enyhely fn 2B

1. (/vál)(az időjárás viszontagságaival szemben) menedéket, oltalmat nyújtó, védett, ill. kellemes hely, terület, építmény’ ❖ Ne várd-bé [a vihart], eny-helyre vidd hamar hajódat, Utazó! vagy ſzánd el halálra magadat (1785 Göböl Gáspár C1897, 19) | 50 öles hosszu deszka sátor, ellátva padokkal ’s asztalokkal, kényelmes enyhelyet nyujtott nékik [ti. a nemeseknek] a’ nap égető heve ellen (1843 Pesti Hírlap CD61) | [a gyümölcsfák] munka idején enyhelyet nyujtanak a fáradt munkásnak és baromnak (1857 Vasárnapi Újság CD56) | hálóházamban van az én enyh-helyem (1948 Gergely Sándor 9188004, 172) | A tóparti vendéglő a város egyik legkedvesebb „enyhelye(1962 Népszava márc. 27. C4826, 3) | [a Balaton-felvidék] embernek, állatnak kellemes enyhelyeket adó terület volt (1998 Természet Világa CD50).

1a. (Népr) ’〈kül. pásztorkodásban:〉 az időjárás viszontagságaival szemben a jószágoknak, ill. a pásztornak oltalmat nyújtó, nádból v. gallyakból készített kezdetleges, kerítésszerű építmény (által védett hely)’ ❖ gyarapitja az maga hasznát, ki birkáit nedves, és sokáig-tartó essős Időkkel (kivált őszszel, midőn már a’ leggellő is fogyatkozik:) sáraz, tiszta, enny-hellyen, fedél alatt táplálja lucernával (1818 Tudományos Gyűjtemény C5495, 73) | szárnyék: birkáknak szél ellen készült enyhhely nádból vagy vesszőből (1886 Korda Imre C5952, 428) | A legkezdetlegesebb szögletes hajlék az enyhely: ez vonalban vagy sarkosan felállított nád-, ritkábban vesszőfal (1933 Bátky Zsigmond C5217, 145) | juhász részére összetákolt enyhely (1937 Gunda Béla C6817, 200) | Szinte minden borvidékünkön találhatók egyszerű, nádból korcolt vagy venyigekévékből összeállított, [...] téglalap vagy kör alaprajzú enyhelyek (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (rég, irod) ’vkinek halál utáni, végső nyughelye’ ❖ Várából Eros kedvese, Szállott arany fantáziának Téreiről sírdomb mélyibe. Kérjük sötét enyhelye mellett, Hogy lágyuljon a végezés, Lengjen körűltünk gyönge szellet, S emelje lelkeink íhletés (1811 Kölcsey Ferenc CD01) | a sírhonnak békés enyhelyében Szomorfüzek sötétes alkonyán (1845 Nagy Sándor³ C4101, 134) | szeretteink nyugosznak E csöndes siri enyhelyen (1872 Kontra Lajos C2742, 212).

Vö. CzF. ~, enyhhely; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

enyhely főnév 2B
1. (/vál)
(az időjárás viszontagságaival szemben) menedéket, oltalmat nyújtó, védett, ill. kellemes hely, terület, építmény
Ne várd-bé [a vihart], eny-helyre vidd hamar hajódat, Utazó! vagy ſzánd el halálra magadat
(1785 Göböl Gáspár)
50 öles hosszu deszka sátor, ellátva padokkal ’s asztalokkal, kényelmes enyhelyet nyujtott nékik [ti. a nemeseknek] a’ nap égető heve ellen
(1843 Pesti Hírlap)
[a gyümölcsfák] munka idején enyhelyet nyujtanak a fáradt munkásnak és baromnak
(1857 Vasárnapi Újság)
hálóházamban van az én enyh-helyem
(1948 Gergely Sándor)
A tóparti vendéglő a város egyik legkedvesebb „enyhelye
(1962 Népszava márc. 27.)
[a Balaton-felvidék] embernek, állatnak kellemes enyhelyeket adó terület volt
(1998 Természet Világa)
1a. (Népr)
〈kül. pásztorkodásban:〉 az időjárás viszontagságaival szemben a jószágoknak, ill. a pásztornak oltalmat nyújtó, nádból v. gallyakból készített kezdetleges, kerítésszerű építmény (által védett hely)
gyarapitja az maga hasznát, ki birkáit nedves, és sokáig-tartó essős Időkkel (kivált őszszel, midőn már a’ leggellő is fogyatkozik:) sáraz, tiszta, enny-hellyen, fedél alatt táplálja lucernával
(1818 Tudományos Gyűjtemény)
szárnyék: birkáknak szél ellen készült enyhhely nádból vagy vesszőből
(1886 Korda Imre)
A legkezdetlegesebb szögletes hajlék az enyhely: ez vonalban vagy sarkosan felállított nád-, ritkábban vesszőfal
(1933 Bátky Zsigmond)
juhász részére összetákolt enyhely
(1937 Gunda Béla)
Szinte minden borvidékünkön találhatók egyszerű, nádból korcolt vagy venyigekévékből összeállított, [...] téglalap vagy kör alaprajzú enyhelyek
(1999 Magyar néprajz)
2. (rég, irod)
vkinek halál utáni, végső nyughelye
Várából Eros kedvese, Szállott arany fantáziának Téreiről sírdomb mélyibe. Kérjük sötét enyhelye mellett, Hogy lágyuljon a végezés, Lengjen körűltünk gyönge szellet, S emelje lelkeink íhletés
(1811 Kölcsey Ferenc)
a sírhonnak békés enyhelyében Szomorfüzek sötétes alkonyán
(1845 Nagy Sándor³)
szeretteink nyugosznak E csöndes siri enyhelyen
(1872 Kontra Lajos)
Vö. CzF. ~, enyhhely; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások