fajrokon fn és mn
I. fn
1. ’〈két v. több élőlény(csoport) viszonyában:〉 olyan élőlény(csoport), amely a másikkal v. a többivel rendszertanilag rokon kategóriába tartozik’ ❖ Fantasztikus formájú haraszt-bokrok nyújtják felénk óriási leveleiket, melyek közül legszebb a királyi páfrány (osmunda regalis); ez ama hires fanagyságu pálma-haraszt fajrokona, mely a brazíliai őserdők disze (1864 Vasárnapi Újság C7378, 204) | a lónak az a sajátsága, hogy ha nincs hozzá szokva, megijed hosszú fülű fajrokonától [ti. a szamártól] (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a növényevő dinoszauruszok] nehézkesen mozgó, ügyetlen állatok lehettek ; egyedüli védő fegyverük testük nagysága volt és így szabad prédául voltak kiszolgáltatva a sokkal fürgébb és félelmes ragadozó fegyverekkel ellátott, két lábon járó ragadozó fajrokonaiknak (1923 Természettudományi Közlöny C7948, 352) | Maga a jonquilla (Narcissus jonquilla) inkább nyugatmediterrán növény s fajrokonai is főként Spanyolországban és a szemben fekvő afrikai partokon élnek (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A Sequoya sempervirens [= tengerparti mamutfenyő] sem marad el méreteiben fajrokonától [, az ún. óriás mamutfenyőtől] (1957 Élet és Tudomány C4908, 1533) | A szamár – miután fajrokona a lónak – keresztezhető is vele: az utód az öszvér (1990 Szabad Föld máj. 22. C8376, 18) | A magyar kikirics legközelebbi fajrokonai a Balkán-félszigeten és a Földközi-tenger mellékén élnek (2001 Természet Világa CD50).
2. ’〈két v. több élőlény(csoport) viszonyában:〉 olyan élőlény, amely a másikkal v. a többivel azonos fajba tartozik; fajtárs’ ❖ a malac sokkal nehezebb volt, mint hasonló fajrokonai szoktak lenni ilyen idős korukban (1865 Jókai Mór CD18) | a nyeregben élő, lovat áldozó, lóval együtt temetkező, tehát a túlvilági életre is lóháton induló síkföldi nomád nép a mai megtisztelő mesei vonást már a táltosok virágzása idején ráadta a szent fehér ló más szőrű fajrokonaira (1896 Sebestyén Gyula CD44) | bizonyos, hogy [ez a légy] károkat okozott épp ugy, mint a fajrokonai. Mert a legyek piszkos állatok uram! (1922 Pesti Hírlap jan. 6. C5670, 7) | [az ún. foltos kuszkuszok] a ketrecben lomhák, csöndesek, álmosak és mogorvák, mohón esznek és sokat isznak. Fajrokonaikkal nehezen férnek meg (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Polli kutya] messze elmaradt a hadi vagy rendőri szolgálatra alkalmazott fajrokonai mögött (1943 Pesti Hírlap nov. 17. C5691, 3).
3. ’Személy(ek), csoport(ok) etnikai, származási viszonyának leírására.’
3a. (kissé rég) ’olyan személy v. csoport, aki v. amely a másikkal v. a többivel azonos földrajzi változatból, (nagy)rasszból származik’ ❖ Ausztrália benszülöttei, évrőlévre rohamosan pusztulnak s ezért a queenslandi kormány már intézkedett, hogy külön területeket jelöljenek ki számukra, hol senki se háborgassa őket s műveltebb fajrokonaik vezetése alatt földmiveléssel foglalkozzanak (1897 Vasárnapi Újság C7411, 88) | [az afrikai fekete] szemében a kabátba és nadrágba bujt néger, ha még inge és kalapja is van. már nem néger és az ilyen fajrokonával nagyobb tisztelettel kell bánnia, mint azzal, aki atyáinak példája szerint háromnegyedrészben, vagy teljesen meztelenül és olajjal gondosan bedörzsölve végzi dolgát a forró napsütésben (1930 Pesti Hírlap júl. 18. C5678, 9) | A japán ember legnagyobb erőkifejtéséhez éppen annyira szükség van a háború kategorikus imperatívuszára, mint sárga fajrokonainak a békére. Kínában ösztönös lenézés és undor él minden hadkozással szemben (1939 Magyar Nemzet máj. 28. C8355, 7).
3b. (kissé rég) ’olyan személy v. csoport, aki v. amely a másikkal v. a többivel azonos népből, népcsaládból, nemzet(iség)ből származik’ ❖ a székely nép szivélyes, barátságos jelleme mellett felötlött önkénytelenül a szászok rideg szivélytelensége, melylyel minden e tájakon utazó idegen, még ha fajrokonuk volna is, bizonynyal találkozni fog (1869 Orbán Balázs 8340012, 130) | Ha Magyarország oly politikát követ, mely kedvező azon nemzetek autonomiájának, szabadságának s illetőleg függetlenségének, melyeknek, mint fajrokonaiknak, sorsa a magyarországi nemzetiségeket igen természetesen melegen érdekli, nem kell attól félni, hogy a nemzetiségi kérdés túl fog csapongni a kielégíthető határokon hazánkban (1871 Kossuth Lajos CD32) | azon állás, a melyet Ön fajrokonainál elfoglal, és a ragaszkodás nemzetének érdekeihez eléggé biztossá tesznek bennünket arra nézve, hogy az Ön közreműködésének becses igérete hasonlót biztosít számunkra az Ön nemzetének többsége részéről (1894 e. Kossuth Lajos ford. CD32) | Minden jel oda mutat tehát, hogy a szlávság a népvándorlás uralkodó népelemeit jámbor földmívesűl szolgálva, időnként fajrokonaival erősödve, Dacia földjének is húzamos időn át lakója vala (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Csak mindig figyelmeztess [fölényes modorom miatt], igazad lehet! Egy soká elnyomott s hirtelen felkerült náczió gyanakvó félelme ez, hogy hunyászkodónak ne lássék! A primitivebb fajrokonaim hangossága, feltünésvágya, erölködő fényűzése is ez!… (1917 Kaffka Margit 9290049, 171) | a titkárság továbbit s indokol meg minden kisebbségi panaszt, amely az illető államtól elszakadt fajrokonoktól megfelelő megbízólevél kíséretében hozzá érkezik (1921 Pesti Hírlap márc. 17. C5669, 2).
3c. (kissé rég) ’〈két v. több nép, népcsalád, nemzetiség, ill. ezek vmelyikéből származó személy viszonyában:〉 olyan nép(ből), népcsalád(ból) v. nemzetiség(ből származó személy), amely v. aki a másikkal v. a többivel (nyelvét, származását stb. tekintve) rokonságban van’ ❖ Az eredeti s bigottsáig orthodox romai catholicus horvát, ki határkörében semmi diszentert meg nem szenvedett, gyűlölte fajrokonát, a szerbet, s az óhitű illyrt (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Az ötödik fejezet kizárólag a bolgárokkal foglalkozik, ránk nézve fölötte érdekes tárgygyal, mert e fajrokonok sorsában látjuk, mivé lett volna valószínűleg a magyar, ha nyelvét nem sikerűl megtartania, s a nyugoti egyház helyett a keletihez csatlakozik (1872 Pauler gyula CD57) | A VI. században kimberek csoportosan vándoroltak át északi Franciaországba, a Bretagneba, de szoros összeköttetésben – s tengerész életmódjuknál fogva folytonos érintkezésben maradva fajrokonaikkal, a britt-szigeti keltákkal (1882 Szász Károly² 8426063, 55) | A rómaiak vallása, valamint az italiai néptörzseké, abból a forrásból fakadt, a honnan a görögöké, mivel fajrokonok voltak, a kik egy törzsből származtak (1904 ÓkoriLex. CD28) | [Az ún. karakirgizek] feloszlanak a Talasig terjedő sol-okra és az Iszikultól Kasgarig terjedő ong-okra. Fajrokonaik a kipcsákok (1914 RévaiNagyLex. C5707, 241) | Kisütik, hogy a magyar pesszimizmusnak az az oka, hogy a magyar „tragikus nép ” . A „tragédiája” pedig állítólag abban áll, hogy kis, keletről jött nép vagyunk, melynek nincs fajrokona Európában (1946 Révai József 9564001, 21).
3d. (rég, ritk) ’〈két vagy több nyelv viszonyában:〉 olyan nyelv, amely a másikkal v. a többivel rokonságban van’ ❖ nagyon káros szerénység lenne, azt meg nem súgni, miszerint nem áll jogukban azon ügy fölött pálczát törni, mellynek természetével ők soha meg nem barátkoztak, azaz ők a magyar nyelv és fajrokonai közt való hasonlatossági viszonyról csak akkor döntő ítéletet hozhatnak, ha az utóbbiakat kellőleg tanulmányozva megismerték (1861 Magyar Nyelvészet C7093, 513).
II. mn
1. (ritk) ’〈két v. több élőlény(csoport) viszonyában:〉 olyan 〈élőlény(csoport)〉, amely a másikkal v. a többivel rendszertanilag rokon kategóriába tartozik’ ❖ Stiriában a pezsgőgyártáshoz a jobb belföldi borokat használják, azokat t. i., melyeket ugyanazon, vagy azokkal fajrokon szőlőkből sajtolnak, a melyekből Francziaországban is a champagnei anyaga kerűl (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).
1a. ’ilyen élőlényből származó 〈testrész, szövet〉’ ❖ Módszerének áldásait Voronoff az emberre is szeretné kiterjeszteni és az elöregedett szervezetet fajrokon majommirigy behelyezése által – legalább néhány esztendőre – mentesíteni az aggság terhei alól (1926 Pesti Hírlap szept. 5. C5674, 45).
2. (ritk) ’〈két v. több élőlény(csoport) viszonyában:〉 olyan 〈élőlény(csoport)〉, amely a másikkal v. a többivel azonos fajba tartozik; fajtárs’ ❖ [A magányos szarkát] nem érdekelték a gesztenyesütő csábítóan zamatos illathullámai. Mindaz közömbös volt ránézve, hogy fajrokonai az úttesten hogy totojáznak a vegyes körítésü zabszemek felé. Bölcs magányban töltötte napjait (1936 Budapesti Hírlap júl. 15. C4724, 4).
2a. ’ilyen élőlény 〈szervezete〉, ill. abból származó 〈testrész, szövet〉’ ❖ Érdekesek azok a vizsgálatok, melyek a bőrbajoknak serumkezelésére vonatkoznak. A serum a különböző vizsgálók szerint különböző eredetű volt (fajidegen, fajrokon, sőt saját serum) (1914 Orvosi Hetilap C8164, 771) | [szerv- vagy szövetátültetésnél] főnehézség a megfelelő anyag beszerzése. Autoplasztika, ha azt a beteg saját teste szolgáltatja, homolog átültetés, ha más, de fajrokon szervezet, heterolog átültetés, ha alsóbbrendű állat vagy anorganikus test (1926 TolnaiÚjLex. C5718, ?).
3. ’Személy(ek), csoport(ok vélt) etnikai, származási viszonyának leírására.’
3a. (kissé rég) ’〈két v. több személy v. csoport viszonyában:〉 olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely a másikkal v. a többivel azonos népből, népcsaládból, nemzet(iség)ből származik’ ❖ ha a magyarországi nemzetiségek azt látják, hogy Magyarország oly politikát követ, mely a velök fajrokon nemzetek autonomiájának, szabadságának s illetőleg függetlenségének útjában áll, nincs a világnak az a kigondolható belügyi concessiója, melylyel a nemzetiségi kérdést ki lehessen egyenlíteni (1871 Kossuth Lajos CD32) | A titkárság van hivatva az illető államra az attól elszakadt fajrokon kisebbségekre vonatkozó adatokkal ellátni a főtitkárságot (1921 Pesti Hírlap márc. 17. C5669, 2).
3b. (kissé rég) ’〈két v. több nép, népcsalád, nemzetiség, ill. ezek vmelyikéből származó személy viszonyában:〉 olyan 〈nép, népcsalád v. nemzetiség, ill. abból származó személy〉, aki v. amely a másikkal v. a többivel (nyelvét, származását stb. tekintve) rokonságban van’ ❖ Mily gyorsan kellett a nyugoti frankok élet módjának és nézetének ezen fajrokon uj jövevényekre [ti. a normannokra] hatni, midőn alig húsz év múlva, hogy honuk nekik átengedtetett, hazai nyelvök használata már annyira megfogyatkozott, hogy második herczegök egy tengerparti városba volt kénytelen küldeni fiát, hogy azt megtanulhassa (1858 Budapesti Szemle C7514, 400) | Az 1870-i népszám kimutatásánál pedig 33 milliónyi lakosszám mellett nyolcmillió-nyolcszázezerre ment a német faj; azonkívül volt fajrokon hollandi és svéd másfél millió (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [a magyarok már] nem oly kitűnő katonák, mint voltak ezelőtt, mikor ebben a fajrokon hunok, avarok és törökök népségeivel, úgy mond, versenyeztek (1879 Ipolyi Arnold CD57) | [a magyarok] valószinűleg több fajrokon nemzettel tanyáztak együtt, nem ritkán testvérháborúkban irtva egymást (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | tekintve Oroszország távoli voltát s a fajrokon lengyelek ellen folytatott kegyetlen küzdelmét: a pánszlávizmus e formája önáltatás lett volna (1933 Szekfű Gyula CD42) | Az Észt-Finn-Magyar Szövetség megünnepelte az észt–finn–magyar napot. A három fajrokon nép közös ünnepélyére nemcsak az ifjúság vonult ki nagy tömegekben (1938 Magyar Nemzet okt. 26. C8354, 11).
3c. ’ilyen nép, nemzetiség stb. által létrehozott 〈kultúra〉, lakott 〈terület〉, ill. beszélt 〈nyelv〉’ ❖ a tengeralatti távirda barátságos kapcsot fog képezni az ó- s uj világ közt, s névszerint az Egyesült-államok s a fajrokon Angolország közt (1856 Budapesti Hírlap okt. 16. C7814, 3) | [ha az Akadémia] a finn nyelvek tanulását segélyezte, úgy a fajrokon s okvetlen közelebb álló török nyelveket is kell pártolnia (1861 Vámbéry Ármin C8487, 113) | nem szükséges a népszavazás, mert a magyarországi nemzetiségek soraiban az ö fajrokon államaikkal való egyesülés vágya oly élénk, hogy ehhez kétség sem fér (1920 Budapesti Hírlap febr. 19 C4708, 1) | Nagy katonai-politikai sorsközösségen belül a fajrokon kultúrák eleven együttműködésére is sor kerül (1940 Pesti Hírlap júl. 10. C5688, 3).
3d. (ritk) ’ilyen rokoni viszonyból származó 〈érzés〉’ ❖ szomszédi és fajrokon sympathia, mely azon [ti. Svájc Ticino kantonjából származó és az olasz felkelésről szóló] tudósításokat tollbamondja (1853 Budapesti Hírlap C7811, 195).
3e. ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy v. csoport a fajelmélet szerinti eredetükben és értékükben különböző emberi típusok, földrajzi változatok stb. közül ugyanabba tartozik, mint vmely másik〉’ ❖ A fajrokon egyének öntudatlanul vonzzák egymást, s ezért a különböző faji alkatú emberek házassága még egyazon nép keretén belül is ritkább s kevésbé termékeny a rokonfajta egyének házasságánál (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | Azok az emberek, osztályok, népek, amelyek nem tartoznak a privilegizált fajhoz, vagy nem gondolkodnak és nem cselekszenek „sajátosan” fasiszta módra (azaz a fasiszta vezérek óhajai szerint), törvényen kívülinek nyilváníttattak: velük szemben mindent szabad. Egyre megy, hogy kommunisták-e vagy katolikusok, fajrokon árja-germán hollandok vagy „fajilag nem teljes értékű” szerbek (1986 Népszabadság jan. 4. C7836, 13) | A náci Németországban az 1935 szeptemberében elfogadott állampolgársági – más néven nürnbergi – törvény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette (2001 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.