faji mn 

1. (rég) ’olyan 〈sajátosság〉, amely alapján azonos kategóriába tartozó dolgokat különböző alkategóriákba, fajokba lehet sorolni’ ❖ a’ közvetlen Vant fajilag vagy különösen meghatározni nem lehet, de egyetemesen, a’ mivel pedig épen a’ philosophiának van dolga, annyit róla mondani lehet, hogy az […] közvetlen tiszta elvont eszme (1839 Figyelmező C0153, 260) | Ahelyett ugyanis, hogy széptani elméleti cikkeinket a könyv elején, egy rakáson adnók, célszerűbbnek véltük azokat az egyes fajok elé bocsátani: azon cikkeket pedig, melyek a szépnek általános föltételeit, s faji különbségét (mint kellemes, fönséges, humor, komikum, stb.) tárgyazzák, a könyv végére tartani fel (1855 Arany János C6504, 443) | Nem lehet minden dolgot tetszés szerint bármely más dolog helyett nevezni, csak az olyanokat, a melyek közt összefüggés van. Láttuk fönt, hogy ez az összefüggés lehet hasonlati – ez a metaphora, oki – ez a metonymia, faji – ez a synekdoche (1895 Négyesy László 8329001, 197).

2. ’az élőlények vmely fajára v. más rendszertani csoportjára jellemző, annak minden egyedében v. azok többségében meglevő, megnyilvánuló 〈jelleg, vonás, tulajdonság stb.〉’ ❖ [A lepkék szárnyán] a sávok és foltok alakja, nagysága és szerkezete igen fontos, mert nemi és faji megkülönböztető jellegül is szolgálhatnak (1893 PallasLex. CD02) | A fa fejlődése a magból indul meg, amelyből a csemete fejlődve, lassú növekedéssel kis fácskává, majd fává alakul, a faji sajátságoknak megfelelően (1913 RévaiNagyLex. C5703, 106) | A cerkófok rendszere a sok és át nem tekinthető alrend és csoport ellenére ma már jobban tisztázott, mint a kapucnis és karmos-majmoké, mert itt legalább sikerült az önálló fajokat megkülönböztetni, s bizonyos az is, hogy a faji jellegek élesebben domborodnak ki (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A vidra] emésztésére a gyorsaság jellemző, amely részben faji sajátosság, részben a hal eredményezi (1999 Természet Világa CD50) | Az idegvizsgálatok közül talán az emberi nyelvkészség az egyik legizgalmasabb terület. Ez ugyanis faji sajátosság, a kultúra alapja (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’különböző fajokhoz v. más rendszertani csoporthoz tartozó élőlények között fennálló 〈viszony(rendszer)〉’ ❖ Még sok tetszőleges ugrás van ezen kivül a természetben, hol alapos szemlélődés meggyőz bennünket, hogy faji különbség helyett, csak fokonkinti különbözés létez (1847 Hetilap CD61) | az élővilág faji diverzitása akkor tartható fenn, ha az élő rendszereket ökológiai folyosók hálózattá kapcsolják össze (2002 Kerényi Attila 3173003, 255) | A népesítés egy felezési folyamat, amely során megállapítjuk egy adott tóba kihelyezésre kerülő halak darabszámát, korosztályát és az állomány faji összetételét (2003 Lajkó István 3204001, 75) | megfékezhetjük a veszélyes mennyiségű szennyezést folyóvizeinkben, amivel megvédhetjük a patakok, a folyók faji sokszínűségét (2003 Természet Világa CD50).

2b. ’azonos fajhoz tartozó élőlényeket felölelő 〈fogalom〉, ill. ilyen fogalomra utaló 〈nyelvi kifejezés〉’ ❖ [A növények] faji (alosztályi) nevet nyerhetnek a’ színektől; tapasztalható lévén szinte minden lépten nyomon, hogy a’ természet az unalmas egyformaságot a’ színekbeli megkülömböztetéssel szereti ki keŕlni szülöttjei közt (1836 Fazekas György C7283, 68) | Ebben a könyvben – a mennyire megállapítható volt – minden madárfajnak legrégibb tudományos faji nevét használtam s a fajtákat három névvel láttam el (1899 Chernel István CD34) | Rodrigue doktor, mikor egy boldog ember ingét rendelte őfelségének, az „ember” szót faji értelemben használta, az egész emberi fajra gondolva (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 295) | a természeti népek közt általános hiedelem, hogy az elejtett vad idővel visszatér. E látszatot a közös – faji – elnevezés is (például medve) támogatja (1964 Ákos Károly 9005001, 96) | Linné minden élőlényt két névvel látott el: generikus névvel (embereknél a családnév megfelelője), és faji névvel (embereknél a kereszt- vagy utónév megfelelője) (2002 Természet Világa CD50).

3. ’egyes, örökletes tényezőktől függő külső jegyek, pl. a bőr-, szem- v. hajszín, testalkat, koponyaforma, ill. a közös nyelv, kultúra, szokások, intézmények stb. által jellemezhető 〈embercsoport, nemzet(iség)〉 v. ahhoz tartozó 〈személy〉’ ❖ [az a két irány,] melyet hazánkban a nemzetiségi mozgalom követ, s melyeknek egyike az ország politikai egységének (a historiai nemzetiségnek) másika a faj- s nyelvi nemzetiségeknek jogosultságára hivatkozik: egy iránt a dolgok természetében fekszik (1865 Eötvös József C1588, 30) | [a képviselőház] Lónyaynak Csengery Antal által is bővebben támogatott indítványát, minden ellenzés nélkül, egyhangúlag elfogadta; még a faji képviselők sem opponáltak (1870 Századok CD57) | [az erdélyi szászoknak] az is megengedtetett, hogy magukat egy külön nemcsak faji, hanem politikai nemzetiséggé constituálják, s a szó szoros értelmében: államot képezzenek az államban (1881 Kossuth Lajos CD32) | A zsidóságra azért vetette rá magát a nemzeti szocializmus, mert a lappangó faji ellenzéket a zsidóság vezette, az osztályharcban, rohamra ellene (1936 Németh László² 9485021, 144) | [Indiában] a faji, városállami, foglalkozásbeli és törzsi közösségekből alakult ki a kasztrendszer és a kaszton belül az újkorig megőrzött bizonyos demokratikus szellemet (1959 Niederhauser Emil 2056043, 112) | A történelem újra meg újra megmutatta, miként teszi egy előre nem látott esemény hirtelen földönfutóvá a nagy hatalmú arisztokratákat, a vallási, politikai vagy faji csoportosulások kiemelkedő tagjait (1976 Selye János 9594005, 117) | [a népszövetségi] szerződések csak a kisebbségek három csoportját – a faji, nyelvi és a vallási kisebbségeket – részesítették védelemben (1992 Baka András 2034001, 194) | meg kell tiltani a demokratikus és államhű néprétegeknek, nemzetiségi, faji és vallási közösségeknek az ország területéről való kitelepítését (1995 Balogh Sándor CD58).

3a. ’vmely emberfajtára v. nemzet(iség)re jellemző, abban megnyilvánuló, ill. annak minden tagjában v. azok többségében meglevő, érvényesülő 〈jelleg, vonás, tulajdonság stb.〉’ ❖ [egyes írók] a néperkölcs, a faji különösségek, sajátságok minél szembeszökőbb rajzát követelék, leginkább csárdai világításban (1861–1863 Arany János C6505, 549) | Kolozsvárt s a székelyeket kivéve, mintha az erdélyi magyar népnél a faji önérzet veszendőben volna! (1877 Kossuth Lajos 8250008, 167) | [Tisza Kálmán] politikai jelene maga a megtisztult hazaszeretet, az ország érdekeinek és javának szívén-hordozása és a haza jólétének, a haza virágzásának, a magyar nemzet faji erejének gyámolítása és emelése (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Arany a magyar népnek faji sajátságait átvitte a költészetbe (1893 Riedl Frigyes 8393002, 39) | a mai fiatal magyar irodalom munkásainak sokszor kell hallanunk azt a szemrehányást, hogy nem törődünk a régi nemzeti ideálokkal, kivetkőzünk az ősi faji jellemvonásokból és idegen bálványok tiszteletére adjuk magunkat (1912 Móricz Zsigmond 9462015, 706) | [az utcán] jól öltözött, nyugodt és szabályos arcú emberek, csinos és jóalakú nők sétálnak. Az arcok szinte nemzetköziek, faji jelleg rajtuk föl nem fedezhető (1933 Nagy Lajos 9472017, 57) | a dunántúli szerbek, horvátok, németek vagy általában a felvidéki települések évszázadok óta őrzik egymás mellett a külön faji tipusaikat (1936 Veres Péter 9771011, 15) | a cigány az ő faji tulajdonságainak hegyeit magán viselő érzelmeinek megfelelően játszik a hegedűn és azoknak megfelelően játssza a magyar nótát is (1943 Simonyi Antal 2201003, 9) | [Ady Endre] lírájában születik meg a magyarság faji öntudata (1943 Juhász Géza¹ 9283002, 9) | [Németh László] a nagy műveket a faji géniusz kiteljesedésének látja (1974 Béládi Miklós 9039001, 160) | A nyílt rasszista antiszemitizmus […] világos választ ad. Eszerint a zsidók faji sajátosságaik következtében asszimilálhatatlanok (1999 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’vmely emberfajtát, nemzet(iség)et, v. azok tagjait ilyen közösséghez való tartozásuk alapján érintő 〈esemény, jelenség stb.〉, ill. ilyen közösségek v. azok tagjai között fennálló, érvényesülő 〈viszony, attitűd, viselkedés stb.〉’ ❖ a hasonlóság, melyet a különböző népek erkölcsi életmódja és eszméi között találunk sokkal inkább müveltségi fokuktól, mint faji rokonságuktól függ (1865 Eötvös József C1588, 70) | A faji és nyelvi keveredés […] csak mai hazájának elfoglalása után, tehát csak akkor mehetett végbe, midőn a magyarság már Pannoniában letelepült (1896 PallasLex. CD02) | [a humanizmus] nemzeti, faji, vallási elzárkozást nem ismerve az emberiség egyetemes nagy ideáljainak megvalositását tűzi ki czélul (1896 Némethy Géza C3327, 2) | hiába küldene a finn nemzet vagy a leigázott törökség egészséges mezei hadakat „testvérei” [ti. a magyarok] segítségére, az orosz kormánynak egy intése elég lenne, hogy ez illúziórius faji barátságot megölje (1913 Isac, Emil CD10) | Gróf Apponyi Albert, szintén dunántúli, mélyen fölháborodva tiltakozik a vallási és faji üldözés ellen (1919 Juhász Gyula¹ 9284882, 237) | faji sors (1927 Németh László² 9485024, 27) | Május 14-ikén Karlóczán s Balázsfalván támadnak fel fegyveresen a magyarság ellen. Egyszerre dúl politikai küzdés, – faji harc és polgárháború (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 98) | Amint könyvünk Nyelvrokonság és faji rokonság című fejezetében vázlatosan körvonalaztuk, a lapp testalkat, főleg pedig koponya-méretek és arányok tekintetében szembetűnően elüt minden más ismert néptől (1937 Zsirai Miklós 9805005, 283) | a háború kitörésének első napjaiban, tüzes lobogással váltotta ki az Amerikában élő magyarság lelkéből a hadüzenet a faji összetartozás érzését és a haza iránti szeretetet (1938 Kovács Imre 9360002, 75) | Csak a zsidók tudtak olyan faji szolidarítást mutatni, mint a Pallagiak és a Móriczok ebben a generációban (1939 Móricz Zsigmond C5087, 355) | [Doris Lessing] megcsömörlik a faji meg társadalmi ellentétek vulkánján gondtalanul táncoló, evő-ivó társaságtól, amelyet a háború se tud felrázni (1956 Hódos György 2005046, 207) | a francia hivők lelkét a legkisebb mértékben sem szennyezik evangéliumidegen érzések, vagy gondolatok. Faji türelmetlenségnek például még árnyéka se érinti őket (1963 Pilinszky János 9531172, 215) | Nincsen pusztítóbb népbetegsége korunknak, mint a nemzeti és faji gyűlölet (1973–1974 Major Ottó 9415002, 452) | A faji előítéletek terén az irodalom előkészítő vagy megerősítő szerepet játszhat, de a személyes kapcsolat döntőbb (1975 Nagy Károly² 2042033, 22) | A szélsőséges sumerológusok […] alaptételükké a summer-magyar nyelvi és faji azonosságot teszik (1987 Balázs János² 1009006, 668) | A magyar katolikus ifjúság egyik nevelőjét és példaképét [ti. Sík Sándort] a faji törvények kiközösítik a nemzeti közösségből (1989 Huszár Tibor 2025068, 108) | A családi, faji, nemi kötelékek a keresztény számára másodlagos jelentőségűvé válnak a hitbelivel szemben (2010 Szabó Ildikó 3157001, 306).

4. (kissé rég) ’vmely nemzet(iség), ill. annak tagja által létrehozott, áthagyományozott, a közös életmódról, világszemléletről stb. tanúskodó, azt kifejező 〈eszme(rendszer), kultúra, művészet, műalkotás stb.〉, ill. ilyen eszmerendszerre, kultúrára, művészetre, műalkotásra stb. jellemző 〈vonás, tulajdonság〉’ ❖ Magának a sárga fajnak, a kínai, koreai és a japán művészeknek művei emberöltőkig foglalkoztathatnának egész tudós fakultásokat. […] Annyi bizonyos: ez faji művészet, a fajtának kollektív művészete (1911 Nyugat CD10) | Kuj (Cui), Cézár Antonovics, orosz zeneszerző, szül. 1835 jan. 18. Vilnában. […] Az új orosz iskolához tartozik, noha nem írt orosz faji muzsikát (1915 RévaiNagyLex. C5708, 334) | Kunzen Friedrich Ludwig Ämilius, dán operakomponista, a dán faji zene jeles reprezentálója (1915 RévaiNagyLex. C5708, 353) | A költészet, ha céljának meg akar felelni, nem is lehet más, mint a szónak legegészebb értelmében faji művészet, faji költészet (1921 Földessy Gyula CD10) | Vörösmartynál is az van, ami teszem Tennysonnél: hogy nincs fajibb, mint az ő édes szónokisága, nincs megejtőbb, mint az ő férfias bája (1927 Ignotus CD10) | Minél jelentékenyebbek egy nép lappangó nyelvi energiái s minél erősebben nyúl a faji sors az egyének életébe: annál fajibb az irodalom is (1927 Németh László² 9485024, 27) | faji művészet van, nemzeti művészet is van, de diktált művészet még sohse volt művészet (1929 Ignotus CD10) | A zsidó hagyomány szerint a két tábla, amelyre a Tíz parancsolat rá volt vésve, már a világ teremtésének előestéjén elő volt készítve (Ábóth V,6), tehát korban megelőzik az emberiséget és így függetlenek időtől, helytől és faji kultúrától (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).

4a. ’az emberiségnek különböző fajtákra v. nemzet(iség)ekre való tagolódásának, ill. vmely személy ilyen közösség(ek)hez való tartozásának az emberi élet, világszemlélet stb. szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonító 〈nézet, eszmerendszer, ideológia〉’ ❖ [Magyarországon az] „Ébredő magyarok” mozgalma éppen úgy, mint a hasonló romániai mozgalom is, elvetette a biológiai értelemben vett faji elméletet és úgy propagandájában, mint a békében alkalmazott háborús taktikájában az antiszemitizmus gyakorlati érvényesítésére törekedett (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 211) | Szabó Dezső a maga faji mitológiájával és pogánykodásával önkéntelenül is útegyengetője lett annak a germán szellemű hódításnak, amelytől pedig mint súlyos magyar veszedelemtől óvta az ifjúságot és fajtája életét (1937 Simándy Pál 2045039, 123) | a faji mítosz hóhérai – a népirtás szándékával – koponyákat mérnek, vért, nevet, származást elemeznek (1973 Sütő András 2042008, 182) | a hitleri (straseri) típusú jobboldali radikalizmus társadalmi programja, faji és hódító eszméi a királyi diktatúrákban csak igen részlegesen jelennek meg (1982 Berend T. Iván 9049005, 328) | [Márai Sándor] remek írásaiban bírálta a nacionalizmus és a faji gondolat különféle megnyilatkozásait, s az írói függetlenség eszménye mellett kötelezte el magát (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

5. (tulajdonnévből képzett melléknévi előtaggal) (rég, ritk) ’〈vmely dinasztiaalapító őstől származó〉 uralkodóházhoz tartozó 〈királyi méltóságot viselő személy〉’ ❖ [a biológiai tárgyú előadást] követé Czech János r. tag a’ tudományok állapotját nyomosan fejtegetvén Árpádi faji fejdelmeink alatt (1834 Jelenkor C0228, 723).

6. ’〈annak kif-ére, hogy vmely biológiai értelemben vett fajra, ill. vmely emberfajtára, nemzet(iség)re v. vkinek, vminek ahhoz való tartozására tekintettel, azzal kapcsolatban tesz, vizsgál, értékel stb. vmit vki, ill. történik v. áll fenn vmi〉’ ❖ Az emlős állatok oly nagy faji és egyedi számban fordulnak elő, hogy e tekintetben Afrika leggazdagabb kontinens (1893 PallasLex. CD02) | [a mai fiatalságot] megejti minden ige, mely a magyarság nevében szól; s kivált ha korszerü, faji és népi alapon (1939 Babits Mihály 9014140, 217) | [Bóka László] tiszteletre méltó bátorsággal […] száll szembe Farkas Gyula lélekmérgező, faji szempontú irodalmi nézeteivel (1958 Harsányi Zoltán 2025138, 782) | Beöthy Zsolt középiskolai tankönyve és A magyar irodalom kistükre című munkája a nemzeti, sőt faji szempontot egyeduralkodóvá teszi az irodalomtörténeti vizsgálódásban (1973 Poszler György 1124002, 221) | [Szabó Dezső] a harmincas években egyként támadja a hivatalos politikát és a baloldalt, de – ebben az esetben is faji alapról – a német térhódítással is szembefordul (1973 Simon István 9601034, 268) | Sütő úr ugyanis, mivel faji tekintetben őneki teljesen rendben a szénája, nem visel sárga csillagot (1975 Kertész Imre² 1078001, 7) | [a mesterséges születésszabályozás] csökkenti a természetes szelekció esélyeit és miközben egyedi szinten a kívánalmak teljesítését segíti, faji szinten nem akadályozza meg a degenerációt (2002 Természet Világa CD50) | faji, vallási vagy bármilyen kulturális alapon nem szabad az iskolában diszkriminálni (2007 Palánkai Tibor 3225001, 222).

7. (rég, Jog) ’olyan, szerződés alapján szolgáltatandó 〈dolog, kül. ingóság〉, amelyet nem egyedileg, hanem csupán fajtája, mennyisége v. mértéke szerint határoztak meg, ill. ilyen dolgot a szolgáltatás tárgyaként kijelölő 〈meghatározás〉’ ❖ a dolgoknak egyedi (species) és fajszerü (genus) dolgokra való [jogi] felosztása aszerint [történik], amint egyedileg (in specie) vagy csak fajilag (in genere) vannak meghatározva, azaz oly ismérvek által, melyek minden hasonfaju dolgoknál találkoznak (1893 PallasLex. CD02) | Kamat (usurae), bizonyos mennyiségü faji (fungibilis) dolgok használhatásáért járó haszon érték (1895 PallasLex. CD02).

Vö. CzF. fajilag; ÉrtSz.; TESz. faj; ÉKsz.