egyenlítő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → egyenlít.

II. mn 1C

1. (Sp) ’olyan 〈gól, pontszerzés stb.〉, amellyel vmely sportoló v. csapat az állást, az eredményt egyenlővé teszi, kiegyenlíti’ ❖ Wilhelm II berúgta az egyenlítő gólt (1927 Budapesti Hírlap júl. 1. C4715, 12) | Albert vezető góljára egy perc múlva jött Subiat egyenlítő fejese (1995 Magyar Hírlap CD09) | a Chile elleni egyenlítő tizenegyest berúgó Roberto Baggio (1998 Magyar Hírlap CD09) | [a szombathelyiek] úgy gondolják: Parker egyenlítő kosara a hosszabbítás letelte után esett (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’vmely gömb alakú égitestet, ill. az éggömböt két egyenlő részre osztó 〈képzeletbeli vonal〉’ ❖ eggyenlítt öv (1792 Kisded szótár C0816, 85) | A’ ſzl, melly az egyenlít nagy abronts (Æquator) mellett 30 grádusig magába terem mívelés nélkl (1795 Gáti István 7116001, 61) | A’ nap ezen plánéta [ti. a Jupiter] egyenlít öve körl a’ lakosoknak tetpontjokon áll, a’ polusi vidékeknek pedig 6. esztendeig láthatatlan marad (1833 Tudományos Gyűjtemény C7243, 30) | Az Ekliptikának éjszaki része. Ez […] ama’ 6 égi jegyeket foglalja magában, mellyek a’ közép vagy egyenlítő lineán belől észak felé esnek (1837 Tudományos Gyűjtemény C7291, 26).

III. fn 1C

1. (kissé rég, Mat) ’〈vmely gömbön:〉 az a legnagyobb kör, amelyet a gömbfelület és a gömb függőleges tengelyére merőleges, a középponton áthaladó sík metszete képez’ ❖ valaki a két tenyerét a [forgó] golyó egyenlítőjéhez támasztotta; a surlódás a kéngömb felületén nagymennyiségü elektromosságot fejlesztett (1894 PallasLex. CD02) | [A gömbön] az egyenlítő, vagyis a legnagyobb egyenközü kör pontjainak sarktávolsága 90° (1894 PallasLex. CD02) | Legismertebb a Daniell-féle higrometer [= a levegő relatív nedvességének mérésére szolgáló eszköz]. A baloldalon levő vékonyfalú üveggömb egyenlítője be van aranyozva és benne éter van (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 301).

1a. (tulajdonnévként a Földre vonatkoztatva) (Föld v. Csill) ’〈vmely gömb alakú égitesten, ill. az éggömbön:〉 a gömbfelszínnek és a gömböt két egyenlő részre osztó, a forgástengelyre merőleges síknak a metszete által képzett kör’ ❖ az égnek Egyenlitö, vagy Aequator nevezetü kerülete alatt (1781 Benkő József C0964, 20) | A’ föld’ fölszinén is képzelnek a’ tudósók [!] egy illy karikát déli és éjszaki sarkától egyenlő távolságra keresztül át menni […], mellyet aztán egyenlítőnek neveznek (1844 Bocsor István 8061003, 3) | A nagy foltok és fényfoltok csak a nap egyenlitőjének táján fordulnak elő (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a knidoszi Eudoxosz világnézete alapján] a Nap, Hold és minden bolygó egy-egy szfera egyenlítőjén van elhelyezve, amely saját tengelye körül egyformán forog (1894 PallasLex. CD02) | Egészen messze, az Egyenlítő táján, négerek építettek vasutat a megvadult hőségben (1937 Bálint György 9021005, 10) | az Io [nevű hold] egyenlítője mentén (2000 Természet Világa CD50).

2. (rég) ’matematikai egyenlet’ ❖ Van tehát már két egyenlítőm u. m.: x – 1 = y, […] és x³ – a = y³ (1828 k. Fazekas Mihály C1701, 88).

Sz: egyenlítői.

Vö. CzF. egyenlítő · egyenlitő; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; ÚMTsz.

egyenlítő ❖ melléknévi igenév, melléknév és főnév 

permalink

I. melléknévi igenév → egyenlít

II. melléknév ◦ 1C

1. (Sp)

olyan 〈gól, pontszerzés stb.〉, amellyel vmely sportoló v. csapat az állást, az eredményt egyenlővé teszi, kiegyenlíti

Wilhelm II berúgta az egyenlítő gólt

(1927 Budapesti Hírlap júl. 1.)

Albert vezető góljára egy perc múlva jött Subiat egyenlítő fejese

(1995 Magyar Hírlap)

a Chile elleni egyenlítő tizenegyest berúgó Roberto Baggio

(1998 Magyar Hírlap)

[a szombathelyiek] úgy gondolják: Parker egyenlítő kosara a hosszabbítás letelte után esett

(2000 Magyar Hírlap)

2. (rég)

vmely gömb alakú égitestet, ill. az éggömböt két egyenlő részre osztó 〈képzeletbeli vonal〉

eggyenlítt öv

(1792 Kisded szótár)

A’ ſzl, melly az egyenlít nagy abronts (Æquator) mellett 30 grádusig magába terem mívelés nélkl

(1795 Gáti István)

A’ nap ezen plánéta [ti. a Jupiter] egyenlít öve körl a’ lakosoknak tetpontjokon áll, a’ polusi vidékeknek pedig 6. esztendeig láthatatlan marad

(1833 Tudományos Gyűjtemény)

Az Ekliptikának éjszaki része. Ez […] ama’ 6 égi jegyeket foglalja magában, mellyek a’ közép vagy egyenlítő lineán belől észak felé esnek

(1837 Tudományos Gyűjtemény)

III. főnév ◦ 1C

1. (kissé rég, Mat)

〈vmely gömbön:〉 az a legnagyobb kör, amelyet a gömbfelület és a gömb függőleges tengelyére merőleges, a középponton áthaladó sík metszete képez

valaki a két tenyerét a [forgó] golyó egyenlítőjéhez támasztotta; a surlódás a kéngömb felületén nagymennyiségü elektromosságot fejlesztett

(1894 PallasLex.)

[A gömbön] az egyenlítő, vagyis a legnagyobb egyenközü kör pontjainak sarktávolsága 90°

(1894 PallasLex.)

Legismertebb a Daniell-féle higrometer [= a levegő relatív nedvességének mérésére szolgáló eszköz]. A baloldalon levő vékonyfalú üveggömb egyenlítője be van aranyozva és benne éter van

(1927 TolnaiÚjLex.)

1a. (tulajdonnévként a Földre vonatkoztatva) (Föld v. Csill)

〈vmely gömb alakú égitesten, ill. az éggömbön:〉 a gömbfelszínnek és a gömböt két egyenlő részre osztó, a forgástengelyre merőleges síknak a metszete által képzett kör

az égnek Egyenlitö, vagy Aequator nevezetü kerülete alatt

(1781 Benkő József)

A’ föld’ fölszinén is képzelnek a’ tudósók [!] egy illy karikát déli és éjszaki sarkától egyenlő távolságra keresztül át menni […], mellyet aztán egyenlítőnek neveznek

(1844 Bocsor István)

A nagy foltok és fényfoltok csak a nap egyenlitőjének táján fordulnak elő

(1859 Vasárnapi Újság)

[a knidoszi Eudoxosz világnézete alapján] a Nap, Hold és minden bolygó egy-egy szfera egyenlítőjén van elhelyezve, amely saját tengelye körül egyformán forog

(1894 PallasLex.)

Egészen messze, az Egyenlítő táján, négerek építettek vasutat a megvadult hőségben

(1937 Bálint György)

az Io [nevű hold] egyenlítője mentén

(2000 Természet Világa)

2. (rég)

matematikai egyenlet

Van tehát már két egyenlítőm u. m.úgy mint: x – 1 = y, […] és x³ – a = y³

(1828 k. Fazekas Mihály)

Sz: egyenlítői

Vö. CzF. egyenlítő · egyenlitő; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; ÚMTsz.

ÚESz: ↪egyenlő (egyenlítő)

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2021.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), †G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, †Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, †Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

†Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

†Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák