elvitathatatlan mn 14A1

1. ’igazsága, valósága szempontjából vitathatatlan, kétségbevonhatatlan 〈dolog, tény〉’ ❖ Előérzet volt ez, egy jobb életből: ’s minden olly csudálatos, oly hihetlen előttük! s’ mégis való, édes, üdvezítő, elvítathatlan való! (1840 Jósika Miklós C2396, 199) | elvitathatlan tény az, hogy a magyar nemzetnél kiirthatlan az aspiráczió hazáját önálló független államnak tudni (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | [az, hogy Balázs Sándor] tud komponálni, s hogy ez az alig eltanulható írói képesség a sajátja, az elvitathatatlan (1913 Kádár Endre CD10) | elvitathatatlan, hogy a banki feljavítás tényleges költségét az MHB-nál és a Mezőbanknál is az állam viselte (1997 Figyelő CD2601).

1a. ’olyan 〈jog, tulajdonság, érdem stb.〉, amely kétségtelenül sajátja vkinek, vminek, amelyet nem lehet eltagadni vkitől, vmitől’ ❖ nyelvében nehány szavat és alakot, a stilusában egy pár fogást és kifejezést a kiadó a Zrínyi ismertető jegyének, elvitathatlan sajátságának állít (1900 Széchy Károly CD55) | [a német diakonisszák] érdemei a betegápolás javítása és eredményesebbé válása tekintetében elvitathatatlanok (1911 RévaiNagyLex. C5699, 230) | a divatlapoknak elvitathatatlan szerepük volt a szépirodalom népszerűsítésében (1972 Kulin Ferenc 2018021, 517) | Persze előre nem lehet tudni, hogy az a tizenhat-tizenhét fiatal és nem fiatal, aki eljött a beszélgetésre, vajon hogyan él majd néhány esztendő múlva, ám az elszántság, a derekas akarat valamennyiüktől elvitathatatlan (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszó jelzőjeként) ’olyan 〈dolog〉, amely (tulajdonként) kétségkívül a birtokos jelzővel megjelölt személyhez v. dologhoz tartozik’ ❖ Szerethetné-e ő ama’ hölgyet, ha mindazon keseritő érzeményeknek akarná kitenni, mellyek egy illy szövetségnek, a’ szenvedély’ minden ékesen szólása mellett is, elvitathatlan következései (1844 Jósika Miklós C2433, 33) | a már adományozott és ezután adományozandó személyes jogu gyógyszertárak eddigi jogi minősitése megszüntettessék és azok az illető gyógyszerészeknek teljes és elvitathatlan tulajdonát képezzék (1896 Budapesti Hírlap aug. 25. C4743, 4) | [Az oszk-szabell népességnek] apuliai földön Luceria és Asculum szilárd támaszpontjaik voltak már azon a síkságon, amely hajdan az iapyx törzs elvitathatatlan birtoka volt (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [Az efezusi levél] Marción óta elvitathatatlan része az ÚSZ-i kánonnak (1993 BibliaiLex. CD1207).

1c. (birtokszói állítm jelzőjeként) ’olyan 〈szerep, minőség〉, amelyet az alanyban kifejezett személy, csoport v. dolog megkérdőjelezhetetlenül betölt’ ❖ Az individuális demokrácia hazájában kétszáz család az, amely az igazgatótanácsokon, a bank- és hiteltőke növekvő hatalmán keresztül nemcsak a gazdasági életnek, de magának a francia politikának is elvitathatatlan urává és parancsolójává vált (1936 Népszava jún. 14. C7504, 3) | [a Magyar Nyelvőr] hosszú évtizedeken át a kutatások elvitathatatlan középpontja, vezetője volt (1972 Bárczi Géza C6023, 266) | [Sára Sándor] a puszta tehetsége okán volt máris az egyik legelvitathatatlanabb tekintélye a honi mozgóképszakmának (1993 Népszabadság nov. 27. C7843, 17).

2. (-ul raggal, módsz-szerűen) ’〈annak kif-ére, hogy a beszélő vmit kétségtelennek, vitathatatlannak tart〉’ ❖ A nő egyébiránt szép és elvitathatlanul férfi erélyü (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a tulipánt elvitathatatlanul az ozmánok avatták kerti virággá és Európa már készen […] kapta a töröktől (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Ő az est főszereplője, elvitathatatlanul, őt hirdeti crescendóival az elvarázsolt zenekar (1988 Lengyel Péter 9397006, 178) | A mérleg egyik serpenyőjében tehát elvitathatatlanul ott van az állam szűk gazdasági mozgástere, a másikban pedig az üres zsebű önkormányzatok jogos követelése (1995 Figyelő CD2601).

3. (partikulaszerűen) (ritk) ’〈vmely tulajdonság kétségtelen, vitathatatlan voltának kif-ére〉’ ❖ az ország legkiválóbb és legtekintélyesebb gazdaközönsége összegyül, hogy meghányja-vesse az ország gazdaságának elvitathatatlan sok baját (1895 Budapesti Hírlap ápr. 3. C4742, 12) | Az „Angol Szabóhoz” Kohn Heilmann és fiai elvitathatlan legnagyobb férfi- és gyermek-ruha-áruház (1899 Budapesti Hírlap okt. 1. C4746, 25) | Ennek a stílusnak [ti. Richard Straussénak] elvitathatatlan erős, csaknem accentuált német karaktere van (1910 Jász Dezső CD10) | a politikai, gazdasági és kulturális konszolidáció elvitathatatlan nagy eredményei – meggyőzően hirdették e politika helyességét (1961 Magyar Nemzet febr. 28. C4799, 1).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elvitathatatlan melléknév 14A1
1.
igazsága, valósága szempontjából vitathatatlan, kétségbevonhatatlan 〈dolog, tény〉
Előérzet volt ez, egy jobb életből: ’s minden olly csudálatos, oly hihetlen előttük! s’ mégis való, édes, üdvezítő, elvítathatlan való!
(1840 Jósika Miklós)
elvitathatlan tény az, hogy a magyar nemzetnél kiirthatlan az aspiráczió hazáját önálló független államnak tudni
(1894 e. Kossuth Lajos)
[az, hogy Balázs Sándor] tud komponálni, s hogy ez az alig eltanulható írói képesség a sajátja, az elvitathatatlan
(1913 Kádár Endre)
elvitathatatlan, hogy a banki feljavítás tényleges költségét az MHBMagyar Hitel Bank-nál és a Mezőbanknál is az állam viselte
(1997 Figyelő)
1a.
olyan 〈jog, tulajdonság, érdem stb.〉, amely kétségtelenül sajátja vkinek, vminek, amelyet nem lehet eltagadni vkitől, vmitől
nyelvében nehány szavat és alakot, a stilusában egy pár fogást és kifejezést a kiadó a Zrínyi ismertető jegyének, elvitathatlan sajátságának állít
(1900 Széchy Károly)
[a német diakonisszák] érdemei a betegápolás javítása és eredményesebbé válása tekintetében elvitathatatlanok
(1911 RévaiNagyLex.)
a divatlapoknak elvitathatatlan szerepük volt a szépirodalom népszerűsítésében
(1972 Kulin Ferenc)
Persze előre nem lehet tudni, hogy az a tizenhat-tizenhét fiatal és nem fiatal, aki eljött a beszélgetésre, vajon hogyan él majd néhány esztendő múlva, ám az elszántság, a derekas akarat valamennyiüktől elvitathatatlan
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (birtokszó jelzőjeként)
olyan 〈dolog〉, amely (tulajdonként) kétségkívül a birtokos jelzővel megjelölt személyhez v. dologhoz tartozik
Szerethetné-e ő ama’ hölgyet, ha mindazon keseritő érzeményeknek akarná kitenni, mellyek egy illy szövetségnek, a’ szenvedély’ minden ékesen szólása mellett is, elvitathatlan következései
(1844 Jósika Miklós)
a már adományozott és ezután adományozandó személyes jogu gyógyszertárak eddigi jogi minősitése megszüntettessék és azok az illető gyógyszerészeknek teljes és elvitathatlan tulajdonát képezzék
(1896 Budapesti Hírlap aug. 25.)
[Az oszk-szabell népességnek] apuliai földön Luceria és Asculum szilárd támaszpontjaik voltak már azon a síkságon, amely hajdan az iapyx törzs elvitathatatlan birtoka volt
(1935 Hóman Bálint munkái)
[Az efezusi levél] Marción óta elvitathatatlan része az ÚSZ-iújszövetségi kánonnak
(1993 BibliaiLex.)
1c. (birtokszói állítm jelzőjeként)
olyan 〈szerep, minőség〉, amelyet az alanyban kifejezett személy, csoport v. dolog megkérdőjelezhetetlenül betölt
Az individuális demokrácia hazájában kétszáz család az, amely az igazgatótanácsokon, a bank- és hiteltőke növekvő hatalmán keresztül nemcsak a gazdasági életnek, de magának a francia politikának is elvitathatatlan urává és parancsolójává vált
(1936 Népszava jún. 14.)
[a Magyar Nyelvőr] hosszú évtizedeken át a kutatások elvitathatatlan középpontja, vezetője volt
(1972 Bárczi Géza)
[Sára Sándor] a puszta tehetsége okán volt máris az egyik legelvitathatatlanabb tekintélye a honi mozgóképszakmának
(1993 Népszabadság nov. 27.)
2. (-ul raggal, módsz-szerűen)
〈annak kif-ére, hogy a beszélő vmit kétségtelennek, vitathatatlannak tart〉
A nő egyébiránt szép és elvitathatlanul férfi erélyü
(1855 Vasárnapi Újság)
a tulipánt elvitathatatlanul az ozmánok avatták kerti virággá és Európa már készen […] kapta a töröktől
(1932 Rapaics Rajmund)
Ő az est főszereplője, elvitathatatlanul, őt hirdeti crescendóival az elvarázsolt zenekar
(1988 Lengyel Péter)
A mérleg egyik serpenyőjében tehát elvitathatatlanul ott van az állam szűk gazdasági mozgástere, a másikban pedig az üres zsebű önkormányzatok jogos követelése
(1995 Figyelő)
3. (partikulaszerűen) (ritk)
〈vmely tulajdonság kétségtelen, vitathatatlan voltának kif-ére〉
az ország legkiválóbb és legtekintélyesebb gazdaközönsége összegyül, hogy meghányja-vesse az ország gazdaságának elvitathatatlan sok baját
(1895 Budapesti Hírlap ápr. 3.)
Az „Angol Szabóhoz” Kohn Heilmann és fiai elvitathatlan legnagyobb férfi- és gyermek-ruha-áruház
(1899 Budapesti Hírlap okt. 1.)
Ennek a stílusnak [ti. Richard Straussénak] elvitathatatlan erős, csaknem accentuált német karaktere van
(1910 Jász Dezső)
a politikai, gazdasági és kulturális konszolidáció elvitathatatlan nagy eredményei – meggyőzően hirdették e politika helyességét
(1961 Magyar Nemzet febr. 28.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások