faj fn 

1. (Biol) ’〈a biológiai rendszertan alapegységeként is:〉 az a taxon, amely az egymással származási kapcsolatban levő, fontos örökletes sajátosságaikban megegyező(, egymással szaporodni képes utódokat létrehozó) élőlényeket egybefoglalja (species)’ ❖ Faj tüdö-fü, Gálna-fü. Deák: Pulmonaria arborea (1775 Csapó József 7062001, 290) | Miként lehet a ragadozó madarakat fajra nézve meghatározni (1898 Chernel István CD34) | A 8 nemzetségbe és 16 fajba sorolt alcsaládbelieket [ti. ún. sarkantyús ludakat] a jócskán hosszú hátsóujj és a hosszú és széles kormánytollak alkotta elkerekített farok jellemzi (1933 Az állatok világa ford. CD46) | amikor szobámba megérkeztem, elővettem egy pléhdobozt, a vegyszert beletettem és beledugtam sorba mind – másra gondolva közben, nem válogatva faj szerint – ami jött, belelöktem, kapálództak… láb is szakadt… egy-egy csáp levált… végre benn voltak mind a bogarak (1956 Jobbágy Károly 2025095, 678) | a szövegíró is beleesik abba az általános hibába, hogy faj helyett fajtát ír. A „fajta” kizárólag fajon belüli kultúrváltozatok esetén használható. Az élővilág rendszertani alapegysége a „faj” (1980 Metzl János CD52) | A taxon egy tetszőleges rangú taxonómiai („rendszertani”) egység: faj, nem, család, rend, osztály, törzs stb. Bár a faj feletti taxonok mesterséges gondolati konstrukciók, az élővilág valós, létező fejlődési ágait jelölik (2004 Rózsa Lajos 3277001, 13) | A gyomszabályozást követően érdemes a még életben maradt, rokon fajba tartozó, disznóparéj (Amaranthus sp.) növényeket eltávolítani, mert magjaik a nemesített amaránt termésébe keveredve nagy gondot okozhatnak (2019 Dóka Lajos Fülöp 3366001, 79).

1a. ’élőlényeknek e kategóriába tartozó összessége v. sokasága, ill. vmely élőlény mint e kategória képviselője’ ❖ A’ Linné Természet Systémájának 13-dik Kiadásában, mellyet Gmelin Fridrik ada ki 1788-ban 19067. Állatok íródnak le: Mindazonáltal sok hiteles Férjfiaknak már azólta is lett újjabb felfedezései után, az Emberek által vizsgáltatott, és ma tudva lév Állati Fajok számát 20 ezerre bátran tehetjük (1799 Főldi János 7112014, 32) | a Kelemen havas csúcsai nem kopaszak, hanem a havasi füvények puha gyepével vannak bevonva, mely lenn afonya, fenn különböző Lichen-fajokkal van keverve; ezek közé a havasi kárpáti és sibériai csöngék különböző fajai keverednek pompás szinvegyülésben (1869 Orbán Balázs 8340010, 143) | A „Challenger” mélytengeri expedíció 30 fajt hozott haza, melyek közül csak kettőt fogtak 150 fonalnyinál nagyobb (nevezetesen 450 fonalnyi) mélységben (1933 Az állatok világa CD46) | a méh azért gyűjti a virágport és a mézet, hogy táplálja a méhivadékokat, meg hogy királynőt neveljen, tehát a méh célja a faj fenntartása (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418008, 723) | A nagytestű erdei csiperkék pikkelyes tarka kalapja alatt barna púderes a mohaszőnyeg: gazdagon szórják spóráikat a gombák, bennük a faj jövendő élete (1987 Antalffy Gyula 1004002, 83) | [a Lajta-hegység] Sopron és Fertő-tó közötti mészkővonulata pannon jellegű, melegkedvelő (szárazságtűrő) élővilágnak ad otthont, néhány kelet-alpi fajjal fűszerezve (1997 Magyarország földje CD05) | Mivel az emberi faj genetikai állományában az utóbbi néhány évtizedben jelentős változás nem történhetett, a gének nem tehetők felelőssé az elhízás rövid idő alatt bekövetkezett, járványszerű elterjedéséért (2011 Gritz-Győry Zsuzsanna 3420002, 57) | A veszélyeztetett fajok a „jobb”, gazdagabb flórájú területeken gyakoribbak, mivel ott még akadnak az érzékeny fajok számára alkalmas élőhelyek (2018 Molnár Zsolt et al. 3447003, 99).

1b. (rég) ’állatoknak vmely tulajdonság alapján meghatározott (tágabb rendszertani) kategóriája, típusa, ill. az abba tartozó élőlények csoportja’ ❖ Többnyire a Majmok három Fajra oſztatnak, ugymint farkatlanokra, kis farkúakra vagyis Paviánokra, ’s hoſzſzú farkúakra vagy is Matska-Majmokra (1798 Sándor István 7287081, 6) | A’ selyem ereſzt állatotskák az éjjeli pilléknek fajokból valók (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 4) | A két férfi jobbra-balra támolygott ámulatában, mikor azt az eltagadhatatlan emlősállatot a kérőzők fajából meglátta (1885 Jókai Mór CD18).

1c. (kissé rég) ’a biológiai rendszertanban, ill. a mezőgazdaságban haszn. fajta kategóriába tartozó élőlények összessége, sokasága v. e kategóriát képviselő egyede’ ❖ okoſsan kell a’ ſzaporitó mén-lóvakat is válaſztani, mellyek által a’ jó fajt fenn-tartani, ’s azt haſzonnal killebb terjeſzteni akarjuk (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 27) | [a karalábé esetében] a korai és nagyon kései ültetésre rendesen a nyári fajok, a májusi fő ültetésre pedig a bővebb és jobb termést adó őszi vagy téli fajok vetetnek (1854 Galgóczi Károly 8153003, 61) | A veranda előtt azonban feküdt egy nagy fekete kutya. Abból a derék newfoundlandi fajból való, amely olyan okos és tekintélyes állat, hogy az ember nem meri tegezni, hanem első találkozásra per „ön” kénytelen szólítani (1872 Jókai Mór CD18) | Selyem eper. Morus alba L. […] Termése rendesen kisebb, mint a savanyú eperé; a nemesített fajoké azonban nagyobb, rendesen fehér, de lehet szürkés, lilás, sárga, piros és fekete is; mindég édes izű (1902 Wagner János CD35) | [a tenyésztők] a harci kutyák vérvonalát bármikor átvihetik más fajokba. Ilyenkor a leggátlástalanabb, degenerált pitbullt keresztezik kuvasszal, masztiffal vagy doggal. Az eredmény egy mentálisan beteg, de nagy testű fenevad lesz. Mára a legtöbb viadalt ilyen bestiákkal rendezik (1996 Magyar Hírlap CD09) | mintagyümölcsöst alapított a nagyközség, s az alispáni hivataltól kért félezer facsemetét öt hold területen el is ültették. Jonatánalmát kértek, „mivel ez a faj jól szereti azt a talajt.” (2002 Kókai Sándor et al. CD36).

1d. (jelzőként, minőség- v. mennyiségjelzővel) (rég) ’vmely, vmilyen v. vhány fajtába v. az azt magában foglaló rendszertani alapegységbe tartozó 〈élőlény〉’ ❖ haſznát vehetik más faj kutyáknak-is, Pudliknak, Vizsláknak, a’ Pumedliknek-is (1793 Gvadányi József C1940, 267) | Pallas’ leírása szerént annyiban külömbözik a’ Dsiggetaj [= dzsigetáj, vagyis az ázsiai vadszamár egyik alfaja] az egy körmű ló faj állatoktól, hogy a’ farkának tsak a’ végén vagyon fürtös hosszú szőre; a’ szamártól pedig annyiban, hogy a’ lapoczkáján nintsen a’ keresztbe menő fekete tsíkja (1823 Hasznos Mulatságok C8318, 341) | Wagner az élővilág állatait következőleg osztályozza: 120 faj emlős, mellyhez Cuvier még 70 fajt adott; 25 madár, 25 kétlaki, mellyek közül nehány a mi krokodilunkat nagyságban jóval felülmulta; 445 faj tekercsállat (Wirbelthiere), 3100 puhányfaj, 100 rákfaj, 150 rovar, 350 fénybogárfaj (Strahlthier) 500 faj növényállat (Zoophyten), s több mint 600 halfaj (1846 Hetilap CD61) | a Baradlában 3 faj buza találtatott, Svájczban 6; amott egy faj árpa, itt három, sőt zab is (1882 Kossuth Lajos CD32) | egész kétségtelenül szemünk láttára történik a vízparti kétlakos növények alkalmazkodása. Ugyanaz a faj növény a vízben meg a parton nem ritkán oly különböző, hogy a nem gyakorlott szem egész más növénynek tartaná (1893 PallasLex. CD02).

2. ’〈Az ember mint élőlény v. emberek vmilyen szempontú kategorizálásának v. azon alapuló csoportjának egységeként.〉’

2a. (minőség- v. mennyiségjelzővel) (kissé rég) ’〈a Homo sapiensen belül külső körülmények hatására, azokhoz alkalmazkodva kialakuló, régen (nagy)rassznak nevezett v. azon belüli változat, ill. az abba tartozók összességének, sokaságának megnevezéseként〉’ ❖ Itt az ebek ugatnak: a’ régi Amerikai fajt ellenben nem. Úgy tetfzik ez a’ nép valamikép az Europabéliekkel tárſolkodék (1783 Molnár János C0292, 335) | Még eddig valahol a’ fehérek hatalmasbbak voltak, mindenütt alacsonyságban, vagy rabszolgaságban tartották a’ szerecseneket. Hol pedig a’ szerecsenek voltak erősebbek, ott ők a’ fehéreket elpusztították; ez egy az, mire a’ két faj egymás köztt mindig számolhatott (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134012, 285) | Canadában (Észak-Amerikában) van egy vad, az indián fajhoz tartozó néptörzs, melynek tápláléka makk, vagy ennek hiányában a fák külső kérge és a belső kemény faanyag között létező szaftos, rostos réteg, az úgynevezett háncs képezi (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 128) | Fehér és szines fajok testvéri szeretettel kezet fognak. És megvalósul, amiért már most is milliók sóvárognak: „Világ munkásai, egy nemzet vagyunk.” (1927 Weltner Jakab 9787001, 6) | A géntérkép, avagy a génszekvenciák igenis szolgáltatnak arra vonatkozó érvet, hogy nem jellemzők a fekete és a fehér „faj” génállományának különbségei (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈kül. vmely közösség szociológiai leírásában haszn. kategóriák felsorolásában: e változat, ill. az ahhoz való tartozás megnevezéseként〉’ ❖ E’ rendszabásoktól örömmel fordulunk azon törvényhez, melly Nagybritannia és Irland között 1800-ban kimondotta az uniót. Mi a’ lord Lindhurstok’ beszédeiben, kik az irlandiakat fajra, nyelvre, vallásra idegeneknek mondották, mindig árulást és őrütséget láttunk; de más oldalról azt hiszszük: hogy az unio Angliának és Irlandnak szükséges (1846 Szalay László 8419018, 123) | A jogegyenlőséget a hazának minden lakosára nézve faj, nyelv és vallás különbsége nélkül örök és változhatatlan elvül elismerte a nemzet (1896 Löw Immánuel 8278001, 22) | [Indiában] a faj-, vallás- és nyelvokozta különbségekhez járul még a foglalkozás szerinti merev elkülönítés, a kasztrendszer is (1914 RévaiNagyLex. C5706, 544) | A nemzetbe az állam minden polgára beletartozik nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül (1995 Magyar Hírlap CD09) | A hetvenes-nyolcvanas években a foglalkozásokat alapul vevő osztályba sorolás gyakorlatát erős kritikák érték, amelyek szerint a nemmel, fajjal, életkorral kapcsolatos szociológiai kérdéseket nehezen lehet a foglalkozási kategóriákból kiindulva megválaszolni (2006 Kovách Imre et al. 3184001, 22).

2c. ’〈kül. a fajelmélet szerint:〉 az eredetükben és értékükben különböző emberi rasszokba, típusokba tartozó emberek összessége mint genetikailag meghatározottan egységes csoport, ill. biológiai-genetikai alapon meghatározott nemzet mint politikai közösség’ ❖ [Hellwald] az általános ellenszenvet, mely Jákób ivadékait már a rómaiak korában üldözé, az újkori fajelméletek alapján állva és az emberi nem egységét el nem ismerve, annak tulajdonítja, hogy az árja fajok ösztönszerű idegenséget éreztek az idegen sémiták iránt (1876 Pauler Gyula C7559, 142) | A hajdani előítéletek, a gúny és az undorodás a feketebőrűvel szemben, ma már szinte teljesen eltüntek az európai nagyvárosok életéből; s aki csak húsz évvel néz hátra, bizonnyal csodálja azt az utat, amit a rabszolgák gyermekei, az elnyomott faj utódai ily rövid idő alatt befutottak (1928 Nyugat ford. CD10) | A mai magyar nép, tehát a törpebirtokosok és még az alatta levő réteg is a nemi szerelem kérdésében annyira józan és elszánt, hogy félelem és irtózat látni, mit csinál. Valósággal halálra ítéli a fajt, ha fajnak, s a nemzetet, ha nemzetnek nevezzük a magyarság összességét. Az egykére gondolok s a gyermek-kérdésről beszélek (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 359) | Gobineau gróf könyve a fajok egyenlőtlenségéről ime most, nyolcvan éves korában érte el jelentősége teljét, amikor Németországban olyan világnézet került politikai hatalomra, amelynek leglelke a fajok egyenlőtlenségének hite (1934 Joó Tibor CD10) | A nemzeti öntudat tantárgya magában foglalná a magyar őstörténet, a magyar faj szellemi kiválóságának, – a magyarság államalkotó és történelemformáló szerepének ismeretkörét, – és a magyar rendeltetés európai történetének kihangsúlyozott tanítását (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 1) | Eugenetikai alapon a bevándorlás korlátozása és a faji diszkrimináció alkalmazása nem volt más, mint a „felsőbbrendű faj” tisztántartásának az eszköze (1999 Szabó Éva Eszter CD58) | Hitler a keleti életteret amolyan hatalmas kiterjedésű, múltnélküli, szűz területnek tekintette, melyről a „felsőbbrendű” és erősebb faj jogán ki kellett szorítani az „alsóbbrendű” és értéktelen, civilizálatlan és csupán kezdetleges államisággal rendelkező szláv bennszülötteket (2003 Polyák Péter CD58).

2d. (az emberi jelzővel) ’〈a teljes emberiséget magában foglaló csoport megnevezéseként〉’ ❖ a’ Mester ſzomorúan festi csapásit a’ haragos mennynek, mellyekkel az emberi fajnak marha gonoſzságit földünkönn feddeni ſzokta (1806 Verseghy Ferenc 8518033, 182) | Átok reád, emberi faj, ugy a mint vagy, kicsinben és nagyban, a törvényen belöl és a törvényen kívül; bolond még az is, ki batkára becsüli életét (1841 Vajda Péter 8504014, 155) | Mint fatutaj a folyamon, mint méla tót a tutajon, száll alá emberi fajom némán a szenvedéstől (1936 József Attila 9282152, 330) | Karinthy Frigyes gúnyos-keserűen ír az önmagát pusztító emberi faj törpeségéről (1965 József Farkas CD53) | Az autista viszont egyszerűen nem ismeri fel, hogy az emberi fajhoz tartozik, nem fogékony mások érzéseire, nem érti őket, így nem is képes reagálni rájuk (2010 Magyar Narancs 3220003, 24).

2e. (minőségjelzővel v. birtokszóként) (kissé rég) ’(eredetét tekintve) nyelvi, nemzeti azonosságon alapuló nép(csoport), közösség v. vmely személy mint vmely nép, nemzetiség képviselője, ill. nyelvi, nemzeti sajátosságaikat és identitásukat tekintve azonos emberek kategóriája’ ❖ Inkáb haljunk, mint hogy gyalázattal éljnk. A’ki ok nélkl is ſértheti Királyát, Nem érdemllheti az Spártából faját (1772 Bessenyei György¹ C1076, 101) | Elnézvén itt ezeket a kőházakban s cserépfedél alatt lakó falusiakat, némely kérdések támadtak lelkemben, melyekre szeretném, ha azok, a kik ezt a fajt ismerik, jó lélekkel felelnének: Ez a könnyen élő nép [ti. a szász] mivel áll előbb mint az a nem könnyen élő másik? (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 147) | Gelemér noha harczban ers fi, Még is nem Magyar : légyen hát hölgye kabar faj. Törvényünk sem ereszt jövevény nyoszolyába magyar lányt (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358008, 379) | Hisz a lengyel és orosz közötti halálos gyülölség csak néhány százados! A szláv külön fajak csak néha néha folytattak véres háborút egymás ellen; s a szerb és rácz mennyire szereti mai nap is egymást!? (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Nagy érdekkel tudakozta a tábornok hazai állapotaink részleteit, a kitűnő egyéniségek a külön pártok, a külön ajkú fajok terveit, kívánságait s kölcsönös viszonyait (1861 Pulszky Ferenc 8381005, 389) | A kegyencnő andalúziai faj volt, heves vérű és követelő (1892 Jókai Mór CD18) | Priestley angol író s faját meg nem tagadja. A kimért közöny mögött melegség él (1931 Rosti Magdolna CD10) | a románság szerencsés történelmi szériában van, a nép lírája már derűlátó, egységes a román lélek és bízik a latin faj szerencsecsillagában! (1941 Molter Károly CD10).

2f. (kissé rég) ’azonos tulajdonság, sajátosság alapján másoktól elkülönülő személyek alkotta csoport, es. azt képviselő személy’ ❖ Hah! futás vezére, a’ támadásban rettegő, – te gyáva faj! (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 78) | Rettenetes faj ez a könyvgyártók faja (1825 Szemere Pál 8439049, 222) | Oh asszonyok! asszonyok! (nagy karos székbe veti magát) Ördögtől pokoltól származott faj! (1846 Obernyik Károly 8339002, 13) | Róma köznépe azonfelül takarékos faj volt; nemcsak kiskereskedéssel, hanem uzsorakölcsönökkel is szerzett pénzt (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az íróknak az a csoportja, mely a Pilvaxban és a Csigában vagy a Komlóban megfordult […], ez egy más faj volt, tisztességes, törekvő fiatalság, mely elvégezte iskoláit, diplomát szerzett, de ellenállhatatlanul vonzódott az irodalomhoz (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | A fáradt, modern fajhoz tartozol (1929 Babits Mihály CD01).

3. (kissé rég) ’leszármazási, (vér)rokonsági alapon létrejött, rendsz. több generációt magában foglaló család, nemzetség (leszármazási vonala, ill. típusa)’ ❖ Nem volt utólsó a’ Bojóthi Faj Spanyol-hazámban, és paisunkon a’ taréjos egyjfejű Sast esmeré régtől sok ellenség (1819 Katona József 8226028, 255) | S ki mer igy szólni Róma legelőbbkelő nemeseivel? – ki nagy apjáig sem tudja fölvinni faját (1841 Teleki László² 8473001, 16) | [A Szilágyi család] régi magyar faj, mely[…] a mecsinczei Garázda családdal egy törzsből ered (1863 Nagy Iván CD31) | Én az anyám fajából való vagyok – mondta s hirtelen elpirult, magyarázva tette még hozzá: (azok ilyen hosszú létrák…) (1917 Móricz Zsigmond CD10) | támassz utódot fiam özvegyének méhében. Bhísma rendületlenül ragaszkodik fogadalmához, s így, ha nem teljesíted kívánságomat, magtalanul hal ki Kuru nemes faja. Mert Bhísmán kívül te vagy családunkban az egyetlen férfirokon (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 407).

3a. (családnévi jelzővel v. birtokszóként) (rég) ’vkinek v. vmely családnak, nemzetségnek a(z annak vérvonalát reprezentáló) leszármazottja’ ❖ Mi-kor’  [ti. az atya] gyermekét mérgébl lheti, A’ gyermek is él’tét meg-védelmezheti. Mindennek egyenl Anyja a’ terméſzet, Azért a’tól, a’ki hív fajára veſzett, El-veſzik Iſtenink Atya’ méltóságát (1772 Bessenyei György¹ C1076, 76) | Akkor Rózsám, Gyulafy-faj, Kesergvén a’ Mátkáért, Vígasztallyon e’ gondolat: Szép halni a’ Hazáért! (1807 Kisfaludy Sándor 8243046, 80) | Isten hozzád, ifju hősfi! Nagyra indult sarjadék, Kit nemzettem a’ hazának, Gondsúlyok közt ápolék: Bajnoknemzetség’ faja, Szép remények bimbaja! (1835 Bajza József 8021009, 89) | Ma szerencsénk csillaga tűnt fel, Nőd grófi leány, szüle hercegi fajt (1858 Arany János ford.–Goethe 8014096, 283) | Mi bajod? …Mit tudsz te másról? – Sokat! – ordított fel hirtelen, váratlan a férfi s előbb lépett egyet… Mindent! Hallod! Takács faj vagyok!… Látom az életed! Te boldogtalan asszony! (1909 Móricz Zsigmond CD10).

3b. (rég, ritk) ’〈állatoknál:〉 (egy ellésből, fialásból származó) utód(ok), ivadék(ok csoportja, összessége)’ ❖ [a keresztezésből származó bárányok] ſokkal haſonlóbbak léſznek a’ nemzö Koſokhoz, mint ſem az ellö Juhokhoz; és ezek elsö fajnak, neveztetnek. A’ melly Kos-bárányok az elsö faj között találtatnak, minekelötte az egybe-botsáttásra alkalmatoſok lennének vagy ki-herélteſſenek, vagy pediglen le-metſzetteſsenek (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 53) | [a kuvaszoknak] Minden ök tagjai légyenek izmoſok: Komor tekéntetük; ſzörökben lomboſok. Szemeik ſzikrázók: borzos ſzeme-hajok, Mintha mind vólnának Oroſzlánynak fajok (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225006, 59).

4. (Fil) ’〈a logikai osztályozásban:〉 (az) általánosabb (nem) kategórián belül vmely szempont szerint elkülönülő szűkebb fogalom, kategória’ ❖ A’ Beſzédnek réſzei Fajokra (: Species :) vagy ſzármazáſokra nézve kétfélék; ugymint: Törſök ſzók, vagy Tke ſzók (: Primitiva :) mellyek más ſzótól eredetet nem véſznek, mint: nap, én, lát, hol, és, ért, bár, és Ágazatok, vagy Folyamatok, mellyek más ſzóktól véſznek eredetet, mint: nappali, enyém, látható, holott ’sa’ t. (1790 Főldi János C1759, 83) | Minden Természeti Test [ti. növény, állat, ásvány] eggy magános dólgot (Individuumot) tészen. A’ minden természeti tulajdonságokban és részekben hasonló Eggyes dólgokból Faj lészen (Species) (1799 Főldi János 7112014, 7) | Nem és faj. A nem valami általánosabb fogalom, melyben egyes különös (kisebb) fogalmak rejlenek. Ezeket fajoknak nevezzük (1897 Riedl Frigyes 8393010, 34) | Azon vitáztak, hogy léteznek-e a valóságban az általános fogalmak, különösképpen a fajták, fajok, alfajok, lényeges tulajdonságok és lényegtelen tulajdonságok (accidentia). A szélsőséges realisták szerint az universalia, az általános fogalmak reálisan, objektíve léteznek, s megelőzik az egyes dolgok létezését (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087001, 123) | Boëthius azt írja, hogy a nem és a faj, a genus és species az individuumban, az egyesben vannak, gondolatilag azonban önállóan is megragadhatók: az általános nem pusztán szubjektív, az általános fogalmaknak megfelel valami az objektív világban (1981 Lendvai L. Ferenc 1092002, 77).

4a. (rendsz. birtokszóként) ’közös egységbe tartozó dolgoknak, jelenségeknek vmely szempont szerint elkülönülő csoportja, osztálya, ill. egyedi megjelenési formája, változata’ ❖ [a kínaiak] isznak bort is, melly riskásából készül ugyan: de nem azon fajából a’ kásának, mellyet enni szoktunk (1817 Hasznos Mulatságok C0175, 115) | egy irtóztató valami, melyet chapeau à la Bolivarnak neveztek, s mely igen célszerű faja volt a kalapoknak, oly széles karimája levén, hogy az eső nem érhette az embert (1853 Jókai Mór 8209013, 40) | a nyomoruságok és csapások százféle fajától gyötört nép (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | Az összetett mondat szerkesztésének gyakorlására külön-külön adunk: a) megfelelő tárgyú fogalmazásokat mellérendelések, majd b) az alárendelések különböző fajaival (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 48) | A község vagy város részére végzett közmunka fajait szinte lehetetlen lenne felsorolni, ezért csak példaképpen utalunk az árvíz-, a tűzvédelemre, a közös határvédelemre és felújításra, a forrástisztításra, az útcsinálásra (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 621).

4b. (rég, Irodt) ’műfaj mint irodalomtudományi fogalom’ ❖ [hiba] azt állítani, hogy a görögöknek nem volt egyéb lirikumok az ódán kívül. Az óda nem vala bizonyos fajhoz kötött név; de az, ami Berzsenyinek szavaiból kitetszik, hogy a régieknek csak egynemű lirikumok volt, ez valóban nem nagy régiség-tudomány (1826 Kölcsey Ferenc összes művei 8253045, 582) | [A költészetben] a dalmű bír egymástól tetemesen különböző legtöbb fajt. Ilyenek: az egyetlen distichonból állható epigramm, a prolog, az eccloga, az idyll és többek (1860 Szemere Pál 8439015, 110) | a népszínmű nem egy határozott faj neve, mint a tragédia vagy komédia, hanem több válfajé, amelyeket más nemzetek más névvel neveznek (1873 Gyulai Pál 8173012, 529) | A mesétől, e másik szintén ősi epikai fajtól abban különbözik az eposz, hogy a mesének nincs történeti magva, sőt szintere sem, hisz a mese tárgya csak „hol volt, hol nem volt” (1894 PallasLex. CD02) | A levél mint irodalmi forma Mikes előtt ismeretlen volt a magyar irodalomban. Ő a franciáktól tanúlhatta, a hol a levélírás régi irodalmilag művelt faj volt s a Sévigné asszony és többek levelei (kéziratban) közkézen forogtak (1896 Négyesy László CD44) | Az úgynevezett nem tiszta fajok: a melodráma, a bohózat, a fensőbb vígjáték, mely „csak a lélek mosolyát kelti fel” (1908 Hatvany Lajos CD10).

4c. (Ásv is) ’ásványfaj’ ❖ [Nagykőrös közelében] kőszénnek s az ásványok egyéb nemesebb fajának is soha semmi nyoma nem találtatott; de téglának s cserép-zsindelynek alkalmas földdel bir (1847 Hetilap CD61) | a leíró részben a tanár előadása folyamatában bővebben csakis a kiválóbb fajokat tárgyalhatja, s a vagy 900 ásványfajnak legnagyobb része nem is említtetik (1875 Szabó József⁴ CD30) | A bányászatot Rézbányán a kincstár szakszerűen folytatja. Számos ásvány fordúl itt elő s több, egyedűl a Biharban [ti. a Bihar-hegységben] található faj (szájbélyit, biharit) (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Mivel azonban a fizikai kristálytani tulajdonságok és a kémiai összetétel egymástól nem elválaszthatatlanok, ezért a faj megállapításánál mindkettőnek külön döntő szerepe van (1913 RévaiNagyLex. C5703, 146) | Krenner József, minden idők legnagyobb magyar mineralógusa pályája csúcsán, Semsey Andor a nagy mecénás segédletével világhírre emelte a Magyar Nemzeti Múzeum ásványgyűjteményét; Erdély és a Felvidék, valamint Bánság bányáiból áradtak a kőzetminták, melyekből újabb és újabb, addig ismeretlen ásványokat írtak le. Maga Krenner 11 új taggal gyarapította a magyarok által felfedezett és leírt fajok sorát (1995 Természet Világa CD50).

Ö: gyümölcs~, kígyó~, kutya~, vers~; a -faj címszó alatt: baktérium~, bogár~, búza~, fecske~, fenyő~, gabona~, galamb~, gomba~, gyapjú~, hal~, hüllő~, juh~, kő~, költemény~, légy~, lepke~, macska~, madár~, majom~, márvány~, mondat~, nyelv~, pénz~, rák~, rigó~, rovar~, rózsa~, sás~, sor~, szarvasmarha~, szőlő~, tyúk~, virág~.

ÖU: alma~, bab~, barack~, birka~, bor~, burgonya~, cseléd~, csiga~, dinnye~, féreg~, káposzta~, körte~, róka~, sáska~, selyem~, szarvas~, szén~, szilva~, tölgy~.

ÖE: ~azonos, ~borjú, ~csibe, ~dohány, ~élesztő, ~fa, ~germán, ~mag, ~tengeri, ~virág, ~vizsla.

Sz: fajos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

faj- (előtagként)

’ellenőrizhető leszármazású, vmely faj(tá)ra jellemző hasznos, értékes tulajdonságokkal rendelkező és ezeket örökítő, gyakr. nemesített (fajtatiszta) 〈állat v. növény〉 v. ilyen növény által termett 〈gyümölcs〉’ ❖ ‖ fajállat fn (Mezőg) | Megczáfolhatatlan tapasztalásokon épült valóság az, hogy az eredeti faj állatok, nemes tulajdonságaiknak a’ megnemesítendő állatokkal nagyobb erányban való közlésére sokkal nagyobb erővel birnak a’ csupán megnemesített állatoknál, mellyeknek olly erős Typusok nincsen (1833 Hazai és Külföldi Tudósítások C8287, [153]) | a juhászati törzs- és keresztezési könyvbe bejegyeztetni kivánt fajállatok és keresztezések bejelentését megkezdeni sziveskedjenek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Volt egy csikóm, – remek fajállat, tiszta szénfekete, tüzes karcsú, amilyet csak álmodni lehet. Nálam termett. Az anyját kicsit drágán vettem, igaz, no de a csikajával szépen kárpótolt aztán. Bábolnán fedeztettem fél-angol ménnel (1933 Füst Milán CD10) | A [19. század második felében a magyar] kormányzat bátorította és kedvezményes hitelekkel […] támogatni igyekezett a kivándorlók földvásárlásait, egzisztenciateremtését. E többségében nincstelen, vagy kisbirtokos agrárnépesség gazdasági versenyképességét vetőmagok, fajállatok kiosztásával, mintagazdaságok felállításával és a modern gazdálkodás szakismereteinek átadásával próbálták javítani (2003 Makkai Béla CD58) ‖ fajalma fn (kissé rég) | A gyümölcsvásárra jelentkeztek 45-en, kik eladásra 565.000 drb. fajalmát, 1,414 q. közönségesebb fajta és kevert almát, 15.600 drb. fajkörtét, 101q. közönségesebb és kevert körtét, 7 q. diót és 536 q. szőlőt jelentettek be (1891 Nemzet okt. 18. C0390, [9]) | [a nagymama] megmutogatott nekik [ti. az unokáinak] mindent, a kertet, melyben legnagyobbrészt maga ültette, oltogatta be a pompás pojnik, batull és más hires erdélyi fajalmákat, a szőlőt, melyet maga ültetett be különféle fajszőlőkkel, a majorságudvart tarka tyúkseregével (1905 Vasárnapi Újság C7419, 212) | A KÖZÉRT- és Csemege-üzletekben a különböző fajta fajalmákat a tavalyinál lényegesen olcsóbb áron vásárolhatják a háziasszonyok. A Jonatán, starking, ranett és más fajalmák a tavalyi 16–22 forint helyett idén 4–9.50 forintért kaphatók (1954 Népszava márc. 27. C4844, [1]) ‖ fajbarack fn (kissé rég) | Csemegeszőlőt és fajbarackot szállitok bérmentve, utánvéttel. 5 kiló szőlő 5 korona, 5 kiló barack 7 korona (1903 Budapesti Hírlap aug. 19. C4691, 16|) | ez volt benne [ti. a csomagban]! A barackok királya, a primeurök perimeurja, az én büszkeségem, az első simarineux-i fajbarack, amelyet úgy ápoltam, mintha gyermekem lett volna (1926 Molnár Ferenc² 9453036, 112) | Tárnokon, Sóskúton, Pusztazámoron főként őszibarackot telepítenek. 1961-ben 170 holdat, majd évenként fokozatosan emelkedve 1965-ben 1394 holdat, mégpedig 60 százalékban fehér húsú, 40 százalékban sárga húsú fajbarackkal. Húsz holdnál kisebb nagyüzemi telepítés nem lesz (1961 Szabad Föld aug. 20. C4860, 5) ‖ fajbaromfi fn | [a Prijedorban 1891-ben] alapított baromfitenyésztő-intézet főleg fehér Langshan-, kendermagos Plymouth-Rock-, Brama- és Minorka-tyúkok, […] valamint pekingi és roueni kacsák és emdeni ludak tenyésztésével foglalkozik. Fajbaromfi és kikelteni való tojás előállításán kivűl […] az intézetnek még az a feladat is jutott, hogy a környék tenyésztőit a baromfihízlalásban [oktassa] (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A mai magyar falukon és pusztákon a traktorok tízezrei dolgoznak és a régi kis lovakat a Noniusok fajtái, a régi apró tyúkokat a fajbaromfi váltotta fel (1931 Móricz Zsigmond CD10) | A Tapolcavidéki Gazdakörnek [a 20. század elején] például 20 környékbeli településről toborzódott a tagsága, akik igénybe vehették a gazdaköri szolgáltatásokat: a közös beszerzésű szőlővesszőt, gyümölcsfacsemetét, permetezőszert, raffiát, vetőmagvakat, műtrágyát, fajbaromfiakat stb. (2000 Magyar néprajz CD47) ‖ fajbika fn | Nevezetes volt a vásáron egy három éves egésséges magyar faj bika, melynek öt lába volt (1858 Budapesti Hírlap aug. 31. C7816, [2]) | a csenevész marha javítására jó fajbikákra szükség lenne (1879 Pesti Napló jún. 18. esti kiadás C8661, [2]) | Amikor Körmös, a kollektíva hét határban híres fajbikája megszületett, Marci bá’ annyit könyörgött az akkori istállósnak, hogy az átadta neki az éjjeli szolgálatot (1953 Huszár Sándor C3634, 202) | [Széchenyi Imre sopronhorpácsi birtokain] jeles tehenészetet alapított, Svájcból hozatott teheneket és bikát. Fajbikákat nevelt és darabját 200–250 forintért adta el (2000 Briber József–Pájer Imre CD36) ‖ fajcsődör fn | A bábolnai ménesből került fajcsődör, neve: Szilaj (1919 Oláh Gábor 9487061, 35) | tenyésztési célokból hozták létre1861-ben a ciframénest. Ebbe csak olyan kancákat lehetett hajtani, amelyeket a lótartó gazdák által választott bizottság alkalmasnak talált. Ide a város [ti. Debrecen] adott az akkor már több évtizede fennálló és tenyészménekből álló törzstenyészetből fajcsődöröket (1958 Balogh István C6954, 558) ‖ fajdisznó fn | Hires fajdisznója volt a szegszárdi asszonynak (1876 Magyar bors C4649, 123) | a jövő héten hatvan darab fajdisznót hoznak [a kollektívába] s azt sem tudom, hogy áll a fejem, olyan gondba vagyok miattuk (1955 Sütő András 9620006, 101) | [Doboz] már az Árpád-házi királyok idején is „királyi sertéshizlaló hely” volt. A szalontai és dobozi erdőkben makkoltatták a szürkébe menő rőt sertéjű szalontai híres fajdisznókat (2002 Domokos Tamás et al. CD36) ‖ fajeb fn | [a walesi herceg] csakugyan eljő a rókavadászatra, sőt Máramarosba is kirándul vaddisznók vadászatára. Kitűnő faj ebeket és sok vadász-eszközt hoz magával (1873 Fővárosi Lapok C8089, 787) | A lóorvos csak néhány nappal azelőtt megbámulta Ruffit, mint egy „telivér” kutyát, és sajnálatának adott kifejezést, hogy egy ilyen nemes fajeb oly szégyenletes sorsra jutott egy komédiás bódéjában játszani (1901 Budapesti Hírlap dec. 25. C0056, 46) | [az egyre gazdagodó ember] mérlegelni kezd: nem kellene-e neki inkább egy új, elegáns fajeb, a kinőtt, csúnyácska korcs helyett? (1995 Népszabadság febr. 3. C7845, melléklet 5) ‖ fajgalamb fn | A városligeti baromfi-kiállitás, mely ma zárul, még tegnapra is gazdagodott. Több ritka fajgalamb érkezett. A kolozsvári származású dr. Binder A., ki a trieszti „Lloyd” hajóorvosa, khinai postagalambot, egyiptomi vitorlást és indiai rajah-galambot küldött (1888 Fővárosi Lapok C0157, 1439) | kitünő fajgalambok, tenyészteni viszik, mondják a lengyel urak (1900 Kisteleki Ede C2709, 105) | [Kádár] ott alázatoskodott naphosszat a városházán a galambárusok között; közbe-közbeszólt, ha vadászkalapos urak fajgalambot akartak venni. Segítette a vásárt, a galambárus javára (1936 Gelléri Andor Endre CD10) | A vadócgalamb „gyütt” magától, enni se kért, csak amikor már semmit sem talált a mezőn. […] Télen odarepültek, ahol a tyúkok ettek. A faluban már nem annyira vadócgalambot, hanem igényesebb fajgalambokat tartottak (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36) ‖ fajgyümölcs fn (kissé rég) | Mi kertészkedéssel is foglalkozunk, hires ugynevezett pojenyik, mádai és gyógyi almánk elég van, mindezek az almáknak háromszázat meghaladó fajai között az első osztályba sorozhatók, s a két utolsó nem kicsiny kereseti czikkünk, mert későn tavaszszal tutajokon nagy mennyiségben vitetik Magyarországba, és talán csak ezen két fajgyümölcs ad nekünk tiszta jövedelmet (1855 Budapesti Hírlap C7813, [2669]) | Szilágymegye a nemesebb faj-gyümölcsökön kivűl nagymennyiségű szilvát termeszt. A terjedelmes szilvások egész vidékeknek adnak jó jövedelmet (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A kerti pele gyűlölt vendég az olyan kertekben, ahol fajgyümölcsöket termelnek. Egyetlen példány is elégséges arra, hogy az őszi- vagy a kajszibarack egész termését elpusztítsa (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A gyümölcskivitel szempontjából az is nagyon lényeges, hogy minél nagyobb tételekben álljon rendelkezésre egyforma fajtájú és minőségű fajgyümölcs (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 141) ‖ fajkakas fn | a földmivelési és állattenyésztési szakosztály […] három tárlatot fog rendezni, hol következő állatnemeket következőleg fog jutalmazni: 1. A hazai fajú, legtökéletesebb 4-edfű bikát 10 db. aranynyal. […] 16. A legjobb hazai faj kakast 1 db. aranynyal (1858 Budapesti Hírlap máj. 23. C7816, [2]) | Tudta az én uram akkor, hogy micsinál: két disznót, tíz tyúkot, fajkakast, meg tehenet hajtottak a nászládáim után. […] Meg is becsült az én uram, de mit teszen, aki kódist hoz a házba! (1931 Bohuniczky Szefi CD10) | Olvastam egy nyugateurópai községről, amely nemcsak a falusi tenyészbika, hanem a fajkakasok beszerzése ügyében is közvetlenül a miniszterhez menesztett küldötteket (1941 Illyés Gyula 9274079, 62) ‖ fajkanca fn | Lichtenstein herceg 300 drága fajkancából álló eisgrubi híres ménesét (1892 Thaly Kálmán CD16) | Ebben az évben tiszti akadályversenyeket írtak ki. Vronszkij is jelentkezett, angol fajkancát vásárolt s […] szenvedélyesen készült a küszöbönálló versenyre (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 194) ‖ fajkörte fn (kissé rég) | A gyümölcsvásárra jelentkeztek 45-en, kik eladásra […] 15.600 drb. fajkörtét, 101q. közönségesebb és kevert körtét, 7 q. diót és 536 q. szőlőt jelentettek be (1891 Nemzet okt. 18. C0390, [9]) | Császár- és egyéb fajkörtéknek a hiánya észlelhető a piacon (1903 Pesti Napló szept. 4. C8684, 14) | I. osztályú érő vagy érett fajkörtét, majd almát termelőinél olcsóbb áron házhoz szállít 5 kilón felüli rendelésnél a termeleő (1965 Magyar Nemzet szept. 9. C4802, 10) ‖ fajkutya fn | [a Kütahya közelében található hegyi falvak lakói] kötelesek az utasokat kalauzolni. És épen mint a szent Bernhardi szerzetesek saját faj kutyákat tartanak, mellyek a hófuvatagok közt eltévedt utasokat felkeresik (1854 Fényes Elek C1749, 438) | [Berzeviczy Márton] örült, ha fajkutyákat kapott ajándékul, mert maga is szenvedélyes vadász volt (1911 Veress Endre CD55) | Eladó egy kölyök doberman fajkutya (1957 Esti Hírlap márc. 1. C0121, 1) | Várjuk hogy valaki szárnya alá fogadjon minket hogy gyámolítson valaki és szeressenek bennünket legalább úgy ahogyan a fajkutyákat szeretik (1967 e. Kassák Lajos 9314031, 40) | Tízes csapatokban, farkukat maguk alá húzva settenkednek a csontig soványodott kóbor kutyák. Ugyanakkor a parkokban, százezrekért vásárolt fajkutyákat sétáltatnak büszke gazdáik (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ fajló fn | Ha a fajló (Zuchtpferd) hibás, a maradék is az lészen (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 15) | Az onkli azonban kedvetlen és unalmas volt, mert huszonötezer lova döglött meg azon a nyáron. Csupa fajlovak. A legjobb szülőktől, bruder (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | A spanyolországi Valenciában 1762-ben egy szép, barna ló-öszvérkancát fedeztettek egy remek, szürke andalúziai ménnel; s a kanca rendes vemhesség lefolyása után igen szép, róka-vörös, fekete sörényű csikót ellett, amelyben a jó, tiszta fajlónak minden tulajdonsága megvolt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | eladó egy indiai fajlovakból álló kis ménes is a Temes megyei Győrödön. A lovak Ceauşescu volt méneséből származnak, amelynek első darabjait az egykori diktátor még Kádár Jánostól kapta ajándékba (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ fajmacska fn | ez az irigylésreméltó macska nem is valami fajmacska volt, mely talán macska-kiállitásokon szerzett urnőjének becsületet és diszoklevelet, hanem csak egy közönséges fehérszőrü chat de gouttiére (ereszmacska), amilyenek százával mászkálnak a háztetőkön (1897 Pesti Hírlap aug. 10. C5645, 16) | Angora tiszta fajmacska eladó (1907 Budapesti Hírlap máj. 14. C4695, melléklet [9]) | Ajándékoznék fajmacskát „Állatbarátnak N. 667” jelig. a kiadóba (1961 Magyar Nemzet júl. 1. C4799, 8) ‖ fajmarha fn | a megfogyott marhaállomány szaporítása tekintetéből a föld népe ingó hitellel látassék el oly módon, hogy a megfelelő fajmarha a gazdasági egylet által bevásároltatván, a nép között kiosztassék (1882 Nemzet nov. 17. C0381, [5]) | Bezzeg a kormánypárt […] a kincstári legelőt, erdőt idejuttatná a falunak és vetőmagot, fajmarhát és mindent adna (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706005, 100) | Az 1930-as években a község [ti. Martonvásár] kiváló állattenyésztői közül többen (Turcsányi János, Jankovits József, Purnhauser János és Vogl György) „fajmarháikkal és tehenészetükkel” díjakat nyertek (2000 Hornyák Mária CD36) ‖ fajmén fn | Konstantinápolyi követei által pedig egyenesen Arábiában vásárolt kitűnő fajméneket hozatott saját ménese nemesbítésére ő [ti. II. Rákóczi Ferenc] is, Bercsényi is (1885 Thaly Kálmán 8477003, 30) | Az osztályozás alapján a mének besorolása a következő: – Tenyészmén: az a fajtiszta ménló, amely kitűnő adottságainál fogva javítja a genetikai állományt, és amely az „országos ménesbe” tartozó kancák fedezésére is alkalmas; – Fedezőmén: az a fajmén, amely alkalmas a hazai lóállomány javítására (2011 Manases Sándor ford.–Morar 3428001, 35) ‖ fajnarancs fn (kissé rég) | Vérpiros narancs száza 2½, 3 és 4 frt, a legszebb nemes faj-narancs 5 frt (1889 Pesti Hírlap febr. 28. C5637, 16) | Mesinai sárga fajnarancs (1896 Budapesti Hírlap febr. 9. C4743, 17) | Fajnarancs pirosbélü primissima, eredeti ládákban (1915 Pesti Hírlap jan. 12. C5663, 20) ‖ fajrózsa fn (átv is) | itt a húga, az eladó lányság legszebbik szakában – egészen boldoggá téve egy jó társaság derült tónusa, finom kedvtelése és egy derék ifju félre nem érthető érzései által. Nem volt szabad őt kiragadni a körből, melyhez hozzá akklimatizálódott. A mármaros-keszi csipke-rózsabimbó egy félév alatt gyönyörü fajrózsává nyilott a budapesti talajban. Nem lehet azt többé visszaültetni a mármarosi társadalom parlagi földjébe (1889 Iványi Ödön C2185, 131) | Vágó finom faj rózsákat oltogatott (1905 Pesti Hírlap jan. 5. C5653, 13) | [eladó] 1820 négyszögöl szabadföldi kertészet, kiültetett 2000 fajrózsával (1965 Népszabadság aug. 28. C4815, 14) ‖ fajsertés fn | A Tisza-féle szalontai nagy veres fajsertésnek egyike egyike 6 és 1/2 láb hosszú volt, ha ezen sertésfajból hizóba befognak száz darabot, közüle mintegy fele, valóságos monstrumnak meghizik, csak hogy a másik fele rendesen el szokott maradni, és csak tarisznyába való szalonát ád (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Zalka püspök] pinnyédi erdejébe kocsizott, hogy […] fekete színü faj sertéseit megtekintse (1900 A magyar anekdotakincs C4254, 244) | Negyven fajsertés érkezett Hollandiából Szombathelyre pénteken délután két magyar repülőgépen. A magyar törzsállományt vérfrissítés céljából keresztezik ezekkel az állatokkal, továbbá a jövő héten ugyancsak repülőgépen Angliából érkező tenyészsertésekkel (1957 Népszava szept. 21. C4822, 4) ‖ fajszőlő fn | A nehéz fehér magyar borok Angliában jó kelendőségre tehetnének szert, ha figyelemre méltatnók, mint nyer a foki bor a kivitelben előnyt. E czélból ott részvénytársulatok alakulnak, melyek szőlőket vásárolnak össze, s beültetik a legkedveltebb fajszőlővel; a fiatal borokat is összevásárolják, elkészitik s meghagyják érni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a kecskeméti állami szőlő-telep a nemesebb fajszőlők iránt […] élénk érdeklődést kezd kelteni a lakosokban s phylloxerától mentes szőlővesszővel látja el [őket] (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | fajkörte kosara 4.40, fajszőlő kosara 5 korona (1903 Budapesti Hírlap dec. 13. C4691, 28) | Szigligeten, 2269 nm-es nyaralótelek, fajszőlővel, mandulással, egyéb kiskerttel, borospince tetején kőépület, teljes kerti és borászati felszereléssel eladó (1997 Népszabadság jún. 27. C7847, 19) ‖ fajtehén fn | Puszta-Szikszón 26 darab […] felső ausztriai finom fajtehén, bika és bornyu, – 83 darabból álló magyar faj fejér gulya, és 54 darab igás ökör nyilványos árverés utján fognak eladatni (1848 Jelenkor C8314, 4) | Beregi urak meg arról szólhatnának, hogy a Rákóczi-domínium feudális ura milyen idegen ettől a nemzettől. Mindent lenéz, ami magyar. A magyar mágnást éppúgy nem becsüli, mint a magyar fajtehenet (1901 Ady Endre C0535, 135) | [Lochow Ferdinánd petkusi földbirtokos előadásában] kimutatta, hogy a kitenyésztett fajtehenek mennyivel több tejet adnak és mennyivel nagyobb zsirtartalma van tejüknek, mint a közönségesen tenyésztett és nevelt teheneknek (1924 Budapesti Hírlap júl. 2. C4712, 10) | [A két világháború közötti időszakban Somogy megyében] a kisparasztok 5–10 holdas rétege is felzárkózott a középparasztok mellé: földjeit jobban művelte, egyre több lovat, fajtehenet, sertést, baromfit tartott (1990 Szabad Föld nov. 20. C8376, 11) ‖ fajtyúk fn | Tenyésztési fajtyukok eladása (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Akár madarakat kell kitömni, akár a darwinizmus igazi filozófiáját, a létérti küzdelmet és a kiválás elméletét kell a hatodik osztályban előadni, akár városi képviselőválasztásokról vagy gazdasági kiállításról van szó, Kepe György tanár úr a közügyekben éppúgy otthon van, mint a fajtyúkokban (1893 Papp Dániel 8354001, 32) | A [baromfi]telepen jelenleg 2500 fajtyúk van, 2500 továbbtenyésztésre alkalmas jérce és kakas, 2000 fajtiszta pekingi kacsa (1957 Szabad Föld jan. 6. C4856, [6]).

-faj (utótagként)

1. ’〈élőlények vmely csoportjának, típusának〉 a rendszertani alapegysége v. más rendszertani kategóriája, ill. (az) e kategóriába tartozó egyed(ek összessége, sokasága v. vmely része)’ ❖ ‖ baktériumfaj fn | Pasteur mutatta ki legelőször, hogy bizonyos bakteriumfajok csak oxigénmentes, némelyek még szénsavtól is mentes légkörben, vagy a levegő teljes kizárása mellett fejlődnek, ezek az (obligát) anaerob bakteriumok, ellentétben a levegőn tenyészőkkel (aerobok) (1893 PallasLex. CD02) | a mikrobiológiai ipar nagyszámú gomba- és baktériumfajt használ – elsősorban a különböző antibiotikumok előállítására (1987 Tények könyve CD37) | Beleinkben több mint ezer baktériumfaj él (2014 Blandl Borbála ford.–Enders 3502002, 155) ‖ bogárfaj fn | [az öreg fákban levő] méhodvakbul nehéz a’ mézet kiszedni, ’s más bogárfajok is bele tojnak a’ fába ’s kikelendő, kukaczaik pusztitást visznek a’ méhek között véghez (1835 Vajda Péter C4660, 4) | Szentjánosbogár (Lampyris noctiluca L., mécsbogár, kecsér), az ötlábtőízes bogarak rendjébe, a Malacodermatok családjába tartozó bogárfaj (1897 PallasLex. CD02) | [az erdei jégmadarak tápláléka] mindenféle rovarból, kivált sáskákból és nagy bogárfajokból áll (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A szalafői erdőrezervátumban] a fogófákból 14 bogárfaj 435 egyedét gyűjtöttük. Domináns fajnak a nagy fenyőbélszú, a vörösnyakú szúfarkas, a kis fenyőrontó-szú és a daliás cincér bizonyult (2014 Lakatos Ferenc et al. 3361001, 162) ‖ búzafaj fn | átalános figyelmét igényli a mezei gazdáknak egy döblingi buzaföld, melly ezelőtt 3 évvel sz. Ilona szigetéből hozott maggal van bevetve. […] Hir szerint ezen földbirtokosa Flurer ur, ezen termékeny, buzafajból kész mérőnkint eladni (1847 Hetilap CD61) | a régi magyarok a földművelés első kisérleteit nem mai hazájokban való letelepülésök után, nem is a szlávoktól oktatva, tették meg, mint eddig általánosan hitték: hanem hogy némely búzafajt, sőt épen a legfontosabbat, már Ázsiában régi lakóhelyeiken jól ismertek, minthogy a búzát, árpát és darát még ma is azon a néven hívják, melyen a búzafajok az ázsiai pusztaság belsejében régóta ismeretesek (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 336) | [Lengyel Béla] a Természettudományi Társulat „Schuster-féle pályakérdés”-ére készítette el 1866-ban az ország öt különböző területéről származó búzafaj elemzését (1980 e. Szőkefalvi-Nagy Zoltán CD30) ‖ fecskefaj fn | országgyülésileg e’ kövér hazánkat investitio nélkül pióczázó kósza fecskefajnak beáradozását (1844 Pesti Hírlap CD61) | Füsti fecske (Hir. [= Hirundo] rustica L.). […] Leggyorsabban repülő fecskefaj (1894 PallasLex. CD02) | A partifecske (Riparia riparia) a legkisebb európai fecskefaj, hossza 12 cm. Hátoldala földbarna, alsó teste fehér, begyén széles barna övvel. Gyengén villás farkán nincs fehér szín (2003 Természet Világa CD50) ‖ fenyőfaj fn | Az elhalt növények és növényrészek is hasonlag képesek ezen jelenet [ti. a villódzás] előidézésére […]. Nem hallották-e hirét olvasóim! az ugynevezett revének, korhadt farészeknek, mellyekkel kis gyermekek setétben egymást ijeszteni szokták? Belföldi növényeink közt ismeretesek e tekintetben a füz-, tölgy-, bükk-, égerfa, különféle fenyőfajok, sőt a burgonya is (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [A betléri Andrássy-kastély] százötven holdas parkja szökőkútjaival, ritka fenyűfajaival hazánkban a legszebb parkok egyike (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Sopron környékén a tenyészeti övet képező fenyőfajok a mélyebben fekvő völgyekben őshonosak, így a lúcfenyő (Picea excelsa) a Hidegvíz-völgyben, a jegenyefenyő (Abies alba) pedig […] itt és a Tolvaj-árokban (1958 Kárpáti Zoltán CD52) | [a tűlevelűek között] is akad egy faj, amely leveleit a lombhullató fák mintájára dobja el – ez a vörösfenyő. Hogy vajon miért éppen ez a fenyőfaj az, amely tűlevelű társaival szemben ebben az elvben bízik – fogalmam sincs (2016 Balázs István ford.–Wohlleben 3493002, 129) ‖ gabonafaj fn | Getreideart, die: gabonafaj (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 820) | [A dalmát szlávoknak] főtáplálékúl a rozs, árpa, tönköly, köles és czirokköles lisztjéből való kenyér szolgál; többnyire két gabnafaj lisztjét keverik össze, rozst és árpát, vagy tönkölyt és árpát (1884 Hunfalvy János 8191003, 70) | Számos új kifejezés bizonyítja a földművelés ismeretét és gyümölcseinek állandó élvezetét [az előmagyar-korban]. A szegényes köles mellett feltűnnek a nemesebb gabonafajok (búza, árpa), melyeket rendszeresen termesztenek (tarló = szántóföld, eke, arat, sarló, kéve, gügyű = marok, kepe, boglya, szérű, szór, ocsu) és feldolgoznak (őröl, dara) (1928 Hóman Bálint CD42) | a gabonafajok művelése, a kertek és a gyümölcsösök rendje [a faluban] (1979 Gyergyai Albert 9202006, 59) ‖ galambfaj fn | Ezen igen vad ’s vigyázó galambfaj [ti. az örvös galamb] többnyire magányosan él, nyögését vagy inkább darabos töredezett turbékolását ’s dobolását (Heulen) némelly vadász igen jól tudván utánozni, igy azt gyakran lövésre csalja (1829 Pák Dienes 8346010, 171) | A házi galamb mintegy 150 különféle fajváltozataival és formáival […] mind egy galambfajtól, a szirti galambtól (Columba livia) mesterséges terjesztés utján származtak (1894 PallasLex. CD02) | valószinübb, hogy ez a hártya [a havon futó kutyák lábujjai között], ugy mint némely galambfajnál is, spontán lépett fel és később ugy fejlődött ki, hogy nemzedékeken át mindig azok a kutyák maradtak meg, amelyek legjobban tudtak a havon futni (1918 Madzsar József 9014144, 83) | Ahol az erdőben öreg bükkfák állnak, majd mindig megtaláljuk egyetlen faodúban fészkelő galambfajunkat, a kék galambot. Nehogy valaki egy valóban kék, szalakótára emlékeztető madárra gondoljon, a kék galamb színezete inkább kékesszürke (1995 Magyarország állatvilága CD14) ‖ gombafaj fn | A rágó mérges növényekhez tartoznak a gombák mérges fajai is […]. 1. A légyölő galócza […]. 7. A sátán tinóru […]. Im ezek a nálunk leggyakrabban előforduló gomba fajok (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Számos fapusztító gombafaj között legveszedelmesebb a taplógombafélék közé tartozó házigomba (Merulius lacrymans) (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 262) | [a kutyáknál a bőrgombásodás] felfedezése is nehéz, hát még annak eldöntése, hogy melyik gombafaj a kórokozó! (1996 Szinák János–Veress István CD59) | Napjainkban a világ legnagyobb mennyiségben termesztett gombafajává a shitake (Lentinula edodes) vált, a világ összes megtermelt gombájának 22%-át teszi ki. Ezt követik a laskafélék (Pleurotus spp.) 19%-kal. Harmadik helyen pedig a fülgombafélék (Auricularia spp.) állnak 15%-kal (2019 Szukács Gergely–Geösel András 3423001, 89) ‖ halfaj fn | Sok Halfajok az Esztendnek bizonyos részében nagy útakat vésznek fel (1799 Főldi János 7112016, 238) | Egész sor különlegessége van [a szegedi konyhának]. A világhírű halpaprikás, melyet a bennszülött bölcsőjétől a koporsóig meg nem un, melyet itt oly kitűnően tudnak elkészíteni a halbeli nagy bőségben, vegyesen aprítva a bográcsba különböző halfajokat s melyhez öreg, még latin oskolákat járt halászok deákul mormogják a receptet (1869 Mikszáth Kálmán CD04) | A mai rendszertan 12.000 halfajt ismer és ebből 11.500 valódi csontoshal. Az ebbe a rendbe tartozó összes halakat a belső váz tökéletes elcsontosodása jellemzi (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az Indiai- és a Csendes-óceánban sok halfaj szimbionta partnere a kis tisztogatóhal (Labroides dimidiatus), mely más halak kopoltyúin élő parazitákkal táplálkozik (2004 Rózsa Lajos 3277001, 11) ‖ hüllőfaj fn | A mióta a paradicsomban úgy megjártuk a kigyóval, azóta a nőknek különös ellenszenvük van ez egész hüllő-faj iránt (1877 Jókai Mór C2265, 324) | a szabadon élő nagyobb és erősebb hüllőfajok olyan sebei, amelyek a magasabbrendű állatokra nézve föltétlenül halálosak volnának, begyógyulnak. A legtöbb gyík, melynek farka letört, újra visszaszerzi azt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A világon eddig megismert 6300 körüli hüllőfajból hazánkban csupán 15 faj él, közülük négy (a magyar gyík, a haragos sikló, a parlagi vipera és a hegyi gyík) veszélyeztetett, valamennyi védett, kettő fokozott védelem alatt áll (1995 Magyarország állatvilága CD14) | Az észak-balkáni gócterületekből való terjedést igazolták több hőigényes hüllőfaj Kárpát-medencei populációinál (2018 Varga Zoltán 3447001, 109) ‖ juhfaj fn | [Mária Terézia] 1773-ban háromszáz huszonöt merino birkát hozatott Spanyolországból s Merkopailon, a károlyfehérvári út közelében, juhmajorságot állitatott, melly később új szállitványok által szaporittatván, mintegy bölcsője lőn Magyarországban a nemesebb juhfajnak (1840 Horváth Mihály 8189001, 128) | hosszuszőrü és rövidszőrü juh-fajok (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A vadjuhok keleti alakjait a kanadai vagy vastagszarvú juhfaj alá csoportosíthatjuk (1929 Az állatok világa ford. CD46) ‖ légyfaj fn | Közép-Paraguayban, vándor lovakat, marhákat, kutyákat vadállapotban nem lehet látni; mert bizonyos légyfaj, a szülöttek köldökébe rakja tojásait, mi által elpusztulnak (1864 Rónay Jácint 8396002, 35) | Húslégy (Sarcophaga carnaria L.), a kétszárnyu rovarok rendjébe, a vastagcsápuak csoportjába és a légyfélék családjába tartozó légyfaj (1895 PallasLex. CD02) | sok légyfajnak falánk lárvája tesz jó szolgálatot azzal, hogy mindenféle rothadó, korhadó anyagot, evesedő növényrészt, pusztuló állathullát gyorsan megsemmisít (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A repülő rovarok – legyek – kutatásával foglalkozó Papp László akadémikus 500 új légyfajt mutatott be hazánk 9400-9500 fajra becsült és ma mintegy 4500 ismert fajból álló légyfaunájából (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ lepkefaj fn | Egész faunánk 3.000 lepke-fajából a tiroli magas hegyekben 700 faj és 85 fajváltozat fordúl elő, melyek közűl 271 fajt „közönséges”-nek kell tekintetnünk (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Lisztmoly (Ephestia kuehniella), a tűzpillék (Pyralidae) családjába sorolt lepkefaj (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 187) | A Magyarországon élő lepkefajok alakjuk, nagyságuk, színezetük és életmódjuk szerint rendkívül változatosak, gondoljunk csak a jelentéktelennek tűnő molylepke és a pompás admirális pillangó, a hatalmas éjjeli pávaszem vagy a szenderek közötti különbségekre (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Az 54 nappali lepkefajból 13 áll Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt (2012 Szanyi Szabolcs 3364002, 171) ‖ macskafaj fn | [Ledér Balgához:] szerelmed zálogáúl Nem kivánok egyebet. S ah, mi szép, mi kellemes vagy. (Félre) Mint a macskafaj vakon (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 366) | [Equador állatvilága] a perui és kolunbiaitól nem különbözik; a majmok a sürü erdőkben találhatók; ugyanitt él számos macska-, kutyafaj, mosómedve és tapir (1893 PallasLex. CD02) | a tigris és még más nagyobb macskafajok a nagy teknősöket, a maláji vadkutya pedig még a tengeri teknősöket is megtámadja és megöli (1933 Az állatok világa ford. CD46) | domesztikált macskafajok (1996 Új Könyvek CD29) ‖ madárfaj fn | A’ különbféle madárfajok különbféle szorgalmat és mesterséget forditanak ’s mutatnak fészkeik készítésénél (1834 Garasos Tár 8625001, 69) | A legtöbb madárfaj hímjének szinezete elütő a tojóétól. Amazok általában sokkal élénkebben, pompásabban szinezettek, utóbbiak ellenben egyszerübbek (1898 Chernel István CD34) | Sok madárfajnál, pl. az összes nappali ragadozóknál, beleszámítva a keselyűket is, továbbá tyúkféléknél és a papagályoknál, valamint különféle más családokba tartozó madárfajoknál a nyelőcsőnek többé-kevésbbé élesen elkülönödő tágulata van, a begy (ingluvies), amely a felvett táplálék átmeneti megőrzésére, de gyakran megpuhítására is szolgál (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és telepesen költő madárfajok állományának becslése (2015 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 3456001, 21) ‖ majomfaj fn | Én itt a Matska-Majmok közül tsak 13 Fajt fogok emliteni. 1. Malbruck. Ez él Bengalban […]. 2. Macaque. Ez a Majom Faj nagy Tárſaságokban él az Afrika nyugoti Szélén, a Malbruckhoz haſonló, ’s a Feketéknek ſok kárt teſz az ö Ris és köles Földjökön (1798 Sándor István 7287082, 13) | Kahao (állat, Nasalis larvatus Geoffr., Semnopithecus nasicus Cuv.), a főemlősök rendjébe, a keskenyorruak csoportjába és a Semmopithecidák családjába tartozó majomfaj (1895 PallasLex. CD02) | noha Földünkön 10 millió évvel ezelőtt számos majomfaj létezett, de az emberfélék családjának (Hominidák) eddig ismert legkorábbi, jó állapotban megmaradt, a csimpánzoktól és más majomfajoktól jól elkülöníthető képviselői csak 5 millió évvel későbbi üledékekből kerültek elő (2002 Természet Világa CD50) ‖ rákfaj fn | Wagner az elővilág állatait következőleg osztályozza: 120 faj emlős, mellyhez Cuvier még 70 fajt adott; 25 madár, 25 kétlaki, mellyek közül nehány a mi krokodilunkat nagyságban jóval felülmulta; 445 faj tekercsállat (Wirbelthiere), 3100 puhányfaj, 100 rákfaj, 150 rovar, 350 fénybogárfaj (Strahlthier) 500 faj növényállat (Zoophyten), s több mint 600 halfaj (1846 Hetilap CD61) | A norvég rákot Trieszt és Isztria parti városai piaczán a legfinomabb rákfajnak tartják (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Alig él a tengerben olyan állatcsoport, melynek egyik-másik tagját ne boldogítaná valamelyik élősködő rákfaj: megtelepszenek kagylók héjain és gyűrűsférgek csövein, […] tömegesen lepik el a halakat, és nem kímélik meg a tenger óriásait, a ceteket sem (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Chile tengerpartjain gyakori rákfaj. Ez az úgynevezett ollótlan rák nyugodt, napos időben szép fehér színű. Ha vihar vagy akár csak eső közeledik, piros foltok jelennek meg a páncélon (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065002, 64) | Patakjaink, folyóink legismertebb tízlábú rákfaja a folyami rák, de igen gyakori vizeinkben a kövirák is (2003 Természet Világa CD50) ‖ rigófaj fn | És jőnek a zenészek: Pintyőke és a csíz, A cinke és rigófaj, S a cifra tengelic; S amerre csak tavasz van, Erdő, mező, berek, Víg énekök zajától Harsogva fölzeneg (1845 Vörösmarty Mihály C4533, 301) | A mi örvös rigóink márczius végén, vagy április elején – más rigófajokkal, vagy saját fajtársaikkal – kisebb vagy nagyobb társaságokban érkeznek fészkelő helyeikre, a fenyőöv magasabb részeibe (1899 Chernel István CD34) | A fogságot valamennyi rigófaj jól elbírja, csengő énekük azonban a a szobában kissé túlerősen hangzik, falánkságuk pedig kellemetlen következményekkel jár, melyek a leggondosabb tisztántartás mellett sem háríthatók el teljesen (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a madaraknál] a fák mérete és a gyepszint borítása bizonyult a legfontosabb (fajszámot növelő) tényezőnek. […] A gyepszint borításával főleg a talajon, illetve a cserjeszintben fészkelő madarak mutattak pozitív összefüggést, mint a például a csilpcsalp fűzike (Phylloscopus collybita), barátposzáta (Sylvia atricapilla) és több rigó faj (Turdus merula, T. [= Turdus] viscivorus) (2015 Ódor Péter–Kovács Bence 3352001, 44) ‖ rovarfaj fn | [a spanyol katonák] fénybogár-sereg elől szaladtak meg. Világító tehetséggel nemcsak e bogarak, de más rovarfajok birnak. Illyen a szurinámi lámpahordozó, mellynek fényénél kényelmesen olvashatni (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Lótetű, lótücsök, lóbogár (Gryllotalpa vulgaris […]), az egyenesszárnyuak rendjébe, a szökdelő tücsökfélék családjába tartozó rovarfaj (1895 PallasLex. CD02) | A földön élő nyolcszázezer rovarfaj közül ebben az évben legtöbbet a darazsakkal (Vespidae) küzdöttem. A szepezdi hegyoldal régi lakói lehetnek, mert amikor 1971-ben félig-meddig elkészült a présházunk, a darazsak azonnal bemutatkozó látogatást tettek (1983 Bertha Bulcsu 9053002, 37) | Néhány gyakoribb vagy különleges jelentőséggel bíró (pl. védett, ritka) rovarfajtól eltekintve többnyire szakemberekre, specialistá(k)ra van szükség ahhoz, hogy az egyes rendekbe vagy családokba tartozó fajokat azonosítani tudjuk (2014 Lakatos Ferenc et al. 3361001, 157) ‖ rózsafaj fn | A fenyvesek alján igen szegény a növényzet, a nagy árnyék, a föld soványsága, a lehulló száraz levelek, károsan hatnak a netán sarjadó fünövényzetre, melly között mohar, gomba s néha havasi rózsafajok leggyakrabban találtatnak (1855 Vasárnapi Újság CD56) | van a keleten egy igen szép rózsafaj, amiből a rózsaolajat nyerik: ez a balzsamrózsa; magas, kétöles fának nevelik ott, aminek ágait egész csoportokban vonják alá a hófehér virágok (1872 Jókai Mór CD18) | Rosa-fajok. – Vadrózsa (Wildrose). – Mindenfelé elterjedt cserjék. Termésük szárított húsos fala Cynosbati fructus, tisztított magjuk pedig Cynosbati semen néven szerepel a drógkereskedelemben (1941 Kárpáti Zoltán CD52) | A gyógyászatban a gyepűrózsa és más rózsafajok (pl. havasalji rózsa, R. [= Rosa] pendulina) megszárított, aszmagtermésektől mentes vacokját használják fel (2019 Tóth Barbara 3401007, 29) ‖ sásfaj fn | Ha a tőzegföld kiszárad, savát elveszti: csakhamar eltünnek az éles sásfajok; s gyöngéd pelyhes czirok, nedvdús lóherefélék, lágyabb fűneműek boritják el az azelőtt majdnem használhatatlan tért (1855 A Magyar Nép Könyve C2997, 152) | Ha a levélnyél hiányzik, a lemez közvetetlenül a hüvelyen foglal helyet (sásfajok) (1902 Wagner János CD35) | [A sík lápok] jellegzetes növényei az egyes sásfajok, a kormos csáté, a lombosmohák és esetleg a tőzegmohák, néhány zsurlófaj (1996 Természet Világa CD50) | a sásfajokból álló zsombékosok nedves, tőzegben egyre gazdagabb talaja mind több szerves kolloidot szűr ki, halmoz fel, és lassan réti üledékes talajjá alakul át (2002 Természet Világa CD50) ‖ szarvasmarhafaj fn | Minő szarvasmarha-fajok tenyésztetnek hazánkban annak külön vidékein? (1844 Pesti Hírlap CD61) | a ló- és szarvasmarhafajok javitásán tökéletesebb atyalovak s bikák beszerzése által iparkodtak segiteni (1873 Keleti Károly 8233007, 165) | Fajta elnevezésen egyfajú állatoknak azon csoportját értjük, melyek a faj keretén belül egyenlő testalkattal és tulajdonságokkal bírnak s ezeket utódaikra is átörökítik. Pl. a szarvasmarha faj s ennek több fajtái vannak, mint a magyar–erdélyi, szimmentháli, berni, allgaui stb. Vagy a lófaj-nak fajtái az angol telivér, arab telivér, ardeni stb. (1913 RévaiNagyLex. C5703, 150) | A Hortobágyon megtalálható Heck-marhákat az 1920-as években két német állatkert igazgatója (Heinz és Lutz Heck) tenyésztette ki az európai szarvasmarhafajok visszakeresztezésével. Bár az így visszatenyésztett faj genetikailag soha nem lesz azonos a már kihalt őstulokkal, legtöbb küllemi jegyeit, azaz a sötét színt, a piszra (fehér) szájat, a világos angolnacsíkot és a hosszú szarvat továbbra is hordozza (2010 Népszabadság jún. 28. C7858, 13) ‖ szőlőfaj fn | Némelly hegyeken mint bujtogattak – homlítgattak – vesszőt vesszőre, ’s így a’ hegy, a’ szüret elaljasodott. Másutt azt nézte földink, milly szőlőfaj terem legtöbbet, ’s nem mellyik terem legjobbat, ’s csak azt ápolgatta (1830 Széchenyi István CD1501) | a kiállított szőlőfaj mellé annak levele és venyigéje is kiállíttassék (1859 Budapesti Hírlap aug. 25. C7817, [3]) | Balaton-vidék borászata Zala, Veszprém és Somogy megyék balatonmelléki bortermő helyeit foglalja magában, Csopak, Badacsony, Somlyó, Csobánc, Ábrahám, Rezi, Köveskálla, Kővágó-Örs, Diós, Urnyanc, Tomaj, Szabar stb. főbb bortermő helyekkel. Legelterjedtebb szőllőfajai: rakszőllő, sárfehér, kadarka, juhfark, burgundi, furmint, rizling, oportó (1893 PallasLex. CD02) | [Görög Demeter] kiváló ampelológus volt, szőlejébe ötszázféle nemes szőlőfajt hozatott Európa minden tájáról s feljegyzéseit magyar nyelven közölte honfitársaival (1931 Pintér Jenő CD44) | Ez a rokonság [a vad ún. ligeti szőlő és a nemes szőlő között] egyben egy közös sorscsapást is jelentett a számukra, hiszen az amerikai szőlőfajokkal behurcolt kórokozókkal (szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra) és kártevőkkel (filoxéra) szemben egyik sem bizonyult rezisztensnek (2012 Bodor-Pesti Péter–Höhn Mária 3417010, 80) ‖ tyúkfaj fn | Jértze. Pullastra. – (’hajdan’ Eme tsirke, Eme tsür, Eme tyúkfaj) (1808 Sándor István C1535, 136) | Fogolyról. (Perdix cinerea, Rebhuhn). Ezen mindenek előtt isméretes madár tyúkfajhoz tartozván, kis-vad osztálybeli; a’ világ’ minden részében találtatik, azon különbséggel, hogy imitt-amott tollszíne változik, formája azonban mindenütt egy (1829 Pák Dienes 8346010, 166) | [A Kerti Szabadság előfizetői számára rendezett sorsoláson a] 2-dik nyertes 3 pár telivér tyukfajt nyerend három fajban, u. m. egypár conchinchinai, egypár belgiumi, és egypár páduai tyukfajt (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A nyuszt] rettentő ellensége mindenféle nálunk élő tyúkfajnak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A baromfi – elsősorban a tyúkfaj – heterózistenyésztése a gazdaságosan termelő hús- és tojóhibridek előállítására mintegy 30 éves intenzív […] nemesítési programok keretében folyik (1992 Magyar Tudomány C8612, 954) ‖ virágfaj fn | Talán a’ tavasz nekünk is nyujtand egy rózsát, bimbóstul. Talán megszeretjük ’s állandóul földünkbe ültetjük e’ nemes virágfajt (1844 Pesti Hírlap CD61) | [a város kertészének] szemrehányást tett a tanács, hogy csupa mentát, rozmaringot és mályvát termeszt, csupa közönséges virágfajokat, nemhogy új virágok meghonosításával emelné a kert látogatottságát (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | A házi méhek a táncukkal elárulják egymásnak, hol van sok virág. Ezért a gyűjtés közben egy-egy méhnek nem kell újabb virágfajok felkutatásával töltenie az időt. Ha a kiválasztott virágok elhervadtak, a méh általában nem maga keres új ágyást, hanem a kaptárban „tudja meg”, hová szálljon (2001 Természet Világa CD50).

2. ’〈dolog, anyag, jelenség stb.〉 vmely típusa, változata, ill. ilyen típust, változatot képviselő példánya, darabja v. egyedi megvalósulása’ ❖ ‖ gyapjúfaj fn (rég) | A’ spanyol ’s egyéb gyapjufajak nem keltek olly jó áron (1833 Jelenkor C0226, 522) | 2. A kártolt fonalgyártás (Streichgarnspinnerei). Mindazon gyapjufajokat, amelyek 50-60 milliméternél rövidebbek és tágan, szabályosan vagy tuliveltek, kártolt gyapjunak nevezik. A göndörebb, kurrtább s összezsugorodó gyapju posztógyártásra, a hosszabb s kevésbé ivelt szövetgyártásra alkalmas (1894 PallasLex. CD02) ‖ kőfaj fn | Az Arany a Hegyek Gyomrába terem többféle K fajban. Gyakorta mégis Tzinóberrel ’s Rézzel együtt találtatik (1799 Sándor István C1530, 47) | A diszmetsző csak fél drágaköveket, de néha más kőfajokat is csiszol surlával rézkorongon (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a lengyeli múzeumban felgyűjtött kőeszközök között a Mecseknek 17 féle kőfaja szemlélhető (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A szilikonokkal végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy minimálisra csökkenthető a kövek legnagyobb ellenségének, a víznek a kő pórusaiba való behatolása, ha a felületre szilikont permeteznek. […] Ezzel mit sem változik a kőfaj jellege, tulajdonsága (1961 Élet és Tudomány C4912, 926) ‖ költeményfaj fn (kissé rég) | stylusnem igazság szerint csak kettő van: poetai és prosai; de stylusfaj legalább is annyi, hány beszéd-, irás- és költeményfaj, stylusárnyéklat pedig, a’ hány személy, charakter, ábrázat (1834 Csató Pál C0240, 21) | a dalköltészetnek világához szokták sorolni, mint némelyek vélik, a hellen irodalomban nem divatozott, úgynevezett satyrákat. Miután e valóban tövises, sőt harapós költeményfajnak léteznie szabad: nemcsak eltűrhető, de sőt inkább jóizű és nevettetésre ingerlő (1860 e. Szemere Pál C3949, 67) | Paramythion (gör,) a. m. buzdítás, bátorítás, továbbá egy Herdertől (1785.) kezdett költeményfaj, olyan oktató mese, amelyet a mitológia személyeiről költ az író (1922 RévaiNagyLex. C5711, 187) ‖ márványfaj fn (kissé rég) | Ha ki szerencsés volt a magyar nemzeti muzeum igazgatóját meglátogathatni: bizonyosan részesült ő ngának azon szivességében, miszerint megmutatá neki azon gyönyörű asztalt, melly Baranyának 20–30 féle márványfajaiból van mozaikszerűleg öszverakva (1846 Hetilap CD61) | A diszmetsző a márványfajokat szobrokká, diszedényekké stb. késziti s foglalkodása néha az épitészet czifrázataira is kiterjed (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Görögországnak számos márványfaja közül leghíresebb a parusi […] és a pentelicumi, Italiában nagyon kedvelték a carrarai márványt (marmor Lunense). Az Aegyptusból és Numidiából származó szines és tarka márványfajoknak, a porphyrnak, bazaltnak, syenitnek és gránitnak használata csak a római korban jött divatba (1904 ÓkoriLex. CD28) | [San Paolo fuori le mura bazilikában] köröskörül a drága keleti márványfajokból, alabástromból és malachitból faragott oszlopok (összesen 80), a főhajó episztilionját [= gerendapárkányát] ékítő pápaképek, a roppant méretű diadalív és apszis középkori eredetű mozaikjai! (1941 Pap Károly C7797, 99) ‖ mondatfaj fn | [Az ún. nyomósító mondatnak] minden sajátsága még nincsen fölfejtve, de az itt felhozott példák is eléggé mutatják, hogy e mondatfajnak a szórendre való befolyása döntő (1872 Joannovics György C0358, 171) | [Az adavidéki nyelvjárást beszélők] relatív mondattal nagyon gyakran helyettesítenek más mondatfajokat. Az az egíssig, aki mindég jó tud alunni. Lád mijem baj az, aki ijen szeles (1906 Bacsó Gyula C0706, 43) | A szórendi formák […] általában mondatfajok szerint változnak és a mondatfajok három csoportja (közlő, kérdő és felszólító) szerint három főtípust mutatnak (1912 Gerbner Árpád C5969, 252) | [a szóhangulat és stílusárnyalat kérdése] már átvezet a művészi stílus területére […]. Ehhez a problémához tartozik: a szavak jóhangzása, jelentésárnyalatai, az egyes mondatrészek és mondatfajok stílusbeli szerepe, a szó- és gondolatalakzatok stb. (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 49) | Legterjedelmesebb a mondattani rész, itt a mondatfajok, a fő mondatrészek és szószerkezetek mellett legrészletesebben a határozókkal foglalkozik [A mai magyar nyelv című kötet] (1996 Új Könyvek CD29) ‖ nyelvfaj fn (kissé rég) | Bodjanski, ki a’ kisorosz nyelvfaj’ grammaticáján dolgozik; melly bár 15 milliónál többnek nyelve Lengyel- és Oroszországban, nyelvtani ’s szókönyvi tekintetben a’ szláv tudósoktól kevés tekintetbe vétetett, ’s nem müvelteték (1838 Figyelmező C0152, 578) | Más az, nembeli tekintetből hasonlítani nyelveket, a’ mikor t. i. általában az emberi nyelveket, mint egy nemhez tartozókat, vizsgáljuk; ’s más, fajbeli tekintetbül hasonlítani nyelveket, a’ mikor az eltörölhetetlen jellemvonások által egymástul külömböző nyelvseregek vagy nyelvfajok közzül valamellyiket külön és maga magához hasonlítva vizsgáljuk. Már pedig, a’ magyar nyelvnek viszonyát a’ vogulhoz keresvén, okvetetlenül azokra a’ nyelvekre szorítkozunk, a’ mellyek a’ kettővel együtt egy nyelvfajt, vagy nyelvsereget tesznek (1863 Hunfalvy Pál C2147, 277) | Az eszt nyelv a nagy urálaltaji nyelvfaj ugor családjához tartozik s a finn nyelvvel a legszorosabb testvéri viszonyban van (1894 PallasLex. CD02) | vannak nomádok a sémi és indogermán népfajban is, mint az arabok és czigányok, a nélkül, hogy e tényből valami különös ethnikai vagy nyelvjellemet lehetne kimagyarázni az illető nép- vagy nyelvfajokra vonatkozólag (1912 Munkácsi Bernát CD30) ‖ pénzfaj fn | Az orosz–lengyel kereskedés könnyitése végett az orosz Felség financz ministeréhez –∪intézett legközelebbi parancsa szerint uj pénzfajokat t. i. fél ’s ¾ rubeleket orosz és lengyel felirással, nem diákkal veret (1833 Jelenkor C0225, 224) | – A koronának az ára most tizenhat és fél forint. Itt váltsa ön be; mert az szokatlan pénzfaj: Münchenben nem ismerik (1888 Jókai Mór CD18) | A XII. század vége óta ezért Európaszerte feltűnik a pénzjavításra, jó és állandóbb jellegű pénzek verésére irányuló törekvés. Ennek eredménye volt némely jóhírű pénzfajnak – a friesachi, bécsi, aquilejai, regensburgi, nálunk a szlavón báni denároknak – közkedveltsége és nemzetközi forgalma (1930 Hóman Bálint CD42) | A középkor folyamán Magyarország területére nagyobb tömegben csak három idegen pénzfaj áramlása figyelhető meg. Egyik a friesachi denár a XII–XIII. sz. fordulóján, a másik a cseh garas a XIV. sz. elején és a harmadik a bécsi dénár a XIII. sz. második felétől a XV. sz. elejéig (1972 Huszár Lajos CD52) ‖ sorfaj fn | [Négyesy László szerint] a nemzeti formák közé föl kell venni a páros részü sorfaj mellé a páratlan részűt is, azaz a 3/8-os sorfajt (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 149) | egy-egy nyugat-európai időmértékes sorfaj ütemei a magyar ritmikai megvalósulásban erősen átalakultak (1961 Gáldi László 9167001, 22) | Emelkedő lejtésű, 7 szótagú jambusi sorfaj például az anakreóni sora: ∪ – / ∪ – / ∪ – / ∪ (1993 A magyarság kézikönyve CD06).