exportcikk l. összetételként az alábbi szócikkben

cikk fn 3B2 

1. ’Vminek a(z egységnyi) darabja, része, eleme.’

1a. (jelzőként is) ’vmely (nagyjából) kör v. gömb formájú tárgynak, dolognak körcikknyi v. gömbcikknyi szelete, része, ill. (vhány) ilyen szelet, rész’ ❖ [a zsebébe] gyakran rakott be összetört baraczkot, nehány czikk görögdinnyét (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0551, 140) | Tálaláskor mellé adjuk a keményre főzött, cikkekre vágott tojásokat (1981 Magyar Konyha 2206029, 4) | kör alakú fenyőfa lap szolgál asztalul, melynek egyharmad cikke zsanérral, zongorapánttal fel-le hajtható (2000 Lakáskultúra CD39).

1b. (jelzőként is) ’némely gömbölyded termésnek, hagymának természetesen elkülönülő, kifejthető része, ill. abból (vhány) darab’ ❖ A’ Diófa igen kemény hajú gyümltsöket hoz: mellynek közepiben van négy tzikk bél (1795 Gáti István 7116001, 56) | szaporittya a’ plántákat maga a’ természet … az eleven plántáknak a’ magában le-eső tzikjei által p. o. a’ liliom forma gyüker plántáknak a’ tzikjei által (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2782, 143) | A fokhagyma (A [= Allium] sativum, Knoblauch), hagymája sok cikkre oszlik (1845 Hanák János 8180003, 141) | egy-egy czikk narancsot dugtak a nyitott szemü, még pihegő emberek szájába (1899 Thury Zoltán 8479003, 149) | 2 cikk fokhagyma (1981 Magyar Konyha 2206029, 4).

1c. (rég, ritk) ’〈némely növénynél:〉 két csomó, bütyök v. levélhely közé eső szárrész’ ❖ Ráby a nádszál első cikkét levonta, az, mint egy tok volt ráhúzva a felsőre. Abban talált tintát. Azután a második cikket húzta le. Abban volt egy írótoll hollószárnybul (1879 Jókai Mór C2290, 408) | Cikk […] A növénytanban szártag, göcsköz, bütyökköz, csomóköz, néha íz, (internodium, articulus), a szárnak vagy az ágaknak egy-egy darabja, mely két csomó vagyis bütyök közé, más szóval két levél v. ennek helye közé esik (1893 PallasLex. CD02).

1d. (birtokszóként) (rég) ’vminek a része, (jellemző) összetevője’ ❖ [jótéteményeidnek] legparányibb cikkét sem vagyok képes méltó dicsérettel meghálálni (1864 Nogáll János ford.–Kempis C3336, 176) | A pogányok hajdan önnön magunk ismeretét a bölcseség főfő cikkének vette (1897 Nogáll János C4624, 103).

2. ’ugyanolyan v. vmilyen szempontból hasonló tárgyak, (kereskedelmi forgalomban levő) termékek csoportjának darabja, ill. fajtája’ ❖ Legnagyobb ügyelletét kellene tehát a’ kenyér sütésére és annak eltartására forditani, mivel ez a’ czikk az ember élelmére [nélkülözhetetlen] (1835 Némethy József 8333014, 173) | ezüst kalán vagy villa még fényüzési cikkek voltak (1845 Életképek C0103, 570) | A fogyasztási czikkeket az árjegyzékben kitüntetettnél magasabb áron kiszolgáltatni nem szabad (1901 A Vendéglős 2100001, 7) | a rinocerosz szarva nagyon keresett cikk Kínában (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 186) | ruházati cikk (1959 Antos László 2056024, 6).

2a. (biz) ’felkapott, divatos (és ennek következtében kelendő) dolog’ ❖ A sorsvető könyvek irása állandó czikk volt (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 201) | a rostélyos ma nem cikk! Nem fogyasztja senki! (1933 Csathó Kálmán 9086004, 107) | Nincs érzéke a paraszti történetekhez? Ön vidéki. Írjon ilyesmiket, ez mostanában cikk (1938 Dallos Sándor 9098002, 151) | – A sírkő a cikk! Nem megy itt senki másnak, csak Bierman Ervinnek (1969 Mándy Iván 9420038, 551).

3. ’Vmely szövegnek tartalmi egységet alkotó része, szakasza.’

3a. (Jog) ’törvénynek, egyezménynek, szerződésnek v. szabályzatnak (több pontból, es. bekezdésből álló) egysége’ ❖ 4. tzikk. Jegyezd meg hogy e Királynak az Orſzág törvény ſzerint mondja: Rex authoritate ſua Regia utatur [= A király éljen királyi hatalmával] (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 17) | hazánk minden lakosaira nézve, nemzet-, nyelv- és valláskülönbség nélkül, a jogegyenlőség ki levén mondva az 1848: 1-ső czikkben (1861 Dósa Elek 8110007, 148) | a berlini szerződés 29. czikke 3. bekezdésében (1898 Várnai Sándor 8604001, 329) | [a kötet szerzője] az ENSZ családjogi cikkeket tartalmazó egyezményeinek pontjait sorolja fel (1996 Új Könyvek CD29).

3b. ’〈lexikonban, szótárban:〉 a címszóval megjelölt tárgyról szóló, ill. a címszóhoz kapcsolódó fejtegetés, magyarázat; szócikk’ ❖ [A német–magyar szótárban] az egyes czikkek kidolgozásában a szerző az egyetemes nagy közönséget tartotta szem előtt (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A lexikon cikkei alatt a szerzők teljes neve, vagy nevöknek jegye olvasható (1897 PallasLex. CD02) | [Rousseau] írta a zenei cikkeket az Enciklopédiában (1934 Babits Mihály 9014134, 306) | Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk (2000 Új Könyvek CD29).

3c. ’újságba, folyóiratba szánt v. abban megjelent rövidebb írásmű, közlemény’ ❖ a’ pétervári ujság hivatalos czikkjének [közlése] (1833 Jelenkor C0226, 569) | [Széchenyi] közgazdászati s nemzetiségi ügyek felett szóló önálló munkákban, röpiratok és nagy számú hírlapi cikkekben, egész 1848-ig bámulatos irodalmi munkásságot folytatott (1864 Toldy Ferenc 8481013, 309) | [Hatvany Lajos] „Egy megtérés története” című cikkében igyekezik régebbi igen fenntartásos Ady-véleményét korrigálni (1955 Bölöni György 9069001, 139) | számos felháborodott hangú, tiltakozó cikk jelent meg a sajtóban (1989 Záhony Éva 2015016, 16).

3d. (rég) ’írásműnek elkülönülő(, önálló) egysége, szakasza v. fejezete’ ❖ nem ſzükség, hogy a’ gyermekek Kézi Könyveik kérdésekre, és feleletekre légyenek ſzaggatva; hanem elég, ha a’ matériák kiſsebb tzikkekre oſztatván, úgy tanúlják folyvást a’ Letzkéjeket (1797 Tóth-Pápai Mihály 7359001, 22) | Én legújabb költteményemből fogok fölolvasni egy czikket (1837 Kovács Pál² C2771, 219) | E felvonások beszélyben az egyes czikkeknek felelnek meg (1868 Szathmáry Károly C3855, 20).

3e. (rég) ’társalgás, írásmű tárgya, témája’ ❖ [A márkiné] férjének figyelmeztetéseit magaviseletére, hibás beszédjére, halkal únni kezdé; […] benne zsémbes oktatót és leczkézőt látott, ’s mihelyt illy javaló czikk jöve elő, ásított (1839 Emlény C0110, 13) | Nagyobb köröknek többnyire egy állandó társalgási czikkjük van (1844 Jósika Miklós C2383, 185).

J: cikkely.

Ö: áru~, divat~, érték~, gömb~, hiány~, idény~, ipar~, kör~, kultúr~, luxus~, pipere~, sport~, szak~, szó~, tárca~, tömeg~, törvény~, újság~, vezér~.

UB: -csokor.

ÖU: élelmiszer~, export~, folyóirat~, fotó~, import~, lexikon~, propaganda~, reklám~, szezon~, válasz~, vita~.

ÖE: ~írás, ~lista.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cikk¹, cikk³

exportcikk fn 3B2 

1. ’exportáru’ ❖ ez a keresett etiquette maga nem teszi exportcikké, pezsgővé magyar borát (1874 Fővárosi Lapok C8090, 583) | A magyar filmek tehát nemcsak a magyar filmgyártás gazdasági exportcikkei legyenek, hanem a magyar kultúrpolitika fegyverei – benn az országban és az ország határain túl (1934 Zsoldos Andor CD10) | A makói hagyma ma is jelentős exportcikkünk (1982 NéprajziLex. CD47) | További fontos ágazatok még a nagy mennyiségben bányászott hazai nyersanyagra épülő és kivitelre is bőven termelő cementgyártás, a szintén exportcikket (pl. etilént, propilént) adó kőolaj-finomítás (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154001, 572).

2. (ritk) ’más földrajzi területen, más ország(ok)ban (is) érvényesülő, (el)terjedő eszme, ideológia, módszer stb.’ ❖ a franciának joga van nem csinálni például keleti exportcikket az ő otthoni antiklerikalizmusából (1913 Ignotus CD10) | A hamis prófétaság és varázslás összeolvadása […], úgy látszik, folytatódott és immár exportcikké is vált (1995 BibliaiLex. CD1207) | [Mussolini] kezdetben azt hangsúlyozta, a fasizmus nem exportcikk, később azonban fasiszta századot, fasiszta Európát jósolt (1999 Póczik Szilveszter CD17).