eliramlik tn ige 16a1 (vál)

1. (irod) ’hirtelen lendülettel (futva) eltávozik’ ❖ El-iramlott: ſzaladott, el-iramodott, meg-ſzelelt v. el-ſzelelt (1792 Kisded szótár C0816, 99) | Az inas az egyik tolvajt megcsipte, de a’ másik a’ lopott holmival eliramlott (1842 Pesti Hírlap CD61) | A lövésre minden majom eliramlik (1847 Peregriny Elek 8360004, 17) | megijedvén a szarka eliramlott (1854 Czuczor Gergely C1243, 205) | Jusztina végigvágott lován s a hirtelen ágaskodásból vágtába zuhanó paripán kacagva eliramlott (1934 Laczkó Géza CD10) | a röpcédulákkal eliramló munkások (1966 Tamás Attila CD53) | a padlódeszkát felszaggatnám, és az eliramló százlábúak után vetném magam (1979 Esterházy Péter 9129001, 52).

1a. ’nagy sebességgel áthalad v. elhalad vhol vki, vmi’ ❖ a szán a’ nézőknek sürűven álló tsoporti között minden érintés nélkül eliramlik (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 53) | [a tatárok] eláraszták az utszákat ’s néhányan már Piócza’ boltja előtt iramlottak el (1836 Gaal József C1790, 19) | Fuldokló kofák, a Pest alatt eliramló ismerős folyam alattomossága, százezreket sikkasztó bankhivatalnokok és postások […]: ezek érdeklik még e tavaszon az embereket (1918 Krúdy Gyula CD54) | [az idős hölgy] egy mellettünk szélsebesen eliramló fiatal pincértől egy adag túrós csuszát és újabb deci bort rendelt (1981 Kálnoky László C6386, 16).

2. (irod) ’〈élet(szakasz), időszak〉(gyorsan) elmúlik’ ❖ Elhull a virág, eliramlik az élet (1847 Petőfi Sándor CD01) | egy-egy napra hazakerültem a vidéki városba, ahol az ifjúságom eliramlott (1924 Berkes Imre Izidor CD10) | de te sóhajtasz: még addig több szeptember eliramlik (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Pawlikowska-Jasnorzewska 9324052, 220).

2a. (ritk) ’〈vmely hatás v. állapot〉 hirtelen eltűnik’ ❖ [Lőrincz] arcza nyugodtsága eliramlott (1894 e. Justh Zsigmond C2459, 23) | Csaknem valamennyi darab […] valamilyen gyorsan eliramló, ám mély nyomokat hagyó impresszióból indul ki (1997 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

eliramlik tárgyatlan ige 16a1 (vál)
1. (irod)
hirtelen lendülettel (futva) eltávozik
El-iramlott: ſzaladott, el-iramodott, meg-ſzelelt v.vagy el-ſzelelt
(1792 Kisded szótár)
Az inas az egyik tolvajt megcsipte, de a’ másik a’ lopott holmival eliramlott
(1842 Pesti Hírlap)
A lövésre minden majom eliramlik
(1847 Peregriny Elek)
megijedvén a szarka eliramlott
(1854 Czuczor Gergely)
Jusztina végigvágott lován s a hirtelen ágaskodásból vágtába zuhanó paripán kacagva eliramlott
(1934 Laczkó Géza)
a röpcédulákkal eliramló munkások
(1966 Tamás Attila)
a padlódeszkát felszaggatnám, és az eliramló százlábúak után vetném magam
(1979 Esterházy Péter)
1a.
nagy sebességgel áthalad v. elhalad vhol vki, vmi
a szán a’ nézőknek sürűven álló tsoporti között minden érintés nélkül eliramlik
(1820 Hasznos Mulatságok)
[a tatárok] eláraszták az utszákat ’s néhányan már Piócza’ boltja előtt iramlottak el
(1836 Gaal József)
Fuldokló kofák, a Pest alatt eliramló ismerős folyam alattomossága, százezreket sikkasztó bankhivatalnokok és postások […]: ezek érdeklik még e tavaszon az embereket
(1918 Krúdy Gyula)
[az idős hölgy] egy mellettünk szélsebesen eliramló fiatal pincértől egy adag túrós csuszát és újabb deci bort rendelt
(1981 Kálnoky László)
2. (irod)
〈élet(szakasz), időszak〉 (gyorsan) elmúlik
Elhull a virág, eliramlik az élet
(1847 Petőfi Sándor)
egy-egy napra hazakerültem a vidéki városba, ahol az ifjúságom eliramlott
(1924 Berkes Imre Izidor)
de te sóhajtasz: még addig több szeptember eliramlik
(1982 e. Kerényi Grácia ford.Pawlikowska-Jasnorzewska)
2a. (ritk)
〈vmely hatás v. állapot〉 hirtelen eltűnik
[Lőrincz] arcza nyugodtsága eliramlott
(1894 e. Justh Zsigmond)
Csaknem valamennyi darab […] valamilyen gyorsan eliramló, ám mély nyomokat hagyó impresszióból indul ki
(1997 Új Könyvek)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások