elaggott l. összetételként az alábbi szócikkben

aggott mn 12A (kissé rég, irod)

1. ’öreg, előrehaladott korú 〈személy, kül. férfi, ill. ritk. állat〉’ ❖ Tárſait el-hagyván oda jut tollával [ti. a sólyom], Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 19) | Nézze Ked Homérust aggott Músájával (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Rózsa voltál, rózsa, de csak elfonnyadtál, Aggott vőlegénynek Kebelén hervadtál (1828 Vörösmarty Mihály 8524182, 32) | Aggott sólyom, vedlett szárnnya (1855 Tompa Mihály CD01) | eszembe tűnt egy alkony, halkan súgtad nekem, Hogy egy imába foglalsz fáradt, aggott apáddal (1909 Tóth Árpád CD01).

1a. ’ilyen emberhez, ritk. állathoz tartozó, ilyenre jellemző’ ❖ Uram király, ez aggott térdeket Hizelkedés még el nem koptatá (1826 Vörösmarty Mihály 8524396, 259) | aggott kora s gyengélkedő egészsége (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 98) | Nem kell bú az aggott főnek, Mégis egyre őszül (1878 Arany János CD01).

1b. ’nagyra nőtt, vén(, megszáradt) 〈növény〉’ ❖ eggy vágásra le- húllnak Mind aggott otromba füvek, mind gyenge virágok (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021011, 177) | aggott tölgyek mutogaták gazdag lombú fejeiket (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 132) | Az oszloptól nem messze az eredeti erdőből még nehány aggott cserefák állanak (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066008, 473) | ült mozdulatlanúl, mereven az aggott, sárgaszínű nádszálak közt (1899 Chernel István CD34).

2. ’régi, öreg, ill. korábbról származó’ ❖ hűs pincemély Aggott borát (1920 Tóth Árpád ford. CD10) | finom, aggott hangszer (1931 Adorján Andor CD10) | Nagy sziklatömb, aggott, mohos (1935 Weöres Sándor CD10).

ÖU: el~, ki~, meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. aggott¹

elaggott - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó összetételeként
aggott melléknév 12A (kissé rég, irod)
1.
öreg, előrehaladott korú 〈személy, kül. férfi, ill. ritk. állat〉
Tárſait el-hagyván oda jut tollával [ti. a sólyom], Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával
(1772 Barcsay Ábrahám)
Nézze Ked Homérust aggott Músájával
(1804 Verseghy Ferenc)
Rózsa voltál, rózsa, de csak elfonnyadtál, Aggott vőlegénynek Kebelén hervadtál
(1828 Vörösmarty Mihály)
Aggott sólyom, vedlett szárnnya
(1855 Tompa Mihály)
eszembe tűnt egy alkony, halkan súgtad nekem, Hogy egy imába foglalsz fáradt, aggott apáddal
(1909 Tóth Árpád)
1a.
ilyen emberhez, ritk. állathoz tartozó, ilyenre jellemző
Uram király, ez aggott térdeket Hizelkedés még el nem koptatá
(1826 Vörösmarty Mihály)
aggott kora s gyengélkedő egészsége
(1834 Ormós Zsigmond)
Nem kell bú az aggott főnek, Mégis egyre őszül
(1878 Arany János)
1b.
nagyra nőtt, vén(, megszáradt) 〈növény〉
eggy vágásra le- húllnak Mind aggott otromba füvek, mind gyenge virágok
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
aggott tölgyek mutogaták gazdag lombú fejeiket
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
Az oszloptól nem messze az eredeti erdőből még nehány aggott cserefák állanak
(1835 Bölöni Farkas Sándor)
ült mozdulatlanúl, mereven az aggott, sárgaszínű nádszálak közt
(1899 Chernel István)
2.
régi, öreg, ill. korábbról származó
hűs pincemély Aggott borát
(1920 Tóth Árpád ford.)
finom, aggott hangszer
(1931 Adorján Andor)
Nagy sziklatömb, aggott, mohos
(1935 Weöres Sándor)
ÖU: elaggott, kiaggott, megaggott
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. aggott¹

elaggott mn 12A

1. (irod) ’igen magas, előrehaladott 〈kor〉, ill. ilyen korú, nagyon öreg, agg 〈ember, ritk. állat〉’ ❖ egyéb hibát azokban [ti. Démétrius cselekedeteiben] nem találtanak, hanem azt, a’ mit az el aggott mord kedvüek szoktanak egy Ifijúban kárhoztatni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 96) | [igazságos, hogy az életkor emelkedésével az életbiztosítás díja is emelkedjen,] s igy az elaggott korban levők többet fizessenek mint az ifjak (1847 Hetilap CD61) | A tűzhely mellett egy csaknem teljesen vak, szőrös képű, elaggott kutya aludt (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720039, 51) | nem kell tartanunk attól, hogy a törvényjavaslat elfogadásával elaggott, kiégett, szellemileg leépült öregemberek otthonává fognak válni a fegyveres szervek (1996 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’ilyen emberhez, ritk. állathoz tartozó, ill. ilyenre jellemző’ ❖ El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, Akkor tagjaimat foglalván hidegſég [...] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | Itt egy szarvas piheg elaggott mejjéből, S készitti páráját kifujni testéből (1780 Ányos Pál CD01) | Rozsdás kardja, mellyel szent harcot vitt, Mankó mostan elaggott markában (1845 k. Madách Imre 8284036, 102) | Elaggott háta puklás [= púpos], görbe (1916 Somlyó Zoltán CD01) | [Az öreg] még az elaggott, májfoltos két kezét is fölemelte s egy sajnálkozó mozdulattal roskasztotta vissza maga elé a pultra (1975 Kertész Imre² 1078001, 13).

2. ’vminek elhasználódott, elkop(tat)ott 〈állapota〉, ill. ilyen állapotú 〈tárgy〉’ ❖ Intézeteink ’s oktatási rendszerünk [...] szegény, elaggott ’s hibás állapotját csak megrögzött elfogultság tagadhatná (1841 Pesti Hírlap CD61) | a Rókus mentén, az elaggott járdán, a kőkockákon (1909 Szomory Dezső CD10) | Ki-ki összeszámolhatja: mennyi elaggott szék, kimustrált kávéfőző, divatjamúlt teáskanna esett áldozatul az elmúlt évtizedek személyes és kulturális lomtalanításainak (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’korszerűtlen, elavult’ ❖ Nincs olyan ferde, olyan elaggott irány, melyben egyes kiváló alkotások ne létesülhetnének (1899 Budapesti Szemle C0070, 455) | az egyetemi agytrösztök sem melegágyai a konzervativizmusnak: készek megbontani az elaggott egyetemi-főiskolai struktúrát (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az elaggott buszpark lecserélésének támogatását még ’94-ben határozták el a tárcánál (1996 Magyar Hírlap CD09) | a fény- és hangtechnikai berendezések meglehetősen elaggottak (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’egykori nagyra értékelt, felkapott, közkedvelt voltát elvesztett, idejétmúlt, divatjamúlt 〈jelenség〉’ ❖ A’ régi el-aggott ſzókkal nem tanátsos [...] terhelni a’ könyvet [ti. a tervezett szótárt] (1792 Magyar Hírmondó C5808, 539) | minden civilisált nemzetet bizonyosan legmélyebb szánakozásra, sőt tán megvetésre is fogna gerjesztni, ha az elaggott latán [!] nyelv miatt [...] egymás elleni tusába keverednénk (1835 Széchenyi István 8429017, 106) | Bármennyire anakronisztikusnak érezzük ma ezt a [szabadságharc leverése után] megújuló romantikát, közelebbről szemlélve észrevehetjük, hogy az elaggott, kényszerű formák mögött már a realizmus éli ki magát (1922 Király György CD10) | elaggott irodalmi, festészeti, zenei stílusokat dönt meg az elutasító részvétlenség (1991 Csoóri Sándor 9090062, 361).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elaggott melléknév 12A
1. (irod)
igen magas, előrehaladott 〈kor〉, ill. ilyen korú, nagyon öreg, agg 〈ember, ritk. állat〉
egyéb hibát azokban [ti. Démétrius cselekedeteiben] nem találtanak, hanem azt, a’ mit az el aggott mord kedvüek szoktanak egy Ifijúban kárhoztatni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[igazságos, hogy az életkor emelkedésével az életbiztosítás díja is emelkedjen,] s igy az elaggott korban levők többet fizessenek mint az ifjak
(1847 Hetilap)
A tűzhely mellett egy csaknem teljesen vak, szőrös képű, elaggott kutya aludt
(1921 Tóth Árpád ford.Maupassant)
nem kell tartanunk attól, hogy a törvényjavaslat elfogadásával elaggott, kiégett, szellemileg leépült öregemberek otthonává fognak válni a fegyveres szervek
(1996 Országgyűlési Napló)
1a.
ilyen emberhez, ritk. állathoz tartozó, ill. ilyenre jellemző
El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, Akkor tagjaimat foglalván hidegſég [...] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég
(1772 Barcsay Ábrahám)
Itt egy szarvas piheg elaggott mejjéből, S készitti páráját kifujni testéből
(1780 Ányos Pál)
Rozsdás kardja, mellyel szent harcot vitt, Mankó mostan elaggott markában
(1845 k. Madách Imre)
Elaggott háta puklás [= púpos], görbe
(1916 Somlyó Zoltán)
[Az öreg] még az elaggott, májfoltos két kezét is fölemelte s egy sajnálkozó mozdulattal roskasztotta vissza maga elé a pultra
(1975 Kertész Imre²)
2.
vminek elhasználódott, elkop(tat)ott 〈állapota〉, ill. ilyen állapotú 〈tárgy〉
Intézeteink ’s oktatási rendszerünk [...] szegény, elaggott ’s hibás állapotját csak megrögzött elfogultság tagadhatná
(1841 Pesti Hírlap)
a Rókus mentén, az elaggott járdán, a kőkockákon
(1909 Szomory Dezső)
Ki-ki összeszámolhatja: mennyi elaggott szék, kimustrált kávéfőző, divatjamúlt teáskanna esett áldozatul az elmúlt évtizedek személyes és kulturális lomtalanításainak
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
korszerűtlen, elavult
Nincs olyan ferde, olyan elaggott irány, melyben egyes kiváló alkotások ne létesülhetnének
(1899 Budapesti Szemle)
az egyetemi agytrösztök sem melegágyai a konzervativizmusnak: készek megbontani az elaggott egyetemi-főiskolai struktúrát
(1995 Magyar Hírlap)
Az elaggott buszpark lecserélésének támogatását még ’94-ben határozták el a tárcánál
(1996 Magyar Hírlap)
a fény- és hangtechnikai berendezések meglehetősen elaggottak
(1997 Magyar Hírlap)
2b.
egykori nagyra értékelt, felkapott, közkedvelt voltát elvesztett, idejétmúlt, divatjamúlt 〈jelenség〉
A’ régi el-aggott ſzókkal nem tanátsos [...] terhelni a’ könyvet [ti. a tervezett szótárt]
(1792 Magyar Hírmondó)
minden civilisált nemzetet bizonyosan legmélyebb szánakozásra, sőt tán megvetésre is fogna gerjesztni, ha az elaggott latán [!] nyelv miatt [...] egymás elleni tusába keverednénk
(1835 Széchenyi István)
Bármennyire anakronisztikusnak érezzük ma ezt a [szabadságharc leverése után] megújuló romantikát, közelebbről szemlélve észrevehetjük, hogy az elaggott, kényszerű formák mögött már a realizmus éli ki magát
(1922 Király György)
elaggott irodalmi, festészeti, zenei stílusokat dönt meg az elutasító részvétlenség
(1991 Csoóri Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások