engeszteletlen mn és hsz (rég)

I. mn 14B

1. (ritk) ’bocsánatkérésben nem részesült, ki nem engesztelt 〈sérelmet szenvedett személy〉’ ❖ Róma addig nem nyugodott, mig Karthago hatalmas sziklafalai romhalmazzá nem váltak. A nagy tragédiában Róma győzött és Dido szelleme engeszteletlenül maradt (1883 Fővárosi Lapok C8099, 673) | [Nagy Lajos király] a követnek, kit a megszeppent, mert Genovával háborúba keveredett Velencze engesztelés végett hozzá küldött, szemére lobbantotta, hogy küldői esküszegőn megsértették a fegyverszünetet. [...] Velencze békebíróságot ajánlott; de mivel megbizottjai utasításokhoz képest vakmerőek voltak a tételt úgy állítani föl, hogy nem Velencze, de a magyar király vétett a fegyverszünet ellen, Lajos megbízottjai engeszteletlenűl tértek vissza (1892 Pór Antal CD55) | [megjelent Bernardo] előtt testvérének engeszteletlen árnyéka is, kinek csontjai talán temetetlenűl hevernek idegen földön (1895 Budapesti Szemle C7629, 121).

2. ’békülésre, megbocsátásra v. megegyezésre nem hajló, ill. álláspontjából, meggyőződéséből nem engedő, ahhoz konokul ragaszkodó, engesztelhetetlen 〈személy〉’ ❖ [ha bírálnám Virág Benedek munkáit,] (a’ minek a’ Pesti redactióval történt viszálkodás nélkül meg is kellett volna történni), azt azzal az előre való tudással vinném véghez, hogy Ő bizonyosan megharagszik ’s engeszteletlenül haragszik-meg (1817 Kölcsey Ferenc C2568, 237) | [a vallás] eltávoztatja mindazon borzasztó eseményeket, mellyek az engeszteletlen boszu forralók rosz szándékaiból, minden rendőrség mellett is, olly sokszor a’ legdiszlőbb családokra pusztulási veszélyt hoztanak! (1841 Tudományos Gyűjtemény C7343, 110) | Az alkotandó [ausztriai] nyelvtörvény körül újra kitör majd a harc, habár az ellenfelek talán nem fognak is olyan engeszteletlenül egymással szemközt állani, mint eddig (1899 Budapesti Napló okt. 17. C4882, 2).

2a. (ritk) ’erejéből nem engedő, nem mérsékelhető 〈állapot〉’ ❖ igen éles és engeszteletlen látásom s felette gyakran „szólásom” is [volt] azon hiányok észrevételében, melyek egyesülési céljaim útjában álltak (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | éppen ugy szemben állottak egymással a tőkés termelésre és a kollektiv termelésre vonatkozó fölfogások és érvek, amint azok akárhol a községi választásoknál szemben állanak. Nagybritanniában azonban még néhány fokkal ridegebb és engeszteletlenebb az ellentét (1927 Népszava nov. 9. C7495, 7.).

II. hsz 0 (ritk)

1. ’ki nem engesztelve, meg nem békítve’ ❖ megölt fiam Engeszteletlen nyugszik vériben (1833 Vörösmarty Mihály C4536, 116).

2. ’nem enyhítve, csillapítatlanul’ ❖ [a törvénytervezet] nem bocsátkozik a’ bajok természetébe, mert a’ nép kedélyét engeszteletlen ’s változatlanul hagyja (1846 Jelenkor C8312, 191).

Vö. CzF.

engeszteletlen melléknév és határozószó (rég)
I. melléknév 14B
1. (ritk)
bocsánatkérésben nem részesült, ki nem engesztelt 〈sérelmet szenvedett személy〉
Róma addig nem nyugodott, mig Karthago hatalmas sziklafalai romhalmazzá nem váltak. A nagy tragédiában Róma győzött és Dido szelleme engeszteletlenül maradt
(1883 Fővárosi Lapok)
[Nagy Lajos király] a követnek, kit a megszeppent, mert Genovával háborúba keveredett Velencze engesztelés végett hozzá küldött, szemére lobbantotta, hogy küldői esküszegőn megsértették a fegyverszünetet. [...] Velencze békebíróságot ajánlott; de mivel megbizottjai utasításokhoz képest vakmerőek voltak a tételt úgy állítani föl, hogy nem Velencze, de a magyar király vétett a fegyverszünet ellen, Lajos megbízottjai engeszteletlenűl tértek vissza
(1892 Pór Antal)
[megjelent Bernardo] előtt testvérének engeszteletlen árnyéka is, kinek csontjai talán temetetlenűl hevernek idegen földön
(1895 Budapesti Szemle)
2.
békülésre, megbocsátásra v. megegyezésre nem hajló, ill. álláspontjából, meggyőződéséből nem engedő, ahhoz konokul ragaszkodó, engesztelhetetlen 〈személy〉
[ha bírálnám Virág Benedek munkáit,] (a’ minek a’ Pesti redactióval történt viszálkodás nélkül meg is kellett volna történni), azt azzal az előre való tudással vinném véghez, hogy Ő bizonyosan megharagszik ’s engeszteletlenül haragszik-meg
(1817 Kölcsey Ferenc)
[a vallás] eltávoztatja mindazon borzasztó eseményeket, mellyek az engeszteletlen boszu forralók rosz szándékaiból, minden rendőrség mellett is, olly sokszor a’ legdiszlőbb családokra pusztulási veszélyt hoztanak!
(1841 Tudományos Gyűjtemény)
Az alkotandó [ausztriai] nyelvtörvény körül újra kitör majd a harc, habár az ellenfelek talán nem fognak is olyan engeszteletlenül egymással szemközt állani, mint eddig
(1899 Budapesti Napló okt. 17.)
2a. (ritk)
erejéből nem engedő, nem mérsékelhető 〈állapot〉
igen éles és engeszteletlen látásom s felette gyakran „szólásom” is [volt] azon hiányok észrevételében, melyek egyesülési céljaim útjában álltak
(1834–1837 Széchenyi István)
éppen ugy szemben állottak egymással a tőkés termelésre és a kollektiv termelésre vonatkozó fölfogások és érvek, amint azok akárhol a községi választásoknál szemben állanak. Nagybritanniában azonban még néhány fokkal ridegebb és engeszteletlenebb az ellentét
(1927 Népszava nov. 9.)
II. határozószó 0 (ritk)
1.
ki nem engesztelve, meg nem békítve
megölt fiam Engeszteletlen nyugszik vériben
(1833 Vörösmarty Mihály)
2.
nem enyhítve, csillapítatlanul
[a törvénytervezet] nem bocsátkozik a’ bajok természetébe, mert a’ nép kedélyét engeszteletlen ’s változatlanul hagyja
(1846 Jelenkor)
Vö. CzF.

Beállítások