egy-egy mn és fn 2B

I. mn

1. ’〈több hasonló közül hol egyik, hol másik, ill. csak időnként v. itt-ott megjelenő, levő néhány személyre, állatra, (elvont) dologra vonatkoztatva〉’ ❖ az utánn mind addig e’ mellett [ti. étkezés mellett] kell maradni, mig nagyobb réſze a’ himlönek el-ſzárad, akkor oſztán egy purgátióval elbb meg-tiſztitván egy egy kis ſztövér húſt-is adhatnak néki [ti. a betegnek] ’s végezetre elöbbeni étele rendire viſzſza térhet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 665) | egy-egy házhoz összejöttek az öreg asszonyok (1868 Vértesi Arnold C4455, 180) | Néha egy-egy róka belépett a csapdába (1936 Illyés Gyula 9274057, 106) | [Szilágyi] ott járt-kelt a diákok közt; itt is, ott is egy-egy szót váltva a különbekkel (1956 Németh László² 9485043, 383) | A téren csak ritkán megy át egy-egy ember (2009 Csabai László 3152006, 1204).

1a. (idő-, mérték- v. pénzegységet jelentő szó jelzőjeként) ’időnként egy egységnyi, ill. olyan mennyiségű 〈idő, anyag stb.〉, amennyi a megnevezett idő- v. mértékegység néhányszorosa, párszorosa’ ❖ [A szert] sokan Német Terjéknek-is nevezik; minthogy a’ Német paraſztok jó-féle terjék hellyett gyakron élnek véle, egy-egy köntingnyit jó borban vagy etzetben bé-vévén (1789 Mátyus István 7222028, 436) | Egy-egy percre megálltak, magukat kipihenni (1860 Jókai Mór CD18) | [a rómaiak] a táncosnőket olyan megvetett személyeknek tartották, mint nálunk Magyarországon az útszéli sátoros cigányokat tartják, kiknek leányai a kocsi után szaladnak s a legképtelenebb táncot lejtik egy-egy krajcárkáért (1891 Cziklay Lajos 8075004, 89) | Néha – tette hozzá bizalmasan – én is föl szoktam hajtani egy-egy pohárkával (1953 Bajor Andor 1006041, 86) | Néha csak egy-egy centiméter vagy egy századmásodperc hiányzik az aranyéremhez (1997 Országgyűlési Napló CD62).

1b. (határozatlan mértéket, mennyiséget jelentő szó előtt) (rég) ’〈annak kif-ére v. nyomatékosítására, hogy a cselekvés, történés csak bizonyos időközönként v. bizonyos helyeken megy végbe〉’ ❖ néha egy egy kitſinyt izzadni kezd (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 236) | Lám az aranyból-is az ötvös’ kohában, Egy-egy kevés morzsa marad az allyában (1790 Mátyási József 7221014, 89) | drága hazafiaiknak olly sok unalmait néha néha egy egy kissé megrövidítnék (1838 Széchenyi István CD1501) | Igyunk biz azt egy-egy kicsit, Ne szégyeljük, ha jól esik; Hiszen egy-két ital bortul Ez a világ fel nem fordul (1853 Arany János 8014057, 208) | Aztán mikor egy-egy csomó pénzt összekerestem, beváltattam ezzel vagy azzal a társammal, vagy beváltottam magam, de mindig másutt, hogy fel ne tünjék (1884 Gabányi Árpád 8152002, 51).

1c. (tagadó szerkezetben v. megszorítással, hasonlító szerkezetben) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy a középfokú mn-ben jelölt tulajdonsággal senki, semmi más nem v. kevés más személy, dolog rendelkezik〉’ ❖ Nem eshetik egy egy keſerveſebb dolog a’ Szüléken, mint midön valamelly kedves gyermekek fájdalmas és kínos betegségben fetreng elöttök (1786 Szikszai György 7330006, 704) | Nállamnál egy egy Toleránsabbat nem igen kell keresni, ha az Emberek hibáiról van a szó, de a mi sok – tűrhetetlen (1790 Kazinczy László C2555, 39) | A’ postáknál nintsen eggy eggy haſznosabb találmány, és eſzköz mind a’ kereskedésre, mind a’ másokkal való levelezésre nézve (1794 Decsy Sámuel 7442003, 70) | eggy eggy kinosabb nemét a’ halálnak nem ismérek, mint a’ tömjén’ füsti által való fulasztást (1807 Kazinczy Ferenc C4940, 140).

1d. (felsőfokú mn előtt) (rég) ’az adott felsőfokú mn-ben kifejezett tulajdonsággal rendelkezők közül egyik-másik 〈dolog〉’ ❖ Néz az Alma fára, hát olyan almák vagynak rajta, mint egy egy legnagyobb hegy e Világon (1790 Ethnographia 7450001, 292) | Fejedelmünknek eggy eggy legszebb cselekedetei közé tartozik, hogy nemesszivü vala Gen. Vayval ismét hordatni a’ fejér mentét (1807 Kazinczy Ferenc C4940, 140) | minden disponibilis [= rendelkezésre álló] erőt, melly idő, értelem, s pénztehetség által tételeztetik fel, egyegy legsürgetőbb czél-elérésre kötelesség egybepontositni (1845 Széchenyi István CD1501).

2. ’hol az egyik, hol a másik személy által megvalósított, ill. időnként v. itt-ott végbemenő, ismétlődő v. megvalósuló 〈cselekvés, történés, megnyilatkozás, helyzet〉’ ❖ Sokszor az úrfi egy vagy más városra egy-egy kis utazást tett (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 229) | néha egy-egy látogatással a’ falusi csapszékben (1836 Jósika Miklós 8212001, 7) | A rabló-munkában elszéledtek bizonyára szolgáltattak egy-egy oly alkalmat, midőn nagy előnynyel lehetett rajtok ütni (1885 Salamon Ferenc 8402014, 284) | időnkint behallatszik Uitz egy-egy izgatott ordítása (1931 Kassák Lajos 9314011, 174) | A kapitány szerint az egyre kiegyensúlyozottabb kézilabdavilágban egy-egy ilyen vereség becsúszhat (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. ’több hasonló közül (időnként v. itt-ott megjelenő, levő) egyik v. másik, de összességében csak néhány személy, (elvont) dolog stb.’ ❖ Nem nagy(on) tartok attol, ha most igy, másszor amugy űzi a szerentsét és az elfut szines vágyodása előt, ha ő tud egyegyet, énis kettőt (1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák 7401002, 97) | ki az, kin néha meg nem esnék, hogy egy kissé el ne hibázná a’ czélt, egynek egynek a’ lábára ne hágna, itt ott ne sértene (1841 Széchenyi István CD1501) | Egy-egy nevezetesebb virágágynál vagy gyümölcsfánál megálltak [az asszonyok], mert a tiszteletes úr nagy pomológus volt s messze vidéken dicsért körtéi voltak. Némelyikük a napernyőjével próbált leütni egy-egyet (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | 600 betegből mégis alig szökik meg egy-egy (1957 Benedek István 9041008, 229) | kénytelen vagyok két percben reagálni egyre-egyre azok közül, amiket elmondott (2003 Országgyűlési Napló CD62).

2. (tárgyragos határozóként, rendsz. mozzanatos igével) ’〈vmely cselekvés, történés, megnyilatkozás hol az egyik, hol a másik személy által, ill. időnként, néha v. itt-ott megismételt v. ismétlődő voltának kif-ére〉’ ❖ Tsupán az én lapátomnak nesze Hallott, mikor egygyet egygyet bökék A’ vizbe’ (1806 Döbrentei Gábor C2557, 35) | [a ló] egyet-egyet harapott, ahol gyöpöt talált (1851 Jókai Mór CD18) | [A legény] egyet-egyet kurjantott (1867 Tolnai Lajos 8483018, 98) | [a vonat] a forgó korongon egyet-egyet zökkenve, megállapodott a sceauxi pályaudvar kupolája alatt (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 116) | a gép kattogott, búgott, pittyegett egyet-egyet az éjszakában (2009 Méhes Károly² 3153009, 786).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

egy-egy melléknév és főnév 2B
I. melléknév
1.
〈több hasonló közül hol egyik, hol másik, ill. csak időnként v. itt-ott megjelenő, levő néhány személyre, állatra, (elvont) dologra vonatkoztatva〉
az utánn mind addig e’ mellett [ti. étkezés mellett] kell maradni, mig nagyobb réſze a’ himlönek el-ſzárad, akkor oſztán egy purgátióval elbb meg-tiſztitván egy egy kis ſztövér húſt-is adhatnak néki [ti. a betegnek] ’s végezetre elöbbeni étele rendire viſzſza térhet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
egy-egy házhoz összejöttek az öreg asszonyok
(1868 Vértesi Arnold)
Néha egy-egy róka belépett a csapdába
(1936 Illyés Gyula)
[Szilágyi] ott járt-kelt a diákok közt; itt is, ott is egy-egy szót váltva a különbekkel
(1956 Németh László²)
A téren csak ritkán megy át egy-egy ember
(2009 Csabai László)
1a. (idő-, mérték- v. pénzegységet jelentő szó jelzőjeként)
időnként egy egységnyi, ill. olyan mennyiségű 〈idő, anyag stb.〉, amennyi a megnevezett idő- v. mértékegység néhányszorosa, párszorosa
[A szert] sokan Német Terjéknek-is nevezik; minthogy a’ Német paraſztok jó-féle terjék hellyett gyakron élnek véle, egy-egy köntingnyit jó borban vagy etzetben bé-vévén
(1789 Mátyus István)
Egy-egy percre megálltak, magukat kipihenni
(1860 Jókai Mór)
[a rómaiak] a táncosnőket olyan megvetett személyeknek tartották, mint nálunk Magyarországon az útszéli sátoros cigányokat tartják, kiknek leányai a kocsi után szaladnak s a legképtelenebb táncot lejtik egy-egy krajcárkáért
(1891 Cziklay Lajos)
Néha – tette hozzá bizalmasan – én is föl szoktam hajtani egy-egy pohárkával
(1953 Bajor Andor)
Néha csak egy-egy centiméter vagy egy századmásodperc hiányzik az aranyéremhez
(1997 Országgyűlési Napló)
1b. (határozatlan mértéket, mennyiséget jelentő szó előtt) (rég)
〈annak kif-ére v. nyomatékosítására, hogy a cselekvés, történés csak bizonyos időközönként v. bizonyos helyeken megy végbe〉
néha egy egy kitſinyt izzadni kezd
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Lám az aranyból-is az ötvös’ kohában, Egy-egy kevés morzsa marad az allyában
(1790 Mátyási József)
drága hazafiaiknak olly sok unalmait néha néha egy egy kissé megrövidítnék
(1838 Széchenyi István)
Igyunk biz azt egy-egy kicsit, Ne szégyeljük, ha jól esik; Hiszen egy-két ital bortul Ez a világ fel nem fordul
(1853 Arany János)
Aztán mikor egy-egy csomó pénzt összekerestem, beváltattam ezzel vagy azzal a társammal, vagy beváltottam magam, de mindig másutt, hogy fel ne tünjék
(1884 Gabányi Árpád)
1c. (tagadó szerkezetben v. megszorítással, hasonlító szerkezetben) (rég)
〈annak kif-ére, hogy a középfokú mn-ben jelölt tulajdonsággal senki, semmi más nem v. kevés más személy, dolog rendelkezik〉
Nem eshetik egy egy keſerveſebb dolog a’ Szüléken, mint midön valamelly kedves gyermekek fájdalmas és kínos betegségben fetreng elöttök
(1786 Szikszai György)
Nállamnál egy egy Toleránsabbat nem igen kell keresni, ha az Emberek hibáiról van a szó, de a mi sok – tűrhetetlen
(1790 Kazinczy László)
A’ postáknál nintsen eggy eggy haſznosabb találmány, és eſzköz mind a’ kereskedésre, mind a’ másokkal való levelezésre nézve
(1794 Decsy Sámuel)
eggy eggy kinosabb nemét a’ halálnak nem ismérek, mint a’ tömjén’ füsti által való fulasztást
(1807 Kazinczy Ferenc)
1d. (felsőfokú mn előtt) (rég)
az adott felsőfokú mn-ben kifejezett tulajdonsággal rendelkezők közül egyik-másik 〈dolog〉
Néz az Alma fára, hát olyan almák vagynak rajta, mint egy egy legnagyobb hegy e Világon
(1790 Ethnographia)
Fejedelmünknek eggy eggy legszebb cselekedetei közé tartozik, hogy nemesszivü vala Gen.generális Vayval ismét hordatni a’ fejér mentét
(1807 Kazinczy Ferenc)
minden disponibilis [= rendelkezésre álló] erőt, melly idő, értelem, s pénztehetség által tételeztetik fel, egyegy legsürgetőbb czél-elérésre kötelesség egybepontositni
(1845 Széchenyi István)
2.
hol az egyik, hol a másik személy által megvalósított, ill. időnként v. itt-ott végbemenő, ismétlődő v. megvalósuló 〈cselekvés, történés, megnyilatkozás, helyzet〉
Sokszor az úrfi egy vagy más városra egy-egy kis utazást tett
(1823 Fogarasi Sámuel)
néha egy-egy látogatással a’ falusi csapszékben
(1836 Jósika Miklós)
A rabló-munkában elszéledtek bizonyára szolgáltattak egy-egy oly alkalmat, midőn nagy előnynyel lehetett rajtok ütni
(1885 Salamon Ferenc)
időnkint behallatszik Uitz egy-egy izgatott ordítása
(1931 Kassák Lajos)
A kapitány szerint az egyre kiegyensúlyozottabb kézilabdavilágban egy-egy ilyen vereség becsúszhat
(2000 Magyar Hírlap)
II. főnév
1.
több hasonló közül (időnként v. itt-ott megjelenő, levő) egyik v. másik, de összességében csak néhány személy, (elvont) dolog stb.
Nem nagy(on) tartok attol, ha most igy, másszor amugy űzi a szerentsét és az elfut szines vágyodása előt, ha ő tud egyegyet, énis kettőt
(1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák)
ki az, kin néha meg nem esnék, hogy egy kissé el ne hibázná a’ czélt, egynek egynek a’ lábára ne hágna, itt ott ne sértene
(1841 Széchenyi István)
Egy-egy nevezetesebb virágágynál vagy gyümölcsfánál megálltak [az asszonyok], mert a tiszteletes úr nagy pomológus volt s messze vidéken dicsért körtéi voltak. Némelyikük a napernyőjével próbált leütni egy-egyet
(1895–1896 Mikszáth Kálmán)
600 betegből mégis alig szökik meg egy-egy
(1957 Benedek István)
kénytelen vagyok két percben reagálni egyre-egyre azok közül, amiket elmondott
(2003 Országgyűlési Napló)
2. (tárgyragos határozóként, rendsz. mozzanatos igével)
〈vmely cselekvés, történés, megnyilatkozás hol az egyik, hol a másik személy által, ill. időnként, néha v. itt-ott megismételt v. ismétlődő voltának kif-ére〉
Tsupán az én lapátomnak nesze Hallott, mikor egygyet egygyet bökék A’ vizbe’
(1806 Döbrentei Gábor)
[a ló] egyet-egyet harapott, ahol gyöpöt talált
(1851 Jókai Mór)
[A legény] egyet-egyet kurjantott
(1867 Tolnai Lajos)
[a vonat] a forgó korongon egyet-egyet zökkenve, megállapodott a sceauxi pályaudvar kupolája alatt
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
a gép kattogott, búgott, pittyegett egyet-egyet az éjszakában
(2009 Méhes Károly²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások