembeállítva:〉 az egyik személy v. dolog’ ❖ jó mind a’ Járó, mind a’ Fejös-Marhát az Ugar Földeken termett külömb-külömb-féle Nyári Veteményekkel […] egéſz Nyáron által ottan tartani, úgy hogy, hol ezt, hol amazt adja nékie az ember (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 99) | az én elméletem ellen felhozott és felhozható érvek egy cseppel sem erősebbek, mint a mellette felhozottak; feltevés ez is, az is (1868 Orbán Balázs 8340002, 33) | A sétatéren pedig fecsegett, viháncolt, nevetgélt, hol ezzel, hol azzal (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 83) | Az ember nem tudja, mekkora jelentőséget tulajdonítson ennek vagy annak (2002 Gedeon Béla ford.–Adams 3117003, 163).

4. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt) ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben közel(ebb)i megjelölt, az itt közel(ebb) levő 〈ember, állat, dolog〉’ ❖ jöve a’ sír-ásó Kérdé tle: kijé itt ez a’ koporſo? (1776 Kónyi János ford.–Gellert 7190018, 21) | Tudván Lichtenberg (nevezetes német természettudós) milly nehéz a tudatlan népet valami okosra bírni, ezért jött ez elmés ötletre, hogy a réteken vagy szántóföldeken magánosan álló minden fa csúcsaira egy táblát kellene szegezni, mellyre nagy betűkkel ez lenne irva: „tudtára adatik mindenkinek, hogy ez alatt a fa alatt minden embert megüt a menykő” (1843 Tarczy Lajos 8464005, 203) | A társas életben csakugyan nyomasztó helyzet az, ha az ember (kivált egy nő) valakivel találkozik, azt üdvözli, s ha kérdik az ismerősei: „Ki ez az úr, mért üdvözölted!” (1898 Jókai Mór CD18) | Éppen jókor jön, édesapám. Fogja meg a végét. Ide szorítsa ehhez a bütyökhöz (1941 Tatay Sándor 9704005, 180) | Ni ezt a lovat – és most hátrafordította arcát a nyugodtan álló ló felé –, ezt a lovat nálam nem ütik (1962 Lengyel József 9395004, 250) | Mártonék itt mennek el előttünk. Szép, fiatal kis felesége van. Zsebkendőt tart a szájánál, s hallom, amint mondja, hogy fáj a foga. – Ne menjetek haza, vegyél ebből a szilvapálinkából a fogadra, megszűnik tőle – kérleli Pista őket (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

4a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt) (kissé rég, ritk) ’ua.’ ❖ Ládd e’ két gödölyét, moſt-is az annyára Mekegnek ſzegények (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 261) | Vigyétek e fiút, mert úgy gyötör, Hogy ki nem állom (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | – Ki hozta e levelet Jancsi? – A Festetics uraságnak Kajla czigányja (1905 Eötvös Károly 8127004, 213) | [Ecuador elnöke alelnökét] így mutatta be: „Nézzétek e fenséges combokat!” és azzal bizonyításként meg is emelte a tréfára szintén kész hölgy szoknyáját (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’〈nyomatékosan:〉 a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. az időben v. mentálisan, érzelmileg közeli 〈élőlény, dolog, körülmény stb.〉’ ❖ kedves Gyurim, ne vegyed roſz neven, Hogy ha azt javaslom hogy határod légyen; Ezt az igazſágot magam tapaſztaltam Midön határ nélkül tágon koboroltam (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | vedd magadhoz szolgádot ebbe a’ napba, ebbe az órába, ebbe a’ pillantatba (1832 Rosty Zsigmond 8398002, 69) | Ebben a mondatban: én írok, minden egyes szót két különböző oldalról lehet fölvenni (1864 Árvay József 8017002, 119) | visszacsúsztam a pálinkás üvegek és a bordélyházi lányok közé. Ami szabad időm volt, azt e között a két stáció között morzsoltam le (1926 Kassák Lajos CD10) | Mondhatom, bármit mondanak nagyságotok álmai, az én sejtéseim soha nem voltak olyan tiszták és láthatók, mint ebben az időben, amikor az új Magyarország sorsán gondolkozom (1930 Krúdy Gyula CD54) | egy nagy szürke madár odavágott a csirkék közé. Hogy mi volt ez a madár, sajna még ma sem tudom… (1968 Fekete István 9142006, 110) | Beszélt már arról, hogy volt a klinikai halál állapotában, és a halál nem gonosz... – Nem gonosz. Nincs ellenséges szándék e mögött a jelenség mögött (2001 Magyar Hírlap CD09) | Az álom [Hermészről] megigézi Edgart. […] Élvezi, hogy ő erről az istenről álmodott, ezzel az istennel van rokonságban (2010 Murányi Beatrix ford.–Kast 3240005, 271).

5a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt, alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’ua.’ ❖ [Krisztinát] im ez órától fogva az én Hertzegi Menny-Aſzſzonyomnak, és jövendöbéli Páromnak tartom, nevezem, és hirdetem (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 397) | e kép készűlte idejében, mint mindjárt évszámát látni fogjuk, csakugyan ez időben, 1318-ban, a szepesi várnagy Semsey Frank Tamás (Frank de Sempse) volt (1884 Ipolyi Arnold 8197004, 234) | a leány szeretett soká a dunnák közt heverészni reggel; s e tekintetben Károlyban megértő szívre talált (1916 Kaffka Margit 9290041, 24) | E városban, ahol nem lüktet semmi élet, Mint egy nőben, aki elsatnyult és kiélt lett, Érezni, hogy bizony, valami elveszett (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Hugo 9479097, 203) | Még nem kell kétrészes fürdőruha – hazudtam az ez ügyben illetékes családi tanácsnak, holott megőrültem volna azért, hogy legyen (2007 Józsa Márta 3150011, 1108).

5b. (tárgyragos jelzőként) ’〈csodálkozó, ill. bosszankodó kifejezésben〉’ ❖ – Ezt a pechet! Ezt a pechet! – mindenki ezzel állít be az öltözőbe félidő után (1927 Nemzeti Sport okt. 10. C7152, 3) | És ezt a szerencsét! Ahogy az orvosék nekiláttak, és kettesben leszedték a falról a csempét, mielőtt még megkötne, és utána kimentek a városba, kijárni a dühüket – hát belebotlottak a tíz évvel ezelőtti kőművesbe (1973 Balla László 1010013, 119) | A poshadt tócsákat kerülgetve jutok be a Wat Mahatatba, lerogyok egy padra, útikönyvemet böngészem, amikor hozzám lép egy fiatal szerzetes. Ezt a mázlit! (1997 Természet Világa CD50).

5c. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, ismételve v. az az szóval, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott (több) személy, dolog, körülmény stb. helyettesítésére haszn. szerkezetben〉’ ❖ mindazonáltal tsak nem egéſzſzen hívdhet, hogy ebben ’s ebben a’ Klastromban kell néki lenni (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 573) | határoztassék el, hogy a tárgynak tökéletes bevégzése előtt soha sem álhasson jót a kerületi előlülőség arról, hogy holnap erre és erre az orára lehessen országos ülést hirdetni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | – Beszélni fogok – határozza el –, de ezt, meg azt kihagyom a beszédből. E helyett az argumentum helyett másikat teszek. Ezt meg azt a pontot így hegyezem ki, a beszéd közepéből kilökök egy csomót, a farkát megtoldom, az elejét összevonom (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | Ez és ez a fiú, hogyan és mikor került szorosabb kapcsolatba evvel és evvel a lánnyal? (1931 Gergely Sándor 9188006, 18) | odabenn elkennek és kifaggatnak, elszámoltatnak, hol jártam, mit loptam, mit tudok erről meg arról a betörésről (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 351).

6. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt az az, amaz, ill. egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt az amaz mut nm-sal szembeállítva) ’egyik 〈személy, dolog〉’ ❖ Visgálják-meg ök jó lelki-eſmérettel, hogy ha valaki hiſzen vagy nem hiſzen im’ ez, vagy amaz tudománynak, vallyon jobban léſzen-é a’ dolog, vagy roſzſzabbúl (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 235) | ha tizszer kérdeztettem, millyen volt e’ vagy ama tárgy, ez vagy amaz asszony, leány, férjfi, ur, paraszt, ’s millyen öltözettel külömböztették meg magokat; alig tudtam kielégitő feleletet kivált pontos leirást egyszer adni (1845 Kis János¹ 8240001, 13) | A nyugtalan uszkókok könnyű hajóikon hol ezt, hol amazt a dalmácziai vidéket lepték meg (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a múlt században a novella sose látott virágzást ér el, még pedig kezdettől fogva végig, szakítatlan folytonosságban, hol ennél, hol annál a népnél, hol egyszerre valamennyinél (1934 Gyergyai Albert CD10) | [A beszélő köntös] fő helyszíne Kecskemét, a „különleges státusú” város, amelynek hol ettől, hol attól a féltől kell megóvnia törékeny, bizonytalan szabadságát (1994 Új Könyvek CD29).

7. ’〈Frazémaszerű szerkezetekben.〉’

7a. (az egyszer szó v. régen annak -re ragos alakja előtt) ’〈annak kif-ére, hogy a kijelentés az ekkori, a mostani alkalomra, esetre vonatkozik〉’ ❖ Szent Iſten! nyavalyámat ha meg gyógyítod ez egyſzer […]: Nem fog látni ſzemem valameddig ſzáz napot Égen, Mind addig, fogadom, Jéhova, bort nem iſzom (1777 Baróti Szabó Dávid ford.–Baróti Szabó C0823, 232) | – Még a tükörről szeretnék valamit kérdeni – de most ez egyszerre tán elég is lesz, ennyi? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A deres bajuszú huszár vállat vont, és tovább akart menni. De Glücklich most ez egyszer nem eresztette (1909 Krúdy Gyula CD54) | Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

7b. (az idáig szó előtt) ’〈a hsz-i jelentés nyomatékosítására〉’ ❖ – Ahán! – mondá Maxenpfutsch úr, s most már világosságot érzett agyában afelől, hogy Bogumil mért van úgy beleőrülve a misszbe, amit ezidáig bizonyára nem értett (1862 Jókai Mór CD18) | én hoztalak be Erdélybe, én is tartottalak ezidáig (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 196) | bár nem volt újdonság előtte a történet egyetlen szava sem, most, hogy ebben a helyzetben idézte fel újra, másként látta az értelmét. Ezidáig csak szó, fájó emlék volt az egész (1952 Láng János 2051008, 31) | [a cifrálkodás] hirtelen kedves lett nekem, remélvén, hogy jobban fölcicomázva jobban tetszem majd neki; épp ezért a ruhákat, az aranyat, a gyöngyöket, s más drága holmikat most többre becsültem, mint azelőtt. Aki ez idáig a templomokba, ünnepekre, tengerpartra és a kertekbe nem más vágytól indíttatva járogattam, csak azért, hogy a velem egyívásúakkal találkozzam, most új kíváncsisággal kezdtem a mondott helyeket felkeresni (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 15) | a kormány, amely irtózott ez idáig attól, hogy a közlekedés okozta környezetpusztításnak a legkisebb mértékig is ellenálljon, most hirtelen környezetvédő lett. Budapesten például a Hungária körúton belül kitiltja a gépkocsikat (1991 Langmár Ferenc 2003022, 3) | A legfontosabb kérdést azonban, feloldja-e a gravitáció újraértelmezése a konfliktust a speciális relativitáselmélettel (ami a newtoni gravitációelmélettel ellentmondásban volt), ez idáig megválaszolatlanul hagytuk (2003 Gergely Árpád László ford.–Greene² 3118001, 74).

Ö: em~, mind~, ugyan~.

Vö. CzF. e¹, ebbe, ebben, ennekelőtte, ennekfölötte, ennekokáért, ennekutána, erre nézve, ~, ezidei, ezidén, ezokért; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. e, ebbe, ebben, ebből, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, evvel, ez¹, ezen², ezzel; ÚMTsz. ez¹, ezidáig; ÉKsz.² ezidáig.

e¹ fn -1B (jelzőként is) 

1. ’alsó nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli rövid magánhangzó, ill. ált. az ennek betűjelével jelölt magánhangzó’ ❖ Lehet addig Olaſz nyelven ſzáz jó verſet formálni, még Frantzia nyelven tizet, a’ többek között azért: mert az Olaſz ſzók, mind tsak ezen a’ négy hangon végezödnek a, e, i, o. És igy mig a’ Frantzia két egyformán végezödö ſzót talál, addig az Olaſz talál huſzat (1785 Göböl Gáspár 7121005, X) | A’ hangzók 1 ső fölosztással gömbölyük […] melyek gömbölyitet szájjal ejtetnek ki ezek: o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű,; nyiltak melyek nyílt, szétterjedett szájjal ejtetnek ki ezek: ȧ, á, e, è, ė, é, i, í (1834 Fogarasi János 8144001, 54) | Reina szinházunk ujonan szerződött tagja […] a magyar szót tisztán mondja ki, csak a különböző rövid e-ket nem tudja helyesen accentuálni (1847 Pesti Divatlap C5840, 698) | Nyelvünk változatossági követelményét szolgálta a háromféle e-hang: e (nyilt rövid), ë (zárt rövid) é (zárt hosszú) (1937 Bóka László 2045036, 86) | az a-nak és az e-nek nincs hosszú, az é-nek és á-nak nincs rövid párja (csak egyes nyelvjárásokban) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’az ezt jelölő írásjegy (e, E)’ ❖ Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Egy fához megy, ’s E betüt vés bele (1828 Kisfaludy Károly 8242031, 213) | ahol az Emberiséget E-vel írják (1915 Kosztolányi Dezső 9359342, 78) | a magyar szabvány a betűrendbe sorolásnál az a-t nem különbözteti meg az á-tól, az e-t az é-től (1989 Prószéky Gábor 1126002, 22).

3. ’〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉’

3a. ’〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg ötödik) dolog’ ❖ A’ ſzókötéſeknek külömböztetéſekre ſzükséges. a. (?) a’ kérdésjel […] b. (!) felkiáltásjel […] d. („) idézésjel […] e. (*) mutatójel, mutatótſillag (1779 Révai Miklós 7283025, 18) | e) Ötödik vezérelv (1871 Botka Tivadar CD57) | ha a légnyomás kisebbedik, a higany a rövidebb szárban e-től n-ig fog emelkedni (1880 Antolik Károly 8012004, 82) | az 1900. évi XVII. tc. 10. §-ának e) pontja (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051004, 174) | az ágazatspecifikus fizetési osztályok (E-től J-ig) jellemzőit (1999 Új Könyvek CD29).

3b. (Irodt) ’〈rímképletben: az első négy rímre nem rímelő, egyszersmind rímhívó helyzetben levő sor rímének, ill. az erre rímelő sor(ok) rímének jeleként〉’ ❖ [A szonettben] az első két szak rímje ölelkező s mind a két szakban ugyanaz (abba abba), a két másik strófa rímje lehet páros, kereszt- és páros stb. (cc dd e e, vagy cd cd e e, vagy cde cde stb.) (1897 PallasLex. CD02) | [a Himfy-strófában] az utószakot egy sajátrímű nyolcas meg egy sajátrímű hetes sorpár alkotja (8, 7, 8, 7; 8, 7, 8, 7; 8, 8; 7, 7; a b a b; c d c d; e e; f f) (1965 Fenyő István CD53) | [Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét] hét háromütemű, tíz-tíz sorból álló abcbdde eff rímképletű strófa alkotja (1996 Szabó Magda 9630011, 190).

3c. (Mat) ’〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉’ ❖ A’ több-rajú mekkoraság (Quantitas polynomia) az, melly egy, vagy több jelekkel öſzve-foglaltatik. Példáúl: […] ab+cde+de-mn (1784 Dugonics András C1462, 20) | Jelenleg a husvétot már csak a Gauss adta szabálylyal számítjuk, mely a következő: ha N az évszám és a ennek 19-cel, b a 4-gyel, c a 7-tel, d a (19 a+m)-nek 30-cal, e a (26+4c+6d+n)-nek 7-tel való osztásánál fellépő maradékok, akkor a husvét márc. (22+d+e)-ike (1896 PallasLex. CD02) | x²+eu²=z²-re (2000 Természet Világa CD50).

3d. (kisbetűvel) (Fiz) ’〈az egységnyi töltésű elemi részecske, vagyis az elektron, ill. a pozitron jeleként〉’ ❖ Az elektron töltését e-vel jelölve, az ½mv²=eV egyenlet megszabja azt a V potenciálkülönbséget, amely az elektront v sebességre gyorsítja (1927 RévaiNagyLex. C5716, 529) | Az antirészecskék létezését elméletileg megjósolták. Elsőként az elektron (e^– ) antirészecskéjét, a pozitront (e⁺ ) fedezte fel C. Anderson 1932-ben, aki ezért 1936-ban Nobel-díjat kapott (1999 Természet Világa CD50).

3e. (nagybetűvel) (Fiz) ’〈az energia jeleként〉’ ❖ Ha egy inerciarendszerben a vizsgált anyag tömegközéppontja nyugszik (P=0), az E₀ nyugalmi energiát kapjuk (1965 TermészettudományiLex. C6851, 378) | a c sebességgel haladó E energiájú sugárzás és egy m tömegű test kölcsönhatásakor (1978 Simonyi Károly 1142002, 350) | a hőérzékleti sugárzásban (lényegében: a fényben) az energia E=hν nagyságú csomagokban van jelen (1995 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz. e¹; ÉKsz. e¹; IdSz.

e² fn -1B (ë, ritk. ė jelöléssel is, jelzőként is) 

1. ’középső nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli, az é rövid párjaként megvalósuló, a nyelvterület jelentős részén jelmegkülönböztető szerepű magánhangzó’ ❖ Vékony-hangú rövid ë-vel […] birnak mind a’ gyökér-, mind a’ ſzármazott ſzavak az e’ félékbenn: mëg-fëd -ëm, -ëd; hëgyëzzën, fël-ſzëd-ëm, -ëd (1799 Baróti Szabó Dávid 7021033, 8) | Azokban a nyelvjárásokban, ahol rendszeres a zárt ë használata, ott nem egyforma az e hang az ember, lélek, tettem, vettem, gyermek, egyetek, sebes szókban (1936 Csűry Bálint 1030002, 37) | Költőink ritkán rímeltek zárt ë-re, nyilt e-vel (1937 Bóka László 2045036, 86) | [Mészáros András] felvázolja az ë hang elismertetéséért, helyesírási egyenrangúságáért folytatott évszázados tudományos küzdelem történetét (1999 Új Könyvek CD29).

2. ’ezt a (fonetikus) lejegyzésben jelölő írásjegy (ë, Ë, ritk. ė, Ė)’ ❖ Az e-nek leg alább négy, a’ vonáſos ó-nak, és ö-nek pedig kétféle hangjokat nyilván tapaſztallyuk a’ Magyarbann. Azért a’ külömböz hangok ſzerént így lehetne azokat az írásbann, ’s nyomtatásbann-is meg-külömböztetni: e, ë, è, é; ó, ò; , ő (1799 Baróti Szabó Dávid 7021033, 8) | A’ nagy Betk ezek: A. Á. B. CZ. CS. D. E. Ë. É. F. […]. A’ kicsinyek pedig ezek: a. á. b. cz. cs. d. e. ë. é. f. (1817 Verseghy Ferenc 7373031, 4) | A zárt e hang jelölése ë (1936 Csűry Bálint 1030002, 37) | A szövegben a zárt e hangot minden esetben ë formában jelöli a szerző (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. ė; ÉrtSz. ë; ÉKsz. ë

e³ fn -1B (jelzőként is) (Zene)  é (írva: ritk)

1. ’〈oktávonként változó hangmagassággal:〉 a mai törzshangsor harmadik hangja, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ a’ Klávirban nem tsak egy é, ’s d van. […] Erre nézve jegyezzük 1ör. Hogy a’ Klavirban ſok Oktávák vagynak (1802 Gáthy István C1857, 20) | a felső e-t most nem tudom jól kiadni, pedig már tegnap is közel jártam hozzá (1847 Pesti Divatlap C5841, 971) | [a basszusklarinét és a kontrabasszus-klarinét] legmélyebb hangja, melyet a kottaírásban egyaránt e-nek jelölnek, A (altklarinét), D (basszusklarinét) és D₁ (kontrabasszusklarinét) (1930 ZeneiLex. CD49) | A felső é, f, g játszásánál ugyanolyan fogásokat használunk [a furulyán], mint az alsóknál, csak a balkéz hüvelykujjával befogott ú. n. oktávlyukból egy kis rést szabadon hagyunk (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 18).

2. (rendsz. összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ [kottában skála felirataként:] E moll (1802 Gáthy István C1857, 88) | kemény C, kemény F, kemény G, lágy D, lágy E, lágy A, s végre szükitett H, hármas öszhangzatok (1867 Bartalus István 8030003, 21) | E-moll […] zenei hangfaj, előjegyzése egy , hangzása: e, fis, g, a, h, c, dis, e, mint akkord e, g, h (1912 RévaiNagyLex. C5702, 477) | E-dúr zongoraverseny (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. e²; ÉKsz. e²

e⁴ partikula és msz 0 (nyj)  é

I. partikula (mut nm-hoz v. mut hsz-hoz tapadva)

’〈közelre, es. távolra mutatás nyomatékosítására〉’ ❖ Peti. De ihol e’! majd elkésődöm (1789 Dugonics András C1483, 28) | majd tudom én különben a módját, van [ész] ebben-e – s vörös fejére ütögetett (1867 Tolnai Lajos C4216, 190) | – Ahun e! ott a torom [!]. Végre észrevettem, hogy igen messze, rettenetes távolban van egy fehéres valami, de nem torony, mert nincs neki hegyes teteje (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 247) | Attól félek, ezúttal holnap délig kell várni a koszttal! Eltünt a sütőbül a hús, igy e’: hoppsza! (1978 Tandori Dezső ford.–Eliot² 9703048, 123).

II. msz

1. ’〈rendsz. közelre mutató (utalószói) mut nm-t v. mut hsz-t tartalmazó kijelentés után a rámutatás megerősítésére, nyomatékosítására〉’ ❖ azt mondtam, adjon kigyelmed egy ezüst forintára újságot; de a’ legjavából. Aztán ezt adta, e! én pedig elhoztam!! (1848 Életképek C0107, 626) | Sitc! – Ahol fut a kis nyul, é! (1885 Hamvai Sándor C2011, 71) | – Van itt pince? […]. – Hogyne! Kettő is! Egy az utcára, egy meg a kertre! Olyan rácsokkal, mint a karom e! (1957 Népszabadság ápr. 28. C1498, 2) | Kozák nekünk a legkisebb gondunk. Így nyomom össze e! – mutatta a körmén (1964 Népszabadság jan. 9. C1501, 7).

2. ’〈felismerés(sel), rácsodálkozás(sal vegyes elismerés, öröm) kif-ére〉’ ❖ Ë! millyeñ szép rózsȧ (1894 Magyar Nyelvőr C5239, 24) | E! Hát itt vagytok! (1900 Gárdonyi Géza C1821, 59) | Csóka (a borra néz) E! Ebből a borból egy jó kortyot nyalok (1902 Gárdonyi Géza C1843, 31).

Vö. CzF. e¹, e⁴; ÉrtSz. e⁴; ÉKsz. e⁴; ÚMTsz. e¹

e⁵ (0) l. az

az mut nm és hat ne  a (kül. kijelölő jelzőként v. ne-ként, ált. mássalhangzóval kezdődő szó előtt)

I. mut nm 24A1 (abba, abban, abból, addig, ahhoz, annak, annál, arra, arról, attól, azért, azon, azt v. ragkettőzéssel aztat, azzá v. régen avvá, azzal v. avval ragos alakokban is)

1. (fn-i értékben) ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben távolabbi megjelölt, az ott távolabb levő ember, állat, dolog’ ❖ Rajta leſzek én-is, hogy meg-ſzolgálhaſſan [!] fáradságát. (Jön a’ Fegyverneki) – De Kitsoda az amott? (1789 Fejér György ford.–Gottsched 7485001, 12) | – Látja kend? – sugja. – Azt [ti. a lovat] ott? – sugja emez vissza (1895 Tömörkény István 8493015, 26) | Vándornak jó társa a bot, nézd, add ide azt ott, az legyen ott az enyém, mert jobb szeretem, ha göcsörtös (1944 Radnóti Miklós 9543194, 111).

1a. (pejor is) ’〈rámutatással v. anélkül, kül. személyre vonatkoztatva:〉 ő²’ ❖ ÉrtSz.

2. (fn-i értékben) ’〈nyomatékosan:〉 a szóban forgó, (korábban) említett, ill. az említendő ember, állat, dolog’ ❖ az eretnek tanitók pedig nem veſzödnek a’ pogányok meg-térétésével; hanem tsak a’ fogott halak között téſznek éſz-veſzéseket; a’ hálót ſzaggattyák-meg; és abból tsallák-ki a’ Kereſztyéneket (1772 Vajda Sámuel 7365001, 142) | megegyeztek benne, hogy előre küldjenek egy curirt levéllel, a vala Fodor nevezetű […] gárdista (1790 Héczei Dániel 7139001, 208) | [Krisztyán Tódor] Noémihez fordult; de az hirtelen félresiklott ölelése elől (1872 Jókai Mór CD18) | Ha azonban jól van lakva, akkor a rákokat nyugodtan elereszti maga mellett, sőt még azt sem bánja, ha azok megérintik (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Benne van egy vetett ágy, az mellett ringó bölcső (1982 NéprajziLex. CD47) | Az van. Múltam. Rovott (1993 Petri György 9530114, 501).

2a. ’〈felkiáltásban, gyakr. dicsérő árnyalattal:〉 ua.’ ❖ – Oh, hát felső Világ is van? – azt mondja az öreg. – Van bizony, még pedig az ám a Világ! (1790 Ethnographia 7450001, 293) | a’ Madarász, meg más tizenkét fiatal levente tisztogatták el [a törököt]. Hejh apám, azok voltak ám még a’ karvaly fiak (1844 Vörösmarty Mihály 8524411, 30) | Hej, az volt csak a cifra tánc – a bosnyák népek háborúja (1932 Oláh Gábor CD10) | Na de a haldoklás. Az bizony esemény. Méghozzá a javából! (1993 Petri György 9530107, 495).

2b. ’〈kül. a szóban forgó személyre vonatkoztatva:〉 ő²’ ❖ nem csak marha, portéka kell neked, Majd megvész a’ szép asszonyért lelked; Azokat is rendre csalogatod, ’S ha megcsaltad, oda hagyogatod (1831 Vörösmarty Mihály 8524219, 101) | elment egyenesen a Hofkammer főnökéhez, attól kért kihallgattatást (1872 Jókai Mór 8209005, 159) | A terhes asszony villámláskor is kimëhet, mert azt mondták, hogy annak az isten së árt; aztat küldték ki, ha valamit kinn felejtëttek (1978 Jung Károly 1073001, 26).

2c. ’a (korábban) említettel, ill. az említendővel azonos minőségű v. hozzá hasonló személy, dolog’ ❖ barátod vagyok. Ó, mely igen érzem, hogy az vagyok! (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 246) | Katona vóltam, avvá kell lennem megint (1792 Rát Pál ford.–Lessing C3647, 20) | Nem vagyok az, aki voltam, Aki annyit szomorkodtam (1848 Petőfi Sándor 8366357, 55) | Még csak nem is félisten, legalább Épen nem annak született, de hajh Azzá emelkedett, átistenült A legfelségesebb kéj hetedik Egében (1875 Vajda János 8503062, 179) | egy tó, vízmennyiségének megfogyasztása dacára is az marad (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 287) | A ruhatár kellékei [Buchenwaldban] pontosan azok egyébiránt, mint Auschwitzban (1975 Kertész Imre² CD41).

2d. ’a (korábban) említett, ill. az említendő cselekvés, történés, létezés’ ❖ Ö velem együtt sírt, és panaſzolkodott, és az ö keſerüségével azt nyerte, hogy ö tölle a’ vígaſztaláſokat meg-halgatom vala (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 41) | Vártam a lányt az ajtóba’, Az volt ám csak a nagy próba! (1859 Rákosi László 8386004, 5) | – Inkább meghaljak, – szól a honvéd… minthogy a legyen velem [ti. hogy megvakuljak] (1916 Móricz Zsigmond C3213, 59) | Folytassa! – Mit? – Hogy Huntert hogy verték meg. – Nincs arról mit beszélni. Elintéztük (1971 Déry Tibor 9107017, 184).

2e. ’〈az ez mut nm-sal szembeállítva:〉 a másik személy v. dolog’ ❖ ezen matéria mind azt, valami ennek a’ nyájnak ſzaporodására, és annak állandó egéſségének elöl-mozdittására ſzolgálhat, […] magában foglallya (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 103) | a két szív közűl hol ezt, hol azt marta [a kétség] (1847 Tompa Mihály 8484061, 21) | olyan szeretet kellett neki, amelyben nincsenek problémák, amelyben nincs hol ez felül, hol az, nincsen hol ennek igaza, hol annak (1910 Lukács György² 9405009, 139) | meg kellett hívni minden egyetemi csoporttársat, […] – ennek ezért tartozik meghívással, annak meg azért (1983 Balla László 1010019, 200).

2f. ’az odaértett, ill. a (leírt, jellemzett) szituációból azonosítható személy, dolog’ ❖ Capitanus accedit celeriter [= A kapitány közeledik sietve].: Felséges Tsászár, ki szállot ellenséged, rukul [= rukkol, ti. vonul, menetel] a szernyű [= szörnyű] tábor. Cosr.: Es ki az? Capit.: Heraclius (1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák 7401002, 98) | Ajtómon megint zörgettek. – Ki az ördög az? (1862 Szokoly Viktor 8452004, 113).

2g. ’〈(tabusítás miatt) ki nem mondott, elhallgatott szó helyett〉’ ❖ Báti erre a hangra felelt, mikor az ágy másik oldalára húzódva, összeszoruló torokkal válaszolt: – De azt, azt ma este, mikor én a szomszéd szobában vagyok, azt … azt nem lett volna szabad (1965 Sinkó Ervin 9605001, 461).

2h. ’〈visszakérdezésként, megerősítésként v. igenlő válaszként az említett v. kérdezett szó, kül. a névszói állítm ismétlése helyett〉’ ❖ meglátta a gróf, hogy dolmányom zsebiben egy kis kurta pipám vagyon, és azt kérdi: Hát Fogarasi Uram pipás? Mondom: Az vagyok, Kegyelmes Uram (1823 Fogarasi Sámuel 7109005, 146) | – Felelj, felelj no, – noszogatta komiszkodva. – Majd felel az uram. – Az?… – Az bizony! Épen az! (1916 Móricz Zsigmond 9462019, 34) | Herendi: Szerintem Magyarország egy magányos nemzet. Krauth: Mindig is az volt! Csak olvasd el a történelmet (1979 Kornis Mihály 1082001, 99).

2i. ’〈ismétlésszerűen vmely fn-i értékű mondatrésszel azonos szerepben annak kiemelésére〉’ ❖ A’ 93-adik lapon, azon 6 ſor elől-járó beſzéd után el-kezdik bérmálni ezt a’ ſzegény Akáſz-fát (1796 Gazdaságot Célozó Újság 7417004, 261) | az idő bölcs és szivós felhasználásában, abban elmaradtunk [a külföldtől] (1873 Keleti Károly 8233007, 165) | dolgozni, azt tudott, kettő helyett is megtette a magáét (1964 Sánta Ferenc 9585001, 94).

2j. ’〈azonosító szerkezetben a matematikai egyenlőség jelölésére〉’ ❖ [a gyermekek] kezeikkel időmértékesen tapsolnak, minden tapsnál egy pár szám összeadását mondván el: egy és egy az kettő, 2 és 1 az három, 3 és 1 az négy, 4 és 1 az öt, 5 és 1 az hat, 6 és 2 nyolc, 8 és 2 tíz s a t. (1837 Kossuth Lajos ford. CD32) | Tegnap megmérte, milyen magas is a szobájuk? Három és fél méter. Kétszer három és fél, az hét; nagyon sok (1956 Illés Endre 2005061, 649).

2k. (alárendelő összetett mondat főmondatában, utalószóként) ’a mellékmondatban meghatározott személy, dolog, körülmény stb.’ ❖ azt mondá, hogy még velem ſok beſzédje vólna (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 182) | Az ősz idő Nem képes aztat megtagadni A’ mire érdemeid jutottak (1818 Vörösmarty Mihály 8524029, 88) | a’ rossz irókra nézve a’ volt a’ büntetés, hogy körmöt kaptak (1845 Kis János¹ 8240002, 27) | Ez az, amire vágyott. Sarka alatt gázolni az asszonyt! (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 97) | magániskolák eleve csak azok számára létesültek, akik a magas internátusi tandíjat meg tudták fizetni (1992 Hortobágyi Katalin 2050011, 76).

2l. ’〈Kötött szókapcsolatok vezérszavaként gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal.〉’ • annak előtte ’azelőtt, ill. hajdan’ ❖ kit pedig elejbe nem hajtanak, vagy még annak előtte eltanyították [= elrontva megtanították] káros helyekre járni vagy faluközött kerengeni, az olyan emberek minden sertéstől az béren fejül 7 pénzt fizessenek (1776 A rendtartó székely falu 7154044, 188) | Annak előtte, ugye, mint a papám mondja, na de még én is benne éltem egy kicsit: cselédség volt (1973 László-Bencsik Sándor 9383002, 193) • annak felette (rég) ’azonfelül, azonkívül, ráadásul’ ❖ [József] még kitsíny korában jelentette-ki nagy ſzívét, ’s indúlatját. Annak felette a’ terméſzet olly jeleſen ékesítette, hogy a’ teſtnek hajlékábúl ki-tetſzene, melly nagy lélek válaſztotta azt magának lakó-helynek (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141005, 272) | nem elég tsak jól élni, hanem annakfelette, az-is meg-kívántatik, hogy az Évangyéliomi igazſágokat-is, el-hidjük (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252019, 410) • annak idejében (rég) a) ’akkor, amikor elérkezik az ideje, a kellő időben’ ❖ Kilenczedszer szükséges lovak és konyhára való jó idején megszereztessenek, hogy annak idejében fogyatkozás ne légyen (1772 Történelmi Tár 7393001, 317) | a’ ki tehát azt akarja, hogy bőven teremjen kolompírja, földje pedig ne igen romoljék, trágyázza meg ezt annak idejében (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532015, 141) | Félix, ki keresztül látott rajta, egyszer nevetve jegyezte meg, hogy afféle államcsinyra készül, melylyel annak idejében csattanós hatást akar előidézni (1887 Wohl Stefánia 8530006, 89) b) ’vmikor (a szövegkörnyezetben jelzett időben) rég(ebb)en’ ❖ Vettem annak idejében becses uri levelét (1830 Kisfaludy Sándor 8243062, 457) | Ez a Frankenmarkt gróf, annak idejében, mint dsidás hadnagy Váradon katonáskodott (1894 Pálffy Albert 8349003, 19) | Mikor annak idejében Korfuban jártam, megnéztem a kastélyát [ti. Erzsébet királynéét], az Achilleont (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 125) • annak idején a) (kissé rég) ’akkor, amikor elérkezik az ideje, a kellő időben’ ❖ köszönettel fogadván Batthyány Lajos gróf ikervári czukorgyárának leirását, ezt annak idején közzé tétetni rendelé (1841 Műipar 8651001, 345) | iparkodni fogunk annak idején a munkálatok egyes fázisairól beszámolni (1894 Hazánk 8634001, 17) | Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) b) ’vmikor (a szövegkörnyezetben jelzett időben) rég(ebb)en’ ❖ [számos okmányt] a világ legelső államtudósainak tollából bocsájtottak közre, melyek annak idején bámultattak (1861 Vajda János 8503105, 389) | Ez a hiányzó zászló volt az, amit Áts Feri annak idején elvitt (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 181) | aki [a Merengőhöz című verset] annak idején nekem tanította, ugyanúgy nem értette, mint most én (1996 Szabó Magda 9630010, 161) • annak okáért (kissé rég) ’azon ok miatt, azért¹’ ❖ Ezzel [ti. tanítványainak a munka mellől való elhívásával] akarván jelenteni, hogy ö [ti. Jézus] nem kedvelli a’ dologtalan embereket […]. Annak okáért az henyéléshez ſzokott ember alkalmatlan ugyan az Iſten ſzolgálattyára, de az ördögnek akarattyára igen alkalmatos (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | Jancsi élt a gyanupörrel, annak okáért kezdte kicsit kimagyarázni a szavait (1898 Kincs István 8238001, 143) | Akkor hát nem te vagy a föld kerekének leghatalmasabb ura. Annak okáért elmegyek és megkeresem azt, aki nálad nagyobb úr, az ördögöt; az ő szolgája leszek (1937 Elek Artúr CD10) • annak rendje és módja szerint ’úgy, ahogy szokás, a szokásoknak, az elvárt formának megfelelően’ ❖ Fölolvastatott végül a jelen zárülés jegyzőkönyve, s azzal a képviselők annak rendje és módja szerint megéljenezvén az elnököt, szíves kézszorítással vettek egymástól búcsút az őszi viszontlátásig (1882 Mikszáth Kálmán 8312141, 197) | olyan finom, kivételes és igényes lény, hogy el sem tudják majd látni annak rendje és módja szerint (1936 Márai Sándor 9421015, 158) | A menyem annak rendje és módja szerint áttért szent római katolikus vallásunkra (1985 Hegedüs Géza 9233001, 95) • annak utána ’időben utána, azután’ ❖ Annakutána in Mense Septembr(is) [= szeptember hónapban] csak ugyan meg hólttak az el maradott hármának ketteji is (1774–1779 Csokonai József 7503001, 7) | Miután a vitéz Csepü Palkó Az orra alatti nyiláshoz Emelte a kancsót, És miután mértékletesen Egyet kortyanta belőle: […] Annakutána Fölnéze az ég tájéka felé – A kemencetetőre (1844 Petőfi Sándor 8366067, 128) | előbb lett világos a sátor belsejében, erre határozottan emlékszem, s csak annak utána hallottam a nagy ívben kiröpülő bogrács ütődését és csörömpölését (1986 Nádas Péter 9466003, 238) • abban van (kissé rég) ’az a meggyőződése, azt hiszi’ ❖ Csak egy pohár van az asztalon s én magam iszom elébb, elfelejtve, hogy még idegen nővel ülök szemközt. Én már egészen abban voltam, hogy az ember feleségével egy pohárból is szokott inni (1863 Jókai Mór CD18) | Hát nem álmodtam én ezt a bolond históriát? No nézd: most szentül abban voltam, hogy álom volt az egész (1884 Jókai Mór CD18) | Én abban vagyok, hogy a bibliai Paradicsom volt, mert szép és vigasztaló, hogy lett légyen. S azt gondolom, hogy Paradicsom most is van, de nem a valóságban, hanem a szívünkben (1948 Tamási Áron 9701015, 29) • azon van ’abban fáradozik, arra törekszik, ill. az a szándéka’ ❖ [a méhek] tsak egy tójót ſzenvednek, az való. […] Azon vannak, hogy a’ leg-termékenyeb maradjon életben (1775 Molnár János 7232028, 185) | Váltig azon volt szegény, hogy ha valamikép egymást megkedvelhetnék (1867 Tolnai Lajos 8483017, 3) | azon voltam, hogy végre kiugorjak az ágyból. Délfelé járt már (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706005, 65) | hát azért őrajtuk is csak ugyanazt a törekvést, ugyanazt a jó szándékot láttam: ők is csak azon voltak, hogy jó raboknak mutatkozzanak (1975 Kertész Imre² 1078002, 161).

3. (fn-i értékben, egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt) ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a (valóságos) térben távolabbi megjelölt, az ott távolabb levő 〈ember, állat, dolog〉’ ❖ „Látod-e amott azt a’ hegyet” felele az ſz ember (1805 Kis János¹ ford. 8240039, 93) | Ki ott az a fehér ruhás leányka? Kék nefelejtssel van a ruhája diszitve (1888 Kalocsa Róza 8221005, 67) | Odanézzetek… Nézzétek azt a zászlót… Egy nemzetiszínű zászló volt, amelyből kihasították a szovjetforma címert (1977 Méray Tibor 9434002, 161) | Bizonytalan mozdulattal a wurlitzer felé mutatott. Ott, annál az asztalnál szórakozunk egy kicsit (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 91).

3a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt) (kissé rég, ritk) ’ua.’ ❖ a hátulsó utcán kell keresztülmenni, aztán […] tovább épen e s a domb között (1844 Petőfi Sándor ford. C3511, 378) | Állott felettünk hét, nyolc tanár, a Testületben örökig áll nevük a kugli hősi között: Ez s az tanár kilencet ütött! (1938 Salamon Ernő 9581006, 11).

4. (fn-i értékben, egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt) ’〈nyomatékosan:〉 a szóban forgó, (korábban) említett, ill. az említendő 〈személy, dolog, körülmény stb.〉’ ❖ Ö nékem Hollándiát jovallá, mivel néki Amſterdámban Attyafiai vóltanak, és eröſiti vala, hogy nékem az a’ helly, igen meg-fogna tettzeni (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 43) | Két gyermekek sétálni menvén egy diófához értek. Az alatt a’ fa alatt egy diót találtak (1805 Kis János¹ ford. 8240038, 32) | hányszor mondta [a kis Ráday Gedeon], beh szeretem azt a Degré bácsit! Bizony jó lett volna abból a nagy szeretetből egy szemernyit megőrizni a váci választásokra (1883–1884 Degré Alajos 8100009, 320) | Kiskapa támaszkodott az akác derekának. Azért a kiskapáért nyúlt, lustán, mintha csak nyújtózkodnék; lomhán kapálni kezdett a verbénák közt (1963 Rónay György 9573001, 229) | Nézd csak, a mi rokonunk Boáz, akinek a szolgálóival voltál, ma éjjel árpát szór a szérűn. Mosakodj meg, […] és menj le a szérűre. Ne mutatkozz az előtt a férfi előtt, amíg be nem fejezte az evést és az ivást (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

4a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt) ’ua.’ ❖ írjátok a’ Márványra, melly t’ nyomja: ez Eſztendben, ez Nap, az Órában Isten Leheletét viſſa-húzta – és meg-hóltt Eliza (1794 Kármán József² ford.–Raynal 7165013, 112) | Ezer hatszáz hatvan hétben, még Cserei János volt Fogaras várának kapitánya, mely tisztség az időben bizonyára sokkal több gondot adott viselőjének, mint a fejedelemség Apafi uramnak (1860 Képes Újság 8641001, 430) | S a tekintetben kellő serkentést az írótól nem kaptunk (1956 Abody Béla 2051064, 55).

4b. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, utalószóként is) ’ugyanaz’ ❖ leg-elſö haſznos orvaſságnak lenni javaslom azt, hogy az egéſséges marhát a’ betegtöl abban az órában el-valaſzſzátok, és hogy többé öſzve ne-mennyenek arra vigyázzatok (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351003, 26) | a harcoló táboroknak a fegyverszünet alatt abban a helyben kell megmaradni, amelyet a szerződés kötésekor elfoglaltak (1860 Jókai Mór CD18) | nekem csak ki kell mondani, hogy lemondok a fődrül, ők az én százhatvan forintomat abba a percbe kiadják (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 119).

4c. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt, utalószóként is) (kissé rég, ritk) ’ua.’ ❖ itt két annyi [arany] vagyon – Sajátod az’ órában, Mellyben Varjas lefekteti Rózsát nyoszolyájában (1807 Kisfaludy Sándor 8243046, 87) | Mikor az ura visszajött, kikísérvén a vendéget, ő még mindig ott ült a helyben, ahova leroskadt (1932 Móricz Zsigmond 9462025, 57).

4d. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt) ’az ismer(e)t(es), ill. (köz)tudott 〈személy, dolog〉’ ❖ Ha Te t’ hallanád olvasni – Életet ’s Hathatosságot nyer minden Szó Szájában. Az a’ Tz – az a’ jól alkalmaztatott Hangadás (1794 Kármán József² 7165022, 151) | Alighogy eltávoztak a vendégek, […] megindult az a bizonyos csendes májusi eső, amely az Alföldön többet ér Bécs összes kicseinél (1887 Mikszáth Kálmán 8312156, 28) | Ha nem adjuk meg neki, olyanféleképpen, mint a hétfejű sárkánynak azt a szüzet az a mesebeli város – munka se lesz (1972 Illyés Gyula 9274056, 39) | én valamikor magyar betyár voltam. Nem tudom, tudja-e, mi is volt az a betyár (1985 Hegedüs Géza 9233001, 106).

4e. (egyeztetett jelzőként rendsz. hat ne-s fn előtt az ez mut nm-sal szembeállítva) ’másik’ ❖ mit végeznének ebben vagy abban az állapotban? ha az Orſzág’ Fejedelmétöl valamit kérnének, hogyan kezdenék a’ Könyörgéſt? és így továbbá (1776 Molnár János 7232022, 139) | mikor egy-egy csomó pénzt összekerestem, beváltattam ezzel vagy azzal a társammal (1884 Gabányi Árpád 8152002, 51) | melyik példa volna jó a matematika ehhez, vagy ahhoz a tárgyköréhez, s melyik alkalmazkodik az éppen akkor tárgyalt fizika-anyaghoz? (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 64) | kiadásról kiadásra beletoldották hol ezt, hol azt a verset (1987–1988 Horváth Iván 2019007, 653).

4f. (egyeztetett jelzőként hat ne-s birt szjeles szó v. annak minőségjelzője előtt) ’〈nyomatékosításként szitkozódásban〉’ ❖ – Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát! – mordul fel a csapatvezér (1879 Jókai Mór CD18) | Igen is Isten parancsa, hogy itt kiszálljunk mind, azt a kutyafáját, ámen! (1919 Szomory Dezső CD10) | Azok a vásott esküdözései. Azt a keserves mindenit! Bizonyisten és egy skatulya szardinia! (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 69).

4g. (alárendelő összetett mondat főmondatában, utalószói szerepű egyeztetett jelzőként, hat ne-s fn előtt) ’a mellékmondatban meghatározott 〈személy, dolog, körülmény stb.〉’ ❖ ha azon Munkájoknak ſemmi egyéb haſznát nem látnák-is, elég jútalomnak tartják azt az örömöket, hogy az ö elmés Iráſaikat mindenek örömmel fogadják (1772 Tordai Sámuel 7353001, [I]) | elértem ahhoz a ponthoz, melyet czikkemben mellőztem (1860 k. Gyulai Pál 8173006, 388) | a diszkréció, az lehetetlen, a mellett a nő mellett, akit elveszek! (1920 Szép Ernő 9665042, 89) | Ez bujkálhatott a mögött a rémület mögött, ami ezúttal is úrrá lett a Hill házaspáron (1983 Pető Gábor Pál 1119003, 130).

4h. (alárendelő összetett mondat főmondatában, utalószói szerepű egyeztetés n.-i jelzőként, hat ne n.-i fn előtt) ’ua.’ ❖ ſokkal mélyebben le fogtok sülyedni a’ Sírnál a’ helyben tudni-illik a’ melly kénkövel és tüzzel ég (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353005, 6) | Most már évek elmúltával talán jobban látom őt, mint az időben, amikor az egész valómat […] eltöltötte (1923 Krúdy Gyula CD10) | amennyiben éppen esne akkor, az esetben az Elefánt azért nézné az eget, hogy mikor fog kiderülni (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 51).

4i. ’〈Kötött szókapcsolatok jelzői vezérszavaként gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal.〉’ • abban (a) helyben (nyj) ’azonnal, azon nyomban’ ❖ az uraság abban a helyben és szónélkül odajött (1933 Tamási Áron 9701003, 55) | ha nem tudja hirtelen levágni [a sárkány hét fejét], akkor őt abba hejbe mëgöli (1988 Magyar néprajz CD47) • abban (a) nyomban (kissé rég, irod) ’ua.’ ❖ lefordul a falról, de abban a nyomba (1813 Katona József 8226001, 36) | a lovag a herczegnével együtt megérkezett a kastély kapuja elé, abban a nyomban két inas vagy lovász termett ott előtte (1875 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra 8170016, 281) | [az öreg] olyan egy táncba kezdett abba nyomba, hogy csak úgy retyegett a tornác (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 127) | [a vas] lecsap az öntvényre, és abban a nyomban formájához idomítja az acéldarabot (1968 Szőllősy Klára ford.–Maltz 9685003, 220).

5. (mn-i értékben) (ritk) ’〈párbeszéd(jellegű szöveg)ben az említett szó, kül. névszói állítm ismétlése helyett〉’ ❖ Mely szerencsétlen vagyok! […] Azabb Szeléna (1795 Csokonai Vitéz Mihály C1329, 391) | Cupido nyila Hercules buzogányának is kemény, azért hasonlíthatlanul azabb egy spanyol kardnak (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | Mondták, hogy rafinált vagyok, mondom nekik: igaz! Bár még azabb lennék! (1982 Géczi János 1058001, 311).

II. hat ne 0 (ragozhatatlanul) e (nyj) , ez (nyj)

1. ’〈Vmilyen előzetes tudás alapján ismert, meghatározott dolog köznévi megnevezése előtt.〉’

1a. ’〈közismert dolgot jelölő fn előtt〉’ ❖ Nem zött ily tudóst Urunk a templomból, Midn haragosan eljövén Sionból (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 52) | Van-e fejdelmi ház Europában, melytől nagyobb jóteteményeket nyert volna az ország? (1861 Szalay László 8419014, 403) | nyitva az út a főváros felé (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 135) | megpróbálok Szegednél átjutni a határon (1994 Szántó Piroska 1166002, 37).

1b. ’〈elvont fogalmat jelölő fn előtt〉’ ❖ Hiſzedé, hogy kedves még énnékem a’ ditsſég? (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 30) | marja-tépi egymást összeakadozva, tülekedve a becsület, a csirkefogás, a magafeláldozás, a hazugság, a kötelesség (1911 Pogány József 9535002, 18) | A Holdra vonatkozó ismereteink az űrkutatás révén ugrásszerűen megszaporodtak (1989 Marik Miklós 1100001, 240).

1c. ’〈(történelmi) eseményt, korszakot jelentő szavak, szókapcsolatok előtt〉’ ❖ Nagyobb okát azon könyv elpusztításának azt adják, amiért emlegeti benne a kurucvilágot (1772 Rettegi György 7282001, 274) | Nagyot haladt a szellemi és az anyagi művelődés a honfoglalás óta (1896 Löw Immánuel 8278001, 19) | Európa túljutott a 30 éves háborún, az angol polgári forradalmon (1995 H. Balázs Éva CD17).

1d. ’〈(rendszertani) osztályt, csoportot jelölő (tbsz-ú) köznév, ill. tbsz-ú családnév előtt generikus szerepben〉’ ❖ A’ Magyarok akármelly Tudománynak meg-tanúlására ſzint’ ollyan alkalmatosok, mint Europának akármellyik Nemzete (1772 Tordai Sámuel 7353001, [I]) | A’ nemzetek fő osztályjai: a nemesség, a’ papi rend, a polgárok és a’ parasztok (1831 Zádor Elek 8532001, 25) | A kés azon eszköz (nem), melylyel vágunk (ebben külömbözik a többi eszköztől) (1897 Riedl Frigyes 8393010, 36) | Linné a dezmánt […] a rágcsálók közé sorolta (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Nagyvárad] a Hunyadiak alatt a magyar humanizmus központja (1955 Bóka László 9064025, 150).

1e. ’〈típus, (anyag)fajta kategorikus megnevezése előtt〉’ ❖ A legrengetegebb fenyves tetejében, Ott, ahol a vackor füge gyanánt terem, […] Ott lenne holtomig csendes mulatásom (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 50) | A’ Réz gálitz, állandó ſzép kék ſzín, réz ízz (1809 Gergelyffi András 8569001, 146) | Egésségesebb a’ kenyér, ha a’ lisztnek a’ korpáját nagyon ki nem szitálják (1846 Kiss Bálint 8244001, 35) | a franczia a konyhában készíti el étkeit, az angol ezt az asztalnál teszi (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 179) | Te jól tudod, a költő sose lódit (1937 József Attila 9282157, 338) | Ha egy napig nem látnám, úgy érezném magam, mint […] a dohányos nikotin nélkül (1987 Békés Pál 1014001, 26).

1f. ’〈vki által egy személyben eszményi módon megtestesített hivatás, szerep, minőség stb. megnevezése előtt〉’ ❖ Hogy éreztem, hogy ehhez a szegény, tépett emberrongyhoz van kötve a lelkem. Hogy nekem ő az „ember” (1915 Szabó Dezső CD10).

2. ’〈a szituációból ismert, ismertnek tekintett, egyedített fogalmat jelölő fn előtt〉’ ❖ Végre a’ ſzép ſereg, a’ várnak meg-indúl, […] a’ vár’ ſzépséget [!], kintsével tſudálták. Innen az erdöbe, nyári házba mentek (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 12) | Eredj a kamrába, hozz elő egy kisebb pincekosarat (1874 Tóth Ede 8486001, 3) | Összeszedem a holmimat, leugrom. Ferencvárosi pályaudvar. Sietek a kijárat felé (1939 Radnóti Miklós 9543003, 23) | Márton főnök fejvakarva áll meg mögöttem, s lehív a pincébe: anyagot hoztunk, nézze meg (1994 Szántó Piroska 1166002, 35).

2a. ’〈főnevesült középfokú és felsőfokú mn előtt〉’ ❖ az Egyptomiaktól fogva, kik a’ Világoſodás rendében tſak nem elsnek tartatnak, az hatalmas Német Nemzetig, mely a’ leg-iffiabbak közé ſzámláltatik (1791 Aranka György 7010004, 4) | a sornak jobb szárnya felé a nagyobbak, balszárnya felé a kisebbek álljanak termet szerint (1886 Porzsolt Lajos 8375005, 54) | A leggazdagabbhoz megyek, mondta a legszebb egy napon (1973 Képes Géza ford.–Jacob 9323076, 217).

2b. ’〈meghatározott, kül. a jelenhez legközelebbi, ill. a mostani időszakot jelölő időhatározó előtt〉’ ❖ Láttátok a’ Nyáron a’ Gerötze [= gerlice] párját Hogy keresé, ’s önté nyögésének árját (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 53) | [a lóért] egy láncz fekete földet igértek ép a héten (1898 Tömörkény István 8493008, 117) | A Mozdonyvezető felesége és két lánya ugyanis meghalt még az ősszel (1986 Gion Nándor 9190003, 33).

2c. ’〈a jelennel vagy a múlttal kapcsolatban levő időt kifejező hsz-k előtt hagyományos használatban〉’ ❖ Az idén bé-érem majd fele ſzénával (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225009, 7) | Láttad azon urat, a ki az imént távozott? (1856 Szegfi Mór 8430004, 141) | öregem! hogy mit láttam a múltkor! (1989 Esterházy Péter 2024006, 23).

3. ’〈a szövegkörnyezetből ismert, egyedített fogalmat jelölő fn előtt visszautaló, anaforikus, ill. előremutató, kataforikus szerepben〉’ ❖ Egy szép forrás mellé választván lakásom, Ott lenne holtomig csendes mulatásom. […] Hányszor elzném meg hajnal mosolygását, A tiszta forrásnak csudálván folyását (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 50) | Olyan voltam, mint az állat, amelyet bekerítettek a vadászaton (1938 Dallos Sándor 9098002, 161) | adva van a Rózsadomb, azon egy ház, a házban egy szoba, a szobában a költő (1973 Simon István 2025038, 625).

4. ’〈Más determinánssal határozottá tett köznév (jelzője), ill. egyéb határozott jelentésű (fn-i értékű) szó előtt hagyományos használatban.〉’

4a. ’〈birt jelző n.-i birt szjeles fn előtt ingadozóan〉’ ❖ A’ Királlynak Inſtántziát írtam, hogy a’ Jóſzágaimat meg-hagyja (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 39) | Miklós pap összeszedte a könyveit, meg a gabonáját (1913 Gárdonyi Géza 9173009, 24) | Néhol kerekedik egy kerek dombecska, s azon nevelkedik egy iédes almafa. Iédes ez almája, csokros e virágja (1959 Ethnographia C6955, 26) | a gyerekek többnyire az anyjukkal maradnak (1982 Lux Elvira 1099003, 158).

4b. ’〈birtokjeles szó, kül. birt nm előtt, állítm előtt ingadozóan〉’ ❖ hijjánosnak tartom én az én örömömet, az övé nélkül (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 181) | Trencsini Csák Máté saját fejét emelte föl a királyéval egyenlő magasra (1860 Jókai Mór CD18) | a probléma a gyereké (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044003, 42).

4c. ’〈ez, az mut nm-i kijelölő jelzős szerkezet fn-i alaptagja előtt〉’ ❖ ez a’ gyötrelem tsak a’ gyónáſig tart (1772 Vajda Sámuel 7365001, 147) | Ez alatt az idő alatt (1890 Szana Tamás ford.–Cellini 8421004, 179) | csukják be azt az Adyt! (1927 Hatvany Lajos 9229002, 65) | Van ez a emelihálóu̯ még ma jis. Avāl halásztak ott a hídnál (1941 Magyar Népnyelv C6424, 349) | Maga abban az esetben is tévedett! (1988 Beke Kata 1012002, 181).

4d. ’〈kijelölő jelzői szerepű sorszn előtt〉’ ❖ Vége a’ máſodik réſznek (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 34) | Itt a második parancsolatját a tíznek (1871 Jókai Mór CD18) | [a hexameterben] a caesurát rendszerint a harmadik láb arsisa [= hangsúlyos része] után teszik, az ötödik lábat szinte kivétel nélkül daktylusból alkotják (1889 Négyesy László 8329004, 173) | akár az első ember és az első asszony a paradicsomban (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 45).

4e. ’〈(kiemelő jeles) középfokú és felsőfokú mn-i kijelölő jelző előtt, ill. némelyik kiemelő jeles nm-i jelző előtt〉’ ❖ A’ reggel úgy lepe minket, és a’ dél-is azon-képen, és mi, mind a’ leg-utólsó ſzempillantáſig, még egy-máſnak nem tudom mit akartunk mondani (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183) | Pápán az egyik fogadós (1834 Garasos Tár 8625004, 80) | nem tudunk a régebbi időkből esetet felhozni (1886 Győri Közlöny 8627001, 2) | a nagyobbik csavargókülsejű Mikkamakka volt (1973 Lázár Ervin 9388006, 123).

4f. ’〈bizonyos tulajdonnévi kijelölő jelzők előtt〉’ ❖ A’ Duna ’s a’ Hemus hegy közt (1787 Pálóczi Horváth Ádám 7257021, 61) | szászcsávási születésű jobbágyleány, a Szántó nemzetségből (1823 Fogarasi Sámuel 7109005, 147) | a Károlyi leányokkal (1889 Justh Zsigmond 8213009, 369) | a Murzát, meg a Ráró paripát (1930 Móricz Zsigmond CD10) | zölden rohan a Colorado folyó (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 18).

4g. ’〈a ›minden egyes‹, ill. a ›teljes, egész‹ jelentésű összes mn előtt〉’ ❖ A kapitány bátyja, György, sorbajárta a hírrel az összes mágnásokat és követeket (1790 Őz Pál 7033006, 220) | iskolakötelezett gyermekeik sincsenek kimutatva, mi egyébiránt az összes népességhez képest eltünő csekély hiány (1873 Keleti Károly 8233005, 72) | másnap ugyancsak leprédikálta rajta az összes kiadásokat (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 51).

4h. ’〈szn-i jelző előtt, ha a szn azt jelöli, hogy az említett dologból v. személyből összesen annyi van〉’ ❖ E rövid életben mihez ragaszkodjunk? Nem tudom, megvallom. Az egy barátságot Míveljük e földön, mint fbb boldogságot (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 51) | ma kevés volt neki a két láb (1857 Vas Gereben 8514018, 42) | a törvény magja, a tíz parancsolat (1937 Szimonidesz Lajos 9676001, 27) | Az egy Isten, mint Atya (1972 Szendi József 2057019, 291).

4i. ’〈a mind nm-sal, ill. hsz-val nyomatékosított szn v. fn előtt〉’ ❖ Ama két Görög nem ſzabott magának határt, el-is indúla mind a’ kettö, egyik világot hóditani, a’ máſik pedig hórdóban lakni (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | mind a hárman leültünk (1872 Prém József 8377022, 119) | Meghaltak mind az istenek (1907 Kosztolányi Dezső 9359046, 55) | az emberek mind boldogok lennének (1985 Bodor Pál 1019008, 29).

5. ’〈Tulajdonnevek előtt hagyományos használatban.〉’

5a. (kissé biz) ’〈megnevezésként haszn. puszta személynév, kül. utónév előtt ingadozóan〉’ ❖ efelől a’ Pekri Lőrinc felől a volt a hír, hogy mindenféle religiót megpróbált volna (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Itt van a Kántor Zsuzsa; szegény, árva, – de jóravaló leány (1877 Szathmáry Károly 8428013, 15) | Azt szeretné tudni a Lajos, hogy hozzámenne-e a szerelőhöz? – Teri kissé ostobán nevetett (1937 Németh László² 9485039, 220) | visszajött a Pali vagy a Pista (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 40).

5b. ’〈megnevezésként haszn. önmagában álló állatnév előtt〉’ ❖ Ó ha láttad vólna, hogy mit nem míveltek, A’ Daru, a’ Bodri, melly örömmel teltek (1793 Gvadányi József 7125013, 5) | De nini! a Pejkó, a lovam, a hátas! (1879 Arany János 8014004, 205) | a Riska se akar vásárra mönni, de hajcsák (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 170).

5c. ’〈égitest, csillagkép neve előtt〉’ ❖ a’ nap is Világunk’ mélyſégét Meg-járván; érkezik, ’s hozza fényeſſégét (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | Az ég telve volt csillagokkal, de a holdból csak egy keskeny karima látszott (1872 Prém József 8377020, 56) | A Bikától balkézfelől találjuk az Ikreket (Gemini), két fényes csillagjukkal, a Castorral és a Polluxszal (1930 Lassovszky Károly 9382001, 273).

5d. ’〈tájegység, hegy(ség), folyó neve előtt〉’ ❖ Megírta a szolgabíráknak, hogy az utakat, hídakat és gátakat főképen a Tiszaháton hamarosan jó karba hozassák (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | így választattak azután meg ilyen országos főhadi biztosoktúl […] a Dunamellékre gróf Zichy István és a Dunántúlra gróf Nádasdy Tamás (1885 Thaly Kálmán 8477007, 225) | előttünk a Duna és a Száva közt, bűzös mocsarak (1918 Szomory Dezső 9683011, 54) | Mínusz harminchat fokot mértek azon a télen a Bakonyban (1980 Lengyel Péter 9397010, 86).

5e. ’〈településrész, utca, tér neve előtt〉’ ❖ Beérvén a városra a Forgács utcán (1812 Kazinczy Ferenc 7163010, 207) | egy hétbe se telt, fölszárnyalt a Várba, az Úri-utcába, ahol Tatárék laktak, a Bástya-sétányra, a Ferdinánd-térre, a Bécsikapu-térre (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 113).

5f. ’〈intézmény, állami és közigazgatási szervezet nem hat ne-vel kezdődő neve előtt〉’ ❖ a Helytartótanács azt is tudatta, hogy ő felségét holmi köszöntésekkel ne terheljék (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | Blahánét elvesztette a Nemzeti Színház (1881 Mikszáth Kálmán 8312115, 137) | a kedvezőtlen bérhelyzetű intézetekben – a Regionális Kutatások Központja és a Nyelvtudományi Intézet kivételével – az átlagok most több lépcsőt emelkedtek (1991 Csomó István–F. Tóth Tibor 2037007, 1466).

5g. ’〈könyv, újság, folyóirat, műalkotás nem hat ne-vel kezdődő címe előtt〉’ ❖ Nagy ſzorgalmatoſſággal ki kereſſük a’ Szent Iráſnak azon helyeit, mellyeket réſzünkre magyarázhatunk (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax 7044020, 15) | A Toldi estéje végett majd beszélek Jókaival (1848 Petőfi Sándor 8366471, 152) | a Pesti Napló febr. 23-án két hóra felfüggesztetett (1858 Szemere Bertalan 8437004, 102) | a Don Giovanni és a Fidelio megbukott Bécsben (1937 Cs. Szabó László 9093014, 149) | gondoljunk csak a Mona Lisára, kultúránk legtöbbet idézett műtárgyára (1985 Radnóti Sándor 1127001, 256).

5h. ’〈megnevezésként haszn. jelzős személynév és állatnév előtt〉’ ❖ a szegény Rákóczi igen papos ember volt, többet hitt nekiek kelletinél (1772 Rettegi György 7282001, 274) | a hatalmas Szapolyai István és a rettenthetetlen Kinizsi Pál (1854 Teleki József² 8471008, 369) | a szegény Morzsa ott nyöszörgött a küszöbön (1906 Móra Ferenc 9459028, 16) | a két Bolyai nagyra értékelte ugyan a matematika „királynőjét” [ti. a számelméletet], maguk azonban ezen a téren semmit sem alkottak (1983 Szénássy Barna CD30).

6. ’〈Bizonyos szintaktikai helyzetű, ill. szófajú szó előtt.〉’

6a. ’〈-nak/-nek ragos birt jelzős szerkezet fn-i alaptagja előtt ingadozóan〉’ ❖ Vallyon ki lehet gyanudnak az oka? (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 30) | a fejlődő káros gázoknak az elvezetéséről (1894 Hazánk 8634001, 17) | a kétféle cselekménynek az eltérő megítélésére (1992 Kis János² 2058004, 201).

6b. ’〈szem nm-i birt jelző előtt〉’ ❖ Az én rabbinusom, kit álmomban láttam, Különb írástudó volt mint tapasztaltam (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 52) | Nero az ő emberök volt (1881 Teleki Sándor 8474009, 230) | E mi lisztünket mëg elégették, csak aza szërëncsénk, hogy ippen annyi vót, hogyëccër fösütötték (1902 Magyar Nyelvőr C0360, 280) | Cselekszik a kezetlen de csak a te kezeddel megindul a lábatlan de csak a te lábaddal eszmél az esztelen de csak a te eszeddel (1952–1967 Weöres Sándor 9788109, 57).

6c. ’〈határozott fn nem tulajdonnévi értelmezője előtt〉’ ❖ Hol Mátyás az igazságos? Te láttad őt boldog Rákos! (1830 e. Kisfaludy Károly CD01) | barátjával, a könyvkereskedővel (1934 Kemény János¹ 9319001, 71) | aranyos volt a fiam, a nagyobbik (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 59).

6d. ’〈szerkezetben álló tulajdonnév előtt a szerkezet köznévi elemének ne-jeként〉’ ❖ a’ Fö-hivatalokban lévö emberek […] ritkán látzanak a’ Kriſtus után tóduló ſereg között (1772 Vajda Sámuel 7365001, 141) | a Duna partján álló ivócsarnok mellett (1893 PallasLex. CD02) | A Kossuth által emlegetett és Horváth István által terjesztett szöveg (1987 Dümmerth Dezső 1040002, 241).

6e. ’〈a beszédpartnerre utaló, a mondatszerkezetbe épült, megszólítás helyett haszn. fn előtt ingadozóan〉’ ❖ Miként múlatta magát az Úr a’ kertben? (1776 Klein Efraim 7182001, 242) | – A néni bizonyára éhes – szól élénken, fölhúzott szemöldökkel –, csináltatok egy kis kávét (1931 Sárközi György 9587012, 359) | Kérem, támassza ezt alá a doktor úr! (1973 Páskándi Géza 9516003, 162).

6f. ’〈alkalmilag főnevesült szó előtt〉’ ❖ Jeles és drága vala mind a’ két gyözedelem: mert az egyik az  népe veſztéſe nélkül lött (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141001, 2) | Vóni vót, felelték, mintha a „volni” ige is volna (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 54).

7. ’〈Idiomatikus, kötött formaként.〉’

7a. ’〈a kérdésben, felkiáltásban, tiltakozásban elhomályosult tartalommal nyomatékosító elemként haszn. csoda, fene, szösz stb. szavak előtt〉’ ❖ „tábládba mit irkálſz?” Én? Szatirát írok, „Mi az ördögöt?” (1791 Verseghy Ferenc 7373035, 15) | Hej biz’ – úgymond – felnő a leány, mint kender! Ő ugyan szűkében nincsen a kérőnek: Tudj’ a szösz, melyiket is fogadjam vőnek (1847 Arany János 8014002, 7) | Mi a csudát csináljunk addig? (1943 Füsi József 9160001, 104) | Kell a fenének az a vacsora, egyetlenem (1972 Örkény István 9500037, 276).

7b. (az az mut nm-i kijelölő jelzővel is) ’〈szitkozódásban v. szitkozódásként haszn. birt szjeles szó (minőségjelzője) előtt〉’ ❖ „A keserves voltát, rugaszkodj utána!” Kiáltott most János egyik óriásra (1844 Petőfi Sándor 8366136, 215) | – Tyüh az árgyélusát! – ugrott föl Kiss Sámuel. Konspiráció! Árulás! (1898 Kincs István 8238002, 155) | Hajrá! Azt a kutya irgalmát! Gyerünk már! (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 114) | Tegezz, a mindenit, anyád lehetnék (1989 Szepes Erika 2039022, 73).

Ö: am~, az~, mind~, ugyan~.

Fr: ábra, addig¹, észrevesz, hagy, jár, kap, marad.

Vö. CzF. a², annakelőtte, annakfölötte, annakokáért, annakutána, az², az az, azidén, azon¹; ÉrtSz. a³, annak, az¹; TESz.; ÉKsz. annak, ~; SzT. a, a · az, abban, annak, arra, arról, az¹, azévi, azidei, azideiglen, azon², ez²; ÚMTsz. a¹, abban, abból, ahhoz, annak, annál, arra, arról, az¹, az²

e⁶ (0) l. ez¹

ez¹ mut nm 24B1 (fn-i értékben, ebbe, ebben, ebből, eddig, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, ezért, ezen, ezt v. ragkettőzéssel eztet, ezzé, ezzel v. evvel ragos alakokban is)  e (kül. kijelölő jelzőként, ált. mássalhangzóval kezdődő szó előtt)

1. ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben közel(ebb)i megjelölt, az itt közel(ebb) levő ember, állat, dolog’ ❖ Mi ez itt, a’ mi ide van írva? (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 186) | Nézd ezt is itt (a’ halottra mutat) meg nem védelmezé a’ tisztes ősz haj (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 37) | előttem a budai halmok még ki sem zöldült erdőktől koszorúzva, […] köröskörül az elkeresztelt lugasok: az ott Lujza, ez Margit, emez Sarolta (1889 Justh Zsigmond 8213009, 367) | Odavitték áldozatukat az Úr elé: hat födeles szekeret és tizenkét szarvasmarhát […]. Az Úr ezt mondta Mózesnek: Vedd át tőlük ezeket a kijelentés sátrának szolgálatára (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. (pejor is) ’〈rámutatással v. anélkül, ill. anaforikus használatban, kül. személyre vonatkoztatva:〉ő²’ ❖ Kleombroteſt, Ágiſt, hozzánk kell hívatni, Király elttnk jó ezeket vallatni (1772 Bessenyei György¹ C1076, 99) | Hannulikot igen is ismerem, és jó Barátom nékem […]. – Különössen örvendem tehát véle való igen szép leveledzésedet. Ez igazán derék ember (1806 Cserey Farkas² C2557, 30) | No-no, öreg! csínján. – Olyan ez! kimondja, S megteszi amit mond (1879 Arany János 8014003, 77) | Én tudtam – messze anyám, rokonom van, ezek idegenek (1935 József Attila 9282127, 269) | – Miért – mondta az anyám –, csak nem félsz tőlük? Katona vagy te is. – Az, de jobb szeretnék ezekkel nem találkozni (1948 Sarkadi Imre 9586010, 43).

2. (alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’〈nyomatékosan:〉 a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. időben v. mentálisan, érzelmileg közeli ember, állat, dolog’ ❖ Ez már régi kérdés s rendes feszegetés, Hogy midn Édenben ln els teremtés – Vajjon mi lehetett Évának almája? (1772 Barcsay Ábrahám 7019024, 49) | Ez a futár Bárzsing úr. – No, ettől nem kérdezősködöm Béla felől – szólt elkedvetlenülten Lávayné, mikor a nevét meghallotta; – mert ez mindig hazudik (1862–1863 Jókai Mór 8209008, 123) | Kés van a markomban evvel vágom el torkodat! (1915 Móricz Zsigmond CD10) | ezen a lovon ül majd s ezen vágtat át a világ felett (1937 e. Dallos Sándor 9098005, 195) | én önnel értek egyet, mert ön is ezt mondta, hogy édes mindegy (1998 Országgyűlési Napló CD62) | A főhajót meredek hajlású tető, míg az oldalhajókat erre merőleges gerincű nyeregtetősor fedi (2000 Benczik Gyula CD36).

2a. ’a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. az időben v. mentálisan, érzelmileg közelivel azonos minőségű v. hozzá hasonló személy, dolog’ ❖ Nézd ki már, hogy a szöllö vesszö mitsoda tulajdonsággal, mesterséggel változtattya a föld nedvességét borrá, tüzzé, (spiritussá) ot, hol mellette a szilvafa, szilva ezzé módollya (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 486) | Ó, nem ez voltam én, higyjétek el, szent isten, én nem ezt akartam! (1918 Havas Gyula CD10) | Szeretlek s nem szeretlek én, őrült s nem őrült, ez vagyok (1962 Devecseri Gábor ford.–Anakreón 9108040, 16) | Absztrakt geometria, absztrakt algebra stb., a matematika tehát most már nem szól semmi konkrétumról, csak elvont struktúrákról? Ezzé vált volna a matematika súlyos problémák megoldása után? (2002 Természet Világa CD50).

2b. (alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’a most szóban forgó, az imént említett v. a most említendő, ill. időben v. mentálisan, érzelmileg közeli cselekvés, történés, tény’ ❖ elö-ſzör Tokaj hozta-el italát, Éj-fél közt lepvén-meg a’ Hertzeg’ aſztalát. Ez után kezdödtek a’ nóták zengeni, ’S hangjokkal az erdök, és Egek rengeni: Eztet Trágédia követte végtére, Mellyet a’ ſzép ſereg jádzatot kedvére (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 13) | Miért nem őrizte gyűrűjét jobban? ezért is bűnhödnie kell (1881 Szász Károly² 8426059, 118) | Éltem – és ebbe más is belehalt már (1936 József Attila 9282154, 334) | „Hogyan tud majd meglenni színpad nélkül?” kérdeztem. „Bolond ember – felelte –, olyan, mintha azt kérdezné: hogyan bírom ki éhezés-szomjazás nélkül! Se testem, se lelkem nem kívánja már ezt, amit itt csinálok! (1964 Ascher Oszkár 9010001, 158) | tartani kellett attól, hogy a lóállomány néhány hónap alatt teljesen tönkremegy. Ennek elkerülése érdekében a lovak zömét több száz kilométerre hátravonták (2010 Ungváry Krisztián 3330001, 33).

2c. (diskurzusdeixisben) ’〈a közvetlen szövegelőzményben kifejtett állításra, kérdésre utalva〉’ ❖ azt beſzéllik, hogy tegnap éjtſzaka késön látták a’ Bojárdót hozzád menni, és a’ ſzobád’ ajtajának haſadékán jól ki-vették, hogy ti-együtt igen bátorságos ſzövetséggel barátkoztatok, illetlen foglalatoſságtok után pedig együtt le-feküttetek; mond-meg moſt nékem: ha ez igaz-é? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 277) | – Barátom, úgy-e, ön Szevillából szökött meg? – Miért tetszik ezt kérdezni? (1862 Szokoly Viktor 8452004, 116) | – Biztos vagy ebben, Ervin? (1937 Szerb Antal 9668030, 145) | – Ó, a gimi! – nézett maga elé apu üzlettársa elkalandozó tekintettel. – Azok az igazán szép évek! Az első buli, az első szerelem, az első intő… – Ez így van – vette át a szót apu (2010 Leiner Laura 3208001, 20).

2d. (alanyesetben, utalószószerűen is) ’〈személyre utalva az ő szem nm helyett is: helyeslő, megerősítő v. elismerő, ill. rosszalló kifejezésben〉’ ❖ A’ Pargaménás Gróf, Kastélyos Nemesség, Tzímer’ ’s Diplomával ditseked Község, Hajdant mind Paraſzt vólt: ’s ez ám a’ ditsség: Hogy jeles tetteket követte tiſzteség (1772 Orczy Lőrinc C0794, 41) | Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton, Nem terem ma párja hetedhét országon (1846 Arany János 8014001, 99) | Engem utál, gyűlöl, nem bízik bennem, érzi, hogy gonosz vagyok, fél tőlem, ez az: fél tőlem (1917 Moly Tamás CD10) | Dávid fiam, – mondta felsugárzó jókedvvel, – látod, ez aztán derék dolog (1921 Bíró Lajos 9059001, 13) | – Ez igen! … Hát hiába, a Zoli … (1969 Mándy Iván 9420022, 74) | Ez már aztán mindennek a teteje! (2002 Országgyűlési Napló CD62).

2e. (ismételve v. az az szóval, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott (több) személy, dolog, körülmény stb. helyettesítésére〉’ ❖ Ezt ’s ezt hallom erröl az Emberröl, de magam ſe hiſzem (1781 Gombási István ford. C1883, 103) | Midőn ez országgyülésen mi, alsó tábla azt állítottuk, hogy ennek és annak meg kell történnie, mert azt mi akarjuk s mi a nemzet akaratának képviselői vagyunk, mit feleltek rá? (1845 Szemere Bertalan 8437011, 236) | Az idősebb emberek el tudják mondani az érdeklődő idegennek, hogy [a krokodil] ezt meg azt, ennek meg annak a fiát, annak és annak az ivadékát s azonkívül még sok lovat, tevét, öszvért, szamarat, kutyát, juhot, kecskét rántott le a zavaros habokba s evett meg (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Való igaz az, amit Békesi László képviselőtársunk elmondott, az önkormányzati törvény megköveteli, hogy ez és ez és ez és ez szintén törvényileg szabályozva legyen (1990 Országgyűlési Napló CD62).

2f. ’〈Kötött szókapcsolatok vezérszavaként gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal.〉’ • ennek előtte (/vál) ’ezelőtt, ill. régen’ ❖ Bánffi György Wesselényi Farkasnével egybenszűrte a levet ennek előtte nem sok idővel (1775 Rettegi György 7282003, 357) | Ennek előtte Sziléziában is valának úgy nevezett mesterdalnokok, a kik nyilvános gyülekezeteket tartottak a városházán és dalaikkal versenyeztek (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Mintha most ébrednék rá, hogy ennek előtte soha nem láttam őket (1986 Nádas Péter 9466003, 236) • ennek felette (rég) ’ezenfelül, ezenkívül’ ❖ Arról az Óldaláról vágja pedig-el a’ Mettzö a’ Veſzſzöt, a’ honnét Termö ſzem Mettzö kése alá nem eſik; mert külömbben a’ Veſzſzöböl ki-ſzivárgó Nedveſség a’ Szemet meg-vakittya. Ennek-felette a’ Mettzéſt alólról fel-felé és hárántékosan tegye (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 223) | Nem egy két helyen találtatnak ollyan nagy bőrfábrikák is, a’ mellyekben nem tsak az hogy a’ bőröknek minden lehető nemeik készíttetnek; hanem ennekfelette azok meg is festetnek és aranyoztatnak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 403) • ennek okáért (kissé rég) ’ezen ok miatt, ezért¹’ ❖ [Vesta] kápolnája elött egy Ciprus, avagy boroſtyán fa-is ſzokott ültetni, és azt vélék az emberek, hogy addég léſzen ſzeréntsés a’ ház, valameddég zöldségében meg-marad a’ fa. Ennek okáért ſzorgalmatoſſan viſelték gondgyát a’ Cyprus-fának (1774 Dugonics András C1484, 209) | az 1873. évi közgazdasági válság hatása alatt, a mely állandó árhanyatlást idézett elő, a vasgyárak messzebbmenő központosítása és újjászervezése vált szükségessé, hogy a nyersvas és a fűtőanyag, stb. szállításán megtakarításokat lehessen eszközölni. Ennek okáért a Bessemer-kohót és az ustrońi hengerelőművet Trzyniecbe helyezték át (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hiába termelték külön-külön a szőlőt, a mustot együtt erjesztették. Nagy musttömeg, nagy hő, nagy hőben pedig, ha hiányoznak az automatizált, nyomban reagáló hűtőberendezések, tejsav képződik. Itt kezdődtek a szocialista bor betegségei, a „borhibák”. Ennek okáért a magyar szakkönyvek fő témája a borhibák kezelése (2000 Magyar Hírlap CD09) • ennek utána (/vál) ’a szövegkörnyezetben most meghatározott v. a mostani esemény után, ezután’ ❖ Királyi ſzavamnak erejével im tégedet moſtanság valóságos Grófnénak nevezlek, élj ezen névvel ennek utánna mindenek elött (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 43) | Iszákos élete miatt sok perpatvar volt közte és felesége között, a minek elválás lett a vége. Ennek utána még nagyobb mértékben folytatta a férj az ivást (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6) | Déltől másnap reggel hétig feküdtem a szőnyegen, mint egy halott, de aztán fölkeltem, elszívtam a kávéhoz két cigarettát, ennek utána zuhanyoztam, fölöltöztem (1989 Csengey Dénes 1028001, 5).

3. ’〈az az, amaz mut nm-sal szembeállítva:〉 az egyik személy v. dolog’ ❖ jó mind a’ Járó, mind a’ Fejös-Marhát az Ugar Földeken termett külömb-külömb-féle Nyári Veteményekkel […] egéſz Nyáron által ottan tartani, úgy hogy, hol ezt, hol amazt adja nékie az ember (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 99) | az én elméletem ellen felhozott és felhozható érvek egy cseppel sem erősebbek, mint a mellette felhozottak; feltevés ez is, az is (1868 Orbán Balázs 8340002, 33) | A sétatéren pedig fecsegett, viháncolt, nevetgélt, hol ezzel, hol azzal (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 83) | Az ember nem tudja, mekkora jelentőséget tulajdonítson ennek vagy annak (2002 Gedeon Béla ford.–Adams 3117003, 163).

4. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt) ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben közel(ebb)i megjelölt, az itt közel(ebb) levő 〈ember, állat, dolog〉’ ❖ jöve a’ sír-ásó Kérdé tle: kijé itt ez a’ koporſo? (1776 Kónyi János ford.–Gellert 7190018, 21) | Tudván Lichtenberg (nevezetes német természettudós) milly nehéz a tudatlan népet valami okosra bírni, ezért jött ez elmés ötletre, hogy a réteken vagy szántóföldeken magánosan álló minden fa csúcsaira egy táblát kellene szegezni, mellyre nagy betűkkel ez lenne irva: „tudtára adatik mindenkinek, hogy ez alatt a fa alatt minden embert megüt a menykő” (1843 Tarczy Lajos 8464005, 203) | A társas életben csakugyan nyomasztó helyzet az, ha az ember (kivált egy nő) valakivel találkozik, azt üdvözli, s ha kérdik az ismerősei: „Ki ez az úr, mért üdvözölted!” (1898 Jókai Mór CD18) | Éppen jókor jön, édesapám. Fogja meg a végét. Ide szorítsa ehhez a bütyökhöz (1941 Tatay Sándor 9704005, 180) | Ni ezt a lovat – és most hátrafordította arcát a nyugodtan álló ló felé –, ezt a lovat nálam nem ütik (1962 Lengyel József 9395004, 250) | Mártonék itt mennek el előttünk. Szép, fiatal kis felesége van. Zsebkendőt tart a szájánál, s hallom, amint mondja, hogy fáj a foga. – Ne menjetek haza, vegyél ebből a szilvapálinkából a fogadra, megszűnik tőle – kérleli Pista őket (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

4a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt) (kissé rég, ritk) ’ua.’ ❖ Ládd e’ két gödölyét, moſt-is az annyára Mekegnek ſzegények (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 261) | Vigyétek e fiút, mert úgy gyötör, Hogy ki nem állom (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | – Ki hozta e levelet Jancsi? – A Festetics uraságnak Kajla czigányja (1905 Eötvös Károly 8127004, 213) | [Ecuador elnöke alelnökét] így mutatta be: „Nézzétek e fenséges combokat!” és azzal bizonyításként meg is emelte a tréfára szintén kész hölgy szoknyáját (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’〈nyomatékosan:〉 a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. az időben v. mentálisan, érzelmileg közeli 〈élőlény, dolog, körülmény stb.〉’ ❖ kedves Gyurim, ne vegyed roſz neven, Hogy ha azt javaslom hogy határod légyen; Ezt az igazſágot magam tapaſztaltam Midön határ nélkül tágon koboroltam (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | vedd magadhoz szolgádot ebbe a’ napba, ebbe az órába, ebbe a’ pillantatba (1832 Rosty Zsigmond 8398002, 69) | Ebben a mondatban: én írok, minden egyes szót két különböző oldalról lehet fölvenni (1864 Árvay József 8017002, 119) | visszacsúsztam a pálinkás üvegek és a bordélyházi lányok közé. Ami szabad időm volt, azt e között a két stáció között morzsoltam le (1926 Kassák Lajos CD10) | Mondhatom, bármit mondanak nagyságotok álmai, az én sejtéseim soha nem voltak olyan tiszták és láthatók, mint ebben az időben, amikor az új Magyarország sorsán gondolkozom (1930 Krúdy Gyula CD54) | egy nagy szürke madár odavágott a csirkék közé. Hogy mi volt ez a madár, sajna még ma sem tudom… (1968 Fekete István 9142006, 110) | Beszélt már arról, hogy volt a klinikai halál állapotában, és a halál nem gonosz... – Nem gonosz. Nincs ellenséges szándék e mögött a jelenség mögött (2001 Magyar Hírlap CD09) | Az álom [Hermészről] megigézi Edgart. […] Élvezi, hogy ő erről az istenről álmodott, ezzel az istennel van rokonságban (2010 Murányi Beatrix ford.–Kast 3240005, 271).

5a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt, alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’ua.’ ❖ [Krisztinát] im ez órától fogva az én Hertzegi Menny-Aſzſzonyomnak, és jövendöbéli Páromnak tartom, nevezem, és hirdetem (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 397) | e kép készűlte idejében, mint mindjárt évszámát látni fogjuk, csakugyan ez időben, 1318-ban, a szepesi várnagy Semsey Frank Tamás (Frank de Sempse) volt (1884 Ipolyi Arnold 8197004, 234) | a leány szeretett soká a dunnák közt heverészni reggel; s e tekintetben Károlyban megértő szívre talált (1916 Kaffka Margit 9290041, 24) | E városban, ahol nem lüktet semmi élet, Mint egy nőben, aki elsatnyult és kiélt lett, Érezni, hogy bizony, valami elveszett (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Hugo 9479097, 203) | Még nem kell kétrészes fürdőruha – hazudtam az ez ügyben illetékes családi tanácsnak, holott megőrültem volna azért, hogy legyen (2007 Józsa Márta 3150011, 1108).

5b. (tárgyragos jelzőként) ’〈csodálkozó, ill. bosszankodó kifejezésben〉’ ❖ – Ezt a pechet! Ezt a pechet! – mindenki ezzel állít be az öltözőbe félidő után (1927 Nemzeti Sport okt. 10. C7152, 3) | És ezt a szerencsét! Ahogy az orvosék nekiláttak, és kettesben leszedték a falról a csempét, mielőtt még megkötne, és utána kimentek a városba, kijárni a dühüket – hát belebotlottak a tíz évvel ezelőtti kőművesbe (1973 Balla László 1010013, 119) | A poshadt tócsákat kerülgetve jutok be a Wat Mahatatba, lerogyok egy padra, útikönyvemet böngészem, amikor hozzám lép egy fiatal szerzetes. Ezt a mázlit! (1997 Természet Világa CD50).

5c. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, ismételve v. az az szóval, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott (több) személy, dolog, körülmény stb. helyettesítésére haszn. szerkezetben〉’ ❖ mindazonáltal tsak nem egéſzſzen hívdhet, hogy ebben ’s ebben a’ Klastromban kell néki lenni (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 573) | határoztassék el, hogy a tárgynak tökéletes bevégzése előtt soha sem álhasson jót a kerületi előlülőség arról, hogy holnap erre és erre az orára lehessen országos ülést hirdetni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | – Beszélni fogok – határozza el –, de ezt, meg azt kihagyom a beszédből. E helyett az argumentum helyett másikat teszek. Ezt meg azt a pontot így hegyezem ki, a beszéd közepéből kilökök egy csomót, a farkát megtoldom, az elejét összevonom (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | Ez és ez a fiú, hogyan és mikor került szorosabb kapcsolatba evvel és evvel a lánnyal? (1931 Gergely Sándor 9188006, 18) | odabenn elkennek és kifaggatnak, elszámoltatnak, hol jártam, mit loptam, mit tudok erről meg arról a betörésről (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 351).

6. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt az az, amaz, ill. egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt az amaz mut nm-sal szembeállítva) ’egyik 〈személy, dolog〉’ ❖ Visgálják-meg ök jó lelki-eſmérettel, hogy ha valaki hiſzen vagy nem hiſzen im’ ez, vagy amaz tudománynak, vallyon jobban léſzen-é a’ dolog, vagy roſzſzabbúl (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 235) | ha tizszer kérdeztettem, millyen volt e’ vagy ama tárgy, ez vagy amaz asszony, leány, férjfi, ur, paraszt, ’s millyen öltözettel külömböztették meg magokat; alig tudtam kielégitő feleletet kivált pontos leirást egyszer adni (1845 Kis János¹ 8240001, 13) | A nyugtalan uszkókok könnyű hajóikon hol ezt, hol amazt a dalmácziai vidéket lepték meg (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a múlt században a novella sose látott virágzást ér el, még pedig kezdettől fogva végig, szakítatlan folytonosságban, hol ennél, hol annál a népnél, hol egyszerre valamennyinél (1934 Gyergyai Albert CD10) | [A beszélő köntös] fő helyszíne Kecskemét, a „különleges státusú” város, amelynek hol ettől, hol attól a féltől kell megóvnia törékeny, bizonytalan szabadságát (1994 Új Könyvek CD29).

7. ’〈Frazémaszerű szerkezetekben.〉’

7a. (az egyszer szó v. régen annak -re ragos alakja előtt) ’〈annak kif-ére, hogy a kijelentés az ekkori, a mostani alkalomra, esetre vonatkozik〉’ ❖ Szent Iſten! nyavalyámat ha meg gyógyítod ez egyſzer […]: Nem fog látni ſzemem valameddig ſzáz napot Égen, Mind addig, fogadom, Jéhova, bort nem iſzom (1777 Baróti Szabó Dávid ford.–Baróti Szabó C0823, 232) | – Még a tükörről szeretnék valamit kérdeni – de most ez egyszerre tán elég is lesz, ennyi? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A deres bajuszú huszár vállat vont, és tovább akart menni. De Glücklich most ez egyszer nem eresztette (1909 Krúdy Gyula CD54) | Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

7b. (az idáig szó előtt) ’〈a hsz-i jelentés nyomatékosítására〉’ ❖ – Ahán! – mondá Maxenpfutsch úr, s most már világosságot érzett agyában afelől, hogy Bogumil mért van úgy beleőrülve a misszbe, amit ezidáig bizonyára nem értett (1862 Jókai Mór CD18) | én hoztalak be Erdélybe, én is tartottalak ezidáig (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 196) | bár nem volt újdonság előtte a történet egyetlen szava sem, most, hogy ebben a helyzetben idézte fel újra, másként látta az értelmét. Ezidáig csak szó, fájó emlék volt az egész (1952 Láng János 2051008, 31) | [a cifrálkodás] hirtelen kedves lett nekem, remélvén, hogy jobban fölcicomázva jobban tetszem majd neki; épp ezért a ruhákat, az aranyat, a gyöngyöket, s más drága holmikat most többre becsültem, mint azelőtt. Aki ez idáig a templomokba, ünnepekre, tengerpartra és a kertekbe nem más vágytól indíttatva járogattam, csak azért, hogy a velem egyívásúakkal találkozzam, most új kíváncsisággal kezdtem a mondott helyeket felkeresni (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 15) | a kormány, amely irtózott ez idáig attól, hogy a közlekedés okozta környezetpusztításnak a legkisebb mértékig is ellenálljon, most hirtelen környezetvédő lett. Budapesten például a Hungária körúton belül kitiltja a gépkocsikat (1991 Langmár Ferenc 2003022, 3) | A legfontosabb kérdést azonban, feloldja-e a gravitáció újraértelmezése a konfliktust a speciális relativitáselmélettel (ami a newtoni gravitációelmélettel ellentmondásban volt), ez idáig megválaszolatlanul hagytuk (2003 Gergely Árpád László ford.–Greene² 3118001, 74).

Ö: em~, mind~, ugyan~.

Vö. CzF. e¹, ebbe, ebben, ennekelőtte, ennekfölötte, ennekokáért, ennekutána, erre nézve, ~, ezidei, ezidén, ezokért; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. e, ebbe, ebben, ebből, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, evvel, ez¹, ezen², ezzel; ÚMTsz. ez¹, ezidáig; ÉKsz.² ezidáig.