fajansz fn és mn 4A3  fajanc (kissé rég) , fajánsz (kissé rég)

I. fn (Műv v. Ipar is)

’〈különböző összetételű világos(abb) agyagból égetett, a porcelánnál porózusabb szerkezetű, érdes törésű, fehéres színű, fehér átlátszatlan ón-, ill. ólomboraxos mázzal bevont (tűzálló) kerámiai anyagok megnevezéseként〉’ ❖ zöld fayance-ból (félporczellán) készült sörkorsócskákat (1837 Társalkodó C7974, 92) | a fehér szinü vagy csak sárgás agyagkeverékből készített finom faience (kőedény, modern majolika), melyet átlátszó ólomboraxos mázzal vonnak be (1894 PallasLex. CD02) | A könnyed csillogású, kedves porcelán és a tompább színességű, szemcsésebb fayence (1913 Feleky Géza CD10) | Az edények viszont hihetetlenül különböztek egymástól: a tálacskák, tányérok, csajkák vegyesen fajanszból, porcelánból s ezüstből voltak (1956 Gergely Viola ford.–Drapkina 2025097, 682) | A fajánsz (majolika) készítésének hazánkban már a XV. sz. óta tradíciói voltak, mert a Mátyás budai palotájában működő korsósok (amphorariusok) ismerték az ónmázas „fehéredény” gyártásának titkát (1960 Krisztinkovich Béla CD52) | A világ első nemzetközi kerámiai múzeumában, amelynek folyóirata immár fél század óta viszi szét a földkerekség összes iparművészeti és művészettörténeti központjába Faenza nevét, azét a városét, amely nevet adott a világ minden nyelvén a fajánsznak […], immár e nagy intézmény kezdete óta látható Wartha Vince[, az eozinmáz technikai kialakítója] képmása is (1974 Korach Mór CD30) | [a tervező a falba süllyesztett rakodó] alá fajanszból készült, kétszárnyú pultos mosdót választott (2001 Lakáskultúra CD39).

a. (az egyiptomi jelzővel is) ’〈kül. az ókori Egyiptomban: homok, kvarc és egyéb anyagok keverékéből égetett, az alapanyagból kiváló v. külsőleg felvitt, üvegszerűen fényes mázú anyag megnevezéseként〉’ ❖ II. Ramszesz bronzszobrocskája a legrégibb üres öntvény; utóbb a bronz igen fontos szerepet játszik a kisplasztika terén, amelyen csak a jellegzetes zöldes kék színű fayence (ú. n. egyiptomi porcellán) vetekedhetik vele (usebti szobrocskák végtelen tömege) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 231) | Az első dinasztia idejéből származó kitátott szájú gránit oroszlán egyesíti magában az egyiptomi gondolkodásra annyira jellemző dialektikus ellentéteket; a végtelen nyugalmat és a ragadozó féktelen mozgáskészségét. Ugyanez az érzésünk egy ülő majom „egyiptomi fajanszból” készült szobránál, ahol meghatottan érezzük az ember első tapogatózásait abba az irányba, hogy a természetben nem létező új anyagot alkosson és azt rögtön művészi kifejezésének eszközévé tegye (1963 Magyar Nemzet jún. 22. C0356, 4) | Az arany nyaklánc ritkaságnak számít (figyelmet érdemel a szichemi nyakéklelet), ellenben a gyöngysor, amelyhez fémből v. fajanszból való függelék (amulett) is tartozhatott […] már gyakoribb (1989 HaagLex. ford. CD1208) | Az ókori egyiptomiak által szentként tisztelt szkarabeusz (dorcus hopei), vagyis galacsintúró bogár a folytonos megújulás szimbóluma. Gyakran nemesfémből, kőből vagy fajanszból formálták és általában amulettként használták (1999 Magyar Hírlap CD09).

b. ’ezen anyagok vmelyikéből való tárgy, kül. edény’ ❖ Több féle mühelyek és kézi tsinálmányok találkoznak itten, úgy mint nád méz’ vagy is tzukor’, rozsólis’, bárſony’, vitorla váſzon’, hajó poráz’, fajánſz’, ſzappan’, viaſz gyertya’, ’s egyéb árúk’ ſzámára (1793 Sándor István C3665, 31) | Azt is meg tudta mondani, hogy minő árakat adott az apja egy-egy műremekért: hogy vett egy cseréptálat, ami csak mázas fajansz, de Luca della Robbiatól való (1890 Jókai Mór CD18) | Bement a fürdőszobájába, amely valóságos porcellán paradicsom volt. Világos, hófehér és borsózöld fajánsz (1939 Hunyady Sándor 9266002, 22) | a 16–17. sz.-i habán fajansz beleilleszkedik a mo.-i reneszánsz virágos stílusába, majd a hollandiai delfti fajansz fehér-kék stílusa a jellemző rá (1979 NéprajziLex. CD47) | A fajansz európai meghonosodása a kerámiairodalom egyik központi kérdése. Története általánosan ismert: az iszlám kultúrával került Spanyolországba, Mallorca szigeti kereskedők hozták Itáliába, ezért az ónmázas kerámiát majolikának nevezték el. Faenza lesz készítésének egyik központja, ezért mondják az északabbra fekvő népek az ónmázas edényt fajansznak (1991 Magyar néprajz CD47) | az új tulajdonosok belföldön nem a kibocsátott mennyiséget kívánják növelni, hanem sok helyre akarják eljuttatni a márkabolthálózaton keresztül a Zsolnay fajanszokat (1996 Figyelő CD2601).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

’ezen anyagok valamelyikéből való 〈tárgy〉’ ❖ [Pál úr] hozzáfog a terítéshez, ami annyiból áll, hogy az asztalon levő kék virágos, veres abrosz megfordíttatik, hogy veres virágos, kék abrosz legyen belőle, azután rá egy fajansz tányér lehelyeztetik – melléje tétetvén egy szarvasagancs nyelű étszer és egy antik ezüstkanál (1869 Jókai Mór CD18) | fajánszlapok is kellenek a fürdőszoba falára, és fajánszot Kolozsvártt nem árulnak (1913 Gárdonyi Géza C1850, 228) | [Egyiptomban az el-amarnai korszakban] aranyozott, dúsan faragott, fajánsz-, drágakő-, elefántcsont-betétes, drága külföldi fákból készült bútorok, tarkamintás szőnyegek, festmények, mozaikok, leheletszerűen szőtt, vagy nehéz aranyszálakkal áttört mintás ruhák, drágaköves aranyékszerek voltak az elengedhetetlen tartozékai a művészetté fokozott udvari életnek (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Szeme kék, olyan mélykék volt, mint a holland fajánszfiguráké (1954 Illés Endre ford.–Maupassant 9273005, 17) | rendkívül díszes tarka öltözete van egy [i. e.] 12. szd.-i színes egyiptomi fajansztéglán ábrázolt kánaáni hadifogolynak (1995 BibliaiLex. CD1207) | Az európai fajanszművességre legnagyobb hatást gyakorló manufaktúrak között volt: Lyon, Montpellier, Liverpool, Delft, és Salzburg. Napjainkban – mivel igen könnyen sérülnek – egy hiányos készlet is értékes. Egy hatszemélyes századfordulós fajansz étkészlet ára elérheti a 150 ezer forintot is (2001 Magyar Hírlap CD09) | kitűnnek a békebeli, fa korpuszba helyezett fajansz mosdótálas elődöket idéző, nagyon is mai, csupa-üveg darabok (2002 Lakáskultúra CD39).

ÖE: ~áru, ~bögre, ~csésze, ~fabrika, ~készlet, ~tányér.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

fajansz- (előtagként)

1. ’fajanszból való (elemekből készült) 〈tárgy〉’ ❖ ‖ fajanszcsempe fn 6B | A kályhacsempéket a fazekas-kemencében égetik, a finomabb, sima felszinü faience-csempéket pedig még egyenesre is csiszolják és ezután leöntéssel mázolják és másodszor égetik (1895 PallasLex. CD02) | Holicsi fajánszcsempe a XVIII. század közepéről (1941 Wellmann Imre CD43) | Az aluminium-csempe megismertetése és bevezetése építőiparunkban lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük a drága és törékeny fajence csempék használatát (1949 Szabad Nép szept. 6. C4872, 7) | A konyhában a modern, high-tech berendezés együtt látható a régi, delfti fajanszcsempékkel (2000 Lakáskultúra CD39) ‖ fajanszedény fn 4B | Fajantz, vagy fattyu Portzellán Edények Fabrikája (1796 Teleki Domokos¹ C4105, 289) | [a 16. században élt Bernard Palissy] sok kisérletezés után megtalálván a faienceedények festésének titkát, II. Henrik király és a montmorency herceg kegyét elnyerte és a párisi Tuileriákban kapott lakást (1896 PallasLex. CD02) | Az asztalkendőktől kezdve az ezüst étszerekig, a fajánsz és kristály edényekig mindenen rajta volt az újnak az a sajátos bélyege, amely a fiatal házasok háztartását jellemzi (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 41) | Saját igényeink szerint válogathatunk össze a mázas fajansz edényekből egy készletre valót (2000 Lakáskultúra CD39) ‖ fajanszkályha fn 6A | A faience kályhák (zománcos kályha, porcellán kályha), anyagra nézve durva, faience, tehát sárga, meszes agyagból készülnek, melyet fehér, átlátszatlan zománccal (u. n. Schmelz) vonnak be (1895 PallasLex. CD02) | [Esterházy Károly püspök egri] líceumában nem kevesebb, mint negyven darab fehér és zöld barokk fayence-kályhát állított fel, melyeket mind egy győri fazekascég szállított neki (1931 Szekfű Gyula CD42) | a barokk és rokokó francia ízlésű formavilágának bűvöletében alkották szerte Európában a hatalmas aranyozott, hófehér alapú fajanszkályhákat (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ fajanszkancsó fn 1A | [A kastélyszobában] az asztalon kékmázu fayence-kancsók s egy pléhedényben hosszú fidibuszok (1881 Pesti Hírlap dec. 18. C5629, [18]) | [a naposok] nagy fajanszkancsóban kávét, tálcákon pedig egymásra tornyozott vajas kenyereket hoztak (1964 Moldova György 9449003, 65) | [a mosdószekrény] egy tükörrel felszerelt komód, rajta lavór és fajanszkancsó. (Többnyire a konyhában, módosabbaknál a hálóban kapott helyet.) (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ fajansztál fn 2A8 | [Znaimban] újabb időben Slowak Ferencz és Klammerth Alajos czégek tűnnek ki; a képben bemutatott faïence tál az előbbinek a műhelyéből kerűlt ki (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az északolasz fajánsz tálak másik jellegzetessége az a technikai különlegesség, hogy a széles peremet rácsosan perforálták és a tálacskákat talpakra állították, ez volt az „alla ongaresca” kivitel! (1960 Krisztinkovich Béla CD52) | Értékes kisplasztikák, kerámiák várnak a licitáló kedvű vásárlókra, köztük […] egy olyan Zsolnay fajansztál, amelynek mintáját Rippl-Rónai József tervezte (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’fajansztárgyak gyártásával foglalkozó 〈tevékenység, ill. üzem〉’ ❖ ‖ fajanszgyár fn 2A | A XVIII. század vége felé több ízben megkisérlették nemzetikeramiai ipar teremtését; Varsóban (Belvedere), Kozrecben, Baranówkában, Horodnicában, Glińskóban és még több helyen porczellán- és faience-gyárak keletkeztek (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A cseh, a morva edényeken megnyilvánul a renaissance, a francia fayance gyárak ízlése, a híres magyarföldi holicsi gyár műtermékei más országok ízléseire is kihatottak (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Örömmel látjuk a kiállításon a pécsi Zsolnay fajanszgyár kísérleteit, a hagyományos technikának és anyagnak korszerű formákban való felújítását (1960 Népszabadság jan. 8. C4812, 8) | Esterházy József tatai birtokán Holicsról elvándorolt mesterek közreműködésével létesült fajanszgyár (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ fajanszipar fn 4A | Bayreuthnek a XVIII. században virágzó fayence ipara volt (1893 PallasLex. CD02) | [az anabaptistáknak] döntő hatása volt az ún. habán kerámia kialakításában, és így a magyarországi népművészetre igen pozitív hatást gyakoroltak. A magyar fajanszipar történetében ezeknek ízlésformáló szerepe jól ismert; a környező országokban is megtaláljuk a habán kerámiát és hatásának népi továbbélését (1981 Dömötör Tekla 1039008, 214) ‖ fajanszmanufaktúra fn 6A | [Germain Gáspár] 1777-ben a faenzai Ferniani fajanszmanufaktúrában a porcelánmodorú festés és aranyozás meghonosítója. 1790–92 között Budán működött (1967 MagyarÉletrajziLex. C6369, 590) | a Holicson és Tatán kívül az 1760-as években a Sopron megyei Lándzséron és Kaboldon – az Esterházy hercegek birtokain is – megpróbálkoztak a fajanszmanufaktúra alapításával (1974 Katona Imre CD52) | Kuny Domokos budai fajansz manufaktúrájában tizenhárom munkásból négy [volt külföldi] (1994 Heckenast Gusztáv CD58).