fadugó l. összetételként az alábbi szócikkben

dugó fn 1A 

1. ’kisebb, kör alakú nyílásnak, kül. palack szájának elzárására való, a nyílásból kihúzható kis hengeres tárgy’ ❖ Ha a’ raj hirtelen el-találánd menni, Azon Kas dugóját tsak elö kell venni, Ige rá mondáſſal le-kelletik tenni, Viſzſza kell a’ rajnak éppen oda menni (1774 Vesmás Márton C4461, 32) | Azon edény, kád, dézsa, vagy tekeny, mellybe a’ hús bé-sózattatik, alól a’ fenekén lyukas legyen, ez pedig dugóvál bé-dugattaſson (1798 Fekete Gergely ford.–Whatmann 7300003, 174) | a pezsgős üvegek dugói (1861 Arany János ford.–Szollogub C6504, 363) | [a pásztorok flótájának a] felső nyílását becsapolják, abba egy dugót tesznek, hogy a fúvott szellő az alább lévő lyukak felé haladjon (1911 Malonyay Dezső 8292035, 237) | Gyöngyből, parafa dugóból és a háztartásokban található műanyag flakonokból számos, ötletes tárgy készíthető (1997 Új Könyvek CD29).

2. (ritk) ’dugattyú’ ❖ a hajtókerekek küllői körkörös üregeket (ellyptische Cylinder) képeznek, mellyekben a dugó jár és gőzzel terheltetnek. Ekkor azonban minden küllő egyszerű vagy kettős rugót kap a dugóra (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a levegő rendszeres összenyomását találhatjuk a nagyemelkedésü (fogaskerekü) hegyi vasutak lokomotivján, hol a lejövet alatt a levegő a hengerekben a dugó ide-oda járása közben összenyomva, állandó fékezési munkát szolgáltat (1894 PallasLex. CD02).

3. (ritk) ’vmely nyílásban, járatban felhalmoz(ód)ott anyag, amely vminek az útját, áramlását akadályozza’ ❖ [az anyaállat csöcséből] kinyomkodták a viaszszerű gyugókat (dugó) és a báránnyal mind a két bimbót megszoptatták (1959 Néprajzi Közlemények C7171, 150) | A vulkán nemcsak szilárd anyagokat, hanem nagy mennyiségű gőzt és mérges gázokat, főleg kénes gázokat is kilövellt magából, hiszen ezek robbantották fel a kráter dugóját és vitték a magasba a hatalmas mennyiségű törmeléket (1973 Castiglione László 9076002, 140) | Ha lyukat készítünk valahol, az állat [ti. a vízi pocok] rövidesen megjelenik és földdel eltömi a nyílást, utána a hozzá csatlakozó járatot is. Néhány perc alatt 10–50 cm-es „dugót” készít, de megfigyelések szerint 24 óra leforgása alatt akár 2 méteres szakaszon is eltömte az alagutat a megbontás mögött (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3a. ’a közlekedésben feltorlódott járművek okozta forgalmi akadály’ ❖ Ha sietek, metrón megyek (ez a legolcsóbb és leggyorsabb), ha ráérek, autóbuszon, sajnos a társaskocsik sokszor kerülnek a közlekedési „dugóba”, vagy ha haladnak is, csak lépésben baktatnak az autósűrűs gigászi vadonban (1960 Bajomi Lázár Endre C0380, 117) | a forgalmi dugók okozta sok bosszúság (1976 Selye János 9594002, 91) | Több autópályán 15-20 kilométeres dugók alakultak ki (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (Vill is) ’nem rögzített elektromos vezetéknek foglalatba erősített, konnektorba v. vmely elektromos készülékbe dugható vége’ ❖ 1 db Taster 6 dugóval nikkelezve (1911 Soproni Szemle CD52) | Lecsapta a kagylót, és kihúzta a telefon dugóját (1985 Eörsi István 9125029, 63) | bedugtam a kávéfőző villamos dugóját (1992 Kertész Imre² CD41).

4a. (Vill) ’a biztosítéknak az a része, amelyet a hozzá erősített olvadó drótszállal együtt a foglalatába csavarnak’ ❖ A 4. ábra oly biztosítót mutat, melynél maga az ólomdrót az izzó lámpák foglalatához hasonlóan, egy dugóba van rejtve és ezt kell azután az 5. ábrán bemutatott alapzat középső hengeres részébe alkalmazni, hogy az áramkör csukódjék (1896 PallasLex. CD02) | a dugónak mérete az illető ampèreszámnak felel meg, úgy hogy erősebb biztosítót nem lehet a foglalatba csavarni. Hogy valamely olvadó betétet (dugót, patrónt) milyen feszültséghez és áramerősséghez szabad használni, az rajta meg van jelölve (1916 RévaiNagyLex. C5710, 732).

5. (biz) ’kicsi fiú’ ❖ kisfiú[:] apróság […], csökött, dedós, dudus, dugó (1996 Mini-tini-szótár C6720, 74).

6. (biz) ’elégtelen osztályzat’ ❖ dugó 1. isk elégtelen osztályzat (1998 Magyar szlengszótár C6262, 68).

7. (Sp, biz) ’látványos gól, találat’ ❖ dugó […] 2. ált gól (1998 Magyar szlengszótár C6262, 68).

Ö: banán~, fal~, fül~, jég~, konnektor~, kürtő~, villás~.

ÖU: ágyú~, csap~, csutora~, fa~, gumi~, hordó~, kémény~, kéz~, kóc~, osztó~, palack~, papír~, para~, pezsgő~, pezsgős~, üveg~, viasz~.

ÖE: ~fa, ~fúró, ~gyártás, ~hagyma, ~hely, ~kéreg, ~készítő, ~létra.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. dug; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

fadugó fn 

1. ’hordó, cső, palack stb. rendsz. kör alakú nyílásának, szájának elzárására való, fából készült dugó’ ❖ az ó Borokat fa dugóra kákát tekervén eröſſen verjék-be, ’s tsak akkor nyiſsák-fel, mikor tölteni fogják (1780 Prónay Pál 7360002, 57) | egy üres mozsárágyu szája légmentesen fadugóval pöröly által bedugaszoltatik (1847 Hetilap CD61) | keskenyebb szájú üveg- vagy fadugóval ellátott üvegek, melyek festvények, illó olajok és más itt [ti. a gyógyszertár raktárában] tartható folyadékokra szolgálnak (1869 Orvosi Hetilap C8119, 93) | kihúzza belőle a vastag fadugót: a ballon nyaka nagyot hördül, amint kitör rajta fröcskölve a zsíros, sárga kénsav (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 166) | [A gázvezeték megrongálódása miatt] a szakemberek először áramtalanították az egész környéket, ezután egy fadugóval eltömítették a gázcsövet (1998 Népszabadság ápr. 27. C7848, 29) | [megfürdettek] a konyha közepére állított bádogteknőben, a legérdekesebb az volt, hogy a dugó fából volt, egy nagy fadugó rongyba bugyolálva (2007 Józsa Márta 3150011, 1113).

1a. ’〈fúvós hangszer részeként v. tartozékaként:〉 a hangszer csövének átmérőjét leszűkítő, a hangszer hangját módosító, fából készült (hengeres alkat)rész’ ❖ A rézfúvók közül a trombitáknál és harsonáknál fadugót használnak tompítóul, ami azonban e hangszerek hangszínét teljesen megváltoztatja (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 244) | [A furulya] német nevét (Blockflöte) a nyílását elzáró fadugótól nyerte (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 3) | Az ún. szélhasító nyílás alsó pereme hozza rezgésbe a furulyába fújt levegőt, mely a cső végét szorosan záró fadugó melletti keskeny csatornán át áramlik egyenesen a szélhasító nyílás éles peremének (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (rég, ritk) ’fából készült dugattyú’ ❖ [az ábrán a-val jelölt henger] fenekére teszik a vászonrongyokba bugyolált ezüstport. Ennek megtörténte után b tokkal a d lécre ható e sróforsót csavarják, ekkor a c fadugó a hengerbe hatol és az ezüstpor közé keveredett vizet az f nyiláson kiszorítja (1893 PallasLex. CD02).

Vö. ÉKsz.