estike fn 6B

1. (Növ) ’eurázsiai elterjedésű, sárga, fehér v. lila keresztes virágú, kétéves v. évelő, lágy szárú növény, amelynek virágai az esti órákban illatoznak, kül. az ún. szomorú estike fajba (Hesperis tristis) tartozó, Magyarországon sziklás lejtőkön és karsztbokorerdőkben honos, sárgás szirmú növény’ ❖ Az estike csendességgel Nézi a virágokat, Midőn egész büszkeséggel Szórják el illatjokat (1801 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 340) | cikkes becő, lomentum; retek, estike (1895 PallasLex. CD02) | csak délután 6 órakor kezdik a bimbónyitást az estikék (1935 Rapaics Rajmund C7960, 438) | A kertek csekély számú, estefelé nyíló, éjjel virágzó növényei közül különösen kedvelt az estike, de éjjeli violának is nevezett hesperis (1970 Magyar Nemzet szept. 8. C4807, 9).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen növények fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Estike. (Hesperis) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 381) | Estike, v. estvelke (növ., Hesperis L., Kladnia Schur), a keresztesviráguak génusza 22 fajjal (hazánkban 6) Európában meg Ázsiában (1894 PallasLex. CD02) | Hesperis vrabelyiana Vrabélyi-estike (1998 Tények könyve CD37).

2. (nem szakny) ’〈az ún. görög viola fajba (Matthiola longipetala), ill. annak Matthiola longipetala subsp. bicornis alfajába tartozó, Görögországban és Kis-Ázsiában honos, Magyarországon dísznövényként ültetett, szürkészöld szárú és levelű, rózsaszín v. lilás virágú, este illatozó egyéves növény megnevezéseként〉’ ❖ a kert mélyén lassan, lassan nyílt ki az estike (1913 Babits Mihály CD10) | Volt egy grupp petúnia is, meg verbéna, szegélyül, és egy sor estike. Szalvia is, ciniák, kassai rózsa, és három bokor sárga dália (1963 Rónay György 9573001, 223) | egész udvarukat befuttatták szőlővel és klematisszal, beültették dáliával, estikével és oroszlánszájjal (1985 Bodor Ádám 1020002, 25) | A díszdohányon kívül a görög viola vagy estike (Matthiola), az angyaltrombita fajok (Datura), a ligetszépe (Oenothera) és néhány verbéna-féle is megédesíti az esti tartózkodást a szabadban (1998 Lakáskultúra CD39).

2a. ’e növények virága (hosszabb-rövidebb szárával együtt)’ ❖ Az egyik színdarab szerepében hajába tűzött egy virágot, estikét (1976 Dobos László 1034002, 158).

3. (Konyha) ’〈(zsiradékszegény) édes, kerek aprósütemény megnevezéseként〉’ ❖ Hetek óta súrolnak, meszelnek Málikáéknál. Sütik a kerek mézespuszit, habcsókot, estikét, meg egyéb hagyományos aprósüteményt... (1937 Budapesti Hírlap nov. 10. C4725, 9) | A könnyen elkészíthető, olcsó, valamint drágább és nagyobb gyakorlatot igénylő sütemények leírásai mellett számos régi idők ízeit idéző, nagy múltú recept is helyet kapott az összeállításban. […] Különösen sok a vendégváró édes aprósütemény (princessz fánk, ánizsívek, estike stb.) (1994 Új Könyvek CD29) | Az estike gyerekkorom hagyományos karácsonyi süteménye volt. 4 egész tojást 25 deka porcukorral és egy csomag vaníliás cukorral habverővel 40 percig, géppel öt percig keverünk. 25 deka réteslisztet beleszitálunk, és kézzel még 20 percig, illetve géppel 3 percig verjük. Kiskanállal egymástól távol meglisztezett tepsire féldiónyi halmokat rakunk belőle (szétterül), és egy éjszakán át szobahőmérsékleten pihentetjük (2000 Népszabadság dec. 21. C5833, 23).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. est; ÉKsz.; ÚMTsz.

estike főnév 6B
1. (Növ)
eurázsiai elterjedésű, sárga, fehér v. lila keresztes virágú, kétéves v. évelő, lágy szárú növény, amelynek virágai az esti órákban illatoznak, kül. az ún. szomorú estike fajba (Hesperis tristis) tartozó, Magyarországon sziklás lejtőkön és karsztbokorerdőkben honos, sárgás szirmú növény
Az estike csendességgel Nézi a virágokat, Midőn egész büszkeséggel Szórják el illatjokat
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
cikkes becő, lomentum; retek, estike
(1895 PallasLex.)
csak délután 6 órakor kezdik a bimbónyitást az estikék
(1935 Rapaics Rajmund)
A kertek csekély számú, estefelé nyíló, éjjel virágzó növényei közül különösen kedvelt az estike, de éjjeli violának is nevezett hesperis
(1970 Magyar Nemzet szept. 8.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen növények fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Estike. (Hesperis)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Estike, v.vagy estvelke (növ.növény, Hesperis L.Linnaeus, Kladnia Schur), a keresztesviráguak génusza 22 fajjal (hazánkban 6) Európában meg Ázsiában
(1894 PallasLex.)
Hesperis vrabelyiana Vrabélyi-estike
(1998 Tények könyve)
2. (nem szakny)
〈az ún. görög viola fajba (Matthiola longipetala), ill. annak Matthiola longipetala subsp. bicornis alfajába tartozó, Görögországban és Kis-Ázsiában honos, Magyarországon dísznövényként ültetett, szürkészöld szárú és levelű, rózsaszín v. lilás virágú, este illatozó egyéves növény megnevezéseként〉
a kert mélyén lassan, lassan nyílt ki az estike
(1913 Babits Mihály)
Volt egy grupp petúnia is, meg verbéna, szegélyül, és egy sor estike. Szalvia is, ciniák, kassai rózsa, és három bokor sárga dália
(1963 Rónay György)
egész udvarukat befuttatták szőlővel és klematisszal, beültették dáliával, estikével és oroszlánszájjal
(1985 Bodor Ádám)
A díszdohányon kívül a görög viola vagy estike (Matthiola), az angyaltrombita fajok (Datura), a ligetszépe (Oenothera) és néhány verbéna-féle is megédesíti az esti tartózkodást a szabadban
(1998 Lakáskultúra)
2a.
e növények virága (hosszabb-rövidebb szárával együtt)
Az egyik színdarab szerepében hajába tűzött egy virágot, estikét
(1976 Dobos László)
3. (Konyha)
(zsiradékszegény) édes, kerek aprósütemény megnevezéseként〉
Hetek óta súrolnak, meszelnek Málikáéknál. Sütik a kerek mézespuszit, habcsókot, estikét, meg egyéb hagyományos aprósüteményt...
(1937 Budapesti Hírlap nov. 10.)
A könnyen elkészíthető, olcsó, valamint drágább és nagyobb gyakorlatot igénylő sütemények leírásai mellett számos régi idők ízeit idéző, nagy múltú recept is helyet kapott az összeállításban. […] Különösen sok a vendégváró édes aprósütemény (princessz fánk, ánizsívek, estike stb.s a többi)
(1994 Új Könyvek)
Az estike gyerekkorom hagyományos karácsonyi süteménye volt. 4 egész tojást 25 deka porcukorral és egy csomag vaníliás cukorral habverővel 40 percig, géppel öt percig keverünk. 25 deka réteslisztet beleszitálunk, és kézzel még 20 percig, illetve géppel 3 percig verjük. Kiskanállal egymástól távol meglisztezett tepsire féldiónyi halmokat rakunk belőle (szétterül), és egy éjszakán át szobahőmérsékleten pihentetjük
(2000 Népszabadság dec. 21.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. est; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások