falatka fn
1. (átv is) ’egy harapással szájba vehető kis mennyiségű étel, ill. 〈ételből〉 ekkora mennyiség’ ❖ Falat. falatka. Falatozás (1792 Kisded szótár C0816, 53) | falatonkint adogatta a vajaskenyeret [a lány a kígyó] szájába, s […] ő is szájába vett egy falatkát (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Nagyon megkívántuk e dinnyét, szinte elepedtünk egy falatkáért (1973 Népszava aug. 5. C7438, [8]) | Egy philadelphiai férfi mániákusan csipkedi a kenyeret. A 37 éves Samuel Feldman egy áruházban állandóan kicsíp egy-egy falatkát a kenyerekből (2000 Magyar Hírlap CD09).
1a. (jelzőként) ’(vhány) ilyen egységnyi mennyiségű 〈étel〉’ ❖ egy falatka eledelt ha nyújtanál, köszönve venném (1836 Regélő C0460, 18) | Valóban csudálnunk kell, ha ezen szegény teremtés éhes családjának néha-néha egy falatka hust képes vetni (1842 Pesti Hírlap CD61) | falatka szentelt sonka és mézes pálinka is kijár [a locsolkodónak] (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | [az orosz parasztok] a hideg tél beállta után […] mindennap néhány falatka száraz kenyeret majszolnak el (2001 Magyar Hírlap CD09).
2. ’kis mennyiségű, kis adag étel, ill. kis darabokból álló étel egy darabkája’ ❖ el véſz fortélylyal meg ejtett partéka, Állandó ellenbenn jól ſzerzett falatka (1787 Orczy Lőrinc C3358, 112) | Néha-néha, ételhozás’ ürügye alatt, eltér a’ leányhoz a’ kunyhóba, ’s a’ legjobb falatkákat, a’ legédesb italokat orozva viszi hozzá (1835 Társalkodó C7972, 338) | Hogy hol szerzik be a páciensek a jóízü falatkákat, arról nem tesz emlitést a[z emberhús evését ajánló] lyoni professzor (1913 Pesti Hírlap nov. 14. C5661, 13) | A sör, a bor és a pezsgő, valamint az egyéb alkoholos italok mellé fogyasztott ételek és kis falatkák – vagyis a korcsolyák legfontosabb feladata, hogy […] az elfogyasztott alkohol hatását kissé mérsékeljék, tompítsák (1994 Frank Júlia CD19) | [a szusi] nyers halból és rizsből készült falatka (2002 Magyar Hírlap CD09).
3. ’vminek egy kis darabkája, részlete, ill. kis méretű tárgy, terület v. rövid mű stb.’ ❖ [Rüdesheimen túl] már a szőlők merő lépcsőzetes teraszokba rakvák. Kevés, de kitűnő borok kerülnek e roppant munkával épitett apró falatkákról le (1862 Pesti Napló nov. 21. C8644, [2]) | Az ilyen klassikus falatkák Bajzánál régi, latinos műveltségünk egyik üdvös, jellemképző hatását mutatják (1882 Péterfy Jenő C7577, 336) | formás lábacskák mellett meg-megvillanik egy falatka a hófehér harisnyácskákból (1887 Pesti Hírlap nov. 11. C5635, 3) | szememnek soványka örömét, azt a zöld falatkát, egy iskola kertjét, azóta tövestül kiirtották (1902 Budapesti Napló aug. 26. C4884, [1]) | a csokikészítés csak akkora falatkája a [cukrász]képzésnek, mintegy fél sportszelet (2009 Népszabadság nov. 3. C7857, 22).
3a. (jelzőként) (/nyj) ’nagyon kis méretű 〈tárgy, terület stb.〉, ill. aprócska, nagyon kis termetű 〈személy〉’ ❖ Csak egy falatka passust nagyságos uram! menni akarok (1835 Társalkodó C7972, 152) | Rájok Gisulf mit hagyhatott volna? Egy kétfelé törött falatka hont (1839 Szigligeti Ede C5744, 221) | azokról a nagy oligarchákról […] egy falatka írás se szól (1901 Mikszáth Kálmán CD04) | A falatka blúz elődjét, a szobalányruhát egykor Kiss Manyi viselte (1984 Népszabadság ápr. 25. C7834, 6) | egy falatka kis cigánygyerek volt, amikor hazahoztuk (1988 Népszava jan. 26. C7453, 5) | [a kertmoziban] az igazi rajongók persze a falatka vászon elé kuporodnak (2010 Népszabadság szept. 7. C7858, [17]).
3b. (ritk) ’〈személy kedveskedő megnevezésére v. megszólítására〉’ ❖ Mi baj, kicsi húsom, mondd meg szépen anyjának, no ne sirj, édes falatkám! (1944 Pesti Hírlap aug. 8. C5692, 3) | „kedvesemnek” és „falatkámnak” becézi őt (1992 Népszava aug. 24. C7457, 3).
3c. (nyj) ’apró kelés, hólyag a nyelven’ ❖ Falatka kele nyelvemre, ha kele, ma kele, szökjék az N. térdire. (A’ végett mondják, hogy megmenekedjenek a’ nyelvviszketegtől.) (1861 Magyar Nyelvészet C7093, 364) | A nyelv hegyén is szokott lenni néha egy kis kiütés vagy kelevény; ezt meg falatká-nak nevezi a nép (1875 Magyar Nyelvőr C5942, 324) | Falatka nőtt a nyelvemre, ma kele (1940 Berde Károly C7998, 196).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.