egyenget ts ige 5bigyenget (nyj)

1. ’〈Tárgyat, képződményt〉 egyenletessé v. egyenessé alakít, formáz.’

1a. (tárgy n. is) ’felszínét alakítva v. (el)igazgatva egyenletessé, simává tesz vmit’ ❖ Nem érzette föld-is a’ ſzántó vasakat ’S Hátát egyengetö borona fogakat (1774 Dugonics András ford.–Ovidius C1484, 277) | A kovácsoló kalapácsokat ugy alakítják, hogy velök nyujtani és egyengetni lehessen (1895 PallasLex. CD02) | A silótöltés alkalmával a takarmányt a szecskázóból a silóba hullatjuk és ott állandóan egyengetjük, tiporjuk (1947 Szabad Föld nov. 9. C1537, 6) | [az erdészek] fáradságos munkával egyengetik az ösvényeket (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. (több mozdulattal) megfelelő alakúra alakít, formáz, ill. a szükséges helyzetbe állít, igazgat vmi(ke)t’ ❖ enyvezik deſzkázatit, a’ kórmányt, az evezöket, vitorlyákat mennyit egyengetik (1777 Molnár János C3195, 170) | a’ fldn lev deszkák nintsenek […] a’ falhoz helyesen egyengetve (1807 Hazai Tudósítások C0189, 236) | A bőrlebenyeket a lékre egyengette (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 32) | [A tarisznya készítéséhez] a kiterített bőrt téglalap alakúra egyengették (1977 NéprajziLex. CD47).

1c. ’〈görbe v. hajlott, hosszúkás tárgyat〉 több mozdulattal egyenessé tesz’ ❖ egyenget [=] igyenget, jobbít, igyenesít (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 20) | Egyik [tanuló] kis táskáját törűgette, Másik: pálcikáját egyengette (1841 Lukács Pál 8279028, 138) | Rozsdás szögeket egyengetett a földön (1925 Kosztolányi Dezső C5083, 6) | Emlékek, kicsi ólomkatonák, kikért annyira sóvárogtam én s akiknek egyengettem szuronyát (1937 József Attila 9282183, 407) | [A lakatosok] drótot egyengettek (1976 Népszava szept. 4. C7441, 4).

2. (kissé rég, átv is) ’〈tárgyat, képződményt〉 vminek az egyen(let)essé formázásával, alakításával létrehoz’ ❖ [Coburg] lovassága egynehány izben karddal egyengetett magának útat rajtok [ti. a törökökön] (1789 Magyar Merkurius C0341, 762) | [a kollégium közelében a hegyoldalban] az emelvényeket (terrasse) maga a fiatalság egyengette (1848 Tavasi Lajos 8469011, 141) | [a nép] helyet egyengetett nekik [ti. az íróknak] az állami lét kiküzdőinek büszke sorozatában (1866 Jókai Mór CD18) | Ilmari vasverő pediglen, Főkovács örökétiglen Vaslóczát vereget vígan, Ezüstből valót egyenget (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521005, 119).

3. ’〈vmely testrész(é)t, ill. testét〉(több mozdulattal) a megfelelő helyzetbe hoz(za), a megfelelő alakúra formál(ja)’ ❖ A’ nagy ſzomoruſág […] örömre változott, és moſolygáſra egyengette mindeneknek ajakokat (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 60) | Büszkén egyengette magát a bakon (1889 Madarassy László 8466012, 42) | Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda [ti. a koporsó] fenekén? (1935 József Attila 9282129, 276) | vasárnap kora este jöttek meg a háziak. Fáradtan egyengették a tagjaikat (2009 Tóth Krisztina 3152002, 454).

4. (kissé rég) ’〈embert, állatot, testrészt〉 erősen, alaposan (el)ver, üt(legel)’ ❖ Egyengetem: […] Percutio (1810 Simai Kristóf C3748, 75) | Hasra ültették, ’s farát egyengették (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 15) | Fut a német, fenyeget a sarkával, Fut a magyar, egyengeti tusával: Isaszegnél, Nagy-Sarlónál, meg arrább, Üti-veri kegyetlenül, mint marhát (1849 Arany János CD01) | az eltört ostornyéldarabokkal egyengeti, üti, vágja, szúrja, döföli [a béres az ökröket] (1940 Veres Péter C4411, 121).

5. (kissé rég, ritk) ’〈személyt, ill. jelenséget〉 haladási irányán többször változtatva a megfelelő irányba v. helyre irányít, terel’ ❖ [a perzsák] a’ napot templomjokba bé-nem-hozhatták, se annak súgárjait (mind éjjel, mind nappal) Óltárjokra nem egyengethették (1806 Dugonics András C1481, 43) | Aki a vasúton lakik, az […] még a paradicsomban is a felhőket fogja tologatni, s az istennyilákat a vágányaikba egyengetni (1890 Jókai Mór CD18) | Samu bácsi: Tessék az asztal felé! (Egyengeti Kundi Kundot az asztal felé.) (1942 Tamási Áron 9701029, 76).

6. ’〈vmely elvont dolgot〉 rajta többször változtatva, javítva vmely célnak megfelelően (át)alakít, (ki)igazít’ ❖ Vigyázz [gyermeked] terméſzete hajlandóſágira, és ha hol félre horgad, igyengesd ifjantan (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 98) | Kérlek, igazics, egyenges raita [ti. a szövegen] és ird meg iránta itéletedet (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 78) | [Kínában] a’ financzminisztereknek tisztök az, hogy a’ kiadást a’ bevételhez mindaddig egyengessék […], míg egyik a’ másikat épen felüti (1832 Jelenkor C0224, 424) | [Szent Ambrus és Szent Ágoston Tertullianus] tanítását egyengették vagy építették tovább (1938 Korunk Szava 2131001, 423) | [mintha a pártok] éppen arra várnának, hogy a tőlük kivált vagy kizárt képviselők egyengessék kapcsolataikat[!] (2001 Magyar Hírlap CD09).

7. ’〈vmely ügyet, folyamatot, eseményt〉 előmozdít, megvalósulásában, elrendeződésében segít, támogat, ill. ahhoz tevőlegesen hozzájárul’ ❖ [az aggkisasszonyok] az ifjak számára boldog menyegzőt egyengessenek előre (1857 Vasárnapi Újság CD56) | az érsek barátságával kellene egyengetnie ügyét Bécsben (1876 Beöthy Zsolt C1021, 380) | [a szerzők] plasztikusan érzékeltetik, hogy a misztika és a spiritualizmus hogyan egyengette az emberi érzelemvilág gazdagodását (1974 Szűcs Jenő 9688002, 388) | [apám és anyám egymásra találásában] nagy szerepet játszottak kettejük szülei, akik tulajdonképpen organizálták és egyengették az egészet (2006 Amerika Kiadó 3260001, 8).

Ö: el~, ki~.

Fr: út.

ÖU: meg~.

Sz: egyengetés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT. ~, egyengetett, egyengettet; ÚMTsz.

egyenget tárgyas ige 5b
igyenget 5b (nyj)
1.
〈Tárgyat, képződményt〉 egyenletessé v. egyenessé alakít, formáz.
1a. (tárgy n. is)
felszínét alakítva v. (el)igazgatva egyenletessé, simává tesz vmit
Nem érzette föld-is a’ ſzántó vasakat ’S Hátát egyengetö borona fogakat
(1774 Dugonics András ford.Ovidius)
A kovácsoló kalapácsokat ugy alakítják, hogy velök nyujtani és egyengetni lehessen
(1895 PallasLex.)
A silótöltés alkalmával a takarmányt a szecskázóból a silóba hullatjuk és ott állandóan egyengetjük, tiporjuk
(1947 Szabad Föld nov. 9.)
[az erdészek] fáradságos munkával egyengetik az ösvényeket
(2002 Magyar Hírlap)
1b.
(több mozdulattal) megfelelő alakúra alakít, formáz, ill. a szükséges helyzetbe állít, igazgat vmi(ke)t
enyvezik deſzkázatit, a’ kórmányt, az evezöket, vitorlyákat mennyit egyengetik
(1777 Molnár János)
a’ fldn lev deszkák nintsenek […] a’ falhoz helyesen egyengetve
(1807 Hazai Tudósítások)
A bőrlebenyeket a lékre egyengette
(1937 Szentiványi Jenő)
[A tarisznya készítéséhez] a kiterített bőrt téglalap alakúra egyengették
(1977 NéprajziLex.)
1c.
〈görbe v. hajlott, hosszúkás tárgyat〉 több mozdulattal egyenessé tesz
egyenget [=] igyenget, jobbít, igyenesít
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Egyik [tanuló] kis táskáját törűgette, Másik: pálcikáját egyengette
(1841 Lukács Pál)
Rozsdás szögeket egyengetett a földön
(1925 Kosztolányi Dezső)
Emlékek, kicsi ólomkatonák, kikért annyira sóvárogtam én s akiknek egyengettem szuronyát
(1937 József Attila)
[A lakatosok] drótot egyengettek
(1976 Népszava szept. 4.)
2. (kissé rég, átv is)
〈tárgyat, képződményt〉 vminek az egyen(let)essé formázásával, alakításával létrehoz
[Coburg] lovassága egynehány izben karddal egyengetett magának útat rajtok [ti. a törökökön]
(1789 Magyar Merkurius)
[a kollégium közelében a hegyoldalban] az emelvényeket (terrasse) maga a fiatalság egyengette
(1848 Tavasi Lajos)
[a nép] helyet egyengetett nekik [ti. az íróknak] az állami lét kiküzdőinek büszke sorozatában
(1866 Jókai Mór)
Ilmari vasverő pediglen, Főkovács örökétiglen Vaslóczát vereget vígan, Ezüstből valót egyenget
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
3.
〈vmely testrész(é)t, ill. testét〉 (több mozdulattal) a megfelelő helyzetbe hoz(za), a megfelelő alakúra formál(ja)
A’ nagy ſzomoruſág […] örömre változott, és moſolygáſra egyengette mindeneknek ajakokat
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Büszkén egyengette magát a bakon
(1889 Madarassy László)
Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda [ti. a koporsó] fenekén?
(1935 József Attila)
vasárnap kora este jöttek meg a háziak. Fáradtan egyengették a tagjaikat
(2009 Tóth Krisztina)
4. (kissé rég)
〈embert, állatot, testrészt〉 erősen, alaposan (el)ver, üt(legel)
Egyengetem: […] Percutio
(1810 Simai Kristóf)
Hasra ültették, ’s farát egyengették
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
Fut a német, fenyeget a sarkával, Fut a magyar, egyengeti tusával: Isaszegnél, Nagy-Sarlónál, meg arrább, Üti-veri kegyetlenül, mint marhát
(1849 Arany János)
az eltört ostornyéldarabokkal egyengeti, üti, vágja, szúrja, döföli [a béres az ökröket]
(1940 Veres Péter)
5. (kissé rég, ritk)
〈személyt, ill. jelenséget〉 haladási irányán többször változtatva a megfelelő irányba v. helyre irányít, terel
[a perzsák] a’ napot templomjokba bé-nem-hozhatták, se annak súgárjait (mind éjjel, mind nappal) Óltárjokra nem egyengethették
(1806 Dugonics András)
Aki a vasúton lakik, az […] még a paradicsomban is a felhőket fogja tologatni, s az istennyilákat a vágányaikba egyengetni
(1890 Jókai Mór)
Samu bácsi: Tessék az asztal felé! (Egyengeti Kundi Kundot az asztal felé.)
(1942 Tamási Áron)
6.
〈vmely elvont dolgot〉 rajta többször változtatva, javítva vmely célnak megfelelően (át)alakít, (ki)igazít
Vigyázz [gyermeked] terméſzete hajlandóſágira, és ha hol félre horgad, igyengesd ifjantan
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
Kérlek, igazics, egyenges raita [ti. a szövegen] és ird meg iránta itéletedet
(1818 Kazinczy Ferenc)
[Kínában] a’ financzminisztereknek tisztök az, hogy a’ kiadást a’ bevételhez mindaddig egyengessék […], míg egyik a’ másikat épen felüti
(1832 Jelenkor)
[Szent Ambrus és Szent Ágoston Tertullianus] tanítását egyengették vagy építették tovább
(1938 Korunk Szava)
[mintha a pártok] éppen arra várnának, hogy a tőlük kivált vagy kizárt képviselők egyengessék kapcsolataikat[!]
(2001 Magyar Hírlap)
7.
〈vmely ügyet, folyamatot, eseményt〉 előmozdít, megvalósulásában, elrendeződésében segít, támogat, ill. ahhoz tevőlegesen hozzájárul
[az aggkisasszonyok] az ifjak számára boldog menyegzőt egyengessenek előre
(1857 Vasárnapi Újság)
az érsek barátságával kellene egyengetnie ügyét Bécsben
(1876 Beöthy Zsolt)
[a szerzők] plasztikusan érzékeltetik, hogy a misztika és a spiritualizmus hogyan egyengette az emberi érzelemvilág gazdagodását
(1974 Szűcs Jenő)
[apám és anyám egymásra találásában] nagy szerepet játszottak kettejük szülei, akik tulajdonképpen organizálták és egyengették az egészet
(2006 Amerika Kiadó)
Fr: út
ÖU: megegyenget
Sz: egyengetés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT. ~, egyengetett, egyengettet; ÚMTsz.

Beállítások