fa¹ fn és mn 

I. fn

1. (Növ is) ’〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 egy, es. több törzsből a talajfelszín fölött néhány méterrel szerteágazó, ritk. üstökös levélkoronájú, kifejlett formájában rendsz. 3 méternél magasabb, hosszú élettartamú fás szárú növény’ ❖ az Orleáni erdökben a’ ſürübb, és levelesb fák között (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 233) | Parantsolá néki az Ur mondván: a’ Paraditsomnak minden fájárol egyél; de a’ jó, és gonoſz tudásnak fájárol, ne egyél: mert valamelly napon éjendel arról, halállal halſz-meg (1782 Molnár János 7232030, 6) | A’ pálmákat minden más fátul megkülönbözteti az ő nyulánk, vékony ágotlan szárok melly koszorúzva van kellemetes, nagy, nem sok, tollagos levelü lombval (1834 Garasos Tár 8625001, 67) | A merre én járok Még a fák is sirnak, Gyenge ágaikrul, A levelek hullnak (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a virágrügyeiket kipattantott fákon a tavasz verőfénye ömlött el (1889 Iványi Ödön 8201001, 36) | Százados fák árnyában buzog az egykor híres savanyúvíz-forrás (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Hová repül az ifjúság? Feleljetek, bús lombu fák, Üllői-úti fák (1906 Kosztolányi Dezső CD01) | a közönséges boróka (J. communis L.), 1–10 m. magas bokor v. kis termetű fa (1911 RévaiNagyLex. C5699, 563) | [a favágók] ledöntötték a kijelölt fákat, meg is hántották, le is hengergették a lejtőn a hatalmas fenyőszálakat (1931 Sárközi György 9587011, 216) | A tölgyfa a kelta népeknél szent fa, az istenség szimbóluma volt (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | az arborétum fejlesztésére több száz örökzöld és lombhullató fát, valamint több ezer cserjét ültettek (2000 Briber József–Pájer Imre CD36) | összeroppannak a fák a tömérdek termés alatt (2007 Tolnai Ottó 3320002, 108) • fa alatt esküdtek (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkik házasságkötés nélkül együtt élnek〉’ ❖ A vadházasokról mondják: „Fa alatt esküdtek.” (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 287) | [O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében] se szeri, se száma a házasság-szerelem témakörű szólásoknak. Ime, néhány […]: Disznóvályúnál esküdött: nem kötött házasságot az élettársával. Ugyanezt jelenti: Fa alatt esküdtek (1967 Esti Hírlap márc. 3. C4756, [2]) • fából szakadt (melléknévi értékben) (rég, gúny is) ’tanulatlan, buta 〈személy〉’ ❖ akkor időben a nyomatott könyvek csekély száma miatt, még több fából szakadt ember, több Fajankó létezett, mint jelenleg (1844 Pesti Divatlap C5835, 164) • fán lakó (Növ is) a) (mn-i értékben) ’ilyen növényen élő, talajban nem gyökerező életmódot folytató, epifita 〈növény〉’ ❖ [az ún. földi orchideákkal szemben] csodálatosabbak a légi v. fán lakó orchideák (orchideae atmososphaericae) (1896 PallasLex. CD02) | Gyakori jelenség a fán lakó Ficus-fajoknál, hogy kapaszkodó gyökereikkel a gazdanövény törzsét hálós köpeny módjára körülövezik (1913 RévaiNagyLex. C5703, 484) | [a légszennyezés mértékét] könnyen megállapíthatjuk az epifiton (fán lakó) zuzmófajok jelenléte, tömegessége vagy hiánya alapján (1995 Természet Világa CD50) | [a télikertben felállított kiszáradt, kéregtelenített fa] az epifita (fán lakó) növényektől roskadozva esőerdő hangulatát kelti (1999 Lakáskultúra CD39) b) (fn-i értékben) (ritk, Növ is) ’epifita növény’ ❖ Dél-Amerikában főleg ananászfélék (Bromelia) és kontyvirág-félék (Arum), Afrikában pedig a kosborfélék (Orchidaceae) és a páfrányok közül kerülnek ki a fán lakók (1956 Élet és Tudomány C4907, [931]) • fáról szakadt (gúny is) a) (mn-i értékben) (kissé rég) ’jöttment, sehonnai, ill. szegény, nincstelen 〈személy〉’ ❖ Fėlkerekėdėtt a [táncoló Csitri Panna] szoknyája, A szerelėm hajtya, hajtya. Fárú’ szakatt rongyos baka, Vetnéd a nyakadba (1877 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2479, 221) | jobbára pénztelen kistisztviselők, fáról szakadt nyugdíjasok jártak ide [ti. Mátraszentannára] üdülni (1967 Örkény István 9500034, 169) b) (fn-i értékben) (rég) ’ilyen személy’ ❖ ennek se apja se anyja, semmi nemzetsége nincs, mint egy fáról szakadt, csak úgy él a világon (1855 Magyar népmesegyűjtemény 8148001, 24) | – Ugyan ki ismerhetné meg édes Elek sógor? – mondá az ezredesné – olyan mint egy fáról szakadt (1867 Gyulai Pál C1992, 195) • fától szakadt (mn-i értékben) (rég, gúny is) a) ’bizonytalan származású, ill. jöttment, sehonnai 〈személy〉’ ❖ fától ſakadtt: Marpeſia caute genitus (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, f2) | Fától szakadtt ember: ex quercubus prognatus (1833 Magyar–diák szókönyv C5404, 134) | A’ homályos eredetüeket régenten fáktúl és kövektűl származtatták, mint többnyire a’ nymphákat […]. Magyarul is mondjuk: fátul szakadt (1837 Tudományos Gyűjtemény C7288, 60) b) ’érzéketlen, ill. durva, kegyetlen 〈személy〉’ ❖ Kemèny kőſzikla van ſzív helyett mellyében: ſzívét atzél kemènyíttëtte: fától-ſzakadtt: kővé váltt ſzíve (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 268) | Fától szakadt ember, ein unempfindlicher od. grausamer Mensch (1807 Magyar–német és német–magyar lexikon C5799, 409. hasáb) | Kegyetlenek. Sárkány téjen hízott. Fátúl szakadt. Vad tigrisek között neveltetett (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1477, 36) c) ’gyenge értelmi képességű, buta 〈személy〉’ ❖ Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta. […] Tompa eſz. Értelmetlen. Fától ſzakadt. Fogyatkozott ſzegény eſzü. Fa-jankó (1790 Virágszótár 7248007, 230) | Fa jankó, fától szakadtt. Stupidus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 81).

1a. (jelzőként) ’olyan 〈alak〉 v. akkora 〈méret〉, mint amilyen alakú v. amekkora méretű egy ilyen növény’ ❖ mondják továbbá, hogy a’ [krakán nevű tengeri szörny] hátának az a’ réſze, melly akkor [ti. amikor a tenger mélyéről feljön] kiér a’ vízből, hasonló vólna egy ſzigethez, melly fűvekkel, és sárral, halakkal, és fa magosságnyi karokkal, és tapogatóſzarvakkal, mellyek mint valamelly árbotzfák, úgy állanak az ég felé, vólna beboritva (1799 Fábián József ford.–Raff 7101020, 640) | [a banánt termő növény] termete fa nagyságú, levelei nagy labodások (1826 Tudományos Gyűjtemény C5597, 43) | [a dugványból szaporított borostyán] gyakran nem kuszik, hanem merevszáru marad, fa alakuan nő (1893 PallasLex. CD02) | fa-nagyságúra nőtt, groteszken girbe-gurba, humoros öreg galagonya bokor (1921 Schöpflin Aladár 9590001, 3) | [A díszalmák] nagy bokor vagy kis fa méretűek, 3–5 méteresek (2000 Lakáskultúra CD39).

1b. ’kivágott és vminek a jelképeként (vmilyen alkalomból) köztéren, templomban, ill. otthon, udvaron stb. felállított (és feldíszített) ilyen növény, kül. karácsonyfa’ ❖ Ha [a franciák] valamelly Várost meg-veſznek, itt ez az  leg-els foglalatosſágok, hogy a’ közönſéges piartzon fel-állítnak egy fát ’s reá fellylrl egy veres, Jakobinusi Sapkát teſznek, mint egy ſymbolumát a’ ſzabadſágnak ’s függetlenſégnek (1792 Szép dalos dínomdánomok 7480001, 19) | Az asztal, melyen a fa állt, mézeskaláccsal s mindennemű játékszerekkel volt telerakva (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Azok a [gyerekeknek írt Móricz-]versek, amelyeket 1935. karácsonyára a kislányaim fája alá tettünk (1940 Németh László² 9485072, 24) | Egyes legények titokban állították a fát, mások viszont bekopogtak és énekelték: Kelj fel rózsám itt a májfa jó éjszakát, vigyázz rája! (1990 Magyar néprajz CD47) | Ő már évek óta együtt díszíti a fát az anyjával (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271003, 51).

1c. ’több méter magasra növő(, idős korában elfásodó) lágy szárú növény’ ❖ A’ Banáne gyümölts fája haſonló a’ kukoritza ſzárhoz, de nagyobb (1783 Molnár János C0292, 560) | a banán fáján rothadt el és mindenki respektálta a lopás tilalmát (1899 Budapesti Hírlap aug. 5. C4746, 8) | [a szellő] hajladoztatta, susogtatta a bambuszligetek kisleány-karcsú fáit (1956 Népszava márc. 14. C4821, 4) | [a csimpánz] leszakít a fáról egy banánfürtöt (1997 Természet Világa CD50).

1d. (birtokszóként) (rég, nyj) ’vmely növény fás része, kül. a szőlő vesszeje’ ❖ Éljen a’ szőlő, fája teremjen, ’S minden időben kongjon a’ kád (1839 Társalkodó C7976, 369) | nincs a vegetáczió évének olyan napja vagy hónapja, melyben a szőlő fája […] visszavágható ne volna (1896 Természettudományi Közlöny C7920, 611) | [A galambom] mást szeret, nem engem, Nem akar szeretni Három rózsa miatt, Akit mástul kaptam. Bárcsak az a rózsa Fáján maradt volna! Azt a rózsafát is Ne ültették volna! (1945 Heltai Jenő ford. 9239043, 98) | A második kötözés idejére már legtöbbször jól főnyőtt a szőlő fája. Miután a kötöző felkötözte, bekötötte a tőkét, […] a karó vége, vagy a kötés felett marokra fogott vesszőket elmetszette (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (vál) ’〈Jelképes v. metaforikus használatban.〉’

2a. (birtokszóként) ’〈a birt jelzőben megjelölt, rendsz. összetett, folyamatosan változó, alakuló jelenségre, dologra vonatkoztatva〉’ ❖ A tudományok és müvészetek virágai az állodalom óriási fájának (1848 Vasvári Pál 8515002, 37) | [Erdélyben] tehetetlen fejedelmek s ezeknek kicsinyes trónvillongásai követték egymást, s az osztrák uralom fojtogató szele már fonnyasztani kezdé a szabadság fájának dús lombozatát (1873 Orbán Balázs 8340022, 251) | Lelkének fája előbbi életekben gyökerezett és ezért mozdíthatatlan virágokként termettek rajta tettek és szavak (1918 Balázs Béla 9019002, 12) | S még le merte írni Németh László, hogy a humor idegen, ojtott ág a magyar irodalom fáján! (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈a birt jelzőben megjelölt jelenség, dolog előidézőjének, okának jelképeként〉’ ❖ Sokáig Egyesség, Orſzágok’ Dajkája, Hívség, Békeségnek gyümöltsöz Fája, Szeretet, Szíveknek ers Karikája, Lett Nemes Nemzetnek Vezére ’s Bírája (1772 Orczy Lőrinc C0794, 49) | Nékünk bizonyos értelembenn szüntelen elöttünk van a’ jónak és gonosznak tudásának fája, azaz a’ tapasztalás; hogy bennünket eszességre tanítson, mellynek értelme ez: A’ jó szerentsének idejénn élj a’ jóval, a’ gonoszra pedig vígyázz (1808 Diószegi Sámuel 8105005, 25) | ez idő reád nézve életnek, ellenségeidre nézve halálnak fája leend (1834 Szemere Pál C3950, 263) | A mi betegségünk fája ott fogant 48 mulasztásaiban, 67 és a kiegyezést követő éra reakciós szelleme növesztette, az ellenforradalom lombosította, terebélyesítette (1944 Csillag 2005108, 44) | A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

3. ’Ilyen növényhez hasonló ábra(ként szemléltetett dolog).’

3a. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’vmely személy v. család, ritk. nép eredete, származása, leszármazási rendje v. az egy őstől való leszármazottak sora, ill. az azt szemléltető ábra, (művészi) kép, faragvány stb.’ ❖ Igy, vagy ugy nevezik a familiáját, Ezt hivták attyának; ott keresd a fáját (1799 Bessenyei György¹ 7044016, 319) | azt akarná, hogy az egész Nemzetségi Fáját kiterepéllyék a’ Sír kövön (1810 Dessewffy József C2560, 511) | A’ vėrség fȧjárul, mely a’ munka vėgén áll, még el köll mondanom, hogy ámbár a’ kőmetszéssel növekedett a’ munka ára, de kénytelen valék azt igy és nem másképen adni (1833 Fogarasi János C5307, XXII) | Ugyanazzal a büszkeséggel, melylyel Nagy Sándor a maga családi fáját Akhilleshez vitte fel, fölvitte azt Julius Caesar Aeneáshoz (1874 Fővárosi Lapok C8090, 545) | a Berzeviczy-család fája […] a ma ünnepelt elnök [ti. Berzeviczy Albert] kiváló egyéniségében érte el legszebb virágzását (1923 Budapesti Hírlap jún. 8. C4711, 3) | A középkorban elterjedt ikonográfiai téma Jessze fájának ábrázolása Jézus nemzetségtáblájával, a fa csúcsán Máriával és a kisded Jézussal (1999 Erdélyi Zsuzsanna C6874, 1074) | A molekuláris genetika azonban a legnagyobb horderejű következtetéseket az egyes népek történetének új típusú felvázolásával kínálja, mert segítségével meghatározható egyes népek származási fája, rokonsági viszonya (2001 Magyar Hírlap CD09).

3b. (a származási v. rokonsági jelzővel) ’vmely állat(-) v. növény(faj) eredete, származása v. egy másikkal való rokonsága, ill. az azt szemléltető ábra’ ❖ A mai állattani tudománynak törekvése: Darwin szelleméhez híven azt kimutatni, hogy az összes állatok egy közös törzstől származnak, vagyis az állatországnak monophyletikus származási fáját megállapítani (1875 Természettudományi Közlöny C7899, 441) | elmondá saját lovának leszármazási fáját, mely a cordovai hires ménesből való volt (1876 Fővárosi Lapok C8092, 1056) | a növényország főcsoportjai között az átmenetet egyre jobban megismerve, a rendszert úgy építhetjük ki, hogy valóban a növényzet származási fájának képe gyanánt tünjék fel (1912 Klein Gyula C7936, 526) | A jászsági központba látogató óvodás- és iskoláscsoportok megnézhetik a sasok származási fáját – a tetején trónoló szirti, más néven kőszáli sassal –, és azt is megtanulhatják, hogy a rétisas közelebbi rokonságban áll az egerészölyvvel, mint a parlagi sassal (2016 Szabad Föld febr. 26. C8787, 13).

3c. (Mat) ’fagráf’ ❖ Ha egy x füzér faként elemezhető (N => x), akkor x - o - y is (N => x - o - y), feltéve hogy y = x (1989 Prószéky Gábor 1126004, 55) | a H_i részgráfokat, vagyis a huzalokat célszerű minimálisnak választani. Így H_i leggyakrabban egy fa, melynek elsőfokú pontjai az N_i net termináljai (2004 Jordán Tibor et al. 3167001, 142).

4. ’ilyen növény kivágott (és feldarabolt) törzse, ága v. levágott, letört, elhullott darabja, kül. ága, gallya (mint tűzifa)’ ❖ mindennémü Tábornak, mellyeket vagy ellenkezö, vagy oltalmazóképpen válaſzt magának, vize és fája légyen a’ ſzomſzédságban (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 25) | a’ kátsák Valamelly hoſzſzatska fát vévének ſzájokba, a’ két végit fogván (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 83) | egy szegény falusi özvegy asszony ki ment az erdőre fát szedegetni, hogy gyermekeinek eledelt főzhessen (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190003, 111) | Toplica a tutajozás központja, a fát a Kelemenhavasról úsztatják le ide a Maroson (1897 PallasLex. CD02) | az udvarok tele voltak fahasábokkal s nekünk az éjjeli szállás fejében fát fűrészelnünk, vágnunk és kamrákba cipelnünk kellett (1927 Kassák Lajos 9314009, 43) | Vizes volt a fa, petróleummal is alig lehetett a dobkályhát begyújtani (2001 Bartis Attila 3020001, 34).

5. ’〈ilyen v. más fás szárú növények törzsének és ágainak a kéreg alatti kemény részeként:〉fatest’ ❖ A’ tör’sök, melly az apró növevényeken ſzárnak, indának kórónak neveztetik, nem egyéb, hanem eggy hoſzſzan felnyult gyökér, ’s ugyan azon réſzekböl áll ez is, mellyekböl a’ győkér, tudniillik, fájábol, héjjábol, és ſzékjábol (1803 Fábián József 7101031, 206) | a’ fán eret kell vágni illy móddal: egy hegyes kusztora bele szuratik a’ fahéjjába egész a’ fáig, ’s a’ pilingának a’ fában lévő része a’ hüvelyk körmével megjeleltetik (1835 Némethy József 8333011, 75) | [a fakopáncs] a fakéreg repedéseiben, a kéregben és a fában is élősködő rovarokat pusztítja (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A vénséges, odvas, korhadó törzsű fehér füzek (Salix alba) pudvás fájában fejlődik egy újabb bogárritkaság, a védett remetebogár (Osmoderma eremita) (1997 Természet Világa CD50).

6. ’ilyen v. más fás szárú növény (kéreg nélküli) törzsének, ágának, ritk. gyökerének anyaga mint (ipari) nyersanyag’ ❖ tſinálhatni lágy fábúl-is hajló bototskákat, úgy mint nyir-mogyoró-krs, és fz-fából (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 429) | Az Austriai faluk tsinosak, és kőházakból állók; Stiriában a’ parasztnak háza mind fából van építve (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 223) | Nem a nyers fát dolgozza fel az asztalos, a száraz fát dolgozza fel az asztalos (1864 Szvorényi József 8458003, 52) | [A rózsa] fája szépen erezett és a bútorgyártásban, régebben pedig a pipakészítésben fontos szerepe volt (1943 Főző Géza CD52) | A gyapotból vagy fából nyert cellulóz salétrom- és kénsavas keverékét, a cellulóz-nitrát egyik fajtáját hívjuk pyroxylinnek (2008 Sor Zita et al. 3280001, 27) • (a) fából vaskarika (jelzőként is) ’〈önmagának ellentmondó (és emiatt képtelen, megvalósíthatatlan) dologra, jelenségre, állításra stb. vonatkoztatva〉’ ❖ Igen „gyakorlati” igen „practicabilis” eszme! Arról, ki az adó alatt „mulhatlanul tönkre jutna” föltenni, hogy „független” leend. – Adó-képtelenség és függetlenség. Fából vas karika (1847 Hetilap CD61) | [Az erdélyi írók zöme függetlenségét] eladta azért a fából-vaskarika meggyőződésért, hogy a generációk és osztályok, a stílusok és ideológiák kiegyenlíthetők (1929 Gaál Gábor 9162002, 831) | Furcsának, fából vaskarikának tűnik forradalmár fáraóról beszélni, de [IV. Amenhotep-Ehnaton esetében] sok vonatkozásban mégis így van (1980 Czeizel Endre 9080001, 337) | a demokratikus centralizmus és hasonló fából vaskarikák által (1991 Országgyűlési Napló CD62) | A szociális felelősség és profit orientáltság nem a fából vaskarika? (1994 Magyar Hírlap CD09) • fából van vki, es. vmi (rendsz. tagadó szerkezetben) ’〈annak kif-ére, hogy (szexuális tekintetben) vki, ill. vkinek a lelke érzéketlen (vki v. vmi iránt)〉’ ❖ „[A letartóztatni kívánt] Cassius polgár – kiálta Marceau asszony – csakugyan nőszemély, jegyese fiamnak, […] a’ respulica’ első generaljának.” Polgárné – szóla a’ nemzeti őr – ez valóban elégséges ok, mert a’ haza’ védője szintúgy nincs fából mint mások (1840 Athenaeum C0020, 430) | Azt mondják, hogy Tóth Pista a feleségembe szerelmes. Tetszik neki. No bizony. Hiszen nincsen fából, hogy ne tetszenék neki (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | A komoly magyar aranyjánosi méltósággal halad el a felszínességek mellett, mert nem fából van a lelke, mint a németnek (1904 Kosztolányi Dezső CD10) | Én gyöngédségre, megértésre, lelki kapcsolatra vágyom – aztán majd meglátjuk, ki tudja? Elvégre én sem vagyok fából (1966 Karinthy Ferenc 9308004, 324) | Hiába no, fiatalok vagyunk! Az ember nincs fából... magam sem vagyok fából, ugye... (Ariusra néz, hangsúlyozza.) A tudós sincs fából...! (1979 Munkácsi Miklós C6896, 1896) | Azt mindenki tudta Ubulról, hogy fából van. Lökhették, rúghatták, Ubul véletlenül sem mondta azt, hogy „Hú! az anyját” (1984 Népszabadság ápr. 21. C7834, 17).

7. (birtokszóként is) ’ilyen anyagból való eszköz, ebből készült tárgy, szerkezet, ill. vmely tárgynak, szerkezetnek ilyen anyagból való része(inek összessége)’ ❖ az hid fái pedig, melyek rosszak volnának ki hányattassanak és jó fák rakattassanak (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 317) | nekiment a feleségének pálcával, fával, sőt puskával is (1775 Rettegi György 7282003, 358) | Korán elhunyt barátom, Van-é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz? (1855 Arany János 8014073, 247) | A bőgős, hogy több lelket öntsön az egészbe, a vonó fájával üti hangszere hurjait (1861 Rosty Pál 8397003, 22) | A bárka olyan forró volt, hogy fájának megpörkölt szaga érzett (1921 Szabó Dezső 9623002, 93) | csak a saját szobája előtt hajtotta meg a nyakát, hogy be ne üsse fejét az ajtó fájába (1955 Palotai Boris 9511001, 107) | [a vajköpülő] egy karcsú, magas, dongás faedény, amelyben függőlegesen mozgatott, átlyuggatott korongban vagy kereszt alakú fában végződő verő van (1997 Magyar néprajz CD47).

7a. (/vál) ’〈fagerendákból ácsolt kivégzőeszközként:〉 akasztófa v. kereszt’ ❖ Hogy a hollók vájják ki szemeket a fán száradt gazembereknek (1789 Dugonics András C1483, 60) | Fára jut a pór, ha lop (1880 e. Csepreghy Ferenc C1285, 181) | fára feszített istenbe’ remélnek (1881 Arany János CD01) | [Széll Kálmán politikája] olyan, mint egy sztambuli bazár. A fényes lomok közül megveheted egy szálát a próféta szakállának, kaphatsz a názáreti fájából is egy forgácsot, régi talmud írást is. Mindent kaphatsz és minden hamis (1901 Ady Endre CD0801) | Amikor véghez vitték mindazt, ami meg van írva róla, levették a fáról, és sírba tették (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

7b. (Sp, biz) ’〈tekejátékban:〉 a tekegolyóval feldöntendő fabábok egyike, ill. az annak feldöntésével szerzett pontszám’ ❖ Az Előre Tekéző Egylet 160 fával verte a Pestszenterzsébeti Petőfi csapatát (1938 Nemzeti Sport máj. 17. C7077, 6) | egy dobással mind a kilenc fát ledönti (1963 Népsport nov. 26. C8034, 6) | A Szegedi Egységes női csapata szerezte meg 2592 fával az 1994. évi teke Világkupát Celjében. Egyénileg a legjobban Török Mariann gurított, aki 451 fát ért el (1994 Magyar Hírlap CD09).

7c. (tbsz-ban) (kissé biz) ’〈vmely zenekarban, gyakr. a rezesekkel szemben: a fafúvós hangszerek(et megszólaltató zenészek) összessége megnevezéseként〉’ ❖ a fák és rezek erős ingadozás mellett sorra követték el a hamisnál hamisabb vétségeket (1887 Budapesti Hírlap dec. 14. C4734, 3) | a fák és rezek gyönyörű pianissimói! (1950 Magyar Nemzet febr. 1. C4790, 4) | fafúvós hangszerek, fafúvósok, röv. fák (1982 BrockhausRiemannLex. C6270, 544).

8. (Isk, biz) ’elégtelen osztályzat; karó’ ❖ beírnak egy nagy fát matekből (1968 Népszava szept. 22. C4832, 14) | Dolgozat lesz. Reméljek? Ha elrontom, s fát kapok, nézhetem az átlagot! (1985 Népszabadság nov. 30. C7835, [19]).

II. mn

’〈más anyagból, kül. kőből, fémből v. műanyagból levővel szemben is:〉(jellemzően) ilyen növény anyagából készült, abból való 〈tárgy, építmény, bútor stb.〉’ ❖ kő vagy fa képmüvek (1806 Verseghy Ferenc CD01) | az oldalfalak a töltés egész magasságára felnyúlnak és közvetlenül rajtuk fekszik a nyílást áthidaló fa- v. vas tartószerkezet (1893 PallasLex. CD02) | kibérelték magától a főbérlőtől a budai hídfő melletti fa-színházat (1896 Bayer József CD44) | Egy kis fa-csigalépcsőn, amely váratlanul kezdődött az egyik ajtó mögött, fölszaladt az emeletre (1939 Hunyady Sándor 9266002, 21) | gazdag kerámia és egyéb (fém, fa) leletanyag került felszínre (1985 Gömöri János CD52) | fa, fém vagy műanyag raklappal (1997 Lakáskultúra CD39) | A márvány (műmárvány) tiszta hűvösségét fa bútordarabok ellensúlyozzák [a fürdőszobában] (2002 Lakáskultúra CD39) | A fa vágódeszkát […] átteszem a munkaasztalra (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1417).

Ö: ablak~, abroncs~, ágas~, ág~, ágy~, ajtó~, akác~, akasztó~, akoló~, alak~, állás~, alma~, aloé~, apró~, arany~, árboc~, ászok~, babér~, balsa~, bálvány~, balzsam~, bánya~, barack~, barkóca~, bél~, bér~, bitó~, boc~, bodza~, boglár~, bokréta~, borona~, borostyán~, bors~, borsó~, bútor~, bükk~, cédrus~, ciprus~, citrom~, család~, csántér~, csapó~, császár~, csemete~, csere~, cseresznye~, cser~, csipke~, csoda~, datolya~, dinnye~, dió~, dísz-, donga~, dorong~, ében~, ecet~, éger~, elegy~, élet~, eper~, épület~, eukaliptusz~, fej~, fél~, fenyő~, fő~, főte~, fű-~, füge~, fűz~, gálna~, gally~, gantár~, gesztenye~, gömb~, gubacs~, gumi~, gyertyán~, gyümölcs~, hagyás~, hajító~, hám~, hárs~, hasáb~, haszon~, hólyag~, isten~, istenfáját, járom~, jávor~, jegenye~, júdás~, juhar~, kámfor~, kandalló~, kánya~, kapta~, kapu~, karácsony~, kar~, kaucsuk~, kék~, kemény~, kereszt~, kína~, kisa~, konyha~, kopja~, kor~, koszorú~, kőris~, körte~, kutya~, kutyafáját, lárma~, látó~, lemez~, lepény~, liliom~, lomb~, máj~, majomkenyér~, május~, mandula~, mangó~, mángorló~, meggy~, méreg~, mese~, mintázó~, mogyoró~, mosó~, mű~, narancseper~, narancs~, nóta~, nyár~, nyír~, nyújtó~, olaj~, olló~, orgona~, öl~, őr~, ős~, páfrány~, paliszander~, pálma~, para~, párna~, piszka~, platán~, puha~, puszpáng~, rakás~, rén~, rovás~, rózsa~, rönk~, rúd~, sám~, sárkány~, sas~, sátor~, sefűse~, semfűsem~, simító~, sodró~, som~, sor~, sóska~, sörgye~, stoppoló~, süveg~, szál~, szantál~, szappan~, száraz~, származás~, szaru~, szeder~, szegély~, szégyen~, szelemen~, szelídgesztenye~, szemöldök~, szentjánoskenyér~, szerecsendió~, szer~, szerszám~, szil~, szilva~, szivar~, szolga~, talp~, támasz~, tám~, tík~, tilalom~, tisza~, topolya~, topoly~, tölgy~, tömő~, törzs~, trombita~, tulipán~, tüzelő~, tűzi~, uborka~, ujja~, ültető~, ütő~, vackor~, vadalma~, vad~, vadgesztenye~, vadkörte~, vak~, váll~, vánkos~, vas~, világ~.

UB: -betegség, -csoport, -darab, -épület.

Fr: élet, fej², fő², fű.

ÖU: állvány~, ámbra~, anya~, aréka~, asztalos~, bambusz~, banán~, bánat~, bangita~, baobab~, bélés~, benge~, benzoe~, berkenye~, birsalma~, birs~, boglya~, bognár~, borbolya~, borda~, bor~, boróka~, boroszlán~, boszorkány~, bot~, bölcső~, citrus~, csáklya~, csatló~, cséplő~, csipkerózsa~, csokoládé~, csömöszölő~, darab~, döngölő~, dörzsölő~, egres~, emelő~, fagyal~, fahéj~, faj~, fáklya~, festék~, festő~, feszítő~, fikusz~, fuszulyka~, fűtő~, galagonya~, gerenda~, gránátalma~, gyám~, gyanta~, gyász~, gyújtó~, gyümölcsös~, hadaró~, hajó~, hangszer~, határ~, henger~, híd~, homlok~, hordó~, hulladék~, jászol~, jázmin~, jel~, jelző~, kádár~, kajszibarack~, kajszi~, kakaó~, kaktusz~, kalapos~, kaloda~, kamélia~, karó~, kavaró~, kávé~, kazal~, kecskerágó~, kenyér~, kenyérgyümölcs~, kéreg~, keverő~, kinin~, kókusz~, kókuszpálma~, konty~, korall~, korlát~, kormány~, köcsög~, kökény~, köszméte~, kút~, kútgém~, kútostor~, küszöb~, lapító~, leander~, mag~, magnólia~, magyal~, mahagóni~, makk~, makkos~, mászó~, mérő~, mérték~, messzelátó~, mirtusz~, naspolya~, nemzet~, nemzetség~, nyereg~, oldal~, oltvány~, ostor~, oszlop~, őszibarack~, papír~, paradicsom~, pellengér~, pengető~, petrence~, pisztácia~, prés~, rag~, rakonca~, rekettye~, ringló~, rokka~, rozmaring~, rőzse~, sáfrány~, sárgabarack~, sarok~, selyem~, sír~, sövény~, szár~, szeglet~, szék~, szomorú~, szomorúfűz~, szorító~, szőlő~, szömörce~, szövő~, sztrichnin~, szurok~, tamarind~, tamariszkusz~, tartó~, terpentin~, tető~, tornác~, tömjén~, tuja~, tutaj~, tűz~, vadrózsa~, vakaró~, ványoló~, zsindely~.

ÖE: ~abroncs, ~achát, ~ágas, ~ágy, ~ágyú, ~alak, ~alap, ~alkat, ~állás, ~állványzat, ~ápolás, ~ár, ~árny, ~árnyék, ~asztag, ~asztalka, ~bak, ~balta, ~bálvány, ~bástya, ~behozatal, ~bél, ~bélés, ~betét, ~bicsak, ~bicska, ~bimbó, ~bocskor, ~bogár, ~bogyó, ~bolt, ~boltozat, ~borda, ~borítás, ~bödön, ~buga, ~bunkó, ~bútorzat, ~buzogány, ~cellulóz, ~cövek, ~család, ~csap, ~csinálmány, ~csobolyó, ~csoportozat, ~csősz, ~csúcs, ~csutora, ~depó, ~dobozka, ~donga, ~dorong, ~eladás, ~ellátás, ~emelvény, ~építvény, ~eresz, ~erőd, ~erődítvény, ~eszű, ~fal, ~falazat, ~faragmány, ~fedél, ~fedő, ~fejsze, ~felület, ~féreg, ~fésű, ~feszület, ~figura, ~fogantyú, ~forma, ~furulya, ~gádor, ~gally, ~gazdaság, ~gereben, ~gomb, ~göcs, ~görcs, ~grádics, ~gumi, ~gúzs, ~gyalu, ~gyám, ~gyár, ~gyök, ~gyökér, ~gyökérzet, ~gyűjtés, ~gyümölcs, ~hágcsó, ~hajlék, ~hajó, ~hajtás, ~halom, ~hám, ~hántás, ~hártya, ~hasítás, ~házacska, ~házikó, ~henger, ~heveder, ~hiány, ~hiba, ~hídlás, ~hordás, ~horog, ~hulladék, ~illeték, ~illetmény, ~intarzia, ~ír, ~irtás, ~istálló, ~ízű, ~járda, ~kalicka, ~kalit, ~kalitka, ~kampó, ~kamra, ~kanna, ~kanta, ~kapocs, ~kapta, ~kapu, ~kar, ~karika, ~karó, ~katona, ~kerék, ~kereskedés, ~kerevet, ~kert, ~készítmény, ~klumpa, ~kocka, ~kosz, ~koszorú, ~köpeny, ~körző, ~kukac, ~kulacs, ~kulcs, ~kupa, ~kupac, ~kupec, ~ladik, ~ládika, ~ládikó, ~lapát, ~lapocka, ~liszt, ~lóca, ~lopás, ~mankó, ~mérték, ~metszvény, ~méz, ~minta, ~moh, ~moly, ~motolla, ~nedv, ~nevelde, ~nevelés, ~növény, ~nyaláb, ~nyereg, ~nyoszolya, ~nyűg, ~ól, ~orsó, ~öl, ~padka, ~padlat, ~padló, ~pajzs, ~palack, ~palánk, ~pálcika, ~palló, ~pánt, ~parázs, ~parketta, ~pecek, ~pép, ~piac, ~pince, ~por, ~prés, ~rajz, ~rakat, ~rakomány, ~ráma, ~redv, ~rekesz, ~rekeszték, ~rengeteg, ~rész, ~retesz, ~roncs, ~rosta, ~rothadás, ~rovás, ~sajtó, ~saru, ~satu, ~seb, ~sétány, ~síp, ~sróf, ~sulyok, ~sűrűség, ~szál, ~szálka, ~szán, ~szánkó, ~szeder, ~szelence, ~szem, ~szerkezet, ~szilánk, ~szobrocska, ~szurok, ~szükség, ~táblácska, ~taliga, ~tálka, ~támasz, ~támaszték, ~támla, ~tányérka, ~tapasz, ~tapló, ~tár, ~tárház, ~tengely, ~tenyésztés, ~termelés, ~termés, ~tiló, ~tok, ~tolvaj, ~torlasz, ~tornác, ~tornyocska, ~tulipán, ~tutaj, ~tű, ~úsztató, ~ültetmény, ~ültetvény, ~üreg, ~ütő, ~üzlet, ~vám, ~vánkos, ~vásár, ~vásárlás, ~vastagság, ~véső, ~vessző, ~viasz, ~virics, ~zuzmó, ~zsámoly.

Sz: fájú.

Vö. CzF.; ÉrtSz. fa¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. fa¹; SzT. fa, fa-borsóörlő, fa-borstörő, fa-ellentartó, fa-falióra, fa-grádicsfa, faharangláb, fa-imaház, fa-íróasztal, fa-kályhatartó, fa-kapufél, fa-karszék, fa-kásatörő, fa-kaszanyél, fa-keresztrostélyos, fa-közfal, fa-lőcskáva, fa-nádméztartó, fa-németcsap, fa-öntözőkártya, fa-pincetok, fa-pisztolytok, fa-sártakarító, fa-sókölyű, fa-sótartó, fa-tekrőlevél, fa-tologatózár, fa-tolózáras, fa-tőkezár; ÚMTsz.

fa² fn -1A (jelzőként is) (Zene)  f, fá

’〈a relatív szolmizációban:〉 vmely dúr hangsor negyedik hangja, ill. 〈régen:〉 vmely hangsor előző hangját kis szekund hangközzel követő hang’ ❖ Hadd hallgatom, mint zenged itt a sol, fá-t (1866 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | [a hat hangból álló hexachord hangsorra épülő] szolmizáció-rendszer legfőbb szabálya, hogy mindenütt, ahol félhangtávolság van, mi-t kell mondani énekléskor a félhangtávolság alsó hangjára és fa-t a felső hangjára (1931 ZeneiLex. CD49) | (m-f-s, m-f-s, m-d-r-d – Agyigó, agyigó, fassang, fassang (1980 NéprajziLex. CD47) | A [kínai 2400–2500 éves pien-csung leletek harangjain megszólaltatható] két hang hangköze kisterc (a zenében járatlanok kedvéért: pl. re-fá), esetenként nagyterc (dó-mi) (2000 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz. fa²; ÉKsz. fa²; IdSz.

fa- (előtagként)

1. ’(gyümölcs)fával kapcs. 〈tevékenység (eredménye)〉’ ❖ ‖ fadöntés fn | Az egyes fák megmérése és köbözése a fadöntés megtörténte után eszközöltetik (1870 Pesti Napló jún. 27. C8652, [4]) | Bicsak Marcikó, a híres nagyevő, aki még a fadöntést is teleszájjal csinálta (1934 Kemény János¹ 9319001, 96) | a hódok megjelenésével növekedne a fajdiverzitás, mivel a fadöntés nyomán kialakuló lékekben fényigényes növények telepednének meg (2003 Természet Világa CD50) ‖ fagondozás fn | a köznép a nemesebb [gyümölcsfa]fajokat nem míveli, fagondozásról vajmi kevés fogalma van (1892 Nemzet jún. 5. C0391, [9]) | [a 61-es főúton] fagondozást végeznek, a munkaterület közelében esetenként […] a forgalmat is megállítják (1996 Szabad Föld máj. 7. C8382, 9) ‖ fanyesés fn |  tanította a’ szll és fa nyesésre az embereket (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 150) | A fanyesés ideje februáriustól márczius közepéig tart (1877 Falusi Könyvtár C0150, 42) | Gyűlnek a tiltakozó aláírások a Vácon folyó fanyesés – egyesek szerint famészárlás – ellen (1998 Népszabadság febr. 20. C7848, 26) ‖ fatelepítés fn | A Fatermelő és fakereskedő hivatalnokok országos egyesületében Polifka János, magyar királyi államvasuti felügyelő A fatelepitésről fog fölolvasni (1898 Pesti Napló máj. 18. C8680, 9) | [A falutól] néhány kilométerre van pár száz méter hosszú akácos, ez az egyetlen nagyobb fatelepítés... (1936 Népszava ápr. 8. C7504, 5) | [A Körösök mentén] az év egyik utolsó programja volt az a fatelepítés, amelyben ezer hektár erdőt ültettek (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ faültetés fn | hol a’ Paraſzt a’ Fejedelemnek leg jobb ſzándékát a’ fa-ültetés- és az oskola jobbitásnak ujj rendei eránt meg-nem esméri (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 275) | [a szántóföldnek, legelőnek használt lankás hegyoldalakon] létező vizmosások több helyeken faültetésekkel és gátakkal elrekesztendők (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 33) | faültetéshez ásott friss gödör (1989 Tolnai Ottó 2025057, 43).

2. ’kitermelt (és alapanyagnak feldolgozott) fára irányuló 〈tevékenység〉’ ❖ ‖ faaprítás fn | Az apjuk izibe hozzá látott a fa apritáshoz (1862 Sajó- és tiszavölgyi népmesék C3088, 179) | [a rablógyilkos] magához vette a faapritáshoz használt kis fejszét (1931 Pesti Hírlap dec. 22. C5679, 8) | Ketten vettünk egy kiselejtezett Stihl gépfűrészt, azzal faaprítást fogunk vállalni (1982 Moldova György C6898, 607) ‖ fafeldolgozás fn | [a] szabályrendelet több tekintetben közelről érdekli a fővárosi fakereskedőket és fafeldolgozással foglalkozó iparosokat (1885 Budapesti Hírlap márc. 18. C4732, 3) | a fafeldolgozásnál a haszonfa és a hulladék közti viszony 35:65 (1935 RévaiNagyLex. C5717, 445) | A közepes nagyságú – 40–80 ezer lakosú – székely városokban (Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely) a fafeldolgozáson kívül újabban a textil- és gépipar is meghonosodott (2005 Probáld Ferenc 3265001, 120) ‖ fafuvarozás fn | út-hid csinálás, rabőrzés, fa fuvarozás s más e félék a jobbágyra nézve sincsenek törvény által elhatározva (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a rokonok] a kőkihordást, fafuvarozásokat, a munkánál való közreműködést későbbi viszontsegítés reményében, ellenszolgáltatás nélkül végzik el (1956 Szolnoky Lajos C5347, 603) | A ló- és ökörfogattal rendelkezőknek […] a fafuvarozás biztosított pénzkeresetet a mezőgazdasági munkák szüneteiben (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ fahasogatás fn | Midön épen belé akarnék vágni a’ fába, a fa-haſogatás közben, hát latok a’ fába égy Férget (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 95) | a’ kapálás, fahasogatás, nem valók növésben levő gyermeknek (1851 A Falu Könyve C1667, 79) | felkapta az ajtó mellett tartott, fahasogatásra szolgáló kisbaltát (2001 Szabad Föld aug. 10. C8387, 32) ‖ fakereskedelem fn | azon árak, melyeknek szabályozása a fa kereskedelem conjecturáitól [= számításaitól, becsléseitől] függ, azon erdőkre is alkalmaztatnak, melyek minden közlekedés hiányában, magán-vállalkozóknak el nem adhatók, és csakis egyedül a bányászat által fogyasztatnak (1867 Pesti Napló aug. 27. C8649, [1]) | Ottawa a fafeldolgozás és fakereskedelem egyik centruma (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 315) | A különösen az Alföldön jelentkező fahiányt némileg enyhítette a fakereskedelem 18–19. századi fellendülése (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ fakivitel fn | Mindazáltal a’ sok akadály mellett is növekedett a’ fakivitel (1836 Hazai és Külföldi Tudósítások C8294, 320) | A magyar és osztrák fakivitelel elmaradása mély nyomot hagyott a svájci fapiacon is (1916 Budapesti Hírlap okt. 8. C4704, 24) | A magyar erdészet fejlesztése az első világháború után kezdődött, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával az addig számottevő fakivitel helyett behozatalra kellett áttérni (1984 Magyar Tudomány C8604, 73) ‖ famegmunkálás fn | szerszámgépek vas-, fém-, kő- és famegmunkálásra (1890 Pesti Hírlap márc. 30. C5638, 23) | a fonás-szövés, a kő- és famegmunkálás a házigazdaság keretében folyt (1939 Romwalter Alfréd CD52) | Thonet 19. század eleji technikai újítása (a famegmunkálás kézműves hagyományai helyett a gépi technológiát használja fel) nemcsak a bútorkészítésben jelent új utat, hanem megnyitja a nagy tömegben gyártható, formatervezett használati és berendezési tárgyak korszakát is (1999 Lakáskultúra CD39) ‖ faszállítás fn | A’ fa ſzállítást vagy fuvarozást pedig a’ Contribuensek [= adófizetők] fizetés nélkül fogják megtenni (1806 Hazai Tudósítások C0187, 341) | A jeges csúsztatókon való faszállítás, a míg a fát leginkább csak szénnek égették és így jóformán mindegy volt, vajjon hosszabb vagy rövidebb hasábokban, többé vagy kevésbbé törött és elforgácsolt darabokban érkezik-e a szénégető helyre, aránylag a legolcsóbb vala (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a Tarac folyót] tutajozásra és faszállításra használják (1925 RévaiNagyLex. C5713, 861) | [Bükkszentkereszten] csak a régió e vidékén ismert szánokat használtak a faszállításra (2000 Veres László CD36).

3. ’kitermelt (és alapanyagnak feldolgozott) fa eladásával foglalkozó 〈személy〉’ ❖ ‖ faárus fn | a’ városi fa-áros egy krajtzárért tsak négy darabotska fát ád (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 96) | egyes szén- és faárusok tisztességtelen üzelmeikkel megkárositják a vevőközönséget (1903 Pesti Hírlap szept. 12. C5651, 5) | a kerületek minden egyes faárussal bérleti szerződést kötnek, és a szabályok betartásától függ, hogy az otthagyott karácsonyfák meddig csúfítják a közterületeket (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakereskedő mn és fn | faáros, fakeresked; ein Holzhändler (1818 Lexicon trilingve C3044, 1745. hasáb) | fakereskedő vállalat (1961 Néprajzi Értesítő C6990, 72) | Madzar a legszívesebben ment volna tovább a szerb fakereskedőhöz, akinek bontási anyagból mindig gazdagabb választéka volt a telepén (2005 Nádas Péter 3241005, 327).

3a. ’fával, fa alapanyaggal dolgozó 〈művész, iparos〉’ ❖ ‖ faesztergályos fn | Holzdrechsler, der, I. faeſztergályos (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 993. hasáb) | hiányzanak szücsök és faesztergályosok, kik több helyre kerestetnek (1900 Budapesti Hírlap nov. 11. C0055, 32) | játékárut is készítő faesztergályos (2000 Szilágyi Mihály CD36) ‖ faszobrász fn | Azling Károly budai születésű, kitűnő faszobrász és műesztergályos (1874 Nagy Iván CD57) | lübecki faszobrászok és szárnyasoltár-faragók (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 264) | [a mecseknádasdi temetőkápolnában látható Skóciai Szent Margit-szobrot] a kényszermunkára elhurcolt és hazatért hívek emlékére faragta Frey György faszobrász (2002 Lantosné Imre Mária–Vargha Dezső CD36).

4. ’faanyag, kül. tűzifa, épületfa tárolására (és árusítására) szolgáló 〈épület(rész) v. hely〉’ ❖ ‖ fadepó fn | [a fafuvarozással kapcsolatos szerződés feltételeit] a’ mondott Fa-Depónál előre is megtudhatni (1828 Hazai és Külföldi Tudósítások C8277, [128]) | Viszonylag jó munkát kapott [a férfi], fadepóban lett anyagkiadó (1962 Népszabadság okt. 17. C4814, 6) | A bográcsok begyújtásához szükséges faanyag tárolására külön fadepókat állítottak fel a szervezők (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ faudvar fn (kissé rég) | Faudvar, fn. der Holzhof (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 211) | A fák a rakhelyekre és faudvarokba hordatnak (1853 Vas Gereben nagy naptára C4387, 14) | Mivel a faudvaron fordult elő a legtöbb baleset, az ott dolgozók részére külön darukötözői tanfolyamot is tartottak, ahol a hatalmas farönköknek a vagonokból való biztonságos kiemelésére és helyes tárolására is megtanították a dolgozókat (1961 Népszava jún. 2. C4825, 2).

5. ’faanyag megmunkálására való, arra haszn. 〈eszköz, gép〉’ ❖ ‖ faeszterga fn | [Szabó Ferenc gépgyára] vas és fa esztergákat, furó-, gyaluló-, véső- és csapológépeket […] készit jótállás mellett (1869 Pesti Napló jún. 5. C8651, [3]) | [Az ún. orsótartó a] faesztergákon gyakran fából való; mai napon azonban már rendesen ezt is vasból készítik (1916 RévaiNagyLex. C5710, 829) | Faesztergával, szerszámokkal jól felszerelt fafaragó műhelyt találok ott [ti. a kamrában] (1980 Népszava dec. 31. C7445, 6) ‖ faráspoly fn | Holzraspel. Faráspoly (1831 Gazdasági szótár C1116, 23) | [az új diákok beavatásakor a rektor] egy nagy fa-ráspolylyal tarkótól talpig végig politirozza a padra lefektetett diákot (1877 Jókai Mór C2303, 165) | [A sámli ülőlapján és az oldallapjain levő nyílásokat] úgy alakíthatjuk ki, hogy felrajzoljuk helyüket, a vonalakon belül körbefurkáljuk és kivéssük. A pontosításhoz a faráspoly segíthet (1984 Népszava júl. 28. C7449, 11) ‖ fareszelő fn | Sommer János rázspolycsináló Kassán nagy szorgalommal készült sokféle vas, lóköröm- és fa-reszelői és rázspolyai rochnitzi aczélból készültek (1846 Hetilap CD61) | A hátlap alsó élét fareszelővel ferdére alakítjuk, hogy pontosan találkozzon az írólappal (1996 Lakáskultúra CD39).

6. ’〈gyakr. más anyagból valóval szemben:〉(részben) fából készült, abból való 〈tárgy, építmény stb.〉’ ❖ ‖ faablak fn | a’ vártoronyban a’ terem egyik fa ablaka meggyuladt (1837 Jelenkor C8303, 283) | Régi módu házaik [ti. a finnekéi] fából és emeletre készültek a falba tolható fa-ablakokkal (1894 PallasLex. CD02) | most a műanyag éppen olcsóbb […], mint az azonos minőségű faablak (1997 Lakáskultúra CD39) ‖ faácsolat fn | a’ fa-ácsolat nélküli cserép házfedeleket (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A bányában az akna] belseje faácsolattal vagy betonnal bélelt (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 79) | a vállmagasságú, hevenyészett téglafal fölött a Dobozi utcai szomszéd faácsolatba burkolózó gangbelsőjére látni (2006–2007 Tábori Zoltán 3305001, 98) ‖ faajtó fn | a’ ki legelsbben megpróbálná a’ faajtót kirontani[, megöléssel fenyegettetnék] (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 449) | Az állvány előrészét faajtóval zárjuk el v. vászonfüggönyt akasztunk eléje (1896 PallasLex. CD02) | Szűcs Lajos kitárta a kétszárnyú faajtót, amely akkorára volt méretezve, hogy a vasalni való szekeret be lehessen tolni rajta a műhelybe (1989 Lázár Ervin 2025056, 33) ‖ faalkotmány fn | Szokoly Ferentz Úr, hoſzſzas gazdaságbeli tapaſztalásai közt, egy olly fa alkotmányt […] talált, és tud kéſzittetni, mellynek segitsége által mind a’ nagyobb, mind a’ kissebb folyó vizeket a’ körl bell lév legel mezkre és rétekre […] ki-lehet önteni (1797 Magyar Kurír C0332, 670) | A sókockával megrakott nagy faalkotmányok [ti. hajók] Erdélyből jöttek (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 50) | a pulyka a szabadban, házilag készített […] faalkotmányon éjszakázik, mert a zárt helyet nem szereti (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ faalkotvány fn (rég) | Szabad tér. Balról s jobbrul szószékek emelkedett helyen, középen faalkotvány hölgyek s nézők számára (1839 Nagy Ignác C3274, 30) | téka: falba vert szegekre felfüggesztett faalkotvány a konyhában (1916 Magyar Nyelvőr C5973, 267) ‖ faállvány fn | [a jávaiak gonghoz hasonló hangszere] kétsor kis tányérokból áll, mik egy faállványon elrendelvék (1840 Honművész C6074, 649) | Az erkély alá nagy faállvány emelteték, melyen a főispán s az ünnepély előkelői helyet foglaljanak (1854 Jókai Mór CD18) | a kézimalom faállványba foglalt, 40–50 centiméter átmérőjű két kis malomkőből áll (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | leszakadt a Szabadság-híd felújításához készült faállvány (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ faasztal fn | [a savanyúvízzel] megtlttt edényeket mezítelen fldre nem kell tenni; […] fa aſztalra kell azokat helyheſztetni (1782 A magyarországi orvosvizekről ford. C2880, 42) | A nyári korcsma bezárva, […] a gyalult faasztalok nincsenek kiállitva az akáczfák alá (1900 Bársony István C0832, 72) | [Kálmáncsehi Sánta Márton reformátor] az oltárokat feleslegesnek ítéli, elegendő egy egyszerű faasztal a templomban (1991 Magyar reformátusok CD1210) ‖ fabarakk fn | A [kórházhoz tartozó] 86 épületbe bele van még foglalva a járványok alkalmával használatba veendő 10 fabarak is, melyek jelenleg csak a könnyebb üdülő betegek éjjeli szállásául szolgálnak (1891 Orvosi Hetilap C8141, 313) | Nagy fabarakok épültek hirtelen a katonaság számára (1916 Halasi Ödön CD10) | A szabolcsi munkásszállás fabarakkja még háborús maradvány, hadifogoly-karám, a deszkafalon cirill-betűs vésetek mellett német és magyar vésetek (1971 Mészöly Miklós 9439003, 755) ‖ fabódé fn | Kronstadtban, nem tudják mi okból, nagy tűz támadott, melly által, minden fa-kéſzűletek, a’ hajók’ építésére, vagy ki-igazítására kéſzített fa-ſzerek, fa-bódék […] ’s a’ t. porrá égett (1826 Hazai és Külföldi Tudósítások C8274, 43) | különféle iparosok és kereskedők fabódéi előtt zajlott a vásáros nép (1923 Nagy Zoltán CD10) | Az első korcsolyacsarnok a [Városligeti-]tó partján felállított kis fabódé volt, amely mindössze két szobából állott (2004 Kozák Péter 3188001, 11) ‖ faborítás fn | új faborítás a falakon s új szövet a karosszékeken (1915 Ignotus CD10) | [az emeleti hálószoba] mennyezeti faborításával, hajópadlójával és natúr fenyőbútoraival meleg és otthonos (2000 Lakáskultúra CD39) | [az autó belterében] bőr- és világos faborítással is megmutatkozó luxust (2001 Figyelő CD2601) ‖ fabútor fn | Lapitott vasból most igen csinos szoba-bútorokat u. m. asztalt, széket, ágyat, pamlagot kezdenek használni a’ Parisiak, mellyek a legszebb fabútorokhoz hasonlitanak, ’s nem is igen drágák (1834 Honművész C6068, 464) | [szú] minden házban található, különösen ott, hol a gerendázat régi, vagy a hol ócska fabútor van (1877 Természettudományi Közlöny C7901, 456) | virágos festésű fabutor (1909 Malonyay Dezső CD07) | a skandináv fabútorok hagyományaira alapozott […], de a felhasználhatóság érdekében végtelenül leegyszerűsített és modernizált IKEA bútorkonstrukciók (2006 Gráfik Imre 3097001, 244) ‖ facipő fn | [a sereg] tsupa paraſztokból állott, kik a’ magok fa-tzipjeikben nehány napokig öſzve sereglettek (1793 Magyar Hírmondó C5810, 644) | Van olyan facipő, mely egészen fából való és van olyan is, melynek csak alsó része, tehát talpa és sarka (1894 PallasLex. CD02) | Rossz idő esetére a [bikali sváb] férfiak facipőket, úgynevezett klumpákat készítettek (2002 Ódor Imre CD36) ‖ facölöp fn | az igazi amsterdami a’ kocsikat (itt Brummer[nek mondják]) veszélyteljes újításnak tartja, ’s faczölöpöken épült házait megrendítéstől félti (1839 Pulszky Ferenc ford.–Pulszky C1204, 147) | [Török Ádám] a csónakot az egyik vastag facölöphöz kötötte, a partra ugrott (1973 Gion Nándor 9190007, 220) | többszintes, facölöpökből álló kilátótorony (2000 Új Könyvek CD29) ‖ facsillár fn | A legújabb lemez, bronz és facsillárok (1869 Borsszem Jankó albuma C1165, [138]) | [a régi családi otthonból került a lakásba] a faragott tükör és a különösen szép aranyozású, több ágú facsillár (1999 Lakáskultúra CD39) ‖ facsipesz fn | Filmek száritásakor felakasztásukhoz facsipeszt használunk (1935 Budapesti Hírlap szept. 1. C4723, 26) | [a patikusok] üvegedényekből árulták őket [ti. a piócákat], s facsipesszel emelték ki a tárolóból (2003 Természet Világa CD50) ‖ fadézsa fn | [a salétrom] a tiſztító üſtbe, avagy ha elegendö üſtek nintſenek, fa-désákba avagy kádokba öntetik (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel C3566, 58) | [ló]itató fa-désa (1804 Domokos Lőrinc 7086002, 11) | Egy fadézsában árvácskák virulnak (2010 Térey János 3314003, 214) ‖ faék fn | [A darázskő] a fld gyomrába lágyabb, fa ékekkel-is lehet vágni (1782 Magyar Hírmondó C0270, 523) | az 5 hektoliter ürtartalomnál nagyobb hordók fenekét célszerü megfelelő nagyságu ajtócskával ellátni, melyet azután vagy faékkel, vagy vaskengyelzárral szorítunk a fenékhez (1895 PallasLex. CD02) | [a fellelt motorokat] két szál akácfa palló és három faék segítségével saját maga szállította kisteherautójával a raktárépületbe (2004 Természet Világa CD50) ‖ faeke fn | az Intézet földjeinek feltöretésében 12 fa eke el törött (1823 Hasznos Mulatságok C8318, 116) | [az első] modern gazdák egyike Lilien József báró volt, aki […] a régi faeke helyett vasekét, sorvetőgépeket hozott be (1933 Szekfű Gyula CD42) | Faekének nevezzük azt a szerszámot, melynek váza, szarva teljesen fából készült és csupán az ekevas, csoroszlya és címervas készült vasból (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ faépítmény fn | [a téren] még most az ideiglenes fa épitményeken kivül csak egy csinos istálló épület áll (1846 Hetilap CD61) | a bányák csekély faépítmény fölhasználásával mívelhetők lennének (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a vasszerkezet stilusbeli kiképzése a fa- vagy kőépítmények megszokott formáitól mindenben eltér (1926 RévaiNagyLex. C5715, 78) | [A Szűz Mária mennybemenetelének napján tartott körmenetben] a szardíniai Sassariban 5 méter magas faépítmények vonulnak végig az örökmécsest jelképező óriásgyertyákkal (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ faépület fn | [nem kell visszavonni a falvakban elszállásolt sereget,] hogyha kö-házak, Tzinteremek találtatnának azon falukban, és közell azokhoz faépületek nem vólnának (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 45) | A már rozoga Kotzen-színház mind szűkebbnek mutatkozott […], az új-városi színház faépülete pedig már pusztúlással fenyegetett (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ez a kis faépület [ti. az őrház] annyira pici volt, hogy alig fértek el benne négyen (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 18) | A faépületeket először szalmássárral csapták be, azután pelyvás sárral „finomították”, és fehérre meszelték (2002 Tóth Sándor²–Srágli Lajos CD36) ‖ faeszköz fn | a’ Fa-eſzközöket, és az Edényeket a’ beteg Marhák meg-nyálazásátúl meg-tiſztétya [a víz], ha külömben az emberi kéz által jól meg-moſattatnak, ’s jól meg-dörgltetnek (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351012, 145) | [Az erdélyi sátoros cigányok között vannak] esztergályosok és teknyősök, kik orsókat, laskateritő és kalácssütő fákat, tejsodrókat, kisebb és nagyobb fatálakat, teknyőket s más faeszközöket készitenek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | kő-, csont- és faeszköz (1999 Természet Világa CD50) ‖ fafaragvány fn | fa faragványok, akár oltárokon, templomfalakon és templomszékeken, akár egyéb rendeltetésű eszközökön, bútorokon (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 211) | [Remsey Jenő] alakjain a drapéria alakítását […] mintha gótikus fafaragványokról leste volna le (1920 Elek Artúr CD10) | A keleti tárgyak gyűjtői elefántcsont és fafaragványok között válogathatnak [az árverésen] (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ fafog fn | A’ gerebje’ fejéből nyúlnak-fel 2 talp magasságra félannyi fafogak, mint a’ mennyi a’ vasfog, de nem ezeknek eránnyokból, hanem a’ közökről (1805 Pethe Ferenc 8364008, 715) | Fafog. A fogas kerekek működése közben fellépő apró lökések felvételére fafogat használnak (1894 PallasLex. CD02) | [a szövőtábla] egy 155 cm hosszú és 35 cm széles tábla, benne sűrűn fafogakkal (1991 Magyar néprajz CD47) ‖ fafödém fn | [A középkori várak tornyaiban] az emeletsorok eleinte erős fafödémmel, később boltozattal voltak egymástól elválasztva (1893 PallasLex. CD02) | A fafödémek vagy közvetlen egymás mellé helyezett gerendákból, vagy egymástól bizonyos távolságra elhelyezett gerendák sorozatából és ezek között áthidaló szerkezetekből állnak (1950 Ibronyi Tamás et al. C6555, 99) | [az ökofaluban a házak] fafödémmel, zöldtetővel és úgynevezett könnyű vályog kitöltő-falakkal épülnek (2002 Lakáskultúra CD39) ‖ fagereblye fn | [ha az ültetésre előkészített földnek] a’ sántzai nem szép simák vólnának, fagereblyével megigazgattatom, annak a’ geríntzét menedékesen őssze húzogatva (1805 Pethe Ferenc 8364007, 527) | [A moha eltávolítására] fagereblyét csak ritkán lehet sikerrel alkalmazni, inkább rövid fogú vasgereblyét használnak e célra (1915 RévaiNagyLex. C5709, 827) | Fagereblyék készítésével a parasztok országszerte házi munkaként, az erdős hegyvidékeken a faragóközpontokban háziiparban foglalkoztak (1979 NéprajziLex. CD47) ‖ fagerenda fn (jelzőként is) | [a lengyelországi sóbányában vannak] kiſsebb nagyobb házak: mellyeket […] ſoha meg-nem rothadható fa-gerendák tartanak (1789 Mátyus István C3070, 232) | [a Csinling-hegységen átvezető] út hegyeket metsz át, vagy fagerendákon vezet át tátongó mélységek fölött (1886 Lóczy Lajos C2926, 468) | [A nyaraló] fagerenda-ház, négy betoncölöpön (1975 Somogyi Tóth Sándor C6892, 585) | a mennyezeten látszó fagerendák (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ fagolyó fn | a tüzelés vége felé pedig, – a mint a tüzérek beszélik – fagolyókkal is lődöztek, mellyek vassal körül foglalva valának (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Andris nagyszerűen kezelte az ütőt, kíméletlenül röpítette a fagolyót hol az egyik, hol a másik irányba (1973 Gion Nándor 9190006, 175) | [a filcből varrt mikulások orra, szeme] kis fagolyó, vagy gyöngy (2002 Lakáskultúra CD39) ‖ fahíd fn | a múlt eſztendbenn Keveres nevezet faluhoz közel Temes vizénn derék fa híd tſináltatott (1783 Magyar Hírmondó C0271, 378) | csikorgó, roskatag fahidon mentek át (1910 Kaffka Margit 9290051, 33) | A kiegyezés utáni évtizedekben szinte valamennyi magyarországi vasúti fa-, kő- és vashidat ő [ti. Feketeházy János] tervezte (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ fajáték fn | Csürök[:] gyermekek fa játéka, mellyet botokkal dobálnak (1829 Tudományos Gyűjtemény C6487, 84) | Nagyon szép, higiénikus fa- és műanyagjátékok kerülnek forgalomba (1958 Népszava okt. 22. C1502, [1]) | A terület sarkában játszótér készül formatervezett fajátékokkal (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakád fn | [a vegyületet] egy nagy fa-kádba tőltik (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 377) | elegendőnek vélték apáink, ha évenként egyszer Szobráncon vagy Erdőbényén megmártották testüket valamely fakádban (1930 Krúdy Gyula CD54) | A vörösbor készítésénél az erjesztés nyitott fakádakban, ún. kácikban történik (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakaliba fn | ſzéllyel éplt fa kalyibákra [bukkanunk] a’ vlgyben, mellyekben az emberek ’s a’ barmok ſzoktak telelni (1793 Sándor István 7287045, 492) | [Bécsben,] a Neu-Markton lévő fakalibákban színdarabok játszattak (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a házaspár] a villa tövében meghúzódó, zsaludeszkákból összeeszkábált fakalyibában él (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakard fn | [Szigvárt] katonásdit játſzott, öſzſze ſzerzett minden gyermekeket a’ Faluban, ’s a’ következ Vasárnapra ki rendelte ket a’ mezre. Ott oſztán, adott nékik fakardokat puskákat, mellyeket maga faragott ki (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller 7018001, 2) | a dzsidásoknál szokásos harczjáték, melynél az egyik, högyén – hogy ne sérthessen – erős bőrgombbal ellátott dzsidát ragad, míg két ellenese fakarddal küzd ellene (1864 Petheő Dénes 8365004, 225) | csak játsszuk egymás előtt, hogy tisztes polgárok s polgárasszonyok vagyunk, mint a gyermekek, amikor pitypangból font koronát biggyesztenek a fejükbe vagy fakardot ragadnak (2002 Rakovszky Zsuzsa 3271002, 391) ‖ fakarnis fn | két águ villanycsillár, fakarnis, eladó (1911 Pesti Hírlap ápr. 26. C5659, 27) | a szép összhang eléréséhez nem nélkülözhetők a stílushoz illeszkedő, hagyományos fém- vagy fakarnisok sem (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakeret fn | [tükrök] legujabb divatu arany- és sikározott [= csiszolt] fakeretekkel (1857 Pesti Napló márc. 19. C8639, [4]) | nehány kép fakeretben s cserép kandalló egészitik ki az egyszerü butorzatot (1884 Szentpály Janka C3964, 3) | fakeretre feszített vászon (1992 Józsa Ágnes 2027048, 47) ‖ fakerítés fn | [a pap] le-megy az oltárrúl, ’s közelget egy abroſzſzal bé-teritett fa keritéshez; mellyhez minnyájan, a’ kik jelen vóltanak egy a máſik után mentenek ’s közelitettenek (1790 Laczkovics János 7205005, 50) | az alacsony, derékig érő fakerítésen át az utcáról is jól látni a lugas-utat (1893 Papp Dániel 8354001, 35) | A föltűnően kis kiterjedésű szántókat különböző rendű-rangú fakerítésekkel, korlátokkal védik a vadállatoktól és a legelésző háziállatoktól (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ fakés fn | a’ matéria rámára ki vagyon feſzítve; kend reá ezt az elegyítést; […] azutánn egy fa kéſsel vagy, kétſzer ſímogassd-meg (1796 Veres Mihály ford. C4409, 147) | [a túrót] annyi részekre szelem tzérnával, vagy fakéssel, a’ mennyi formát gondolok megtelm [!] belőle (1819 e. Nagyváthy János 8328014, 126) | A korongozásnál használják a háromszögletű fakést, középütt lyukkal a hüvelykujj számára (1991 Magyar néprajz CD47) ‖ fakoporsó fn | [a plébános a templom fala alatt] egy réz koporsóra […] akadt, mellyet nagy nehezen kinyitván egy más belső fa Koporsóban egy nagy fejér szakálú és bajúszú férfi találtatott (1820 Tudományos Gyűjtemény C5517, 131) | [A mohácsi busójáráson] vízre bocsátották a távozó telet jelképező fakoporsót (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakunyhó fn | más rendbéli hajóſok, a’ fa kunyhókról az  hellyekre [ti. a holland hajósok telelőhelyére] reá akadván (1786 Mátyus István C3067, 420) | feltűnt előttük a kozák őrtanya, a jégre épített fakunyhó, mely állomásul szolgál az állam postaszánjainak (1869 Jókai Mór CD18) | a folyó jobb partján épűltek Vidaly község szegényes fa kunyhói (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a rendelőként szolgáló] fakunyhó ajtaján kis fakereszt jelzi: a templomosokkal együtt fogunk itt gyógyítani (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ falap fn | Mint kell az asztaltáblát vagy más falapot ugy márványozni, hogy ugy tessék, mintha márványozott viaszos vászonnal volna bevonva (1846 Hetilap CD61) | [A borbély] aggodalmas sóhajjal bemászik a kiszedett zsindelydarabok helyén támadt szűk nyíláson a padlásra, s egy üres ládára állva visszailleszti a lécek közé a fekete, korhadt falapokat (1931 Sárközi György 9587012, 299) | Gondoljunk a Braille-írást (falapokon elődomborodó fémjelecskékből áll) ujjbegyükkel folyékonyan olvasó vakokra (1986 Az emberi test 1114001, 439) | gumiból font sapkát tesznek a fejemre, […] a gumiszálak találkozási pontjai alá odakennek valamilyen ragacsot kis falappal (2004 Németh Gábor 3246002, 173) ‖ falépcső fn | Midőn a’ Rajna meredek partjára értünk, leszállván a’ hídnak fa léptsőin ollyan dolgokat láttunk, ’s hallottunk, mellyeket embernek nyelve ki nem beszéllhet (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 232) | Kornis komoran ment fel az emeletre a poros, tisztítatlan falépcsőkön (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 161) | Micsoda erőfeszítés lehetett ez a meredek falépcső [Vendelnek] a rossz lábával (2007 Békés Pál 3036001, 85) ‖ famarkolat fn | [a sebészeti műtéteknél használt égető műszerek] famarkolattal bírnak s ezekben 4 millimm. vastag galvánosan aranyozott sodronyok foglaltatnak (1860 Orvosi Hetilap C8110, 855) | a kard bőrrel bevont famarkolata (1877 Lehoczky Tivadar CD57) | Láttam az ötvenéves asszonyt a műtőasztalon, mellébe famarkolatig szúrva a konyhakés (1973 Népszabadság júl. 22. C7823, 5) ‖ famozsár fn | [a fa vesszejének héja] meg-fözetik, a’ leve formára öntetik a’ papiros kéſzittök módjára; de az elöbb öſzve veretik fa-mozsárban fa ſulyokkal (1783 Molnár János C0291, 187) | a rizsnek famozsárban való lehántása (1886 Lóczy Lajos C2926, 339) | [a magokat, fűszereket] fa-, vas-, rézmozsárban törték meg (2000 Baranyi Béla et al. CD36) ‖ famű fn | A’ famű [ti. a híd faszerkezete] kátránnal van bekenve (1834 Hasznos Mulatságok C8341, 167) | [az ún. tungolajjal] Kínában és Japánban faműveket szokás befesteni, firnász helyett (1911 RévaiNagyLex. C5697, 326) | [a 16. században Tarpa község lakói a fő megélhetési forrásnak tekintett állattenyésztési és gyümölcstermesztési] tevékenységüket kiegészítették halászattal, csíkászattal, fuvarozással, faművek készítésével (2002 Kókai Sándor et al. CD36) ‖ fanyárs fn | Táplálóbb testednek, és jobb iz ſzádnak, Szeletje fa nyárson ſütött ſzalonnádnak […], A’ midn Pán nyájját dudálgatva hajtod (1789 Mátyási József C3065, 182) | csinos fanyárson forgatva sütötték az alföldi kövér ökröt egész nagyságában (1896–1898 Gracza György CD45) | [a zsúptetőnél] a gerinc fedését fanyárssal (tetőnyárs), hosszanti lécekkel (csatlóléc) vagy […] a gerincre ültetett, lekötött rudakkal (nyomtatófa, kaloda) rögzítették (1982 NéprajziLex. CD47) ‖ fanyél fn | [az elejtett farkasok fogait] hoſzſzú fa nyelekbe tsinálják, és az ötvösök, rézmettzők, aranyozók, és könyvkötők palléroznak vélek (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 496) | az ember vesz egy horgot, rátüz egy kukacot és azt egy hosszu fanyél és a rákötött spárga segitségével belelógatja a vizbe (1921 Nagy Lajos 9472022, 26) | Tenyerében érzi a kés fanyelét (1983 Polgár András 1121002, 74) ‖ faoszlop fn | Száz eſztendkig a’ Duna vizében lév Trájánus hídjának eggyik kvé vált fa oſzlopa eſmérteti, melly igen ſok id kelletik ahoz, míg a’ terméſzet a’ fát kvé változtatja (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 233) | Hogy pedig [a lovak és a szarvasmarhák] magok is dörgölőzhessenek: szükség lenni a’ legelőkön helylyel-közzel levert faoszlopoknak vagy élőfáknak (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 48) | ácsokhoz vezetett az útjuk, akik tetőgerendákkal, belső faoszlopokkal dolgoztak (2010 Darvasi László 3153010, 828) ‖ fapálcika fn | egy nagy sebességgel a közepén megütött fapálczika, melyet két kifeszitett gyenge szőrszálra viz irányosan fektettünk, az idő hiánya miatt a gyenge szőrszálakat elszakasztani nem birja, hanem az ütés által a sokkal erősebb fapálczika törik el (1864 Pesti Napló márc. 25. C8646, [2]) | egy kis vendéglőben ebédelek, nem tudom mit, fapálcikákkal, apró, mély öblü tányérkákból, porcellánkanálkákkal (1911 Pásztor Árpád 9519007, 92) | A sumerok fejlesztették ki hajlított vonalú képekből […] a lineáris formákat […], melyeket az agyagtáblára könnyebb volt vésni fapálcikával vagy nádszállal (1989 HaagLex. ford. CD1208) ‖ fapárkány fn | urambátyám a’ folyosó fapárkányán kiveré pipáját (1845 Életképek C0102, 540) | A mecsetek mellett korábban épülnek föl a minaretek, mint a keresztény építészetben a templomok mellett a tornyok; a fapárkányok igen nagy, a kőből valók csak csekély kiugrással birnak (1894 PallasLex. CD02) | Az erőteljes fapárkányok és fémtimpanonok szigorát egy játékos kisplasztika ismétlődése oldja (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ fapipa fn | A’ paraſztok […] a’ fa pipát ’s vaſtag fa pipa-ſzárat, minthogy el-nem törik, leg-többre betsülik (1791 Mátyus István 7222032, 597) | A jenkik és a matrózok, Amerika legerősebb dohányosai, a fa- és cseréppipákhoz voltak szokva (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | A fapipákat főleg bukszusból és diófából faragták, a gyökérpipákat bruyère-ből, a Korzikán felfedezett Erica arborea nevű bokor tárolás közben megkeményedő gyökeréből (2000 Természet Világa CD50) ‖ fapohár fn | a’ Sákramentomi Bor gyakorta neveztetik Pohárnak; mivelhogy abban ſzokott meg-ſzenteltetni. A’ már mind-égy, akár Arany, Ezüſt, Kö, Eveg, vagy Fa Pohár légyen (1781 Gombási István C1884, 182) | [Teodóra] töltött bort fapoharamba (1847 Jósika Miklós C2406, 49) | fából faragott vagy esztergályozott apró fapoharak (2000 Természet Világa CD50) ‖ fapolc fn (átv is) | fő-nemes, lovag és gyalog rendi családok a’ haza minden fapolczáig feljutott egyedeinek polgári és vitézi erényi emlitést sem érdemlenek? (1842 Társalkodó C7979, 55) | Van egy udvari kis szobája, vaságy áll benne s egy fapolc teli a Jenő rongyos, öreg könyveivel (1912 Nádas Sándor CD10) | Súlyos tárgyaknál, könyvek, konzervek esetében fa-, vagy fémpolcokat alkalmazzunk (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ fapózna fn | [a szerkezet] egy hosszú fapóznából áll, mellynek vastagabb vége tüzön megpörköltetik, minthogy ugy a’ földben tartósabban eláll, másik végét pedig rézzel fedik-be (1834 Honművész C6068, 738) | A forrásban levő levet, midőn már a sürüség bizonyos fokát elérte, hosszu fapóznákra erősitett favedrekkel kanalazzák egyik katlanból a másikba (1861 Rosty Pál 8397002, 18) | Ezen az óriási távolságon a kábelt 1153 kilométeres darabon a föld felett, mintegy 36 000 fapóznán vezetik (2003 Természet Világa CD50) ‖ fapriccs fn | Hét napot ült vasban s koplalva a legény Egy kemény fapriccsen, a börtön fenekén (1892 Kozma Andor C2787, 53) | A szobában két ágy s az egyik végében még egy fapriccs (1931 Kassák Lajos 9314010, 12) | egy óriási barakk, ahol százan aludtunk háromemeletes fapriccseken (1978 Lengyel Péter 9397002, 242) ‖ farács fn | Robinzon kovátsolt elſbenn anynyi vasfogakat, a’ mennyit ſzükſégesnek lenni gondolt; az utánn ſok próbái utánn farátsot is kéſzített, a’ melylybe a fogakat erssen belé tsinálta, […] és így a borona kéſzenn lett (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 394) | [a palota] ablakait sűrű farács zárta el (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 54) | A forró víz apró göbei végigvertek a testükön, […] s a lábuk alatt, a farács rovátkái között gőzös tajték örvénylett (1979 Vészi Endre 9776030, 171) | farácsra futtatott rózsa (1997 Lakáskultúra CD39) ‖ faredőny fn | fa-redőnyök és fa-gördönyök [= faroletták] (1869 Pesti Napló máj. 1. C8651, [4]) | A gondnok felesége elképedve becsapta az ablakot s lezuhantatta a faredőnyöket (1933 Gelléri Andor Endre CD10) | faredőnnyel gyártott, sokrekeszes-sokfiókos asztalkák (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ farostély fn (jelzőként is) | az ároknak ſzája fa róstéjjal bé-fedetik, ’s azon roſtéjra tététvén[…] az Lenn, a’ törésre meg-ſzáraztatik (1774 Tudósítás a lenvetésről ford. C1864, 55) | [a kávéház] szegletében farostély rekesz volt, ketrec alakú, honnan a német kávés szolgálta vendégeit (1836 Gaal József C1788, 44) | a barna gyónószékek, mint Isten őrházai, álltak kétoldalt, faragott mennyezeteikkel, kis, csüggedt fiúnyájak sorakoztak a farostélyok mögött (1922 Babits Mihály 9014126, 60) | [a padlóba süllyesztett fűtőcsövek eltakarására szolgáló] felgöngyölhető farostély küllem szempontjából is előrelépés az eddigi fémrácsokkal szemben (1996 Lakáskultúra CD39) ‖ farúd fn | a’ kapu felett a’ bal oszlopon egy megtöredezett Herkulest egy fa rúd támaszt (1817 Dessewffy József C2568, 264) | Hogy az üveg megtisztuljon, tovább hevítik, míg hígfolyós nem lesz, egyúttal farudakkal kavarják (1925 RévaiNagyLex. C5714, 682) | egy nagy vihar alkalmával a transzparens alsó farúdja odavágódott az egyik ablakhoz, kitörte a termálüveget (1992 Magyar Nemzet nov. 28. C8367, 11) ‖ fasorompó fn | néhány terhes szekérröl, egy fa sorompó’ részeit szedék le (1837 Jósika Miklós C0108, 154) | Óbéba a szomszédos romániai község. Katolikus templomának tornyai jól láthatók a falu határából, ahol fasorompó zárja el az utat (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ faszék fn | Eggy Vezérnek a’ ſzobajába úntig elég egy fa-ſzék, és aſztal; nyoſzolyára sints ſemmi ſzükſége, minthogy a’ földön-is el-hálhat (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 47) | a követek faszékeken és padokon foglaltak helyet [a rendi országgyűlésen] (1867 Salamon Ferenc C3659, 83) | Az előre gondolkodók összecsukható faszéket és kemping-ülőalkalmatosságot vittek magukkal [a tüntetésre] (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ faszipka fn | szájában sajátkezüleg faragott faszipka volt (1888 Szabó Endre C3766, 47) | Peták akkor már dohányzott, Marlborót dugott abba a gusztustalan faszipkába (2002 Tar Sándor 3145001, 498) ‖ fatál fn | A’ házi, vagy-is inkább sátori edények, egynehány nagy és kis katlanon ’s tséſzén kivül, áll fa tálakból, tányérokból és poharakból (1795 Sándor István C1527, 210) | Mikor készen volt a meleg étel, kitöltötte az öreg egy nagy fatálba, s adott két nagy fakanalat a vendégeinek hozzá (1892 Jókai Mór CD18) | a Sir Lancelot Lovagi Étterem középkori várbelsőt mintáz, a pincérek jelmezben viszik ki a fatálakra helyezett sülteket (1999 Figyelő CD2601) ‖ fatálca fn | nemes apródok ételeket hoznak: egyszer-egyszer négy tálat egy fatálczán (1859 Vasárnapi Újság CD56) | sokan a szabadban a nap által aszaltatják a gyümölcsöt fatálcákon (1893 PallasLex. CD02) | magamhoz intettem a cigarettás fiút is, aki a századelőn dívó kávéházi szokás szerint, egy nehéz fatálcán nyakába akasztva hordozta választékát (2006 Takács Zsuzsa 3149004, 468) ‖ fateknő fn | a’ már leirt fateknőkbe fris lisztet hoznak (1839 Honművész C6073, 690) | kiönteté a tömlőből a borszeszt egy nagy fateknőbe (1858 Jókai Mór C2249, 163) | Egy gömbölyű fateknőben, rongyok közé szuszikálva sírt a kis Ványka (1945 Asztalos István 9012002, 3) | A fürdést a mosáshoz használt fateknőben végezték (1991 Szenti Tibor CD17) ‖ fatemplom fn | [Jászváros magyar lakossága] egy fa Templommal bir (1783 Molnár János C0293, 441) | [Késmárkon található] Európa legnagyobb fatemploma, súlyos tiszafából, 1400 hivő számára (1933 Kosztolányi Dezső 9359240, 193) | [a hívők] imával virrasztották át az egész éjszakát a kis fatemplomban (2001 Thullner István CD36) ‖ favályú fn | s a’ kép elején a’ durva faragásu gémes-kút oriásként emelkedik ’s karja lógni látszik, hosszan nyúlik el kékes árnya, ’s a’ mellette heverő vastag favályú alatt buja dudva hajlong (1837 Jósika Miklós C2373, 21) | [A disznó] végig szagolgatta a deszka falakat, a földet, a zizegő szalmát és eszébe jutott, hogy a szegletben egy favályúnak kell lennie (1923 Nagy Zoltán CD10) | A [lichtenwörthi munka]tábornak volt ugyan egy mosdóhelyisége öt favályúval és 12–12, tehát 60 „kakassal” (vízcsappal), de ebből a 60 „kakasból” kb. 20 mindig rossz volt (1992 H. Elek Mária CD52) ‖ faviskó fn | részint örömmel, részint fájdalommal költözködünk ki, sokan sorsunk’ faviskójából diszes palotába, sokan magas emeletből aljas földszintre (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 15) | a második keresztes haddal nálunk járt Otto freisingeni püspök szerint a magyarok nyáron sátorban, télen nád- és faviskóban laktak (1928 Hóman Bálint CD42) | Kezdetben a munkások faviskókban laktak, de a téglaégető már a jobb életszínvonalat biztosító téglaházak építését is lehetővé tette (2003 Természet Világa CD50) ‖ fazsindely fn (jelzőként is) | a’ fa zsindely és Nád Tetők, sok szegéssel, fóltozással is 30–40 Esztendők alatt meg-avúlnak (1820 Tudományos Gyűjtemény C5526, 67) | a házak födeléhez addig használt fa zsindelyt mind inkább kiszorította a cserép (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Lovasberényben] 1675-ben leégett a református templom fazsindely tetőzete (2000 Erdős Ferenc CD36).