ernyeszt ts ige 5b2
1. ’〈vmely hatás v. jelenség〉 testrészt v. testet ernyedt állapotba hoz, elgyengít, ellazít’ ❖ Mintha nyomtalanul eltűnt volna a nyári délamerikai túra izmokat ernyesztő, lelkeket tespesztő hatása (1931 Nemzeti Sport szept. 28. C7155, 3) | zsibbadás ernyesztette a tagjait (1938 Kassák Lajos CD10) | A megbénult izmokat, melyeket a félelem sokkja ernyesztett tehetetlenné, most [...] dühös elszántság kergeti új munkára (1970 Molnár Zoltán 9457001, 106) | Ernyeszti a testet például egy csésze kamilla (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. (kissé rég, átv is) ’〈szövetet〉 szaggat, koptat, nyű’ ❖ [e föld kiváltságos osztálya] egymást tépte és ernyeszté (1851 Kuthy Lajos C3295, 49) | [a lobogós ingeknél] az ujjak ráncza nem a vállakra esik, hanem a karra és az egész húzza a toldást és a gyakori izzadás azt hamarosan ernyeszti (1907 Kovách Aladár C6963, 7) | fölösleges leíró részek ernyesztik a mese vékony szövetét (1932 Pintér Jenő CD44).
2. ’〈testi v. lelki képességet, erőt〉 csökkent, visszavet, ill. 〈megnyilvánulást, jelenséget stb.〉 erejében, intenzitásában, hatékonyságában gyengít, ront vmi’ ❖ mintha Mátyás [király] intézkedése a magyar nemzet hősi szellemének kifejlődését ernyesztette volna (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 18) | [Csáky Albin] munkaerejét még az a súlyos csapás sem ernyesztette, mely őt, mint atyát, nagyreményü fiának, Istvánnak halála által sujtotta (1893 PallasLex. CD02) | Bűbájod, íme, nem mindenható. Nem ernyeszt minden kínt és bánatot (1940 Balázs Béla 9019038, 201) | Aki ismeri a pénzt nyújtó lehetséges forrásoknak a bizalmatlanságát, az tudja, hogy egy Budapest Bank körüli [...] feszültség hogyan ernyeszti a beruházókedvet (1995 Országgyűlési Napló CD62).
2a. ’〈személyt v. csoportot vmely jelenség, hatás〉 fásulttá tesz, eltompít, ill. erejében, vitalitásában gyengít, cselekvőképtelenné tesz’ ❖ szunnyadni az ernyesztő puhaságnak ölében (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358001, 8) | [a belső harc] mint ernyeszti jó s roszra egyiránt tehetlenné az elfáradt lelket! (1847 Pesti Divatlap C5840, 420) | [a római] férfiakat apáik, ősapáik szerzett gazdagsága és műveltsége ernyesztette puhákká (1908 Schöpflin Aladár CD10) | a legkellemesebb, legboldogabb élet is ernyeszt és tompít, ha többé nem kell oltalmazni (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).
Ö: el~.
Vö. ÉrtSz.; TESz. ernyed; ÉKsz.