eresz fn 4B8 

1. ’(ház)tetőnek a fal vonalán túlnyúló(, alulról lezárt) része, amely az esővizet a faltól elvezeti’ ❖ Eresz: párkány a’ ház’ fedelén (1792 Kisded szótár C0816, 49) | tavasszal, ha lágy idő fordul, A házak ereszén a jégcsap megcsordul (1846 Arany János 8014001, 147) | az ereszen bádogcsatorna volt (1858 Szendrey Júlia ford.–Andersen 8440013, 46) | Az udvar felé eső oldalán az eresz jól előre nyúlik, széles nyitott vagy zárt tornáczot födve (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az eresz alatt a fecske vert tanyát (1909 Móricz Zsigmond 9462039, 73) | Amikor esni kezdett, behúzódtam egy újságosbódé eresze alá (2001 Bartis Attila 3020002, 258).

1a. ’ez és a házfal által határolt térrész v. az alatta levő talajrész’ ❖ míg a ház, anyagilag is, jobb karban volt, addig falára fecske rakta fészkét, de most, a mióta roskatag állapotra jutott, már csak veréb csipeg ereszében (1861 Arany János C6505, 143) | Ha szemőcsöd van, kend meg szalona bőrrel, ásd el azt az ereszbe (csepegőbe), mire az elrothad, elmúlik a szemőcsöd (1891 Ethnographia C5208, 200) | fejünk felett majd surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz (1938 Radnóti Miklós 9543123, 51) | Az ereszbe dugott húsvéti szentelt sonka csontja a villámcsapás és általában a házat fenyegető bajok ellen véd (1981 NéprajziLex. CD47).

1b. (rég v. nyj, Népr is) ’〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 ennek meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér’ ❖ eresz [=] pitvar v. erkély (1784 Kisded szótár C0815, 20) | Á leján annya szót ės fogadott, s minden á’dott este bészitâták hamuval az eresz főgygyit, had lássák meg a [legény] nyomát, amikô még êjő (1895 Ethnographia C5330, 106) | A kandallós házakban a sütőkemencék az udvaron vannak, újabban az ereszben, vagy a tűzhellyel összekapcsolva a házban (1930 Bátky Zsigmond C6979, 134) | Kelet- és Dél-Erdélyben a középkori nyitott, széles ereszből a 19. századra a helyiség hátsó felének leválasztásával csak egy kisebb nyitott előtér maradt, ahonnan a bejáratok nyíltak (1997 Magyar néprajz CD47).

1c. (rég v. nyj) ’eső, hőség stb. ellen védő, tetőzettel ellátott, oldalt nyitott (alkalmi) építmény’ ❖ Múlatozol, Nimfa, a’ nyirkos ereſzbe’, ’S lantod’ ékességét nem-is veſzed eſzbe (1784 e. Ányos Pál C0622, 35) | a’ Méhesben, a’ Méheknek ereſzt, vagy valami más fedelezetet kelletik kéſzíteni, és azok alá rakni a’ Méhet deſzkákra (1788 Ravazdy András 7276001, 26) | egy kis ereszt pillantunk meg, mellyet alkalmasint fegyveresek egyike hevenyészett, ágakból és galyakból, födve sürű lombokkal esső – ugy mint a nap hév sugárai ellen (1855 Jósika Miklós C2378, 55) | Az ereszből (nyitott szín) – kora reggel óta – kopácsolás és fűrészelés zaja hallatszik (1942 Csete Balázs C6949, 201) | e̬re̬sz ’a ház előtt, a kerítés mellett levő fedeles hely’ (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 360).

1d. (rég v. nyj) ’vminek vízszintes vonalban kiugró, kiálló része, amely az alatta levő részt védi’ ❖ fekete bársony sipkája ereszét pedig egészen szemére huzta (1864 Kazár Emil C2508, 10) | az eresz nem hiányzik a fejfáról soha (1907 Malonyay Dezső CD07) | [A fejfán] az előlap fő szerkezeti egységei: a homlok/fej, melyet az eresz/szemöldök/bajusz választ el a törzstől/hastól (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’ereszcsatorna’ ❖ Tetőkről és ereszekből zuhogó patakokban csurog a hóviz (1875 Vasárnapi Újság C7389, 185) | [a betörők a háztetőről] egy kertbe vivő ereszen a földre érhettek (1908 Budapesti Hírlap dec. 19. C4696, 10) | a kövezeten gödröket mosott magának a lyukas ereszből lecsorgó esővíz (1985 Bodor Ádám 1020010, 189).

Ö: át~, bádog-, fél~, ház~, víz~.

ÖU: nád~.

ÖE: ~gerenda, ~magasság, ~párkány.

Sz: ereszes.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.