enjambement fn -4D9 (Irodt)

’az a verstani jelenség, hogy egy szókapcsolat szorosabban összetartozó, beszédben szünettel el nem választott elemeit, részeit a sortörés különválasztja; áthajlás’ ❖ [Baróti Szabó Dávidnál] hiányzik az értelmi szakaszok és a versszakok harmoniája; az enjambement még strófából strófába is elég sürű (1889 Négyesy László 8329002, 72) | [Illyés Gyula] gyakran átviszi az értelmet egyik sorból a másikba, még rímtelen strófáiban is (ezt nevezzük enjambement-nak, anzsambmánnak) (1943 Juhász Géza¹ 9283007, 51) | találó rímekkel, alliterációkkal, mókás enjambementekkel szól a költő (2000 Új Könyvek CD29) | az időmértékes verselés zeneisége, ritmusa […] – melyet csak a soráthajlások (enjambement-ok) bontanak meg némiképp (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

enjambement főnév -4D9 (Irodt)
az a verstani jelenség, hogy egy szókapcsolat szorosabban összetartozó, beszédben szünettel el nem választott elemeit, részeit a sortörés különválasztja; áthajlás
[Baróti Szabó Dávidnál] hiányzik az értelmi szakaszok és a versszakok harmoniája; az enjambement még strófából strófába is elég sürű
(1889 Négyesy László)
[Illyés Gyula] gyakran átviszi az értelmet egyik sorból a másikba, még rímtelen strófáiban is (ezt nevezzük enjambement-nak, anzsambmánnak)
(1943 Juhász Géza¹)
találó rímekkel, alliterációkkal, mókás enjambementekkel szól a költő
(2000 Új Könyvek)
az időmértékes verselés zeneisége, ritmusa […] – melyet csak a soráthajlások (enjambement-ok) bontanak meg némiképp
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások