fajzat fn 

1. (irod) ’az emberiség mint faj’ ❖ Ládd, ílyen őrült fajzat a tiéd (1863 Madách Imre C2953, 113) | ez önző, gőgös földi nem, E törpe fajzat azzal kérkedik, Hogy egy világ miatta megremeg, Ha meghal, és bujában tönkre megy! (1883–1889 Reviczky Gyula 8392055, 102) | megvetem és szivemből gyülölöm az embereket. Gyülölöm e hitvány fajzatot, mely azt hiszi, csak arra teremtetett, hogy mások kárán alapitsa meg önön boldogságát (1884 Gabányi Árpád 8152002, 48) | Micsoda tehetségtelen fajzat ez az emberiség – hogy nem bír összebeszélni, nem bírja megcsinálni, hogy ne legyen többé háború (1912 Lengyel Menyhért CD10) | Mi nymphák, nem vagyunk az emberi fajzat ellenségei (1952 Márai Sándor 9421019, 125).

1a. ’abba tartozó vmely nemzet(iség), ill. vmely sajátos tulajdonság, kül. nem v. társadalmi helyzet által meghatározott embercsoport’ ❖ [a vandál nem önálló nemzet] hanem ama meſzſzére el-ſzéllyedett térjedett, és ſok népeket magábann foglaló Tót nemzethez tartozandó. Annak-is pedig nem különös fajzatja, hanem tsak a Horvát és Oroſz népnek egygy kevésſé el-ſzakadott ágazatja (1781 Magyar Hírmondó 7444017, 382) | A’ Bardusok és Pruidák az Éſzaki vad Fajzatoknál azok vóltak, a’ mik lehettek els Görög’ Orſzágban Orféus és Homer (1794 Kármán József² 7165023, 288) | Nemzedék, embernyom, fajzat, generatio (1834 Szófüzér C2854, 74) | Az asszony gonosz fajzat (1894 Malonyay Dezső C3022, 160) | Görög véren kivül kelta és feniciai fajzat is keveredett az illirek közé (1895 PallasLex. CD02) | Shakespeare óta senki sem kéjelgett úgy a demagóg fajzatnak leleplezésében, és az ingatag lelkű, megvesztegethető nép kigúnyolásában, mint Madách (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 317) | [a magyarnak érzelmei] kifejezésében, dalbaöntésében, a nótaszerkesztésében is szüksége van egy idegen, segítő fajzatra … Nem szégyene ez a magyar nemzetnek? Hiszen evvel azt ismerjük el, hogy a cigány előbbrevaló, mint a magyar! (1943 Simonyi Antal 2201003, 9) | arról a furaforma társaságról, testületről, fajzatról vagy miképp is hívjam, melynek egy példányán – bal oldalamon a sorban – már ideérkeztemkor is el-elcsudálkoztam kissé, Citrom Banditól tudtam meg többet (1975 Kertész Imre² 1078002, 155) | A fejedelmi ág látszólag más fajzat, mint az aranykori családtörzs: öreg Cosimo, a fia, Piero s két unokája, a legendás Lorenzo s annak öccse, Giuliano, a Pazzi-összeesküvés fiatal áldozata (1980 Cs. Szabó László 9093004, 214).

1b. (irod) ’vmilyen jellemző tulajdonságú, kül. vmilyen nemű v. társadalmi helyzetű személy’ ❖ Palika a negyedik „terminus” végével letette az ügyvédi vizsgát, még pedig az úri fajzatoknál bevett szokások szerint „kitünő” eredménynyel (1894 Pálffy Albert 8349003, 12) | Valami úri fajzat ez a görög (1901 Gárdonyi Géza C1824, 192) | Így csak nem úri családból való, szegény fajzatok köszönnek (1908 Ambrus Zoltán C0599, 37) | Nem volt Etel se szégyenlősebb, se alamuszibb, mint más asszonyi fajzat (1927 Móra Ferenc 9459034, 36) | Nyughatatlan fajzat voltam, ennélfogva azt mondtam magamnak, hogy ha már így áll a dolog, megnézek végre egy bált is (1956 Füst Milán 9161047, 349) | Nyüzüge kis alak volt, alattomos pillantású, sötét bőrű, ki tudja, miféle fajzat (2005 Spiró György 3283005, 723).

2. (jelzős szerkezet alaptagjaként) (/ritk) ’〈vmely személy v. csoport lebecsülésről, megvetésről tanúskodó megnevezéseként, ill. vmely személy ilyen megszólításaként〉’ ❖ Múlathatott vólna maga Dicſſégének Virági kztt édes Hazánk, ha nála azok vírágzáſi el-nem-hervadtak vólna, ha a’ tudatlanſág, ha a’ poklok’ képtelen fajzati, s nem a’ Blcſeſég, nem az érdemes Erklcs kldettek vólna ſzámkivetésbe (1777 Cserey Lőrinc C1291, 47) | A vér szopó tyrannus faizat Mellyedre szegzi fegyverét, ’S véredbe mártya rút kezét, Ha szolgaságra nem hurczolhat (1794 Verseghy Ferenc ford.–Rouget de Lisle 7033010, 1052) | Ah sátáni testben megátkozott lélek! Hűtlen, önző fajzat! (1858 Vajda János CD01) | – Ne érints! Beste zsivány fajzatja! – igyekezett elkapni kezét Gyurka bátya (1871 Mikszáth Kálmán 8312001, 23) | Elég, hogy most is a fiam földjét taposod, de erre a fundamentumra rá nem lépsz, amig élek! Ebadta uzsorás fajzat! (1907 Nagy Endre 9469001, 39) | Soódy csodálkozva nézett utána és a fejét rázta: – Micsoda hálátlan fajzat! (1910 Délmagyarország 2103001, 15) | Öreg vadőr: Semmi, egy vasuk sincsen. Vadőr: Piszok kódus fajzat… Nekem mér van!? (1922 Móricz Zsigmond CD10) | – Gazember, hazaáruló fajzat, – üvöltött Homonnay – te sápadt, te fakó, te gyilkos (1930 Móricz Zsigmond CD10) | A legelső években a kormányzat e [ti. a hun-magyar] hagyomány írmagját is igyekezett kiirtani, az ördögi fajzattal fennálló kapcsolatra célzást sem engedett (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 539).

3. (rég) ’azonos fajon belül sajátos tulajdonságú állati egyedekből álló fajta, kül. vmely földrajzi változat’ ❖ A’ Felséges Tsáſzár Tartományiban [a lovak közül] leg helyeſsebbek, és leg jobbak az Erdély orſzági fajzatok (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 84) | Akár miféle termetűek, Orſzág-béliek, ’s fajzatból valók legyenek a’ monyaſok, […] a’ jó tartáſon kivül ſzükséges, hogy az egéſz eſztendö alatt mindennap a’ fris levegő égen egy ideig ſzellöſzteſsenek, fel alá járattaſsanak (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 63) | Azt gondolták ezek a’ jó emberek, hogy az  marháji egy különös fajzatból-valók, az  Teheneit Svaitzer-teheneknek nevezték (1792 Verseghy Ferenc ford.–Erdman 7254001, 4) | az Angol Sziget tehetősebb Urai se pénzeket, se fáradozásokat se idejeket nem sajnálták napkeletrül ménlovakat ’s kanczákat hozatni, […] és igy származott lassanként Angliában az ugy nevezett Egész vagy telyes vérü faj, melly tisztán napkeleti eredetü fajzat (1828 Széchenyi István CD1501).

3a. (ritk) ’vmely fajba v. más rendszertani egységbe, ill. vmely fajtába tartozó állati v. növényi egyed’ ❖ Jobb serlegképen hordanom A’ tüzitalt, melly istenít, Mintsem táplálnom föld alatt a’ férgek’ nyálkás fajzatit (1837 Aurora C0044, 383) | A fa, melyet kidöntöttek, alkalmas volt tüzelőnek vagy építésre: ledöntötték. Ez áll, mert aki ért hozzá, látja, hogy a fejsze alatt nehezen hasadó, csavarodó rostú, ágas-bogas, ember számára makacs fajzat (1962 Lengyel József 9395003, 239) | Megálltam, s mérlegeltem, vajon hogy harap egy idegen puli, egy ilyen korcs, keverék fajzat, melynek csak kisebbik fele puli: a nagyobbik vérszomj, sértődöttség, álnokság, üldözési vágy (1966 Örkény István 9500019, 366).

4. (birtokszóként) (/ritk) ’(közvetlen) leszármazott, ill. utód’ ❖ Felseged is Anyai Kegyelmét, néha nem tapaſztalhatta melly noha terméſzet ſzerentvaló gyermeke; de az ertelenektl, er-ſzakkal kltſnztt áll-ortza miatt, magát Felseged eltt, még is mint nnn fajzatja, minden alkalmatoſſágba nem mutathatta (1772 Bessenyei György¹ C1076, 24) | Hozzád futok, Kúválnak fajzata, Kinek karja védi a’ nyomorúltat! (1832 Fábián Gábor ford.–Macpherson 8134003, 90) | Mi által rettenetes az oroszlán Hunyady’ fajzata? Az által-e, hogy ellenségei, mint atyját, rettegik a’ mezőn? (1838 Vörösmarty Mihály 8524422, 78) | Hol késnek az éji homályban a Batthyányak, a Perényiek? Széchenyiek, Telekiek, Dessevffyek, stb.? S annyi sok más nemes fajzata nagy ősapáknak? (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | boszankodott barátai előtt a névmagyarositókra, kik nem átallják a legszebb történelmi neveket elcsenni maguk és alacsonyrangu fajzatuk részére (1893 Kozma Andor 8252009, 65) | [a görögök] Priamusnak minden fajzatját ki akarják irtani (1904 ÓkoriLex. CD28) | No, Péter, – állt meg mögötte Örzsike néni. Míg a többieket hangosan tessékelte, a maga gyámoltalanabb fajzatát ezzel a meghittebb biztatással buzdította (1937 Németh László² 9485006, 193) | Nem gondoltam volna, hogy lesz még itten fogaknak csikorgatása, hogy engem és családomat is elér majd az ítélet, s ki tudja, hányad íziglen minden fajzatomat (2002 Magyar Hírlap CD09).

4a. (/ritk) ’állati ivadék, származék, ill. újszülött v. fiatal állat, ritk. magzat v. növényi palánta’ ❖ Mennél-ſzebb és eröſſebb a’ Kos, annál helyeſſebben ’s tökélleteſſebben reá-ütt a’ fajzat (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 46) | Anyjokat hívjad elé: ſzaparán fog jöni, repülni Ebreſztö ſzavaidra; ’s kivált’ nyikorgásokat hallván Fajzatinak (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanie4re 7021008, 107) | Ha világos pej monyas világos pej kantzát meg-hághat, […] ezeknek fajzattyát többre betsülöm, mintſem az alma ſzürkékét (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 37) | elébb, ha az Állat; a’ nála lév nöstény tojásotskákat hím maggal ha Plánta nöstény magszemeit hímporral megkell néki hinteni, és az által termékenyíteni, mint sem abból Fajzat formálódnék (1799 Főldi János 7112014, 20) | eggy Nefelejtske tűnt előmbe […] Eggy szép edénybe friss hantyával áttettem e’ kis fajzatot (1806 Verseghy Ferenc C4441, 222) | A’ borjazás előtt a’ fejést négy, öt héttel abban kel hagyni: mert már ekkor a’ fajzat a’ Tehénben nagy (1819 e. Nagyváthy János C3297, 132) | Ezek a’ sejtek résszerint méztartásra, részszerint pedig a’ fajzatnak fészkéül szolgálnak (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 69) | Fajzat (állat), általában véve az állatok fiatal nemzedéke (1894 PallasLex. CD02) | Nidhögg és fajzata a világkőris gyökereit rágja, s ez csak azért nem szárad ki, mert a három norna naponta megöntözi az Élet kútjának vizével (1972 Várkonyi Nándor 9758005, 529).

5. (rég, ritk) ’szellemi termék, alkotás’ ❖ Végre hogy ezeket átmemorizálta, még egyszer versenkint rendre megvisgálta, s ammint ész-fajzattyát remeknek találta, ülő Bojtossának mind elperorálta (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Kérem a’ mi Képlakinkat, hogy ha Gzinke az új bodza furuglyát ismét megfújja, az az, ha ki találja adni ezt az újabb idétlen fajzatot, Képlakinak elég Resolutiója legyen, ellene kikelni (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 12).

6. (rég, ritk) ’a párzás mint szaporodási mód’ ❖ A’ melly állatok által-vitettek Amerikába a’ Világ egyéb részeiből, mind kissebbekké váltak a’ fajzatkor (1775 Molnár János C3198, 100).

Ö: átok~.

ÖU: asszony~, cigány~.

Sz: fajzatú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. faj; ÉKsz.; SzT.