epileptikus mn és fn 15A2
I. mn (Orvos)
1. ’epilepsziára jellemző, epilepsziából eredő 〈(testi) tünet, kül. görcs, roham〉, ill. epilepsziás betegekre jellemző 〈viselkedés〉’ ❖ epilepticus görcsökben vonaglik (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 339) | Lee Anna epileptikus visiói (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267004, 190) | epileptikusan fetrengett a padlón (1930 Pesti Hírlap máj. 25. C5678, 15) | Sokan mérgezést észleltek, kettős látást és szédülést tapasztaltak, beszédnehézségek léptek fel, sőt epileptikus tünetek is (1968 Magyar Nemzet dec. 30. C4805, 3) | az agy igen kicsi […] elektromos térerősség-változásra is viselkedésmódosulással reagálhat (epileptikus viselkedés kiváltása) (1998 Természet Világa CD50).
1a. (ritk) ’epilepszia által okozott v. epilepsziában megmutatkozó 〈betegség v. elváltozás〉, e betegség által előidézett 〈orvosi eset〉, ill. e betegség következtében megváltozott 〈szerv〉’ ❖ vannak oly esetek is midőn az epileptikus neurosis teljes tartamára fejletlen marad, s csakis a psychikus sphaerára van korlátozva (1881 Orvosi Hetilap C8131, 945) | A periodikus elmezavart előidéző kórbonczi elváltozásokról ép oly keveset tudunk, mint az epileptikus elváltozást illetőkről (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 237) | az agy epileptikus gócaira (1981 Népszava nov. 11. C7446, 9) | a világ népességének közel egy százaléka szenved a különböző fokú epileptikus betegségekben (1994 Magyar Hírlap CD09) | 5–10 ilyen epileptikus eset fordul elő (1997 Természet Világa CD50).
2. ’epilepsziában szenvedő 〈személy〉, ilyen személyre jellemző 〈karakter〉, ill. olyan 〈csoport, közösség〉, amelyben jellemző az epilepszia előfordulása’ ❖ [a párizsi Salpêtrière kórházban van] 117 gyógyitható tébolyodott, 105 tébolyodottak, kik még más betegségben is szenvedtek, 206 epilepticus beteg (1834 Honművész C6068, 484) | [egy kolostorban] ápolják a nyavalyatörős beteg nőket. Oda más idegen, mint epileptikus asszonyféle, be nem kerül (1882 Jókai Mór CD18) | Az epileptikus jellem: Mohamed, Napoleon (1895 Magyar írók élete CD27) | a bécsi udvari orvosok körében az a nézet járta, hogy az epileptikus gyermekeket ütni-verni kell (1992 Vég Gábor CD17) | a „megnövekedett gének” (valójában az eredeti gének új allélformái) az egyes epileptikus családokon belül állandóak (nem heterogének) (1997 Természet Világa CD50).
3. ’epilepsziás betegeket gyógyító 〈kórház, intézet〉’ ❖ Közelében van Karlshof nevü epileptikus-kórház (1897 PallasLex. CD02) | Az említett epileptikus-intézet eredetileg fürdőház volt a Fertő partján (1969 Moess Jenő CD52) | Wosinsky még 1903-ban kérelmezte a várostól, hogy anyagilag járuljon hozzá epileptikus gyógyintézetének fenntartásához (1998 Güntner Péter CD52).
II. fn 4A
’epilepsziában szenvedő személy’ ❖ [a gróf] arca, mint egy epileptikusé, ideges rángatózásokkal árulá el lelke szorongattatásait (1880 Jókai Mór CD18) | epileptikusok gyógyító és nevelő intézete (1911 RévaiNagyLex. C5698, 496) | Az epileptikus elpanaszolta esetét, hogy [...] megverték és hogy rohamot kapott és hogy engedjék őt haza (1932 Lengyel József 9395008, 125) | gyakran származnak epileptikusok öngyilkosok családjából (1974 Nagy László² ford.–Zbigniew 2025032, 611).
J: epilepsziás.
Vö. ÉrtSz.; TESz. epilepszia; ÉKsz.; IdSz. epilepsziás · epileptikus