eltemetkezik tn ige 14b

1. ’〈mediopasszív jelentésben az eltemet ige szenvedő származéka helyett〉’ ❖ Világ dolga hát ez, hogy őszüllyön, mullyon s Szüntelen ujulva tsak egy módon állyon. Nints néked világod, ha el nem temetkezel És érzésedből végre ki vetkezel! (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 48) | A rokonok nagyon kiváncsiak voltak arra, miért akart a meghalt, fejkötöjével együtt eltemetkezni (1859 Vasárnapi Újság CD56) | legderekabbjaink névtelenül temetkeznek el jeltelen sírokban (1915 Elek Artúr CD10) | Ha valaki gombosi származású, s nem itt él, de végakarata szerint itt akar eltemetkezni, a kápolnában ravatalozzák föl (1978 Jung Károly 1073002, 164).

2. ’úgy helyezkedik vhova, ill. úgy van vhol vki v. vmi, hogy alig v. nem látszik ki onnan’ ❖ Temetkezzenek-el kietlen méjj erdöbe a’ fényes Piatzok! (1816 Bolyai Farkas 8063103, 4) | [a kocsmáros kéménye] ott feküdt eltemetkezve kormos tégláival a hóban (1900 Abonyi Árpád C0476, 93) | [Lathureczky] a hintaszékben eltemetkezett egy lepedőnyi ujság mögé (1906 Krúdy Gyula C2830, 94) | a kürti kastély tornya eltemetkezett [...] a ködben (1930 Krúdy Gyula CD54).

2a. (vál) ’elvonul vhova(, hogy ott észrevétlen maradjon), ill. a társas élettől visszavonulva, elzárkózva él (vhol)’ ❖ Kár vólna Barátom igy el-temetkezni S’ Hazádnak haſznáról úgy el felejtkezni (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 21) | Eltemetkezünk idegen emberek közé, ahol senki sem ismer bennünket (1867 Jókai Mór CD18) | fiatal lány nem temetkezik el kolostorban, hanem él, ahogyan millió és millió derék asszony éli az életét (1909 Kabos Ede CD10) | Vronszkij nem tudott, ahogy ő [ti. Anna Karenina] szerette volna, falun eltemetkezni. Neki kellett a társaság (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485066, 775) | [Sátordy Imrus] végül, mintegy vezeklésül, egy távoli kisvárosba temetkezik el tanárnak (1965 Rába György CD53).

3. ’teljesen belefeledkezik, belemerül vki vmibe’ ❖ eltemetkezett kedvencz regényeinek olvasásába (1879 Németh Ignác C3322, 79) | talán nem is azért temetkezett el oly szüntelen munkába, hogy az adósságoktól szabaduljon, mint inkább az adósságok tudatától (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | hogy [Polcz Alaine] nem temetkezik el teljesen a tanatológiában, azt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy nemrég egy sajátos hangvételű szakácskönyvet írt (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’feledésbe merül vmi’ ❖ temetkezzék el [...] a’ meggyilkolt remény (1846 Kazinczy Gábor C0571, 261) | [gyenge benyomások,] melyek lelkünkben régen el voltak temetkezve (1869 Greguss Gyula C1918, 337) | Legendák szálltak szájról-szájra csakhamar. Egy csomó, amelyik nem tetszett, nyomban el is temetkezett (1892 Csoór Gáspár C1340, 42).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

eltemetkezik tárgyatlan ige 14b
1.
〈mediopasszív jelentésben az eltemet ige szenvedő származéka helyett〉
Világ dolga hát ez, hogy őszüllyön, mullyon s Szüntelen ujulva tsak egy módon állyon. Nints néked világod, ha el nem temetkezel És érzésedből végre ki vetkezel!
(1801 Bessenyei György¹)
A rokonok nagyon kiváncsiak voltak arra, miért akart a meghalt, fejkötöjével együtt eltemetkezni
(1859 Vasárnapi Újság)
legderekabbjaink névtelenül temetkeznek el jeltelen sírokban
(1915 Elek Artúr)
Ha valaki gombosi származású, s nem itt él, de végakarata szerint itt akar eltemetkezni, a kápolnában ravatalozzák föl
(1978 Jung Károly)
2.
úgy helyezkedik vhova, ill. úgy van vhol vki v. vmi, hogy alig v. nem látszik ki onnan
Temetkezzenek-el kietlen méjj erdöbe a’ fényes Piatzok!
(1816 Bolyai Farkas)
[a kocsmáros kéménye] ott feküdt eltemetkezve kormos tégláival a hóban
(1900 Abonyi Árpád)
[Lathureczky] a hintaszékben eltemetkezett egy lepedőnyi ujság mögé
(1906 Krúdy Gyula)
a kürti kastély tornya eltemetkezett [...] a ködben
(1930 Krúdy Gyula)
2a. (vál)
elvonul vhova(, hogy ott észrevétlen maradjon), ill. a társas élettől visszavonulva, elzárkózva él (vhol)
Kár vólna Barátom igy el-temetkezni S’ Hazádnak haſznáról úgy el felejtkezni
(1772 Barcsay Ábrahám)
Eltemetkezünk idegen emberek közé, ahol senki sem ismer bennünket
(1867 Jókai Mór)
fiatal lány nem temetkezik el kolostorban, hanem él, ahogyan millió és millió derék asszony éli az életét
(1909 Kabos Ede)
Vronszkij nem tudott, ahogy ő [ti. Anna Karenina] szerette volna, falun eltemetkezni. Neki kellett a társaság
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
[Sátordy Imrus] végül, mintegy vezeklésül, egy távoli kisvárosba temetkezik el tanárnak
(1965 Rába György)
3.
teljesen belefeledkezik, belemerül vki vmibe
eltemetkezett kedvencz regényeinek olvasásába
(1879 Németh Ignác)
talán nem is azért temetkezett el oly szüntelen munkába, hogy az adósságoktól szabaduljon, mint inkább az adósságok tudatától
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
hogy [Polcz Alaine] nem temetkezik el teljesen a tanatológiában, azt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy nemrég egy sajátos hangvételű szakácskönyvet írt
(1998 Magyar Hírlap)
4. (rég)
feledésbe merül vmi
temetkezzék el [...] a’ meggyilkolt remény
(1846 Kazinczy Gábor)
[gyenge benyomások,] melyek lelkünkben régen el voltak temetkezve
(1869 Greguss Gyula)
Legendák szálltak szájról-szájra csakhamar. Egy csomó, amelyik nem tetszett, nyomban el is temetkezett
(1892 Csoór Gáspár)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások