elmélet fn 3B
1. ’vmely jelenségkör, tudomány stb. általánosításokon alapuló tanainak, nézeteinek rendszere’ ❖ E rövid elmélet igazságát az ó és új művészetre nézve, meglepetve érzi az, a ki a régieket az újak mellett olvassa (1839 Hunfalvy Pál 8192001, 75) | A’ héség és villanyosság elmélete (theoriája), a’ mint egyik vagy másik oldalrúl tekintjük, majdnem egyenlően tartozik az erő- ’s vegytudományhoz (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504001, 3) | nekem úgy tetszik, hogy az emberiség keletről nyugatra áramlata elméletének – bár öntudatlanul – ama mythos áll háta mögött[, amely szerint az emberiség Ázsiából származik] (1877 Kossuth Lajos 8250009, 187) | A prózai műfajok elmélete (1878 Magyar írók élete CD27) | az anyától való elszakadással, anaklitikus depresszióval, gyermeki gyászreakcióval, hospitalizációval kapcsolatos II. világháború alatti és utáni vizsgálatok szétfeszítették a pszichoanalitikus elmélet eddigi kereteit (1984 Vikár György 1164002, 106).
1a. ’〈adott (tudományos, filozófiai stb.) kérdésre vonatkoztatva:〉 tények, okok, következtetések alapján valószínűsített magyarázat v. így kialakított nézet’ ❖ a tudalom világában minden elméleten elébb kétkedni kell (1831 Berzsenyi Dániel C5244, 172) | Az electrodynamometer általános elmélete (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 1) | A „dákó-román folytonosságnak” és az újabb keletű „cseh-szlovák egységnek” – minden történeti alapot nélkülöző – elméletei szolgáltak alapul [az ezeréves Magyarország szétrobbantásához] (1940 Hóman Bálint CD22) | Kant dualisztikus elmélete szerint az erkölcsi cselekvésnek az empirikus világban kell végbemennie, számításba véve az adott körülményeket (1982 Rozsnyai Ervin 2029002, 493) | megdőlnek azok az elméletek, amelyek valamennyi falfestményünket a nagyváradi Szent László-templom esetleg meglévő falképsorából származtatják (1985 László Gyula¹ 2007011, 336).
2. ’〈rendsz. a gyakorlattal szemben:〉(vminek) tisztán teoretikus, elvi megközelítés(e)’ ❖ az olly lángész, ki a praxist elmélettel párosítja, csakugyan taníthatja [mind a kettőt] (1830 k. Berzsenyi Dániel C1072, 175) | eddig az elmélet emberei valánk; pedig puszta szóval nem lehet, hanem tettel kell ugy a népnevelésen, mint egyéb közszükségeinken segitenünk (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Kölreuter igazi kísérletező tehetség volt, akit az elmélet szinte alig érdekelt (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Az ún. sorskérdések elemzése s a válaszkeresés nem merült még fel – jelen formájában – sem a nevelés elméletében, sem gyakorlatában (1992 Ligetiné Verebély Anna 2050003, 32).
2a. ’vmely konkrét dologról kialakított elképzelés, nézet v. meggyőződés’ ❖ Minekutána e förtelmeknek tanúja valék, […] úgy gondolám hogy minden nő természettől hajlandó rájok […]. Ezen meggyőződés után, nagy balgatagságnak tetszett előttem, egy férfiban, nyugalmát hűségőkhöz csatolni. Ezen elmélet másokat szült, végezetre megismerém, hogy nem választhatok jobb részt, mintha megvigasztalódom (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524424, 148) | A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni. Ez az én elméletem (1853 Jókai Mór CD18) | Szilveszternek alkalma nyílt elméletének elmondásához, amely elmélet szerint vannak olyan emberek, akiket az előszobába se szabad beereszteni (1930 Krúdy Gyula CD54) | Nekem egyébként van egy elméletem arra, hogy miért volt jó színház Szolnokon, Miskolcon, Kecskeméten, Kaposvárott bizonyos időszakban (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az emberek nehezen emésztik meg azt, hogy valami sorscsapásként adódik, inkább az áldozatot hibáztatják, és készek elméleteket gyártani arra, hogy mit is kellett volna tenni (2004 Oláh Attila 3262001, 650).
3. (rég) ’(elmélyedt) tűnődés, töprengés, elmélkedés’ ❖ Moor. Lehetne érte csodáltatnom. (Elmélet után). Emlékezem egy szegény élődire, kivel átjöttemkor beszéltem (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 210) | elmélyedve elméletimbe egyedűl ülök asztalkám mellett (1841 Kovács Pál² C2765, 360) | Mindinkább átengedve magát szomoru elméleteinek (1843 Petőfi Sándor ford.–Bernard C3512, 84).
4. (rég, irod) ’éber tudatállapot, ill. eszmélet’ ❖ Elmélete ekkor megjöve, s’ ezzel a borzasztó gyanú (1838 Athenaeum C0017, 780) | A gyermek fején ütés látszott, melynek következtében elveszté elméletét (1855 Podmaniczky Frigyes C3531, 17).
4a. (rég v. nyj) ’az agy értelmi, mentális, pszichikai működése’ ❖ Igy tébolyga hosszason, nem birva elméletében e’ nehéz valóság’ képeit (1839 Remény C3611, 339) | Viszszahozó tehetségnek ellenben mondatik [az emlékezet]; mivel a jelen nem lévő vagy lehető tárgyakat elméletünkben a képzet társulat (lex associationis), folytonos következés (successionis), együttlétel (contemporaneitatis), törvényei szerint visszahozza (1840 Székely Mózes 8434002, 20) | A mult emléke élne még Elgyengülő elméletén (1851 Nyulassy Antal C3343, 158) | elvesztették az elméletüket (1940–1941 Pandur Péter meséi C5399, 259).
Ö: állam~, atom~, dráma~, érték~, faj~, halmaz~, információ~, irodalom~, ismeret~, játék~, káosz~, kommunikáció~, kvantum~, lét~, művészet~, nyelv~, összeesküvés-~, relativitás~, szám~, szöveg~, tér~, zene~.
ÖU: álom~, beszédaktus-~, divat~, edzés~, jel~, jog~, mondat~, nevelés~, politika~, sport~, színház~, tanulás~.
ÖE: ~alkotás, ~alkotó, ~függő, ~író, ~rendszer.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elme; ÉKsz.; ÚMTsz.