edény fn 4B

1. (átv is) ’szilárd anyagból készült, változatos formájú és méretű, nyitott v. zárható üreges tárgy folyékony, szemes v. egyéb anyag tárolására, szállítására, feldolgozásához stb., kül. főzéshez, étkezéshez haszn. ilyen eszköz’ ❖ [ha a beteg oldalában nincs kelés, ütögetéskor] olly hangot ád, mint ha üres edényt ütöttél vólna meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 80) | vedd ki a’ lóherét az edényből, és a’ marhák között oszd el az istállóban (1835 Némethy József 8333016, 236) | [a pesztonka által előhozott tárgyak] közt különösen kitűnik bizonyos kis edény, mellyet az illedelem megneveznünk nem enged (1844 Nagy Ignác 8324009, 176) | Zraelowitz-féle cirkulációs fürdőkályha felső h csapjából (6. ábra) r cső ágazik a vizzel telt g edénybe (1894 PallasLex. CD02) | Ez a mű [ti. a Faust] egy hatalmas edény volt, kemény tartó kincsei számára. Goethe művei rendesen ilyen tartók (1934 Babits Mihály 9014136, 184) | ott hevertek a mosogatótálban a még meg nem mosott edények (1947 Nagy Lajos 2005102, 22) | Új jelenség […] éjszakánként a házak közötti „szemétexport”, amelynek során a kevésbé teli edények a szomszédos épület hulladékával telnek meg (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (jelzőként) ’annyi 〈folyadék, élelmiszer, takarmány stb.〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér’ ❖ Egy tsepp veres festék egy nagy edény tiſzta vizet úgy annyira megfest, hogy annak minden réſzeiben lehet valamit látni a’ festékből (1803 Fábián József 7101021, 5) | a bele huló morzsaléktól […] az egész edény-méz erjedésnek indulhat s megsavanyodik (1861 Farkas Mihály 8137003, 86) | [a nők] elintézték maguk a tolakodó vendég dolgát egy edény víz kiloccsantásával (1932 Krúdy Gyula CD54) | három edény korpát vittem a moslékhoz (1977 Végh Antal 9768002, 35).

2. (rég v. nyj) ’〈testesebb vízi jármű, kül. csónak, hajó megnevezéseként〉’ ❖ A’ Kórmányos, és több hajósok […] nem várván nagy edényeknek két felé való szakadását, hajó törésekre önként rohanni láttatnak (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus C1103, 39) | ott okoskodtak felette [ti. az elhaladó gőzhajó felett] az atyafiak: „Már én csak meg nem foghatom – mond az egyik – hogy mehet ez a nagy edény magába” „Magába? – mond a másik – már hogy menne az magába, hát nem tudja kend, hogy vasló huzza belől!!” (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a révész] visszatért az edényéhez [ti. a komphoz] (1892 Baksay Sándor C0734, 76) | [A gödény] nagy csőrű fejét a halászkunyhók ajtajára, a lápjáró edény (csónak) orrára szegezték (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (nyj) ’szekér, ill. vmely terményből vhány szekérrakományt kitevő mennyiség’ ❖ edény (szekér; különösen takarodás alkalmával használatos: lësz még úgy 10 edénnyê!) (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 45) | A vesszőfonadékból kialakított szekérláda megfelelően zárt lehetett, s talán ezzel magyarázható, hogy Dél-Dunántúlon az edény szó ’szekér’ jelentésben is használatos volt (1999 Magyar néprajz CD47).

4. (Anat) ’〈emberi v. állati szervezetben:〉 keringő testnedveket szállító, ill. tartalmazó csövecske v. üreg’ ❖ ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveſſég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 455) | [a dajkát] a’ téj-választó edények’ serénységét elő mozditó szerekkel segéljük (1837 Haiszler György C1999, 358) | Angiologia az anatomiának az a része, amely az edényeknek (ütőerek, vivőerek, hajszáledények, nyirok- és tápnedvedények) részletes leirását adja (1893 PallasLex. CD02) | [a fosszilis halmaradványokból megismert Vinctifer comptoni vértpikkelyének szivacsos állománya] felett apró edények találhatóak, melyek a tápanyagszállításban foglalnak el fontos szerepet (1996 Természet Világa CD50).

5. (kissé rég, Növ) ’a szállítószövet működési-szerveződési egysége, ill. szállítószövet-rendszernek a víz szállítására szolgáló eleme’ ❖ az edények a’ levél ſzárában nyitva vagynak (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 70) | a farészlet eleme: az igazi edény, a tracheida és fasejt (1893 PallasLex. CD02) | Trachea (edény v. vízszállító cső): tágüregű ún. tracheatagokból álló csőszerű szövetelem (1975 BiológiaiLex. C5414, 652).

6. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’〈kül. vallásos szövegekben: a léleknek, ill. vmely tulajdonságnak, lelki tartalomnak (ideiglenesen) helyet adó emberi test jelképeként〉’ ❖ Mi lett hát, kérdezed, Világ’ Bálványából, Tengert, földet biró Róma’ hatalmából […]? Sok fej test: pártos elme’ ſzüleménye: Véres háborúknak meg töltött edénye (1772 Orczy Lőrinc C0794, 29) | mennyit motskoltalak te ördög edényje (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 7) | Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye (1909 Juhász Gyula¹ 9284176, 219) | Isten választott edényként küldte el őket [ti. a zsidókat] a népek közé […] azzal a rendeltetéssel, hogy hordozzák az ő ügyét és dicsőségét (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

Ö: agyag-, alumínium-, arany-, bádog-, bor-, boros-, cserép-, éjjeli~, ezüst~, fa~, konyha~, kő-, közlekedő~, nyirok~, réz-, teflon-, üveg-, vér~, zománc~; az -edény címszó alatt: boros~, fejő~, főző~, gyűjtő~, ivó~, kávés~, mérő~, sütő~, szemetes~, tároló~, tejes~, vizes~.

UB: -alátét, -fajta¹.

ÖU: dísz~, fém~, mosdó~, ón~, porcelán~, vas~, virág~.

ÖE: ~áru, ~árus, ~bolt, ~csörgés, ~csörömpölés, ~fal, ~foltozó, ~mosogató, ~szekrény.

Sz: edényke.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

edény főnév 4B
1. (átv is)
szilárd anyagból készült, változatos formájú és méretű, nyitott v. zárható üreges tárgy folyékony, szemes v. egyéb anyag tárolására, szállítására, feldolgozásához stb., kül. főzéshez, étkezéshez haszn. ilyen eszköz
[ha a beteg oldalában nincs kelés, ütögetéskor] olly hangot ád, mint ha üres edényt ütöttél vólna meg
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
vedd ki a’ lóherét az edényből, és a’ marhák között oszd el az istállóban
(1835 Némethy József)
[a pesztonka által előhozott tárgyak] közt különösen kitűnik bizonyos kis edény, mellyet az illedelem megneveznünk nem enged
(1844 Nagy Ignác)
Zraelowitz-féle cirkulációs fürdőkályha felső h csapjából (6. ábra) r cső ágazik a vizzel telt g edénybe
(1894 PallasLex.)
Ez a mű [ti. a Faust] egy hatalmas edény volt, kemény tartó kincsei számára. Goethe művei rendesen ilyen tartók
(1934 Babits Mihály)
ott hevertek a mosogatótálban a még meg nem mosott edények
(1947 Nagy Lajos)
Új jelenség […] éjszakánként a házak közötti „szemétexport”, amelynek során a kevésbé teli edények a szomszédos épület hulladékával telnek meg
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (jelzőként)
annyi 〈folyadék, élelmiszer, takarmány stb.〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér
Egy tsepp veres festék egy nagy edény tiſzta vizet úgy annyira megfest, hogy annak minden réſzeiben lehet valamit látni a’ festékből
(1803 Fábián József)
a bele huló morzsaléktól […] az egész edény-méz erjedésnek indulhat s megsavanyodik
(1861 Farkas Mihály)
[a nők] elintézték maguk a tolakodó vendég dolgát egy edény víz kiloccsantásával
(1932 Krúdy Gyula)
három edény korpát vittem a moslékhoz
(1977 Végh Antal)
2. (rég v. nyj)
〈testesebb vízi jármű, kül. csónak, hajó megnevezéseként〉
A’ Kórmányos, és több hajósok […] nem várván nagy edényeknek két felé való szakadását, hajó törésekre önként rohanni láttatnak
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
ott okoskodtak felette [ti. az elhaladó gőzhajó felett] az atyafiak: „Már én csak meg nem foghatom – mond az egyik – hogy mehet ez a nagy edény magába” „Magába? – mond a másik – már hogy menne az magába, hát nem tudja kend, hogy vasló huzza belől!!”
(1856 Vasárnapi Újság)
[a révész] visszatért az edényéhez [ti. a komphoz]
(1892 Baksay Sándor)
[A gödény] nagy csőrű fejét a halászkunyhók ajtajára, a lápjáró edény (csónak) orrára szegezték
(1979 NéprajziLex.)
3. (nyj)
szekér, ill. vmely terményből vhány szekérrakományt kitevő mennyiség
edény (szekér; különösen takarodás alkalmával használatos: lësz még úgy 10 edénnyê!)
(1914 Magyar Nyelvőr)
A vesszőfonadékból kialakított szekérláda megfelelően zárt lehetett, s talán ezzel magyarázható, hogy Dél-Dunántúlon az edény szó ’szekér’ jelentésben is használatos volt
(1999 Magyar néprajz)
4. (Anat)
〈emberi v. állati szervezetben:〉 keringő testnedveket szállító, ill. tartalmazó csövecske v. üreg
ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveſſég
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a dajkát] a’ téj-választó edények’ serénységét elő mozditó szerekkel segéljük
(1837 Haiszler György)
Angiologia az anatomiának az a része, amely az edényeknek (ütőerek, vivőerek, hajszáledények, nyirok- és tápnedvedények) részletes leirását adja
(1893 PallasLex.)
[a fosszilis halmaradványokból megismert Vinctifer comptoni vértpikkelyének szivacsos állománya] felett apró edények találhatóak, melyek a tápanyagszállításban foglalnak el fontos szerepet
(1996 Természet Világa)
5. (kissé rég, Növ)
a szállítószövet működési-szerveződési egysége, ill. szállítószövet-rendszernek a víz szállítására szolgáló eleme
az edények a’ levél ſzárában nyitva vagynak
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
a farészlet eleme: az igazi edény, a tracheida és fasejt
(1893 PallasLex.)
Trachea (edény v.vagy vízszállító cső): tágüregű ún.úgynevezett tracheatagokból álló csőszerű szövetelem
(1975 BiológiaiLex.)
6. (rendsz. birtokszóként) (vál)
〈kül. vallásos szövegekben: a léleknek, ill. vmely tulajdonságnak, lelki tartalomnak (ideiglenesen) helyet adó emberi test jelképeként〉
Mi lett hát, kérdezed, Világ’ Bálványából, Tengert, földet biró Róma’ hatalmából […]? Sok fej test: pártos elme’ ſzüleménye: Véres háborúknak meg töltött edénye
(1772 Orczy Lőrinc)
mennyit motskoltalak te ördög edényje
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye
(1909 Juhász Gyula¹)
Isten választott edényként küldte el őket [ti. a zsidókat] a népek közé […] azzal a rendeltetéssel, hogy hordozzák az ő ügyét és dicsőségét
(1995 Jubileumi kommentár)
ÖU: díszedény, fémedény, mosdóedény, ónedény, porcelánedény, vasedény, virágedény
ÖE: edényáru, edényárus, edénybolt, edénycsörgés, edénycsörömpölés, edényfal, edényfoltozó, edénymosogató, edényszekrény
Sz: edényke
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-edény (utótagként)

1. ’〈vmely tevékenységhez haszn.〉 üreges, nyitott v. zárható (konyhai) eszköz’ ❖ fejőedény fn 4B | Fej-edény: Mulctra (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 217) | mindenik [gazda] megfeji a juhait és egy pálczikával megméri a fejőedényekben a tej magasságát (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a fejőedények általában fából készültek dongás, abroncsos összeállítással; a felfelé bővülő, ill. szűkülő alapformát az utóbbi időben gyárilag előállított zománcos vagy zománc nélküli bádog fejőedények is megtartották (1979 NéprajziLex. CD47)  főzőedény fn 4B | a’ fözö edényekre, és a’ melyben sós ſavanyú levek állanak nem jó [a máz] (1791 Mátyus István C3071, 755) | A főző-edényekben sustorékolt a bugyborékoló víz, a fagyos hús kényelmesen melegedett, elkészült a vacsora (1879 Teleki Sándor 8474005, 84) | az indukciós kerámialap […] magát a vastag talpú főzőedényt melegíti fel (2000 Lakáskultúra CD39)  gyűjtőedény fn 4B (átv is) | A kivülről betolt 2 rúd a pénzt az automata aljában elhelyezett gyüjtő edénybe löki (1911 RévaiNagyLex. C5698, 326) | Ignotus lett a főszerkesztője annak az orgánumnak [ti. a Nyugatnak], amely gyűjtőedénye volt az új mozgalom eredményeinek (1924 Schöpflin Aladár CD10) | A hulladékudvarokban külön gyűjtőedényekbe kerül a papírhulladék, az üveg, illetve a műanyag fólia (1998 Magyar Hírlap CD09)  ivóedény fn 4B | [Menalkás] el vévén oldaláról ivó edényét is, oda nyújtotta [a vadásznak] (1786 Révai Miklós C1663, 230) | ivó-edényül használja [az orrszarvú szarvát több afrikai nép] (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Salamon király minden ivóedénye aranyból volt (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201)  mérőedény fn 4B | Rettegés nélkl tartom az Igazság’ Mér-edényét (1794 Schedius Lajos C0418, 9) | [a csapófával] a gabonát a mérő edény széleig egyenesre lecsapják (1893 PallasLex. CD02) | a lehullott csapadék mérését szabványos kialakítású és elhelyezésű mérőedényben felfogott csapadékmennyiséggel végezzük (1998 Természet Világa CD50)  sütőedény fn 4B | [öntsd] az egész masszát vajjal vastagon kikent, és finom zsemlyemorzsával meghintett sütőedénybe (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 437) | Erdélyben igen elterjedt a bordás oldalú, kuglófsütőszerű cserép sütőedény […], amelyben közönséges kalács sült (1982 NéprajziLex. CD47) | [Az edénykészlethez] külön vásárolható tartozékok a népszerű sütőedények és a fedeles levesestál (2000 Lakáskultúra CD39)  tárolóedény fn 4B | még az ideiglenes tárolóedényeknél is ügyelni kell arra, hogy a bort szakszerűen kezelhessék (1959 Magyar Nemzet aug. 26. C4798, 3) | A háztartás eszközei, berendezései közül a szalma, gyékény, vessző tárolóedények, támlás és kisszékek sokszor […] házilag készültek el (1991 Magyar néprajz CD47) | [a győri József Attila városrészben] külön tárolóedényeket helyeztek el a kartonpapíroknak és papír italosdobozoknak, a színes és a fehér üvegeknek, valamint a műanyag palackoknak (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely folyadék, anyag tárolására, szállítására való〉 ilyen eszköz’ ❖ borosedény fn 4B | így ózd-el [!] a’ pintzés hellyeket: Nyirkoskákban téteſs boros edényeket: A’ ſzárazban téteſs téli gyümöltſeket: Porondos ágyakba kerti zöldségeket (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 18) | [a Golf-áramlat] tetemes meleg vizet hajt Europa felé; mint […] a messzi tengeren törést szenvedett hajók romjai, boros edényei bizonyitják (1847 Hetilap CD61) | Emberfejű pálinkáskorsó többfelé is készült Magyarországon, a borosedények közt ilyen a miskakancsó (1977 NéprajziLex. CD47)  kávésedény fn 4B | a’ Kávés-edényt kezébe vette, és azzal elment (1807 A fösvény ángy ford. C0542, 31) | a thea- és kávésedény ragyogott a tisztaságtól (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 245) | empire stílust idéző, arannyal díszített, hófehér porcelán kávésedények (2000 Lakáskultúra CD39)  szemetesedény fn 4B | A kapuk alá kitett szemetes edényekből a rothadás savanyú szaga párállott (1945 Darvas József 9101012, 288) | A konyhai elem szemetesedényt és egy, 35 kiló alapanyagot, esetleg tisztító- vagy mosogatószert befogadó fiókot tartalmaz (1999 Lakáskultúra CD39)  tejesedény fn 4B | a’ bádagból való tejes-edényeknek tiſztaságában, az ember magát, mint egy tkörben ſzemlélhette (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 94) | [az, hogy megalszik a tej,] nem a’ tehénnek vélt rosz tulajdonságától származik, […] hanem inkább a’ tejes edényektől, mellyeknek rovátkaik a’ visszamaradott kelő tejföl- és turó részecskékkel elteltek (1835 Némethy József 8333013, 136) | Tejes edényt mázasan – kívül zöld mázzal – is készítettek [a tatai fazekasok] (1982 NéprajziLex. CD47)  vizesedény fn 4B | nyáron midn nagy hévſég vagyon a’ házban, […] zld ágakat tartſanak vizes edényekben a’ beteg krül (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 55) | A vizes edényt ugy kell helyezni, hogy fel ne dönthessék [a libák] (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045009, 491) | [Az égő ház előtt] többen vizesedényt szorongatnak, topognak ide-oda (1928 Kampis Lajos CD10) | grafitceruza, hegyező, színes akvarellkréta, festékkészlet, vizes edény, törlőrongy […] elegendő a festéshez, rajzoláshoz (2000 Új Könyvek CD29).

-edény (utótagként)
1.
〈vmely tevékenységhez haszn.〉 üreges, nyitott v. zárható (konyhai) eszköz
fejőedény főnév 4B
Fej-edény: Mulctra
(1809 Végtagokra szedett szótár)
mindenik [gazda] megfeji a juhait és egy pálczikával megméri a fejőedényekben a tej magasságát
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a fejőedények általában fából készültek dongás, abroncsos összeállítással; a felfelé bővülő, ill.illetve szűkülő alapformát az utóbbi időben gyárilag előállított zománcos vagy zománc nélküli bádog fejőedények is megtartották
(1979 NéprajziLex.)
főzőedény főnév 4B
a’ fözö edényekre, és a’ melyben sós ſavanyú levek állanak nem jó [a máz]
(1791 Mátyus István)
A főző-edényekben sustorékolt a bugyborékoló víz, a fagyos hús kényelmesen melegedett, elkészült a vacsora
(1879 Teleki Sándor)
az indukciós kerámialap […] magát a vastag talpú főzőedényt melegíti fel
(2000 Lakáskultúra)
gyűjtőedény főnév 4B (átv is)
A kivülről betolt 2 rúd a pénzt az automata aljában elhelyezett gyüjtő edénybe löki
(1911 RévaiNagyLex.)
Ignotus lett a főszerkesztője annak az orgánumnak [ti. a Nyugatnak], amely gyűjtőedénye volt az új mozgalom eredményeinek
(1924 Schöpflin Aladár)
A hulladékudvarokban külön gyűjtőedényekbe kerül a papírhulladék, az üveg, illetve a műanyag fólia
(1998 Magyar Hírlap)
ivóedény főnév 4B
[Menalkás] el vévén oldaláról ivó edényét is, oda nyújtotta [a vadásznak]
(1786 Révai Miklós)
ivó-edényül használja [az orrszarvú szarvát több afrikai nép]
(1859 Vasárnapi Újság)
Salamon király minden ivóedénye aranyból volt
(1996 Katolikus Biblia ford.)
mérőedény főnév 4B
Rettegés nélkl tartom az Igazság’ Mér-edényét
(1794 Schedius Lajos)
[a csapófával] a gabonát a mérő edény széleig egyenesre lecsapják
(1893 PallasLex.)
a lehullott csapadék mérését szabványos kialakítású és elhelyezésű mérőedényben felfogott csapadékmennyiséggel végezzük
(1998 Természet Világa)
sütőedény főnév 4B
[öntsd] az egész masszát vajjal vastagon kikent, és finom zsemlyemorzsával meghintett sütőedénybe
(1834 Pesti szakácskönyv)
Erdélyben igen elterjedt a bordás oldalú, kuglófsütőszerű cserép sütőedény […], amelyben közönséges kalács sült
(1982 NéprajziLex.)
[Az edénykészlethez] külön vásárolható tartozékok a népszerű sütőedények és a fedeles levesestál
(2000 Lakáskultúra)
tárolóedény főnév 4B
még az ideiglenes tárolóedényeknél is ügyelni kell arra, hogy a bort szakszerűen kezelhessék
(1959 Magyar Nemzet aug. 26.)
A háztartás eszközei, berendezései közül a szalma, gyékény, vessző tárolóedények, támlás és kisszékek sokszor […] házilag készültek el
(1991 Magyar néprajz)
[a győri József Attila városrészben] külön tárolóedényeket helyeztek el a kartonpapíroknak és papír italosdobozoknak, a színes és a fehér üvegeknek, valamint a műanyag palackoknak
(1998 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely folyadék, anyag tárolására, szállítására való〉 ilyen eszköz
borosedény főnév 4B
így ózd-el [!] a’ pintzés hellyeket: Nyirkoskákban téteſs boros edényeket: A’ ſzárazban téteſs téli gyümöltſeket: Porondos ágyakba kerti zöldségeket
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a Golf-áramlat] tetemes meleg vizet hajt Europa felé; mint […] a messzi tengeren törést szenvedett hajók romjai, boros edényei bizonyitják
(1847 Hetilap)
Emberfejű pálinkáskorsó többfelé is készült Magyarországon, a borosedények közt ilyen a miskakancsó
(1977 NéprajziLex.)
kávésedény főnév 4B
a’ Kávés-edényt kezébe vette, és azzal elment
(1807 A fösvény ángy ford.)
a thea- és kávésedény ragyogott a tisztaságtól
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
empire stílust idéző, arannyal díszített, hófehér porcelán kávésedények
(2000 Lakáskultúra)
szemetesedény főnév 4B
A kapuk alá kitett szemetes edényekből a rothadás savanyú szaga párállott
(1945 Darvas József)
A konyhai elem szemetesedényt és egy, 35 kiló alapanyagot, esetleg tisztító- vagy mosogatószert befogadó fiókot tartalmaz
(1999 Lakáskultúra)
tejesedény főnév 4B
a’ bádagból való tejes-edényeknek tiſztaságában, az ember magát, mint egy tkörben ſzemlélhette
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
[az, hogy megalszik a tej,] nem a’ tehénnek vélt rosz tulajdonságától származik, […] hanem inkább a’ tejes edényektől, mellyeknek rovátkaik a’ visszamaradott kelő tejföl- és turó részecskékkel elteltek
(1835 Némethy József)
Tejes edényt mázasan – kívül zöld mázzal – is készítettek [a tatai fazekasok]
(1982 NéprajziLex.)
vizesedény főnév 4B
nyáron midn nagy hévſég vagyon a’ házban, […] zld ágakat tartſanak vizes edényekben a’ beteg krül
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A vizes edényt ugy kell helyezni, hogy fel ne dönthessék [a libák]
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
[Az égő ház előtt] többen vizesedényt szorongatnak, topognak ide-oda
(1928 Kampis Lajos)
grafitceruza, hegyező, színes akvarellkréta, festékkészlet, vizes edény, törlőrongy […] elegendő a festéshez, rajzoláshoz
(2000 Új Könyvek)

Beállítások