epika fn 6A (Irodt)
’〈gyakr. a lírával és a drámával szemben:〉 az a műnem, amelyet elbeszélő jelleg, kül. egy v. több szálon futó cselekmény(esség), az ábrázolt alakok árnyalt megjelenítése, elbeszélői szemlélet és nézőpont, jellegzetes kommunikációs mód és időkezelés, változatos terjedelem jellemez’ ❖ [műfajokat] részint tartalmi, részint alaki sajátságok, különbségek és egyezések alapján állapítunk meg, a nagyobb műnemek mindegyikében vannak, p. a drámában: tragédia, vígjáték, középfaju dráma; a lirában: dal, óda, elegia; az epikában: eposz, regény, novella stb. (1896 PallasLex. CD02) | A kiváltképpen epikus Arany nem jutott el az epikának az ő korában uralkodó műfajához, a regényhez (1948 Laczkó Géza 2002017, 39) | az egyes műfajokat általában a műnemek (epika, dráma, líra) szerint szokás csoportosítani (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | [Baumgarten Ferenc] a tartalommal szorosan összeforrott műnemektől, a drámától és az epikát képviselő regénytől formai szubsztancialitása révén választja el a lírát (1999 Bognár Zsuzsa CD40).
a. ’ebbe a műnembe tartozó (szép)irodalmi alkotás, ill. elbeszélő irodalom, az ilyen alkotások összessége v. (vmely szempont szerinti) csoportja’ ❖ Mikép esik tehát, hogy a XVI. század epikája oly keveset örökölt elődétől; hogy a könyvsajtó korában fel nem támadtak a hegedősök énekei, sőt maga az eposzköltés mestersége is csaknem teljes feloszlásba ment át? (1860 Arany János 8014013, 272) | kész a ballada, elégia, epika, megnépesitve középkori alakokkal (1871 Fővárosi Lapok C8087, 165) | a most olvasott sor megnyitja a következőt, s a fejlődés olyan törvényszerűen gördül előre, mint a legtökéletesebb szerkezetű epika sodrása (1935 Méliusz József 9433002, 59) | egyesek „romantikusnak” érzik Homéroszt, a népi epikát, a középkori lovagi költészetet (1972–1975 Martinkó András 1104002, 440) | [Márai Sándor] hosszú ideig vívódott, vajon képes lesz-e jó epikát írni (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | nemcsak a lírát, epikát s drámát, de a leírást és az értekezést is irodalomnak tekintem (2002 Szegedy-Maszák Mihály 3297001, 12).
b. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’ilyen verses v. prózai művek vmelyik jellegzetes típusa, változata v. műfaja’ ❖ a breton (Arthur-)mondakör epikájában (1882 Szász Károly² 8426063, 54) | Arany János, a naiv epika atyja (1894 Hazánk 8634001, 9) | Aki prózai epikát mond, regényt is, novellát is ért rajta (1934 Gyergyai Albert CD10) | a feudális szemléletű hősi epika (1964 Szobotka Tibor 9682001, 160) | Az epikai közlésforma versben és prózában egyaránt érvényesülhet. A verses epika (eposz, ballada, históriás ének, elbeszélő költemény, verses regény) az irodalomtörténet utóbbi évszázadaiban fokozatosan háttérbe szorult (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
ÖE: ~irodalom.
Vö. ÉrtSz.; TESz. epikus; ÉKsz.; IdSz.