ev fn 2B (rég, átv is)év

’gyulladás v. kóros testi elváltozás következtében a szervezet által termelt sárgásfehér, rossz szagú váladék, genny’ ❖ a’ ſeb varra fel dllyed, meg-vereſedik, és iſmét meg-nyilatkozván, verhenyeges, büdös, tſips evet önt-ki magából (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 188) | a’ tsips év, a’ réſzeket fel-eſzi, gyúladásokat, és büdös fekélyeket okoz (1802 Zsoldos János 8541003, 116) | a’ var’ leválása és az evnek kiürűlése után a’ már leírt orvoslásmódot kell követni (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 150) | [ha a király szenvedélye] fölfakad, Rút evje e fiú halála lesz (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11).

Vö. CzF. ev²; TESz.; ÚMTsz.

ev főnév 2B (rég, átv is)
év 2B
gyulladás v. kóros testi elváltozás következtében a szervezet által termelt sárgásfehér, rossz szagú váladék, genny
a’ ſeb varra fel dllyed, meg-vereſedik, és iſmét meg-nyilatkozván, verhenyeges, büdös, tſips evet önt-ki magából
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ tsips év, a’ réſzeket fel-eſzi, gyúladásokat, és büdös fekélyeket okoz
(1802 Zsoldos János)
a’ var’ leválása és az evnek kiürűlése után a’ már leírt orvoslásmódot kell követni
(1830 Horváth József ford.Wendt)
[ha a király szenvedélye] fölfakad, Rút evje e fiú halála lesz
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
Vö. CzF. ev²; TESz.; ÚMTsz.

eV l. elektronvolt

elektronvolt fn 3A1 (Fiz)eV

’〈az atom- és a részecskefizikában az energia mértékegységeként:〉 az a mozgási energia, amelyre az elektron 1 volt elektromos potenciálkülönbségen áthaladva szert tesz’ ❖ Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt (1987 Tények könyve CD37) | Az elektronvolt (eV) az atom- és részecskefizikában általánosan használt energiaegység (1996 Természet Világa CD50) | Elektronvoltban […] mérik azt az energiát, amire egy töltött részecske adott feszültségkülönbség befutásakor tesz szert (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈energia〉’ ❖ atomgyorsítóban gyorsították fel néhány százezer elektronvolt energiára (egy-két ezer km másodpercenkénti sebességre) az atommagokat (1965 Öveges József 9503001, 203) | Néhány tucat elektronvolt energiánál olyan jelenségek figyelhetők meg a laboratóriumban, mint a földi kemencékben (1969 Marx György 9428003, 81) | [az argonfluorid molekula] 6,4 elektronvolt energiájú (1997 Magyar Hírlap CD09).

b. ’vhány ilyen egységnyi energia’ ❖ a Nap belsejében a részecskék kb. kilencven százalékának energiája nem nagyobb ezer-ezerötszáz elektronvoltnál (1958 Népszabadság aug. 27. C1499, 3) | Néhány ezer elektronvolt a csillagok gyomrának felel meg. Néhány millió elektronvolt akkora energia, ami egy-egy atomra csak a leghevesebb csillagrobbanásokban összpontosul (1969 Marx György 9428003, 81) | Az elektronnak az elektromágneses kölcsönhatás miatti kötési energiája a hidrogénatomban néhány elektronvolt (2000 Természet Világa CD50).

Sz: elektronvoltos.

Vö. ÉKsz.; IdSz.

eV lásd elektronvolt
elektronvolt főnév 3A1 (Fiz)
eV
〈az atom- és a részecskefizikában az energia mértékegységeként:〉 az a mozgási energia, amelyre az elektron 1 volt elektromos potenciálkülönbségen áthaladva szert tesz
Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt
(1987 Tények könyve)
Az elektronvolt (eV) az atom- és részecskefizikában általánosan használt energiaegység
(1996 Természet Világa)
Elektronvoltban […] mérik azt az energiát, amire egy töltött részecske adott feszültségkülönbség befutásakor tesz szert
(1997 Magyar Hírlap)
a. (jelzőként)
vhány ilyen egységnyi 〈energia〉
atomgyorsítóban gyorsították fel néhány százezer elektronvolt energiára (egy-két ezer kmkilométer másodpercenkénti sebességre) az atommagokat
(1965 Öveges József)
Néhány tucat elektronvolt energiánál olyan jelenségek figyelhetők meg a laboratóriumban, mint a földi kemencékben
(1969 Marx György)
[az argonfluorid molekula] 6,4 elektronvolt energiájú
(1997 Magyar Hírlap)
b.
vhány ilyen egységnyi energia
a Nap belsejében a részecskék kb.körülbelül kilencven százalékának energiája nem nagyobb ezer-ezerötszáz elektronvoltnál
(1958 Népszabadság aug. 27.)
Néhány ezer elektronvolt a csillagok gyomrának felel meg. Néhány millió elektronvolt akkora energia, ami egy-egy atomra csak a leghevesebb csillagrobbanásokban összpontosul
(1969 Marx György)
Az elektronnak az elektromágneses kölcsönhatás miatti kötési energiája a hidrogénatomban néhány elektronvolt
(2000 Természet Világa)
Sz: elektronvoltos
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások