elokvens mn 12B (vál)

1. ’az ékesszólás, az elokvencia képességével bíró, ékesszóló 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ [Seneca] igen eloquent, ezt tagadni nem lehet, merő ár, merő özön, ’s melegen szóll szívhez (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 33) | tavasszal be is vonult Pyrker az egri rezidenciába. Maga Buttler [...] fogadta egy eloquens beszéddel (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 202) | a döntő körülményeket nem tárgyalja bővebben és elokvensebben, mint a többit (1914 Boross László CD10) | egy tegnapi, igen ékesen és elokvensen elhangzott megjegyzésre utalok (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2. (ritk) ’beszédes, meggyőző, sokatmondó 〈megnyilvánulás〉’ ❖ [a miniszterelnök] megértéssel viseltetik a jugoszláv egységeszme irányában is. Ez így jól ki van egyensúlyozva, ennek az egyensúlynak viszont egy sokkal elokvensebb – ékesszólóbb – megnyilvánulása lett volna, hogyha az ottani konfliktusokban érdekelt egyik félnek nem küldünk géppisztolyokat (1991 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. SzT.; IdSz.

elokvens melléknév 12B (vál)
1.
az ékesszólás, az elokvencia képességével bíró, ékesszóló 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉
[Seneca] igen eloquent, ezt tagadni nem lehet, merő ár, merő özön, ’s melegen szóll szívhez
(1814 Kazinczy Ferenc)
tavasszal be is vonult Pyrker az egri rezidenciába. Maga Buttler [...] fogadta egy eloquens beszéddel
(1900 Mikszáth Kálmán)
a döntő körülményeket nem tárgyalja bővebben és elokvensebben, mint a többit
(1914 Boross László)
egy tegnapi, igen ékesen és elokvensen elhangzott megjegyzésre utalok
(1999 Országgyűlési Napló)
2. (ritk)
beszédes, meggyőző, sokatmondó 〈megnyilvánulás〉
[a miniszterelnök] megértéssel viseltetik a jugoszláv egységeszme irányában is. Ez így jól ki van egyensúlyozva, ennek az egyensúlynak viszont egy sokkal elokvensebb – ékesszólóbb – megnyilvánulása lett volna, hogyha az ottani konfliktusokban érdekelt egyik félnek nem küldünk géppisztolyokat
(1991 Országgyűlési Napló)
Vö. SzT.; IdSz.

Beállítások