ellenoldal fn 2A3

1. ’〈vmely tárgynak, térnek, dolognak stb. az egyik részéhez, feléhez viszonyítva:〉 a másik, a képzeletbeli középvonalon túlra eső rész, fél’ ❖ Az ellenoldalra űlő Lizára villana pillantatom (1833 Lant C2886, 56) | Az asztallal ellenoldalon volt a „szátva”, melyen a családhoz tartozó asszonyok és eladó leányok szőtték a család minden tagjának fehérneműjéhez szükséges vásznat (1909 Pintér Sándor C6964, 203) | a bal [agy]félteke károsodásánál nincs ellenoldalra irányuló neglect [= a látótér felét érintő észlelési zavar] (1995 Természet Világa CD50).

1a. (rég, Mat is) ’〈az egyik oldalhoz, laphoz, felülethez viszonyítva:〉 vmely vékony, lapszerű tárgynak v. lapokkal határolt testnek, ill. vmely síkidomnak a másik, ellenkező oldala, lapja, felülete v. 〈a Földre vonatkoztatva:〉 a Föld átellenes része, túloldala’ ❖ A’ Köz-arány (Parallelogrammum) [= paralelogramma] ollyas négy-ſzög, mellynek ellen-oldalai egy-közek (1784 Dugonics András C1463, 62) | a’ földgömb ellenoldalain fekvő két világrész (1844 Pesti Hírlap CD61) | a szabad ürbeni kisugárzás által [az ernyőn] előidézett melegveszités, az ellenoldalon hasonlagos sugárzás által teljesen kárpótoltatik (1860 Vasárnapi Újság CD56) | éremnek ellenoldala (1908 Budapesti Hírlap júl. 9. C4696, 6).

2. ’〈vmilyen álláspontot képviselő, vmilyen elveket valló csoport szempontjából:〉 az ellenkező állásponton levő, ellentétes elveket valló, ill. ellenérdekelt, rivális csoport’ ❖ Az ellenoldal ezen hir után maga is hirlelte, hogy csillapult és multat-feledő lesz, ha a’ főispán és partja [!] is a’ törvényes korlátok közt maradand (1841 Pesti Hírlap CD61) | mialatt Rákóczy beütött Lengyelországba, létrejött az ellenoldalon is más szövetkezés (1874 Szilágyi Sándor CD57) | Állandó béke sohasem alapulhat az ellenoldal megkárosításán (1930 Népszava jan. 8. C7498, 8) | [a Fidesznek kedvező közvélemény-kutatási eredmények ellenére] a társadalom nagyjából egyenlő arányban oszlik kétfelé, ezért nem lehet kizárni az ellenoldal győzelmét sem (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’〈egy bizonyos adottsághoz, jellemzőhöz v. egy adott szempontból való megközelítéshez viszonyítva:〉 vminek vmely másik, ellenkező adottsága, jellemzője, ill. másik szempont alapján való megközelítése’ ❖ hadd világítsam fel a dolog ellenoldalát (1837 Figyelmező C6730, 125) | A rutban [...] a szépség ellenoldalaival találkozunk (1849 Greguss Ágost C1907, 25) | A régóta dívó névmagyarosítás annak kifejezésre juttatása, hogy az illető – származása ellenére – a magyarsággal kíván azonosulni, s ez feltétlenül pozitív. Ez bizonyítható ellenoldalról: a 40-es években szokássá vált a magyar nevek visszanémetesítése (1997 Magyar Hírlap CD09).

Sz: ellenoldali, ellenoldalú.

Vö. CzF.

ellenoldal ❖ főnév ◦ 2A3 ◦
permalink
1.
〈vmely tárgynak, térnek, dolognak stb. az egyik részéhez, feléhez viszonyítva:〉 a másik, a képzeletbeli középvonalon túlra eső rész, fél
Az ellenoldalra űlő Lizára villana pillantatom
(1833 Lant)
Az asztallal ellenoldalon volt a „szátva”, melyen a családhoz tartozó asszonyok és eladó leányok szőtték a család minden tagjának fehérneműjéhez szükséges vásznat
(1909 Pintér Sándor)
a bal [agy]félteke károsodásánál nincs ellenoldalra irányuló neglect [= a látótér felét érintő észlelési zavar]
(1995 Természet Világa)
1a. (rég, Mat is)
〈az egyik oldalhoz, laphoz, felülethez viszonyítva:〉 vmely vékony, lapszerű tárgynak v. lapokkal határolt testnek, ill. vmely síkidomnak a másik, ellenkező oldala, lapja, felülete v. 〈a Földre vonatkoztatva:〉 a Föld átellenes része, túloldala
A’ Köz-arány (Parallelogrammum) [= paralelogramma] ollyas négy-ſzög, mellynek ellen-oldalai egy-közek
(1784 Dugonics András)
a’ földgömb ellenoldalain fekvő két világrész
(1844 Pesti Hírlap)
a szabad ürbeni kisugárzás által [az ernyőn] előidézett melegveszités, az ellenoldalon hasonlagos sugárzás által teljesen kárpótoltatik
(1860 Vasárnapi Újság)
éremnek ellenoldala
(1908 Budapesti Hírlap júl. 9.)
2.
〈vmilyen álláspontot képviselő, vmilyen elveket valló csoport szempontjából:〉 az ellenkező állásponton levő, ellentétes elveket valló, ill. ellenérdekelt, rivális csoport
Az ellenoldal ezen hir után maga is hirlelte, hogy csillapult és multat-feledő lesz, ha a’ főispán és partja [!] is a’ törvényes korlátok közt maradand
(1841 Pesti Hírlap)
mialatt Rákóczy beütött Lengyelországba, létrejött az ellenoldalon is más szövetkezés
(1874 Szilágyi Sándor)
Állandó béke sohasem alapulhat az ellenoldal megkárosításán
(1930 Népszava jan. 8.)
[a Fidesznek kedvező közvélemény-kutatási eredmények ellenére] a társadalom nagyjából egyenlő arányban oszlik kétfelé, ezért nem lehet kizárni az ellenoldal győzelmét sem
(2002 Magyar Hírlap)
3. (vál)
〈egy bizonyos adottsághoz, jellemzőhöz v. egy adott szempontból való megközelítéshez viszonyítva:〉 vminek vmely másik, ellenkező adottsága, jellemzője, ill. másik szempont alapján való megközelítése
hadd világítsam fel a dolog ellenoldalát
(1837 Figyelmező)
A rutban [...] a szépség ellenoldalaival találkozunk
(1849 Greguss Ágost)
A régóta dívó névmagyarosítás annak kifejezésre juttatása, hogy az illető – származása ellenére – a magyarsággal kíván azonosulni, s ez feltétlenül pozitív. Ez bizonyítható ellenoldalról: a 40-es években szokássá vált a magyar nevek visszanémetesítése
(1997 Magyar Hírlap)
Sz: ellenoldali, ellenoldalú
Vö. CzF.

Beállítások