ereszalja fn 6A2

1. ’az eresz alulsó (bedeszkázott) része, ill. a házfal és az eresz által határolt térrész v. az eresz alatti talajrész’ ❖ ësztërhéj: ereszalja (a hol a fecske fészkel) (1890 Magyar Nyelvőr C5955, 527) | mire ő a bódéhoz ért, az ereszalja zsufolva volt. Barátunk már nem fért az eresz alá (1910 Budapesti Hírlap máj. 17. C4698, 11) | A szomszédban egy szép kis új ház fehérlett ki az udvarból, frissen volt meszelve s az ablakdeszka, meg az ereszalja szép zöldre festve (1937 Népszava márc. 6. C7505, 10) | a füstifecskepárok az istálló gerendáin, a békésen kérődző tehenek feje felett építik fészkeiket, míg a fehérhátú molnárfecskék az ereszaljához ragaszkodnak (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. (rég v. nyj) ’〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 az eresz meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér’ ❖ És mikor illően tele gyült a tág eresz-alja, Így folya ékes szó a vitézlő hadnagy-ajakról: [...] Nemes atyámfiai! tudják-e kigyelmetek aztat, Hogy mi okon gyültünk e szent hajlékba ma össze? (1845 Arany János CD01) | [ha] az ereszalja be van falazva, úgy azon, ha egyebet nem is, de vakablakot mindig hagynak (1911 Banner János C6428, 140) | Ahol nem volt idős ember a házban, ott a fiatal pár aludt az ereszalján (tornácon) lévő szúnyoghálós ágyban (1997 Magyar néprajz CD47).

J: ereszalj.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

ereszalja főnév 6A2
1.
az eresz alulsó (bedeszkázott) része, ill. a házfal és az eresz által határolt térrész v. az eresz alatti talajrész
ësztërhéj: ereszalja (a hol a fecske fészkel)
(1890 Magyar Nyelvőr)
mire ő a bódéhoz ért, az ereszalja zsufolva volt. Barátunk már nem fért az eresz alá
(1910 Budapesti Hírlap máj. 17.)
A szomszédban egy szép kis új ház fehérlett ki az udvarból, frissen volt meszelve s az ablakdeszka, meg az ereszalja szép zöldre festve
(1937 Népszava márc. 6.)
a füstifecskepárok az istálló gerendáin, a békésen kérődző tehenek feje felett építik fészkeiket, míg a fehérhátú molnárfecskék az ereszaljához ragaszkodnak
(1995 Magyarország állatvilága)
2. (rég v. nyj)
〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 az eresz meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér
És mikor illően tele gyült a tág eresz-alja, Így folya ékes szó a vitézlő hadnagy-ajakról: [...] Nemes atyámfiai! tudják-e kigyelmetek aztat, Hogy mi okon gyültünk e szent hajlékba ma össze?
(1845 Arany János)
[ha] az ereszalja be van falazva, úgy azon, ha egyebet nem is, de vakablakot mindig hagynak
(1911 Banner János)
Ahol nem volt idős ember a házban, ott a fiatal pár aludt az ereszalján (tornácon) lévő szúnyoghálós ágyban
(1997 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások