elvisz ige 9b3 

1. ts ’〈ember, állat kezében, hátán stb. (vmely eszköz segítségével)〉 visz (vhonnan vhova v. vmeddig) vmit, vkit’ ❖ De miképpen tudſz te ollyan kitsiny létedre egy egeret, vagy még vakondokot-is, melly leg alább ſzázſzorta nagyobb nállad, helyéről elvinni és eltemetni? (1799 Fábián József ford.–Raff 7101004, 143) | A’ Ganges szent vizét vállaikon viszik el a’ Hindusok, Hindostán legdélszakibb csucsára (1831 Zádor Elek 8532008, 106) | Mondhatom, hogy az a szép kis leány olyan könnyű volt, mint egy kis madárka, elvittem volna ölemben a világ túlsó végéig (1851 Jókai Mór CD18) | Damjanich egy szót sem felelt, hanem kinyújtotta jobb kezét, megragadta a szónokot, gallérjánál fogva fölemelte a levegőbe, elvitte az ajtóig, s ott szépen kitette (1883–1884 Degré Alajos 8100008, 222) | A Déli-Vasút körül valami utcai cukorkaárusnál krumplicukrot vett, elvitte a Bandikának, az Árok-utcába (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 108) | – Ha akarod – mondta a Medve –, én is elvihetlek egy darabig a hátamon (1973 Lázár Ervin 9388004, 89).

1a. ’〈saját lába, teherhordó állat v. közlekedési eszköz, ill. azon vki〉 elszállít (vhonnan vhova v. vmeddig) vmit, vkit’ ❖ Nem késedelmeskedet itt a’ Gróf, hanem azonnal a’ hajós Kapitányhoz ment, meg-alkunni, mennyiért viſzi-el ötet egy tárſával, és egy-néhány tselédivel (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 194) | Erdély tőlünk messze van, ’s a’ Posták oda késedelmesebben viszik el a’ leveleket innen, mint Bécsbe és vissza (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 74) | Hej szép lovam, hej jó lovam, fakó! Hol az egyik lábadról a patkó? Hadd vigyelek, lovam, a kovácshoz, Azután majd vígy el a rózsámhoz (1845 Petőfi Sándor CD01) | a saját fogatán vitt el egész Nagyszombatig, ahol vasútra ültünk (1890 Jókai Mór CD18) | barangolok össze-vissza a hegyi parkban, a Kálvárián, meg amerre a lábam elvisz (1919 Schöpflin Aladár CD10) | Kértem én egész sor ismerőst, hogy vigyenek el kocsival Segesvárig – senki nem merte vállalni (1989 Börtön volt a hazám 1024003, 100).

1b. ’〈tárgyat〉 meghatározott célból annak megfelelő helyre visz vki’ ❖ Írd meg őszintén [a levelet], én majd aztán elviszem a postára (1884 Mikszáth Kálmán 8312247, 30) | sok-sok ezer ember elvitte a zálogházba utolsó vánkosát, s tudta, hogy nem tudja kiváltani soha (1901 Ady Endre CD0801) | Vagy ötvenedik már ez a skicc, nem nagyon voltam megelégedve vele […]. Elvittem a nyomdába, ott sem aratott valami nagy dicsőséget a címlap (1931 Kassák Lajos 9314011, 166) | [A vászonruhámat] két hete elvitted a tisztítóba, ha jól emlékszem (1972 Bárány Tamás 9029001, 162).

1c. ’〈író, mű〉 képzeletben eljuttat vhova vkit’ ❖ Vajda Péter novellái a mesés Kelet tájaira viszik el az olvasót (1965 Fenyő István CD53) | Karinthy [Ferenc] első drámája, az Ezer év, új területet térképezett fel. Elvitte a nézőt egy kis lágymányosi házba, hogy megmutassa: így is élnek emberek (1970 Siklós Olga 1141004, 423) | [Fejes Endre] most más környezetbe is elviszi […] hősét: a hatvanas évek gazdagodó Magyarországának csillogó köreibe, a Belváros, a nagy szállodák, a balatoni nyaralók világába (1990 Rakovszky István CD53).

1d. (hátán v. vállán bővítménnyel) ’〈művet, produkciót vmely szereplő v. mozzanat〉 sikerre juttat’ ❖ A botrány, a vad és perverz szeretkezések híre elviszi majd hátán a filmet (1996 Magyar Hírlap CD09) | [három komikusra] épül a műsor. Nem is lennének rosszak, de […] egy egész előadást nem visznek el a vállukon (1997 Magyar Hírlap CD09) | a zene és a képi világ annyira elviszik hátukon a filmet, hogy a rendező szerepe szinte visszaszorul (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’eltávozva magával visz vmit vki’ ❖ [a herceg bosszúja elől Svájcból elszökve] magunkal egyebet nem vivénk-el, hanem az Iskatulyát, mellyben mint-egy ezer aranyok valának (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 42) | Szemere Pál tegnap nálam volt, ’s elvivé az Erdélyi Utazásokat, hogy megolvashassa (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 173) | éget a’ szó és a’ gondolat, Mit el kell mondanom, mit lelkemen A’ túlvilágra el nem vihetek (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 399) | [egy] nagy távolban mutatkozó zergebak, bár jól találva, elvitte a golyót s csak másnap találták meg dermedten és hozták be a kerülők (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 5) | ránk zárta az ajtót és bizonyosan elvitte a kulcsot, hogy senki, de senki se jöhessen be (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Ő szerette Pestet, mint egy unatkozó utazó, aki néhány nap könnyű eltöltésére érkezik meg a városba, s kedves élménynél, esetleg egy tavaszi kalandnál egyebet nem akar emlékbe elvinni (1917 Krúdy Gyula CD54) | kérdeztem, elvihetem-e a kocsit… Azt mondta, igen, hogyne, ma nem megy beteget látogatni (1969 Márai Sándor 9421004, 125) | Az újoncoknak [ti. honvédeknek] húsz pengő forintot adtak, ennek felét elvitték magukkal, másik felét otthon hagyták – hazatérésük idejére (2000 Magyar Eszter CD36).

2a. ’〈árut〉(bizonyos összegért) megvásárol, megvesz’ ❖ hagytuk megdohosodni gabonánkat, megeczetesedni borunkat; vártuk, mint Izrael a’ mannát, ki borunkat, buzánkat fél áron elvigye (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ideadja az úr egy forint nyolcvan krajcárért, vagy nem? – Isten neki, egy hatost engedek. Vigye el egy forint kilencvenért (1885 Mikszáth Kálmán 8312249, 71) | Kérdem, árulnak-e valamit? „Bizony, csak haditérkép megy, húsz fillér darabja, – egy nap háromszázat is elvisznek!” (1915 Kaffka Margit CD10) | A rendszerváltás előtt készterméket nem tároltak (mindent azonnal elvitt az egyetlen belföldi nagykereskedő vagy a külföldi vevő) (1997 Figyelő CD2601).

2b. ’〈rendőr(ség)〉 bűnjelként, nyomozati anyagként lefoglal, elkoboz vmit’ ❖ Nagy Jenőnél nagy mennyiségű 4-es számú Demokratát foglaltak le, Sulyokéktól elvitték a stencilgépet és a Beszélő készülő példányait (1986 Beszélő 2003018, 419) | a házkutatások során a rendőrség valóban lefoglalt okiratokat. A dokumentumokat részletes, tételes jegyzék nélkül vitték el (1997 Figyelő CD2601).

2c. ’〈más tulajdonában levő tárgyat v. állatot〉 észrevétlenül, alattomban (magához vesz és) magával visz’ ❖ [a feltört házból] mind a’ N(emes) Város részéről; mind a’ maga részéről sok Leveleket el vittenek, de mást egyebet semmit sem (1776 Csokonai József 7503002, 18) | rám gyanakszik, hogy kétszáz forintját elvivém (1850 Jókai Mór CD18) | az éjszaka elvitték a Száraz Kalmár János pulykáit (1898 Móra István C3208, 91) | Az autótolvaj-bandák már zárt udvarból, garázsból is elviszik az autót (1998 Országgyűlési Napló CD62).

2d. ’〈ellenség〉(hadi)zsákmányként eltulajdonít vmit’ ❖ 1 ágyunkat és 2 zászlónkat vitték el az oroszok (1898 Gracza György CD45) | Ki vagyunk szolgáltatva a géppisztolyos oroszoknak, mindent elvisznek, ami nekik tetszik (1944 Száz magyar falu CD36) | itt a magyar vagyonokat a németek vették birtokba, vagy az oroszok vitték el (1996 Országgyűlési Napló CD62).

2e. ’〈(ragadozó) állat kisebb állatot v. ennivalót〉 hirtelen elkapva, elragadva magával visz’ ❖ [a bárányt] a farkasok vitték volna el (1784 A rendtartó székely falu 7154057, 260) | Egyszer, mikor megint félremélázott Kálmán, pákosz vadászeb elvitte az orra elől az elkészített pirítósát (1872 Jókai Mór CD18) | mikor a medve elvitt egy juhot, a kutyák vadul csaholtak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Vigyázni kell mindenre, mert lecsaphat a vércse, a héja, és elviheti a kiscsibéket (1991 Csoóri Sándor 9090056, 261).

3. ts ’vmely célból (társként) magával visz, ill. (vhonnan) vhova elvezet, elkísér vkit vki’ ❖ Atyám Kalmárságának ſzükséges foglalatoſságiban Német Orſzágba menvén, látván nagy Kedvemet e’ világban más Orſzágokat-is, és ſzokáſokat meg-nézni, ſzüntelen való kéréſemre el-vitmagával (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 228) | „Ne menj el, oh anya, Vagy vígy el engemet, Ki ád nekem, ha mégy, Jó szót és kenyeret? (1835 Vörösmarty Mihály 8524248, 189) | [a hölgyet] sokszor elvittem a szinházba, hangversenybe (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Tudja-e, mit? Kösse föl kend a kardját, gyüjjön el velem. Elvezetem egy bizonyos házba, vigyünk el onnan egy kisfiút, Tibor nevezetűt, aztat ott eléheztetik… (1902 Bródy Sándor 8068009, 81) | aki pap, ingyen megjárhatja Lourdest, meg még tán az apját is elviheti ingyen (1914 Gárdonyi Géza C1847, 81) | Berci bátyám, elvihetem táncolni a feleségedet? Unatkozik (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 537) | [hétkor] fölkeltjük a gyerekeket, elviszem őket iskolába. Nyolcra érek be a munkahelyemre (2000 Természet Világa CD50).

3a. ’〈hírt, ismeretet, betegséget stb.〉 magával visz, és így eljuttat vhova’ ❖ Erre jól rá ijjeszték – tudom elviszi a’ hírét Betskerekinek (1817 Wándza Mihály 8525025, 15) | a reménynek egy hangját, Reményi, Vidd el nyugatra zengő húrodon (1859 Arany János 8014098, 285) | Az országgyűlésről szétoszló nemesség országszerte elvitte az események hírét (1934 Szekfű Gyula CD42) | [a tüdőbajt] a hazaszállingózó beteg katonák elvitték Bécsbe, ahol „a nyilvános épületek megteltek beteg katonákkal, és a halottak s haldoklók az utcán hevertek” (1992 Ágoston Gábor CD17).

3b. ’〈személyt〉 erőszakkal magával visz, elhurcol v. (kényszerítve) arra kötelez, hogy elmenjen (vhonnan) vhova’ ❖ A’ ſzz kiált ſzéllyel; mutatja félelmét, De ſehol nem kapja továb ſegedelmét. El-viſzi az halál; ſírjába bé-dugja, ’S néki ülvén, teſtét fogaival rágja (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 24) | [ő] majd elő jön, ti akkor megragadjátok őtet, a’ száját betömitek, és a’ sajkára elviszitek (1824 Láng Ádám János ford.–Castelli 8265002, 84) | De má mostan majd mëgöl a bubánot, Evüttik a ruózsámot katonánok (1895–1905 Göcsej népköltészete C6513, 146) | olvasom, hogy Kürti József elméje elborult, kényszerzubbonyban vitték el a színházból, ahol dúlt, fúlt (1919 Juhász Gyula¹ 9284861, 192) | apámat elvitték munkaszolgálatra, a húgomat, az anyámat és minden miskolci testvérét pedig vagonokba rakták (2002 Magyar Hírlap CD09).

3c. ’〈karhatalom (képviselője)〉 őrizetbe vesz, ill. letartóztat vkit’ ❖ Az egyik állomáson közébük száll egy ismeretlen férfiú, akiről fokról fokra valószínűbb lesz, hogy rosszban járhat, amígnem az utolsó állomások egyikén csendőrök viszik el (1924 Elek Artúr CD10) | – Lajos hol van? A szomszédasszony, aki már az ajtóban állt, hátrafordult. – Azt már délután elvitte a rendőrség! (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 132) | A csendőrök elviszik a késelőt (1937 Nagy Lajos 9472004, 71) | Múlt éjszaka elvitte az ÁVH az öccsét (1981 Dénes Tibor 9812001, 24).

3d. ’〈gyakr. esküszerű nyomatékosító kifejezésben, ill. szitkozódásban: személyt v. dolgot〉(magával ragadva) eltüntet vki, vmi’ ❖ Az Ördög vigye-el a’ Frantziákot (1785 Magyar Hírmondó 7444061, 214) | O hogy a’ fészkes manó vigyen el (1824 Vörösmarty Mihály 8524393, 265) | engem úgy vigyen el ma az ördög, hogy szétrúgom neki a poklot! (1872–1874 Jókai Mór 8209004, 475) | A macska vigyen el mindenféle irkafirkát! Attól bizony le nem hull egy csöpp eső sem a tikkadt vetésre (1908 Krúdy Gyula CD54) | A régi erkölcsöket már elvitte az ördög (1928 Kassák Lajos 9314005, 187) | A fene vigye el, ülj már le egy kicsikét (1961 Katkó István 9315002, 177) | Vigyen el az ördög, ha értettem, hogy mi közünk hozzá, és hogy miként jön ez ide (1977 Kertész Imre² CD41).

4. ts ’〈mozgó anyag, közvetítő közeg v. eszköz(zel vki)〉 vmely nagyobb távolságban levő helyre eljuttat vmit’ ❖ [A természet] némely Magvakat t. i. könny ſzálkákkal vagy puha pelyhekkel (Pappus) kéſzitett-fel e’ végre, hogy ezek mintegy Szárnyaik gyanánt legyenek, melyeknél fogva a’ Széltl el-vitettheſſenek (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289010, 661) | [Az éjszaka] nedves levegője nagy messzeségre elvitte a hangot (1892 Justh Zsigmond C2457, 95) | Budapestre is elvitte akkor a hírt a drót (1906 Ady Endre CD0801) | Szél fújt, elvitte a paskolás hangját a bokrok közé (1925 Déry Tibor CD10) | a nagyobb nyereségű antennával 12 kilométer helyett 15-16 kilométerre is elvihetnék a jelet (1999 Byte Magazin CD38).

4a. (tárgy n. is) ’〈tűzfegyver〉 lövedéket bizonyos távolságra eljuttat’ ❖ [Az ún. Armstrong-ágyú] egy tizennyolcz fontos vasgolyót, melly a karczolás ellen érczburokkal van ellátva, majdnem négy angol mérföldre elvisz (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a légfegyver] ütőerejét egészen kicsire kell állítani, de még így is elvisz 8 méterre és az bőven elég (2000 Vitári Zsolt CD58).

4b. ’vmely állapotba v. vmely (fejlődési) pontig eljuttat vkit, vmit’ ❖ Ne félj, nem fogok kidőlni, és darabunkat elvisszük az ötszázadik előadásig (1908 Ambrus Zoltán C0600, 17) | A naturalizmus nemcsak a paraszti népiesség gazdagítását, korszerűsítését segíti elő, hanem elviszi irodalmunkat még a századvégen a népiességnek egy szélesebb, a parasztin túlmutató értelmezéséhez, gyakorlatához (1965 Diószegi András CD53) | csakis kimunkált, megvitatott és a konszenzusig elvitt elképzeléseket szabad a gyakorlatba átültetni (1996 Figyelő CD2601) | Ha Szilárd Leó minden szabadalmát a gyakorlati megvalósításig elvitte volna, ma a 20. század Edisonjaként tartanák őt számon (1997 Marx György CD30) | a csoport tevékenysége az együttes élménytől a csoportnormák interiorizálódásáig viszi el a csoport tagjait (1997 PedagógiaiLex. C6809, 257).

5. ts ’〈árkot, utat stb., ill. ezáltal vmit〉 kiépít vhol, vmeddig’ ❖ A’ Száva partján már eggy darabig el-vitt tsavargós ároknak nyújtásában 500. Katona, és 900. Polgár munkásſaink fáradoztak (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 314) | a vasútvonalt nem azon a völgyön vitték végig, amelyben az ő tárnája feküdt, s ami legolcsóbb és legtermészetesebb vonal lett volna, hanem inkább hegyet törtek, alagutat fúrtak, hogy őt kikerüljék, s az egyleti tárna előtt vihessék el az utat (1870 Jókai Mór CD18) | Szentpéterfa község esetén alig 50 méter utat kellene megépíteni, és ekkora távolságra kellene a közműveket is elvinni (1990 Országgyűlési Napló CD62) | Edericsen – ellentétben a legtöbb balatoni településsel – még a csatornahálózat sincs kiépítve, csak a község határáig „vitték el” a gerincvezetéket (1997 Magyar Hírlap CD09) | Felvetődött a gondolat, hogy a vasutat el kellene vinni Csetényen át Bodajkig (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

5a. (átv is) ’〈folyadékot, gázt stb. csatorna, út, vezeték, ill. azt működtetve vki, vmi〉 a rendeltetési helyére juttat v. vhonnan elvezet’ ❖ [a nyári ludak] bíztak a jó rejtekben s szárnyaikban s a vasuttól nem félve, élték napjaikat, míg csak alóluk is elvitte a vizet a „kanális” (1899 Chernel István CD34) | Hiába beszélünk itt gazdasági haladásról, az Alföld fejlesztéséről és kultúrájáról, amíg nincs ennek az Alföldnek ütőere, nincsen útja, amely elvinné a gazdasági élet vérkeringését a legeldugottabb tanyahelyre is (1932 Gesztelyi Nagy László CD10) | A gázszolgáltatók a lakosságnak ingyen vitték el a gázt a telekhatárig (1993 Országgyűlési Napló CD62) | [a Monor Telefon Társaság] üvegszálas kábelen vitte el előfizetőinek az égi csatornák műsorát (1999 Figyelő CD2601) | Az elkerülő utak […] a város mellett viszik el a forgalmat (2000 Országgyűlési Napló CD62).

6. ts ’〈körülmény, vágy, cél〉 elmenni késztet, kényszerít vkit vhonnan v. vhova’ ❖ Kit elvitt a gohértól a kard, meg a nyereg: Ismét csak a gohér- és kapához tére meg (1846 Tompa Mihály CD01) | Tehát nem szólt önnek Kornél báró afelől, hogy mi viszi el olyan rögtön innen, megérkezése után alig néhány órával? (1881 Jókai Mór CD18) | nyugtalan vére elvitte Indiáig, honnan gazdagon tért vissza (1925 MűvészetiLex. C6812, 425) | a lányokat nem a szabad élet utáni vágy viszi, sodorja el sok száz kilométerre hazulról, hanem a vágy, hogy fenntarthassák magukat, összegyűjthessék a kelengyére valót (1970 Moyzes Ilona 2042009, 198).

6a. ’〈intézményt, személyt, tevékenységet stb.〉 elhelyez vhonnan, vmely más(ik) helyre rendel, telepít’ ❖ Fővárosunk hangulata jó. Innen, ha a körülmények kivánják, minden katonaságot el lehet vinni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A legszebb hadnagyot elvitték Trencsénből, ami azonban nem hagyott nagyobb űrt a kis tót városban, mert más hadnagy jött a helyére (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Elvittek innen sok mindent, elvitték a világhírű bencés gimnáziumot, elvitték a megyei bíróságot. Tatabánya lett az a város, amit faluból várossá kreáltak Esztergom rovására! (1990 Országgyűlési Napló CD62) | a Ford azt tervezi, elviszi Magyarországról az autókábel-gyártást (1998 Figyelő CD2601).

7. ts ’〈(zavaró, kellemetlen v. fölöslegessé vált) dolgot〉 víve, szállítva v. vezetve eltávolít, eltüntet a helyéről, ill. vhonnan’ ❖ Keresztyen. Én ollyan örökséget kereſek melly meg-motskólhatatlan, meg-romolhatatlan, […] mind ezeket ha tetſzik olvasd-meg ebben az én Könyvemben. Kemeny-nyaku. Vidd-el a’ Könyvedet, akarſz-é velünk viſzſza jöni vagy nem? (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353005, 6) | De, hát leg jobb lett vólna az Uraknak, elébb, mint a’ kőbe ütköztek, meg állani; a’ követ a’ kotsira felvenni, ’s el vinni láb alúl, hogy sem az Urak tengelyje, sem más szegény emberé el ne törjön (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352013, 19) | Utána kiáltottam, hogy rozzant nyoszolyáját is vigye el (1876 Táncsics Mihály 8463016, 156) | Figyelmeztettem hogy ezek a rajzok ott tönkremennek. „Hát vigye el őket – mondta – ha akarja, nekem ugyan nem kellenek.” (1910 Rippl-Rónai József CD10) | Kérem, hogy azt az üvegkalitkát vigyék el az útból (1973 Pilinszky János 9531090, 64) | a tisztelt képviselőtársak a holnapi napon ne parkoljanak a Kossuth téren, ma éjszakára pedig vigyék el autóikat, mivel holnap, az amerikai alelnök látogatása miatt a térről az összes autót elszállítják (1991 Országgyűlési Napló CD62).

7a. ’〈útban levő v. vkit zavaró testrészt〉 elhúz, elvesz vhonnan, ill. 〈tekintetet〉 elfordít vhonnan’ ❖ hozzáült a fonáshoz, amikor aztán a Mátyás meg melléje ült, s aztán hiába pörölt rá: „Vidd el innen a fejedet, mert biz idefonom a hajadat a len közé!” (1879 Jókai Mór CD18) | Ugyan, Zsuzsi, vidd el a tenyeredet, mondtam már egyszer, hogy fokhagymás (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | hallja, Stévó, vigye el innen a kezét, a szoknyámon nincsenek csillagok (1917 Réti Ödön CD10) | A fiú kerek szemmel nézi őt. Nem tudja elvinni tekintetét a férfi simára kiborotvált, komor arcáról (1969 Fejes Endre 9139002, 170).

7b. ’〈vmely (kellemetlen) jelenséget〉 megszüntet, ill. nem enged bekövetkezni, megvalósulni vmi’ ❖ Az emelked eſztendk sok jót hoznak magokkal, az alkonyodók pedig sokat elviſznek (1793 Verseghy Ferenc ford.–Horatius 7373026, 60) | Távol a hegyekre vágta le a mennykőt a felleg és elvitte a vihart (1936 e. Kosztolányi Dezső CD01) | Délről, a Vad-földről, meleg szél fújt. Egy hét alatt elvitte a havat (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 349).

8. ts (átv is) ’〈szél v. áradó víz〉 sebesen, hirtelen, nagy erővel (magával rántva v. vhonnan leszakítva) elragad, elsodor vkit, vmit’ ❖ Kérlek, ha lelked van, ſzállj, ſzállj le! vagy el viſzen innet A’ fellyebb, ’s fellyebb dagadó víz (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 10) | 1850-ik évben is az egész puskaportár tetejét visszahozhatlanul elvitte a szél (1857 Vasárnapi Újság CD56) | egy hirtelen kerekedett délutáni vihar elvitte feje fölül a sátor ponyváját és ő ott maradt félig levetkőzve, mezítláb a zuhogó esőben (1945 Darvas József 9101011, 154) | Az órák óta tartó szél elvitte a felhőket (1978 Lengyel Péter 9397002, 211) | A megbeszélések összegezhető lényege az volt, hogy ne vigye el a csapatot a hév, a mindenáron való győzni akarás, s különösen a középpályások és a védők figyeljenek a Teplice kontráira (1999 Magyar Hírlap CD09).

8a. ’〈lövedék, bomba stb. testrészt〉 a testről leszakít’ ❖ Ezen lovag tsatában Bruyere Generalisnak egyik lábát ágyú golyóbis elvitte (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0200, 334) | egy csatában Egy nagy ágyugolyó elvitte a fejét (1856 Vasárnapi Újság CD56) | – Papa, a Kapellár-házba bomba esett: elvitte az ügyvéd két lábát (1931 Sárközi György 9587012, 311) | Kinek kezét, kinek lábát vitte el a gép (1990 Pető Andrea CD17) | a vonat a lábaimat csak a térdeim alatt vitte el (1998 Magyar Hírlap CD09).

9. ts ’〈elemi erő, szerencsétlenség stb.〉 tönkretesz, ill. megsemmisít vmit’ ❖ Ő ott lakott, ahol a veres hasú régi szélmalom állongott gyepes halmon, mint valamely öreg vitéz, aki várából kirohant, hogy megállítsa az úton járókat. A várat elvitte mögötte az idő, a halmot már benövögette a galagonya, mogyoróbokor, vadalma (1919 Krúdy Gyula CD54) | Egy heti vagy néhány napi késés a kapálásban, a termésnek negyedét, harmadát, sőt felét viheti el (1941 Veres Péter 9771013, 94) | ő volt (a soha meg nem született) Athenaeum-nagylexikon főszerkesztője, de közel kétévi munkánkat nagy részben elvitte a bomba (1969 Fodor József 9149013, 189) | rosszabb esetben a jég nemcsak az idei, hanem a jövő évi termést is elviszi (1996 Figyelő CD2601) | Úgy tűnik, a Nyíregyházával szembeni szerdai hazai 0-1 elvitte a dobogós álmokat (1999 Magyar Hírlap CD09).

9a. ’〈időt, pénzt, vagyont stb., ill. abból vmennyit〉 felemészt, elfogyaszt vmi’ ❖ A’ beſzélgetéſnek édeſsége nem kevés réſzét az éjtſzakának el-vitte (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 108) | nekem a’ gazdaság nem tsak sok bajt hoz, hanem sok időt is el viszen, kivált nyárba (1809 Dessewffy József C2560, 65) | a hurczolkodás, az újabb szállás felszerelése, beruházása elvitte, a kinek volt is valamije (1862 Baksay Sándor C0734, 153) | [a keresetemből] a szoba elvisz tizenhárom koronát (1934 Móra Ferenc C3203, 198) | abnormálisan sok energiát visz el az egzisztencia fenntartása (1998 Magyar Hírlap CD09).

10. ts ’〈betegség, halál stb.〉 elragad az élők sorából vkit, ill. 〈időszak〉 vki halálának az ideje, es. oka’ ❖ Nem pirúl-el többſzör , Mert el-vitte a’ himl (1792 Magyar Múzeum C0353, 133) | Gergelyt nem sokára, az az, Augusztus 21dikén elvitte a’ halál (1808 Virág Benedek 8522061, 461) | ki lesz gát a’ török düh ellen, Apát ’s fiút ha elvisz egy csata? (1844 Vörösmarty Mihály 8524411, 8) | Ha tánczol, két farsang mulhatatlanul elviszi (1882 Lauka Gusztáv C2891, 73) | Október! még ne vígy el, élni hagyj még (1948 Végh György 9769001, 76) | A herceg utáni bánat vitte őt el, nem meghűlés (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 112) | egymás után meghalt két gyermeke, és később férjét is elvitte a rák (1996 Új Könyvek CD29).

11. ts ’〈versenyen, játékban díjat, ill. munkát〉(vki v. vmi elől) elnyer, megnyer vki v. vmi’ ❖ [az angliai lóversenyeken] eleinte a’ legtehetősb gazdák, herczegek és grófok vitték a’ díjakat el (1838 Széchenyi István CD1501) | Szigligeti Ede tizenhétszer vitte el az akadémiai koszorút (1896 Rákosi Jenő CD44) | ez az első regénye, amellyel egy pályázaton az első díjat el is vitte (1917 Szini Gyula CD10) | A főnyereményt [a lottón] azonban még mindig nem vitte el senki (1995 Figyelő CD2601) | Az építési szakemberek szerint a Polgárhoz közeli pályán a hídépítés miatt a közbeszerzés gyakorlatilag egyesélyes, vagyis könnyedén a Hídépítő Rt. viheti el a munkát (2000 Magyar Hírlap CD09).

11a. (Ját) ’〈kártyajátékban lapo(ka)t, ütést〉(a leg)magasabb értékű lapot téve rá magának megszerez’ ❖ [Ordas] elviszi az ütést (1880 Csiky Gergely C1309, 98) | [A durák nevű kártyajátékban] minden egyes játékosnak megvan a maga tromfja s mindegyik azon iparkodik, hogy mentül kevesebb ütést kelljen elvinnie (1893 PallasLex. CD02) | [Az ún. máriás nevű kártyajátékban] a játékos feladata, minél több tizest és disznót (ászt) ütésében elvinni (1915 RévaiNagyLex. C5709, 413) | Az ütést az a játékos viszi el, aki a hívott színből a legnagyobb lapot teszi (1993 KártyaLex. C7085, 226).

11b. ’mástól elidegenít, elhódít v. elvesz, ill. ezáltal magának megnyer, megszerez vkit’ ❖ Csudálatos, hogy többet el Von, mint kiád, sok kalmár, Még is elvisz száz igazat Tőle egy hamis krajczár (1825 Balla Károly C0753, 97) | Hevesi Sándort elvitte a Nemzeti Színház, Márkus Lászlót elvitte a Magyar Színház, most Bánóczi László a rendező (1908 Ignotus CD10) | A többi folyóirat konkurrenciája „elvitte”, az alacsony honorárium elriasztotta a szerzőket (1972 Kulin Ferenc 2018021, 518) | a kereskedelmi televíziók nem vittek el tőlük annyi hirdetőt, mint attól eredetileg tartottak (1999 Figyelő CD2601).

12. ts ’vhol, kül. vminek, vkinek a közelében elhaladva visz, vezet, kísér v. szállít vkit, vmit vki’ ❖ Alig haladták meg a főút hosszának felét, meg kellett állniok. Sorakozz! Tisztelegj! A dob megszünt peregni, – koporsót vittek el mellettök (1872 Hevesi Lajos 8184002, 147) | az ablak előtt két inas utitáskákat visz el (1904 Thury Zoltán 8479015, 290) | A műtőt, ahova begurítanak, már láttam kívülről, a napokban, mikor elvittek előtte: akkora „13”-as szám díszeleg fölötte, hogy még vakon is ki tudtam betűzni (1937 Karinthy Frigyes 9309003, 185) | [Andy Cole, a Manchester labdarúgója] Jeszcsenko és Burlacsenko között viszi el a labdát (1995 Magyar Hírlap CD09).

12a. ’〈állat, szerkezet〉 úgy húz el vhol vmit, hogy az vminek a közelében elhalad’ ❖ [a munkadarabot rögzítő] asztal három irányban mozgatható, a beállítás után kézzel hajtva vagy gépi előtolással viszi el a munkadarabot a tárcsa vagy a marófej alatt, amely szintén beállított sebességgel forog (1979 Haraszti Miklós 9814003, 11) | lábszárunkkal pedig megnyomjuk a ló oldalát. Ezzel oldalra való kitérésre késztetjük a lovat, méghozzá a már leírt módon: belső hátulsó lábát a külső hátulsó előtt viszi el, majd ezt a külső hátulsó végrehajtott lépés követi (1987 Domokos Lajos² 1038003, 155).

13. ts ’〈út(ja)〉 visz vhol vkit, ill. elvezet vhova, vmihez vkit’ ❖ Merre meg indúltál, tsak eredj. Vagy ’Zitva tövére; Vagy Radványba talán tégedet el viſz ez út (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 212) | Egykori háza előtt soha nem ment el. Ha mégis ott vitte volna el útja, elkerülte messzire (1863 Kazár Emil C2509, 123) | Az író, valahányszor a kirakat előtt vitte el útja, odapillantott, ahol a könyve áll a sorban (1921 Moly Tamás CD10) | Ha nem tudod, hogy hová mégy, akkor egyik út sem vihet el, visz el oda (1991 Országgyűlési Napló CD62).

13a. tn ’〈közlekedési út(vonal)〉 vhol, kül. vminek a közelében húzódik, halad, ill. 〈vkinek az útja, es. nyoma〉 visz, vezet vhol’ ❖ Wiesenbad mellett vitt el útunk (1833–1834 Teleki László² 8473005, 168) | Bucsumon tul egy meredek fekete palaszirt alatt visz el az ut (1858 Vasárnapi Újság CD56) | egyenes irányban, délnek tartott az üldözött [ti. az orrszarvú], majd megint nagy kanyarodót csinálva a Nílus felé tartott. Sokszor a lakóhelyek közvetlen közelében vitt el a nyoma (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 184) | Az igazsághoz a művészetben is rendszerint a legegyenesebbik út visz el legbiztosabban (1928 Elek Artúr CD10) | Az út a főtérre a piac mellett visz el (1998 Magyar Hírlap CD09).

14. ts ’eredeti v. kívánatos irányától eltérít(ve más irányba, ill. helyre visz, juttat) vmit, vkit’ ❖ Kintsnek kívánása el vitte tzéljáról (1772 Orczy Lőrinc C0794, 22) | A sors, a világszellem, a történet ura ellenkező irányba vitte el a föld körüli úton hazánkat, mint amerre te akartad: mégis oda hozta el, ahová te akartad (1898 Jókai Mór CD18) | az ember a valóság gondolati feldolgozásában nem befolyásmentes; érdekelt az értelmezés eredményében, érdekeltsége viszont a valóságértelmezést téves irányba torzíthatja, viheti el (1978 Hankiss Ágnes 1063003, 110) | az a problémám általában ezekkel az Expo-val kapcsolatos vitákkal, hogy mindig elviszik a dolgot érzelmi síkra (1991 Országgyűlési Napló CD62).

15. ts ’〈bizonyos tömegű terhet〉 elbír, képes vinni vki v. vmi’ ❖ Hátukon egy gömbölyded, vászonnal bevont fadarab van, melynek segitségével e hordárok bármelyike 2–3 sőt több mázsa terhet a legmeredekebb utakon is könnyü szerrel képes elvinni; sőt nem egy közöttük, maga egy zongorát elvisz a hátán! (1877 Budapest 8674001, 3) | Legfeljebb 50 kg terhet lehet rájuk [ti. a lámákra] rakni, noha 80-90-et is elvisznek, de ez már megviseli őket (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 9) | [a világ legnagyobb teherautója] akár egy Jumbót [ti. ilyen típusú utasszállító repülőgépet] is elvisz (1999 Magyar Hírlap CD09).

15a. (lelkén v. szívén határozóval) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely lelki terhet elvisel vki〉’ ❖ Etelkának penig leg-kiſſebb gondgya-is nagyobb vólna ennél. Mind ezeket hogy-hogy vihetné-el a’ szívén? (1786 Dugonics András C1471, 149) | Nem vihetvén el tovább szivemen, hogy két leveledre olly soká tartozom felelettel, az útban teszem azt meg, a’ mit othon már régen kellett volna tennem (1818 Kis János¹ C2569, 33) | nem vihetem el lelkemen, lelépni e szószékről, hogy a nőkinzásnak rosz ügyéhez az óvó és védőeszközökről, – egyszersmind a vigaszokról is meg ne emlékezzem (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ezt [a mulasztást] ő nem vihette el a lelkén; anélkül, hogy meg ne gyónta volna valakinek, akitől lelki vigasztalást kaphatott (1875 Jókai Mór CD18).

15b. (biz) ’〈(közös) feladatot, munkát〉 egymaga (el)intéz, megold’ ❖ Pár hétig Gyulai elviszi a dolgot [ti. a szerkesztést]: miért ne mehetnék én le pár hétre hozzátok (1863 Arany János C0643, 238) | mindig zenekari tag voltam, a csapatmunkát, a „passzolgatós” zenélést szeretem, és nem vagyok olyan erős egyéniség, mint [Demjén] Rózsi vagy Horváth Charlie, aki egyedül is „elvisz” egy koncertet (1997 Magyar Hírlap CD09).

15c. (hat ragozású igealak tárgy n.) (rég) ’〈(súlyos) beteg v. nehéz helyzetben levő személy〉 a nehézségeket elviselve helyzetét, állapotát (vmeddig) kibírja, ill. életben marad, elhúzza vmeddig’ ❖ vagy 13dik napig el-viszi, [a betegség] ritkán fordul meg (1781 Benkő Sámuel C0966, 16) | Egy Nemes Léány három hólnapokig-is el-vitte, hogy ſzékje egyſzer ſem vólt (1793 Mátyus István C3072, 405) | el tudja vinni annyira, hogy csak másfél esztendő mulva lépett a sirba (1885 Marosi Kálmán C3035, 88) | – A báró jobban van-e? – Az már nem ember. Nem hinném, hogy elviszi tavaszig (1907 Ambrus Zoltán C0605, 95).

15d. ’〈büntetés, jóvátétel nélkül túljutva rajta〉 megúszik vki vmit’ ❖ Feleségednek boſzſzontását ſenki bntetettlenl el nem viheti (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 55) | ſoha ugyan büntelenl el-nem viſzik, hogy fegyvereiket királyi vérbe merték fertztetni (1793 Egervári Ignác ford.–Metastasio C2991, 214) | Most mondja a kocsis, hogy a te vigyázatlanságod miatt elveszett az egyik lovam lábáról a patkó. A ló megsántult. Ezt nem viszed ám el ingyen (1856 Jókai Mór CD18) | Te elviheted valameddig, de a gyereked […] mind lófarkára kerül (1892 Baksay Sándor C0734, 61) | Nem haragszom magára, de most kétszer egymás után pimaszkodott velem, ezt büntetlenül nem viszi el (1961 Sarkadi Imre 9586008, 55).

Fr: balhé.

Vö. CzF. ~, elviszėn; ÉrtSz.; TESz. visz; ÉKsz.; SzT. elvihet, ~, elvitetik, elvitt, elvivő; ÚMTsz.