egzisztencializmus fn 4A (Fil v. Irodt)

’〈kül. a két világháború között:〉 az a modern filozófiai, ill. irodalmi irányzat, amely az általános emberi lét problematikáját a konkrét, egyedi sorsokon keresztül a cselekedetek, a döntések és a felelősség nézőpontjából vizsgálja’ ❖ Mi az exisztencializmus alapélménye? Az, hogy kétségbeejtően ki vagyunk szolgáltatva a földi lét és – ha egyáltalában van ilyen – a földöntúli lét erőinek (1947 Illyés Gyula 9274076, 111) | A lírikus Weöres szemléletének elméleti alapját a már háború előtt is népszerű mélylélektan (Jung) és, Hamvas Béla közvetítésével, az exisztencializmusnak a vallási dogmákat ugyan elutasító, de a világot meg az ént transzcendensen azonosító, szorongásos változata (Jaspers) adja meg (1966 Rába György CD53) | az egzisztencializmus alapvető motívumait Kierkegaard már előlegezte (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 217) | [Szabó Magda] első köteteinek alaphangját […] főként az egzisztencializmus határozta meg: újra és újra megvív az ember elmagányosodásának fenyegető rémképeivel (1986 Rónay László CD53) | Az irónia a lét egyes szegmenseire, valamely életjelenségre tekint gúnnyal, míg az abszurd magával a léttel perlekedik. Az irónia a romantika, az abszurd az egzisztencializmus szellemiségében gyökerezik (1992 Nagy Atilla Kristóf 2027036, 40).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

egzisztencializmus főnév 4A (Fil v. Irodt)
〈kül. a két világháború között:〉 az a modern filozófiai, ill. irodalmi irányzat, amely az általános emberi lét problematikáját a konkrét, egyedi sorsokon keresztül a cselekedetek, a döntések és a felelősség nézőpontjából vizsgálja
Mi az exisztencializmus alapélménye? Az, hogy kétségbeejtően ki vagyunk szolgáltatva a földi lét és – ha egyáltalában van ilyen – a földöntúli lét erőinek
(1947 Illyés Gyula)
A lírikus Weöres szemléletének elméleti alapját a már háború előtt is népszerű mélylélektan (Jung) és, Hamvas Béla közvetítésével, az exisztencializmusnak a vallási dogmákat ugyan elutasító, de a világot meg az ént transzcendensen azonosító, szorongásos változata (Jaspers) adja meg
(1966 Rába György)
az egzisztencializmus alapvető motívumait Kierkegaard már előlegezte
(1981 Lendvai L. Ferenc)
[Szabó Magda] első köteteinek alaphangját […] főként az egzisztencializmus határozta meg: újra és újra megvív az ember elmagányosodásának fenyegető rémképeivel
(1986 Rónay László)
Az irónia a lét egyes szegmenseire, valamely életjelenségre tekint gúnnyal, míg az abszurd magával a léttel perlekedik. Az irónia a romantika, az abszurd az egzisztencializmus szellemiségében gyökerezik
(1992 Nagy Atilla Kristóf)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások