elmulaszt ts ige 5a2
1. ’〈jelenséget, állapotot, kül. betegséget v. annak tünetét〉 megszüntet(i), felszámol(ja)’ ❖ [A fordító] nem jobbíttja-meg az eredet-írásnak semmi hibáit; de annak fbb ékeſségeit sem ſzabad ám kevesítenie, vagy el-múlaſztania (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 12) | el múlaſztván a’ fő fájást (1808 Farkas András 7041004, 8) | mégis van valami közös az arcukban, amit nem bírnak elmulasztatni, úgyhogy minden ember kitalálja, hogy testvérek (1885 Jókai Mór CD18) | a kenőcs néhány perc alatt elmulasztotta a nyilak kellemetlen csípését (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 152) | Isten, mulaszd el rólam ez erjedő zavart (1932 Fenyő László CD10) | mióta tapasztalja a panaszokat, próbálta-e valamilyen gyógyszerrel vagy gyógyhatású készítménnyel azokat elmulasztani [?] (1999 Magyar Hírlap CD09).
2. ’〈kötelességet, lehetőséget, vmely hasznos tevékenységet, ill. vmin, vmiben való részvételt kötelességként v. lehetőségként〉 nem teljesít, nem hajt végre, ill. elszalaszt, kihagy’ ❖ [a halogatás] oly veszedelmes: hogy annak szörnyü voltát el nem mulaszthatom ezen mai beszédemben megfejteni és megmutatni (1778–1781 Révai Miklós 7283020, 8) | a’ fejedelem rosz tanács, vagy gondatlanság miatt elmulasztja a’ törvényeket végrehajtatni (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320001, 32) | Miskei Lajos egy ülést sem mulasztott el (1836 Táncsics Mihály 8463008, 79) | a körmök tisztitását pedig elmulasztani semmi esetre sem szabad (1867 Rádl Ödön 8382001, 2) | Az angol hatóságok elmulasztották a mindenkor szükséges egészségügyi óvintézkedéseket (1947 Szabad Föld okt. 5. C1537, 2) | Istenem, milyen pompás alkalmat hagytam ki! Ez aztán egy elmulasztott lehetőség! (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 84) | most lehet kutatni, ki mulasztotta el a kötelességét (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’〈vminek a szükséges v. optimális időpontját〉(mulasztásként) nem tartja be, elszalasztja, ill. 〈időtartamot〉 rosszul használ ki v. felesleges, haszontalan tevékenységgel tölt el’ ❖ [a szolgák a lovaknak] egyſzer’smind annyi vizet meritſenek, mennyi ſzükséges azoknak megitatására; mert ha az idöt el-mulaſztyák, nagy ſzomjuságot kintelenitetnek a’ lóvak ſzenvedni (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 60) | jer be hozzám. Az elmulasztott idöt majd háromszorosan is megfizetem én (1848 Peregriny Elek 8360027, 130) | most velem nézel, velem látsz mindent, és ez jól van így, ez kárpótol engem minden elmulasztott napért, óráért (1912 Gozsdu Elek 8159010, 82) | Stöckert a határidőt elmulasztotta (1988 Hárs József CD52).
2b. (rég) ’〈járművet〉 lekésik, elszalaszt’ ❖ már a gőzhajót elmulasztottuk (1855–1856 Vajda János 8503088, 97) | Pontban 8 ¾-kor ő elment, hogy a hajót el ne mulaszsza (1860 Szemere Bertalan 8437005, 266) | Teringette, elmulasztottam a vonatot! (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 7).
J: elmúlat.
Sz: elmulaszthatatlan.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. múlik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.