elijed tn ige 1b1

1. (átv is) ’megijedve, megriadva távol marad, ill. eltávozik, elmenekül (vhonnan v. vkitől)’ ❖ Jertek [Hórát elfogni], és még a’ vadállatok is elijednek tekintetünktől (1808 Andrád Elek 8010002, 39) | Ságon szent béke lesz ismét, A viadalmaktól elijedt nép visszakerűlend (1830–1831 Vörösmarty Mihály CD01) | No, ettül [ti. a madárijesztőtől] csak elijed a határbul minden becsületes madár! (1879 Jókai Mór CD18) | ugyancsak hajigálta az udvarra a baltát, meg minden éles szerszámot, de a jégeső nem ijedt el attól (1898 Gárdonyi Géza C1830, 129) | Kedves kolléga úr – írta [Rákosi Jenő] – máskor ha ilyen politikai verssel kísérti meg az ördög, hintse meg szenteltvízzel, hogy elijedjen (1934 Móra Ferenc C3203, 265) | Mi van, ha a botrány miatt elijednek tőlünk az üzletfelek? (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vmely szándéktól, cselekedettől stb. v. vkitől〉 visszariad, visszaretten vki’ ❖ [aki a tanácsokat] jól meg-olvaſſa és gondolóra véſzi, az az illyen [ti. száraz, homokos] Földek’ mivelésétöl ſem illyed-el (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 28) | Sokszor elővettem már leveledet, hogy válaszoljak reá: de mindannyiszor elijedtem, összehasonlitván a te dicséretes türelmedet az én borzasztó restségemmel (1854 Arany János 8173061, 196) | Ezt [ti. szépen mozogni és illően leülni] csak a hozzáértő nők tudják megcselekedni; a többiek úgy dobognak, akár a gránátos és akkora robajjal vetik le magukat, hogy az ember elijed tőlük (1914 Budapesti Hírlap okt. 22. ford. C4702, 13) | Kár lenne elijedni Viktor Pelevin mélyen szántó, de káprázatosan könnyed prózaművétől azért, mert szereplői rengeteget beszélnek, s mert előbb-utóbb lételméleti kérdésekre lyukadnak ki (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég v. nyj) ’nagyon megijed, megrémül vmitől vki’ ❖ Ekkor el kerülhetetlennek állitván a’ Hertzeg Aſzſzonyok halálokat, keſerüſég foglalta el ugyan ſziveket, annyira mindazonáltal el nem ijedtenek, hogy valamely, nagy ſzületéſekhez illetlen tſelekedetre vetemedtenek volna (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 157) | [néném] elijedt rettenetes állapotomon (1841 Kovács Pál² 8251003, 66) | elkezdi a szobaajtót döngetni ököllel, azt a szobaajtót, melyen a családtagok legidősbjei is csak félve szoktak kocogtatni, s amire ő akkorát üt ököllel és csizmasarkkal, hogy mind elijednek(1860 Jókai Mór CD18) | [Széchenyi István fellépésére] a régi hazafi ellenzék a féltékenyen őrzött alkotmány megrendülésétől elijedve, irodalomban és életben feljajdúlt (1864 Toldy Ferenc 8481013, 308) | A királyfiú sirásra kerekedett [...], és az öreg anyja eljedëtt, hogy mi van a fiával (1906 Csángó népmesék C7027, 247).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ijeszt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elijed tárgyatlan ige 1b1
1. (átv is)
megijedve, megriadva távol marad, ill. eltávozik, elmenekül (vhonnan v. vkitől)
Jertek [Hórát elfogni], és még a’ vadállatok is elijednek tekintetünktől
(1808 Andrád Elek)
Ságon szent béke lesz ismét, A viadalmaktól elijedt nép visszakerűlend
(1830–1831 Vörösmarty Mihály)
No, ettül [ti. a madárijesztőtől] csak elijed a határbul minden becsületes madár!
(1879 Jókai Mór)
ugyancsak hajigálta az udvarra a baltát, meg minden éles szerszámot, de a jégeső nem ijedt el attól
(1898 Gárdonyi Géza)
Kedves kolléga úr – írta [Rákosi Jenő] – máskor ha ilyen politikai verssel kísérti meg az ördög, hintse meg szenteltvízzel, hogy elijedjen
(1934 Móra Ferenc)
Mi van, ha a botrány miatt elijednek tőlünk az üzletfelek?
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
〈vmely szándéktól, cselekedettől stb. v. vkitől〉 visszariad, visszaretten vki
[aki a tanácsokat] jól meg-olvaſſa és gondolóra véſzi, az az illyen [ti. száraz, homokos] Földek’ mivelésétöl ſem illyed-el
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Sokszor elővettem már leveledet, hogy válaszoljak reá: de mindannyiszor elijedtem, összehasonlitván a te dicséretes türelmedet az én borzasztó restségemmel
(1854 Arany János)
Ezt [ti. szépen mozogni és illően leülni] csak a hozzáértő nők tudják megcselekedni; a többiek úgy dobognak, akár a gránátos és akkora robajjal vetik le magukat, hogy az ember elijed tőlük
(1914 Budapesti Hírlap okt. 22. ford.)
Kár lenne elijedni Viktor Pelevin mélyen szántó, de káprázatosan könnyed prózaművétől azért, mert szereplői rengeteget beszélnek, s mert előbb-utóbb lételméleti kérdésekre lyukadnak ki
(2002 Magyar Hírlap)
2. (rég v. nyj)
nagyon megijed, megrémül vmitől vki
Ekkor el kerülhetetlennek állitván a’ Hertzeg Aſzſzonyok halálokat, keſerüſég foglalta el ugyan ſziveket, annyira mindazonáltal el nem ijedtenek, hogy valamely, nagy ſzületéſekhez illetlen tſelekedetre vetemedtenek volna
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[néném] elijedt rettenetes állapotomon
(1841 Kovács Pál²)
elkezdi a szobaajtót döngetni ököllel, azt a szobaajtót, melyen a családtagok legidősbjei is csak félve szoktak kocogtatni, s amire ő akkorát üt ököllel és csizmasarkkal, hogy mind elijednek
(1860 Jókai Mór)
[Széchenyi István fellépésére] a régi hazafi ellenzék a féltékenyen őrzött alkotmány megrendülésétől elijedve, irodalomban és életben feljajdúlt
(1864 Toldy Ferenc)
A királyfiú sirásra kerekedett [...], és az öreg anyja eljedëtt, hogy mi van a fiával
(1906 Csángó népmesék)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ijeszt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások