elvont mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elvon.

II. mn 12A

1. (Tud is) ’〈a konkréttal szemben is:〉 a tárgyi valóságtól elvonatkoztatott, absztrakt 〈jelenség, dolog〉, attól független 〈folyamat, művelet〉, ill. a konkrét egyediből általánosítással megalkotott 〈szabály, forma stb.〉’ ❖ Nem kevésbbé használhat némelly környűl-állásokban a gyenge élet meg-hoszszabbítására még a lélek el-vont (abstracta) munkássága-is (1802 Kováts Mihály ford.–Struve C6671, 364) | minden művészi forma elvont (absztrakt), a gyakorlati világtól független, vagyis esztétikailag abszolut jelenség (1930 ZeneiLex. CD49) | az elvont általánosnak egy konkrét és emberi különössé történő konkretizálása (1969 Eörsi István ford.–Lukács 9405004, 199) | Az esztétika megkülönbözteti az elvont és a konkrét formákat. Az előbbi az adott művészeti ágra vonatkozó ált. formai szabályok elnevezése, az utóbbi ezek egyedi megvalósulása (1997 PedagógiaiLex. C6811, 511).

1a. ’〈a gyakorlatival szemben is:〉 a tapasztalástól v. a gyakorlattól független, elvi alapú 〈szempont, megkülönböztetés, cél stb.〉 v. elméleti, filozófiai jellegű 〈téma, kérdés stb.〉, ill. vmivel ilyen szempontból v. ilyen kérdésekkel foglalkozó 〈személy, alkotás stb.〉’ ❖ A’ kor szellemét, haladását, vagyis a’ jelennek életét, legbiztosabban tanithatja olly fővárosba helyezendő főoskola, mellynek haladása, kiképzési ’s társalgási alkalmai, már magokban is képesek bevezetni a’ növendékeket a’ folyó század életébe, szellemébe, ’s az elvont tudományok között sajátjokká tenni a’ legszükségesebbet – az élettudományt (1841 Pesti Hírlap CD61) | A franczia forradalom ugyanazon szellemben vezettetett, melyben az államról a XVIII. században megjelent elvont könyvek irattak (1857 Eötvös József C1598, 193) | [az Upanisádok] az istenség lényegével, a teremtés történetével, – vagy inkább elméleteivel és hypothesiseivel – s a hit elvont kérdéseivel foglalkoznak (1881 Szász Károly² 8426057, 26) | költők, szónokok és elvont gondolkodók szellemi eszközéül alkalmas [nyelv] (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | a tárgyi nehézségekkel legalább is egyenlő hátráltató hatással jelentkeztek az elméletiek, gyakorlatibb és elvontabb oldalról nézve a feladatot egyaránt (1931 Farkas Zoltán CD10) | A magyar iskola és az élet még mindig nagyon messzire vannak egymástól s a nevelés célja még mindig elvont cél, nem pedig az, hogy a gyermekből a maga talaján s az adott viszonyok között élet- és fejlődésképes embert neveljen (1937 Féja Géza 9138003, 96) | az immunológusok nem elvont kutatásokat végeznek, hanem olyan területeken, mint a csontvelő-átültetés, valamint az őssejt-átültetés várhatók az immunkutatástól meglepően nagy eredmények (2000 Magyar Hírlap CD09) | Jelnyelven ugyanúgy ki lehet fejezni elvont gondolatokat (2006 Bartha Csilla et al. 3177012, 873).

1b. ’〈a konkréttal szemben is:〉 konkrétumok nélküli, általános’ ❖ elvontan, minden czél’ kijelölése nélkül valamelly általános eszmére ajánlatot tenni valóban czélszerütlen dolog (1844 Pesti Hírlap CD61) | Egy elvont pestit rajzoltam meg. Csak annyira hasonlít az eredetihez, mint a mintarajz egy szabálytalan remekműhöz (1937 Cs. Szabó László 9093013, 123) | Marx az elidegenülésről nem elvontan, általában beszél, hanem az elidegenülés konkrét tartalmát elemzi a kapitalista társadalomban (1959 Valóság ford. 2056026, 17) | [Kriza János] a népköltési adatok közlésében a népnyelvet használja, mégpedig nem egy elvont „népnyelvet”, nem is egy elvont „székely nyelvet”, hanem a különböző székely nyelvjárásokat (1988 Magyar néprajz CD47).

1c. ’〈a konkréttal szemben is:〉 a konkrét jelentésből jelentésátvitellel kialakult, átvitt 〈értelem, jelentés〉’ ❖ A nyelv haladásában az út, mint minden emberi menetelben, érzékibbektől vezet elvontabbak felé, s kétségből értelemre (1820 Szemere Pál C3949, 209) | az összjáték végsőkig fokozott erejét és végsőkig halkított finomságát csakis az biztosíthatja, hogy a színészek a szó valódi és elvont értelmében egy levegőt szívnak, egy bizonyos irány, programm, játékrend egységes atmoszférájában fejlődnek (1934 Hevesi Sándor C7768, 228) | A következő Karinthy-idézetben a humor alapja a konkrét és az elvont jelentés szembenállása: A mohácsi vész után Buda százötven évig a törökök kezeiben volt, ami tekintve, hogy a törökök ritkán mossák a kezüket, ma is nagyon meglátszik a városon (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1d. ’a természeti jelenségek tárgyias ábrázolásával tudatosan felhagyó, csak a színek, vonalak és formák kölcsönhatására építő (nonfiguratív) 〈művészet(i irányzat)〉, ill. ezt követő, ehhez az irányzathoz tartozó 〈alkotó v. műalkotás〉 v. arra jellemző 〈ábrázolásmód, formanyelv〉; absztrakt’ ❖ [azt a művészetet,] melynek tartalma [...] elvont [...] idomok rendszere, tárgytalan vagy elvont művészetnek nevezhetjük (1873 Athenaeum C0028, 12) | [Szobotka Imre] későbbi munkái eltérnek a kubizmustól és az elvont ábrázolás helyett erőteljes realizmussal dolgoznak (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 232) | [Krivátsy Miklós] szimbolikus tartalmú és többnyire elvont formanyelvű szoborműveit (1935 RévaiNagyLex. C5717, 532) | az európai elvont művészek sorában is megállja a helyét Vajda [Lajos] művészete (1940 Népszava ápr. 14. C7508, 8) | A sporttémájú, illetve elvont, absztraktikus festményeket 4000–30 000 forint közötti áron lehet megvásárolni (1989 Népszava márc. 22. C7454, 15) | [Márffy Ödön] művei egyre sikeresebbek lettek a dekoratívan „franciás”, modern, de nem elvont festészetre fogékony polgárság körében (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈a konkréttal szemben is:〉 fizikailag nem érzékelhető, gondolatban megalkotott, elgondolt 〈dolog〉’ ❖ [az értekező szerint] úgymond a’ nyelv’ feltalálóji elébb a’ szemlélhet tárgyak’, ’s minémségek’ nevezeteit határozták meg, úgy mentek által az elvont képzetek’ elnevezésére (1819 Tudományos Gyűjtemény C5505, 94) | Másik [fajtája a metaforának] az, mikor gondolati tárgyat fejezünk ki érzékivel. [...] Ez utóbbi mód szerint az elvont dolog is mintegy testet ölt, érzékivé válik (1895 Négyesy László 8329001, 198) | [Reviczky] olykor a puszta nagy kezdőbetűvel személyesít meg elvont fogalmakat, mint Árvaság, Szegénység, Megalázás, Szenvedély, Dicsvágy (1955 Komlós Aladár 9347017, 126) | időszalag: a kronológia tanításának egyik leghatékonyabb eszköze, mely az elvont idő fogalmat konkrét képi formában, számegyenesen ábrázolja (1997 PedagógiaiLex. C6810, 19).

2a. (Nyelvt) ’〈a konkréttal szemben is:〉 ilyen dolgot, ill. tulajdonságot jelentő 〈szó v. szavak összessége〉’ ❖ Jelentményére nézve a főnév: 1. Öszszerű név (concretum), mely a tulajdonságaival együtt gondolt személyt vagy dolgot nevezi meg. [...] 2. Elvont név (abstractum), mely a személytől vagy dologtól elválasztva gondolt tulajdonságot, állapotot, cselekvőséget stb. nevezi meg (1864 Szvorényi József 8458004, 56) | Konkrét szám v. megnevezett szám az, melynél a mértékegység nevét is megmondjuk [...]; ezzel ellentétes az elvont szám. Pl. 5 liter konkrét, ellenben 5 magában elvont szám (1914 RévaiNagyLex. C5707, 856) | Meg szoktunk különböztetni [...] érzéki (konkrét) főneveket (ház, asztal, ember) és elvont v. gondolati (absztrakt) főneveket (jóság, tudás, ízlés, érzés) (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 130) | Ha megvizsgáljuk például elvont mellékneveinket, a legtöbbnél megtaláljuk az eredeti konkrét jelentést: büszke, gőgös, rettenetes stb. (1953 Horpácsi Illés C5893, 44) | [Péterfy Jenő stílusának egyik vonása] a konkrét és elvont szókincs sajátos és nagyarányú egybeolvasztása (1988 Németh G. Béla CD30).

3. (rég) ’A külvilággal, a környezetével nem v. kevéssé érintkező, attól elzárt v. elzárkózott.’

3a. ’félreeső, kevésbé forgalmas 〈hely〉, ill. ilyen helyen levő 〈helyiség, építmény〉’ ❖ Hanivár elvont sátorban evődék (1827 Vörösmarty Mihály C4534, 334) | Torontal, ezen bár elvont, de lelkes vidék, ujabb példájit adá itt is a’ honszeretetnek (1833 Jelenkor C0226, 817) | Siess előre herczegi lakomba; kapusom értesítve már, készséggel nyitandja fel elvont szobámat neked (1837 Athenaeum C0015, 29) | a’ lak legelvontabb részébe értem, a’ hálóterembe (1844 Életképek C0100, 170).

3b. ’a világtól, a közélettől elvonult, visszavonult 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈élet(mód), állapot〉’ ❖ [Clairvaux-i Szent Bernát, Bonaventura és más teológiai írók] többnyire tsak az elvont barátos [= szerzetesi, kolostori] Életet keresték, ’s magasztalták mindenütt (1811 Ruszek József C6085, 185) | ki vétkelhet engem, hogy egy elvont falusi magányban, unalom-űzést [...] keresek? (1861 Fáy András¹ C1720, 270) | Elvont ember volt. A szakmája – kísérleti chémia – folyton a laboratóriumában tartotta (1912 Pesti Hírlap nov. 10. C5660, 2).

Vö. CzF. ~, elvontan; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

elvont melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévelvon
II. melléknév 12A
1. (Tud is)
〈a konkréttal szemben is:〉 a tárgyi valóságtól elvonatkoztatott, absztrakt 〈jelenség, dolog〉, attól független 〈folyamat, művelet〉, ill. a konkrét egyediből általánosítással megalkotott 〈szabály, forma stb.〉
Nem kevésbbé használhat némelly környűl-állásokban a gyenge élet meg-hoszszabbítására még a lélek el-vont (abstracta) munkássága-is
(1802 Kováts Mihály ford.Struve)
minden művészi forma elvont (absztrakt), a gyakorlati világtól független, vagyis esztétikailag abszolut jelenség
(1930 ZeneiLex.)
az elvont általánosnak egy konkrét és emberi különössé történő konkretizálása
(1969 Eörsi István ford.Lukács)
Az esztétika megkülönbözteti az elvont és a konkrét formákat. Az előbbi az adott művészeti ágra vonatkozó ált.általános formai szabályok elnevezése, az utóbbi ezek egyedi megvalósulása
(1997 PedagógiaiLex.)
1a.
〈a gyakorlatival szemben is:〉 a tapasztalástól v. a gyakorlattól független, elvi alapú 〈szempont, megkülönböztetés, cél stb.〉 v. elméleti, filozófiai jellegű 〈téma, kérdés stb.〉, ill. vmivel ilyen szempontból v. ilyen kérdésekkel foglalkozó 〈személy, alkotás stb.〉
A’ kor szellemét, haladását, vagyis a’ jelennek életét, legbiztosabban tanithatja olly fővárosba helyezendő főoskola, mellynek haladása, kiképzési ’s társalgási alkalmai, már magokban is képesek bevezetni a’ növendékeket a’ folyó század életébe, szellemébe, ’s az elvont tudományok között sajátjokká tenni a’ legszükségesebbet – az élettudományt
(1841 Pesti Hírlap)
A franczia forradalom ugyanazon szellemben vezettetett, melyben az államról a XVIII. században megjelent elvont könyvek irattak
(1857 Eötvös József)
[az Upanisádok] az istenség lényegével, a teremtés történetével, – vagy inkább elméleteivel és hypothesiseivel – s a hit elvont kérdéseivel foglalkoznak
(1881 Szász Károly²)
költők, szónokok és elvont gondolkodók szellemi eszközéül alkalmas [nyelv]
(1904 Nagy képes világtörténet)
a tárgyi nehézségekkel legalább is egyenlő hátráltató hatással jelentkeztek az elméletiek, gyakorlatibb és elvontabb oldalról nézve a feladatot egyaránt
(1931 Farkas Zoltán)
A magyar iskola és az élet még mindig nagyon messzire vannak egymástól s a nevelés célja még mindig elvont cél, nem pedig az, hogy a gyermekből a maga talaján s az adott viszonyok között élet- és fejlődésképes embert neveljen
(1937 Féja Géza)
az immunológusok nem elvont kutatásokat végeznek, hanem olyan területeken, mint a csontvelő-átültetés, valamint az őssejt-átültetés várhatók az immunkutatástól meglepően nagy eredmények
(2000 Magyar Hírlap)
Jelnyelven ugyanúgy ki lehet fejezni elvont gondolatokat
(2006 Bartha Csilla et al.)
1b.
〈a konkréttal szemben is:〉 konkrétumok nélküli, általános
elvontan, minden czél’ kijelölése nélkül valamelly általános eszmére ajánlatot tenni valóban czélszerütlen dolog
(1844 Pesti Hírlap)
Egy elvont pestit rajzoltam meg. Csak annyira hasonlít az eredetihez, mint a mintarajz egy szabálytalan remekműhöz
(1937 Cs. Szabó László)
Marx az elidegenülésről nem elvontan, általában beszél, hanem az elidegenülés konkrét tartalmát elemzi a kapitalista társadalomban
(1959 Valóság ford.)
[Kriza János] a népköltési adatok közlésében a népnyelvet használja, mégpedig nem egy elvont „népnyelvet”, nem is egy elvont „székely nyelvet”, hanem a különböző székely nyelvjárásokat
(1988 Magyar néprajz)
1c.
〈a konkréttal szemben is:〉 a konkrét jelentésből jelentésátvitellel kialakult, átvitt 〈értelem, jelentés〉
A nyelv haladásában az út, mint minden emberi menetelben, érzékibbektől vezet elvontabbak felé, s kétségből értelemre
(1820 Szemere Pál)
az összjáték végsőkig fokozott erejét és végsőkig halkított finomságát csakis az biztosíthatja, hogy a színészek a szó valódi és elvont értelmében egy levegőt szívnak, egy bizonyos irány, programm, játékrend egységes atmoszférájában fejlődnek
(1934 Hevesi Sándor)
A következő Karinthy-idézetben a humor alapja a konkrét és az elvont jelentés szembenállása: A mohácsi vész után Buda százötven évig a törökök kezeiben volt, ami tekintve, hogy a törökök ritkán mossák a kezüket, ma is nagyon meglátszik a városon
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1d.
a természeti jelenségek tárgyias ábrázolásával tudatosan felhagyó, csak a színek, vonalak és formák kölcsönhatására építő (nonfiguratív) 〈művészet(i irányzat), ill. ezt követő, ehhez az irányzathoz tartozó 〈alkotó v. műalkotás〉 v. arra jellemző 〈ábrázolásmód, formanyelv〉; absztrakt
[azt a művészetet,] melynek tartalma [...] elvont [...] idomok rendszere, tárgytalan vagy elvont művészetnek nevezhetjük
(1873 Athenaeum)
[Szobotka Imre] későbbi munkái eltérnek a kubizmustól és az elvont ábrázolás helyett erőteljes realizmussal dolgoznak
(1929 TolnaiÚjLex.)
[Krivátsy Miklós] szimbolikus tartalmú és többnyire elvont formanyelvű szoborműveit
(1935 RévaiNagyLex.)
az európai elvont művészek sorában is megállja a helyét Vajda [Lajos] művészete
(1940 Népszava ápr. 14.)
A sporttémájú, illetve elvont, absztraktikus festményeket 4000–30 000 forint közötti áron lehet megvásárolni
(1989 Népszava márc. 22.)
[Márffy Ödön] művei egyre sikeresebbek lettek a dekoratívan „franciás”, modern, de nem elvont festészetre fogékony polgárság körében
(2002 Magyar Hírlap)
2.
〈a konkréttal szemben is:〉 fizikailag nem érzékelhető, gondolatban megalkotott, elgondolt 〈dolog〉
[az értekező szerint] úgymond a’ nyelv’ feltalálóji elébb a’ szemlélhet tárgyak’, ’s minémségek’ nevezeteit határozták meg, úgy mentek által az elvont képzetek’ elnevezésére
(1819 Tudományos Gyűjtemény)
Másik [fajtája a metaforának] az, mikor gondolati tárgyat fejezünk ki érzékivel. [...] Ez utóbbi mód szerint az elvont dolog is mintegy testet ölt, érzékivé válik
(1895 Négyesy László)
[Reviczky] olykor a puszta nagy kezdőbetűvel személyesít meg elvont fogalmakat, mint Árvaság, Szegénység, Megalázás, Szenvedély, Dicsvágy
(1955 Komlós Aladár)
időszalag: a kronológia tanításának egyik leghatékonyabb eszköze, mely az elvont idő fogalmat konkrét képi formában, számegyenesen ábrázolja
(1997 PedagógiaiLex.)
2a. (Nyelvt)
〈a konkréttal szemben is:〉 ilyen dolgot, ill. tulajdonságot jelentő 〈szó v. szavak összessége〉
Jelentményére nézve a főnév: 1. Öszszerű név (concretum), mely a tulajdonságaival együtt gondolt személyt vagy dolgot nevezi meg. [...] 2. Elvont név (abstractum), mely a személytől vagy dologtól elválasztva gondolt tulajdonságot, állapotot, cselekvőséget stb.s a többi nevezi meg
(1864 Szvorényi József)
Konkrét szám v.vagy megnevezett szám az, melynél a mértékegység nevét is megmondjuk [...]; ezzel ellentétes az elvont szám. Pl.például 5 liter konkrét, ellenben 5 magában elvont szám
(1914 RévaiNagyLex.)
Meg szoktunk különböztetni [...] érzéki (konkrét) főneveket (ház, asztal, ember) és elvont v.vagy gondolati (absztrakt) főneveket (jóság, tudás, ízlés, érzés)
(1926 TolnaiÚjLex.)
Ha megvizsgáljuk például elvont mellékneveinket, a legtöbbnél megtaláljuk az eredeti konkrét jelentést: büszke, gőgös, rettenetes stb.s a többi
(1953 Horpácsi Illés)
[Péterfy Jenő stílusának egyik vonása] a konkrét és elvont szókincs sajátos és nagyarányú egybeolvasztása
(1988 Németh G. Béla)
3. (rég)
A külvilággal, a környezetével nem v. kevéssé érintkező, attól elzárt v. elzárkózott.
3a.
félreeső, kevésbé forgalmas 〈hely〉, ill. ilyen helyen levő 〈helyiség, építmény〉
Hanivár elvont sátorban evődék
(1827 Vörösmarty Mihály)
Torontal, ezen bár elvont, de lelkes vidék, ujabb példájit adá itt is a’ honszeretetnek
(1833 Jelenkor)
Siess előre herczegi lakomba; kapusom értesítve már, készséggel nyitandja fel elvont szobámat neked
(1837 Athenaeum)
a’ lak legelvontabb részébe értem, a’ hálóterembe
(1844 Életképek)
3b.
a világtól, a közélettől elvonult, visszavonult 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈élet(mód), állapot〉
[Clairvaux-i Szent Bernát, Bonaventura és más teológiai írók] többnyire tsak az elvont barátos [= szerzetesi, kolostori] Életet keresték, ’s magasztalták mindenütt
(1811 Ruszek József)
ki vétkelhet engem, hogy egy elvont falusi magányban, unalom-űzést [...] keresek?
(1861 Fáy András¹)
Elvont ember volt. A szakmája – kísérleti chémia – folyton a laboratóriumában tartotta
(1912 Pesti Hírlap nov. 10.)
Vö. CzF. ~, elvontan; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások