fantazma fn
1. (rég) ’a tudatban elraktározott képzetek elemeiből a képzelőerő által létrejövő új, a valóságnak rendsz. nem (teljesen) megfeleltethető(, érzelmi színezetű) képzet v. érzékletes gondolat; fantáziakép’ ❖ ezen mythosok a mi olvasóinknál nem egyebek, mint üres és kép nélkül való, féligérthet nevezetek, vagy ha egy kett eltt fáradságos tanulás segédével érthetkké lettek is, csak ertelen hideg phantasmákat szülnek (1828 Bajza József C5625, 37) | [az ún. képzemények] vagy pusztán a tárgy által okozott képzeletek visszaidézett hasonmásai, tehát „emlékezetek” vagy alkotó képzelődésünk (phantasia) által megváltoztatott képzeletek, szerinte [ti. Brassai Sámuel szerint] „phantasmák.” (1857 Pesti Napló nov. 11. C8639, [2]) | A tudomány ellensége a vallásoknak, melyeknek a végtelent véges phantasmák gyarló keretébe szorító dogmatismusa valóságos blasphemia (1876 Kossuth Lajos CD32) | Ha tehát a közép jelentésű képzik mellett valaha élt a cselekvő képez, vagy ha most felélesztjük: első értelme nem a bilden lesz, hanem az einbilden. Azt fogja tenni: képeket varázsol maga elé, phantasmákat alkot (1877 Arany János C6505, 583).
2. ’Fantazmagória.’
2a. ’külső ingertől függetlenül létrejövő, eseményként, történésként, állapotként illúziószerűen átélt élmény, ill. azt kísérő kép’ ❖ Zsibói és Krasznai utam szép emlékezete úgy tánczolgat-el igen gyakran lelkem előtt, mint a’ legkedvesebb álom phantazmáji (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 465) | [az őrült] rejtelmesen susogó, olykor felijedő hangja megnépesíté kisértetekkel a kis udvarszobát, szemei mindig merően egy pontra néztek […], míg Bálint némán ült karszékében hanyattfekve, s behunyt szemekkel, összetett kezekkel hallgatá a tébolyodott látnoki phantasmáit... (1847 Jókai Mór C4478, 14) | Sehol semmi árnyalak, semmi szellemnek, kísértetnek értendő jelenés, olyan átlátszó, üveges testű, milyennel modern festőink szokták a fantazmákat, víziókat ábrázolni (1917 Posch Jenő CD10) | A beteg súlyos szorongással, ijesztő fantazmákkal reagálhat a számára megfejthetetlen latin vagy görög betegségnevekre (1984 Népszava febr. 22. C7449, 9).
2b. ’a valóságban nem létező, képzelt, kitalált dolog, fikció v. (látszólag) minden valóságalapot nélkülöző elgondolás, feltevés, ill. vmely jövőbeli cselekvésre, állapotra stb. vonatk. (ábrándos, megvalósíthatatlan) terv, elképzelés’ ❖ [Pálóczi Horváth Ádám] elméje valóságos elmélkedésekhez szokott, ’s több férfiúi erővel bír, mintsem hogy phantasmák által elszédítessék (1789 Kazinczy Ferenc C2520, 36) | Tartok felolvasást. […] Tudományt poézissal vegyest, fantazmákat és adatokat úgy összekeverve, hogy minden tudóst kétségbeejtek vele, míg szét tudja válogatni (1870 Jókai Mór CD18) | Az igazi nacionalizmus meghódít olyan lánglelket, mint a Jules Lemaitre-é. Kell benne legalább annyi igazságnak lenni hát, mint a világtestvériség fantazmájában, ami pedig olyan varázsos a krisztusi lelkekre (1901 Ady Endre CD0801) | [az éternek sugárzást létrehozó rezgése] távolról sem fantazma, tulajdonképp nem is elmélet, mert az úgynevezett „interferenciából” pontosan kiszámíthatjuk a fény és újabban a röntgensugarak hullámainak a hosszát és rezgési számát (1923 Gáspár Kornél CD10) | [a mindenhol és minden korban egyforma emberi természetről vallott meggyőződés a 18. században] egyre inkább ellentétbe látszott kerülni a távolian idegen és vadsági állapotban élő népekről és társadalmakról szóló valós vagy fantazmákkal átitatott beszámolókkal (1984 Dienes Ottó C5924, 189).
Sz: fantazmai.
Vö. IdSz. fantazma · fantazmagória