esztena fn 6A (nyj)isztina

1. (több tulajdonos juhaiból álló) nyáj juhainak (hegyi) legeltetésére és fejésére, valamint a tejtermékek tárolására (és elosztására v. értékesítésére) létrejött ideiglenes, legelővel körülvett gazdaság (helyszíne)’ ❖ ordafőző üstit az taplocai esztenára Csíkszereda városi Jakab János az esztenán levő bácsnak szavával kikérte (1778 A rendtartó székely falu 7154039, 182) | [a szerzeteseket] a Bucsecsen levő 16 esztena mindig ellátja tejjel, turóval (1873 Orbán Balázs CD22) | aki pl. három juhot akar az esztenához adni, annak egy hold földet kell – ha teheti – a legelőhöz adni (1947 K. Kovács László C6427, 48) | Az esztenában tömörült gazdákat tehát bemért tejük alapján osztották be rendbe vagy szerbe (1977 NéprajziLex. CD47) | Nők legfeljebb a tejtermékek készítését végzik, de azt is otthon a faluban. A legeltetés ideje alatt egyszer-kétszer látogatnak fel az esztenára (2000 Magyar néprajz CD47).

2. ’ilyen gazdaságok juhászainak átmeneti szállásául szolgáló, valamint a juhtej feldolgozására és termékeinek tárolására való, fából készült v. vesszőből font pásztorkunyhó’ ❖ idébb buja rétek, s rajta juhak nyájai s isztinák. Ily hajlék fogadá be utazónkat éjszakára, hol estve a pásztorok azelőtti éjen történt medvekalanddal mulattaták (1853 Kőváry László 8255001, 46) | Székelyföldön Majornak hivják a főjuhászt, ki inkább otthon az esztenában szokott ülni turókészitéssel foglalkozva (1868 Orbán Balázs 8340004, 80) | Elcsatangolt madárfészek után napokig a havasban, egy pár pajtásával, vaczkoron tengődve s innen-onnan esztenákból lopogatva ordát, édes tejet (1882 Petelei István C3486, 74) | a bükkövezetben levő esztenákban is fenyőfa polcokat készítenek (1980 NéprajziLex. CD47) | eljártam juhsajtért, ordáért az esztenákhoz, a magaslatokra (2001 A börtön szaga 3050001, 67).

3. (rég) ’szétszedhető és újra összerakható kerítéssel ilyen gazdaság számára kialakított, hordozható juhkarám’ ❖ eſztena [=] júh kosár, júh-kas (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 23) | Mikor eszik a zsendicét, nem szabad fújni, hogy hüljön, mert akkor a juhok elszélednek az esztenából (1907 Ethnographia C6920, 213).

3a. (rég) ’ennek elkerítésére v. belső tagolására haszn., lécből készített v. vesszőből font kerítés’ ❖ Sepes. Murus [= sövény, fal] Esztena. Isztina (1799 Gyarmathi Sámuel C1945, 208) | Esztena vagy esztrenga azon deszkákból és lécekből vagy rudak közé szép sorban illesztett pálcákból szerkesztett készülék, mely a juhistállóban annak rekesztékekre való felosztására használtatik (1894 PallasLex. CD02) | Esztenának nevezik továbbá az erdélyi részekben a deszkából, lécekből készített v. vesszőből font kerítéseket (isztina, sztina), ahová a juhokat behajtják (1912 RévaiNagyLex. C5702, 768).

ÖE: ~bíró, ~gazda, ~ház.

Vö. CzF. esztena¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

esztena főnév 6A (nyj)
isztina 6A
1.
(több tulajdonos juhaiból álló) nyáj juhainak (hegyi) legeltetésére és fejésére, valamint a tejtermékek tárolására (és elosztására v. értékesítésére) létrejött ideiglenes, legelővel körülvett gazdaság (helyszíne)
ordafőző üstit az taplocai esztenára Csíkszereda városi Jakab János az esztenán levő bácsnak szavával kikérte
(1778 A rendtartó székely falu)
[a szerzeteseket] a Bucsecsen levő 16 esztena mindig ellátja tejjel, turóval
(1873 Orbán Balázs)
aki pl.például három juhot akar az esztenához adni, annak egy hold földet kell – ha teheti – a legelőhöz adni
(1947 K. Kovács László)
Az esztenában tömörült gazdákat tehát bemért tejük alapján osztották be rendbe vagy szerbe
(1977 NéprajziLex.)
Nők legfeljebb a tejtermékek készítését végzik, de azt is otthon a faluban. A legeltetés ideje alatt egyszer-kétszer látogatnak fel az esztenára
(2000 Magyar néprajz)
2.
ilyen gazdaságok juhászainak átmeneti szállásául szolgáló, valamint a juhtej feldolgozására és termékeinek tárolására való, fából készült v. vesszőből font pásztorkunyhó
idébb buja rétek, s rajta juhak nyájai s isztinák. Ily hajlék fogadá be utazónkat éjszakára, hol estve a pásztorok azelőtti éjen történt medvekalanddal mulattaták
(1853 Kőváry László)
Székelyföldön Majornak hivják a főjuhászt, ki inkább otthon az esztenában szokott ülni turókészitéssel foglalkozva
(1868 Orbán Balázs)
Elcsatangolt madárfészek után napokig a havasban, egy pár pajtásával, vaczkoron tengődve s innen-onnan esztenákból lopogatva ordát, édes tejet
(1882 Petelei István)
a bükkövezetben levő esztenákban is fenyőfa polcokat készítenek
(1980 NéprajziLex.)
eljártam juhsajtért, ordáért az esztenákhoz, a magaslatokra
(2001 A börtön szaga)
3. (rég)
szétszedhető és újra összerakható kerítéssel ilyen gazdaság számára kialakított, hordozható juhkarám
eſztena [=] júh kosár, júh-kas
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Mikor eszik a zsendicét, nem szabad fújni, hogy hüljön, mert akkor a juhok elszélednek az esztenából
(1907 Ethnographia)
3a. (rég)
ennek elkerítésére v. belső tagolására haszn., lécből készített v. vesszőből font kerítés
Sepes. Murus [= sövény, fal] Esztena. Isztina
(1799 Gyarmathi Sámuel)
Esztena vagy esztrenga azon deszkákból és lécekből vagy rudak közé szép sorban illesztett pálcákból szerkesztett készülék, mely a juhistállóban annak rekesztékekre való felosztására használtatik
(1894 PallasLex.)
Esztenának nevezik továbbá az erdélyi részekben a deszkából, lécekből készített v.vagy vesszőből font kerítéseket (isztina, sztina), ahová a juhokat behajtják
(1912 RévaiNagyLex.)
ÖE: esztenabíró, esztenagazda, esztenaház
Vö. CzF. esztena¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások