farkasalma fn 6A
1. (Növ is) ’a hideg égöv kivételével az egész földön elterjedt lágy szárú (kúszó)növény, ill. cserje, amelynek egyszerű, váltakozó állású, szív alakú levelei és a levelek hónaljában egyesével v. többesével nyíló virágai vannak, kül. az ún. közönséges farkasalma fajba (Aristolochia clematitis) tartozó, kúszó tövű, el nem ágazó szárú, mérgező, kb. egyméteresre megnövő évelő növény’ ❖ Sebekre, mellyek ütés ’s vágás által eſtek, a’ köz nép-is tudja, mitsoda haſznos a’ Farkas-alma leveleit réá rakni, akár zölden, akár elsöben borban meg-fözvén ezeket (1775 Csapó József 7062001, 87) | bibeoszlop, a kosborfélék […] meg a farkasalma virágában az a husos testecske, mely a himfej meg a bibeszál összenövéséből keletkezik (1894 PallasLex. CD02) | Hernyóik [ti. az Ornithoptera nembe tartozó pillangókéi] a farkasalmán (Aristolochia) élnek (1916 RévaiNagyLex. C5710, 793) | A farkasalma és a kontyvirág légymegporzású növények. Úgy poroztatják be magukat, hogy a növények csapdába ejtik a legyeket, és csak a beporzás után engedik el őket (2003 Természet Világa CD50).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Aristolochia rotunda. Hung. Kerek Farkas-alma (1780 Benkő József C0290, 421) | Farkasalma ([…] Aristolochia Tourn.) (1894 PallasLex. CD02) | pipavirágú farkasalma (Aristolochia durior) (1999 Lakáskultúra CD39) | Arostolochia clematitis (közönséges farkasalma) (2002 Természet Világa CD50).
1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) elnevezéseként〉’ ❖ Aristolochia clematicis. Hung. Farkas-alma (1780 Benkő József C0290, 422) | farkasalma […] Aristolochia Clematitis (1887 Lendl Adolf C7911, 316) | farkasalma […] A. [= Aristolochia] clematitis (közönséges farkasalma) (1998 Növényneveink C6120, 84).
1c. (tbsz-ban) (Növ) ’〈az e növények fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ A kétszikűek rendszertani felosztása 1. alosztály: Magnoliidae (8 rend, 39 család, kb. 12000 faj) […] 4. farkasalmák (Aristolochiales) 1 család, 600 faj (2000 MagyarNagyLex. C5823, 849).
1d. (kissé rég) ’e növény (vmely része) levágva, kül. mint vmely gyógyító főzet alapanyaga’ ❖ A’ meleg fenének kezdetén dítsérik némellyek az ér-vágást, azután az üröm-fnek, farkas-almának, izsópnak, roſzmarintnak, és zsállyanák [!] ftt levével való párolását (1804 Tolnay Sándor 7351008, 117) | Egyszer farkasalmát főzök az étel közé, s mindnyájukat megmérgezem magammal együtt (1865 Jókai Mór CD18) | Mind e gonoszoktól úgy óvja meg az ember a drága kincset [ti. az újszülöttet], hogy, ha ránéz, egyet köp, „fügét” csinál ujjaival a zsebében, […] farkasalmát akaszt a nyakába (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Bóhák ellen farkasómát hánynok az ágy alá, hogy attú megdöglik (1940–1943 Magyar Nyelv C5889, 218).
2. (rég) ’〈hasonló tulajdonságokkal rendelkező, ill. hasonló célokra haszn. egyéb növények népi elnevezéseként〉’ ❖ A kígyót öl Farkas-alma, vagy a Diptamnus leve-is, olly hathatósnak tartatik, hogy ha azoknak levek a mérges kígyóra tseppennek, a kígyó egéſzſzen el-lankad (1782 Magyar Hírmondó 7444030, 512) | Kell venni 6 köntinget (Quentchen) kígyós farkas-almából (Asclepias vincetoxicum, Schlangenwurzel) (1835 Hasznos Mulatságok C8343, 325) | Egyik nevezetessége a jakabi pusztának a farkasalma (Echinops: laptaborz!) (1900 Móra Ferenc C5959, 19) | Rutén szamárkenyér. Echinops ruthenicus MB. – (Farkasalma, forgács birka, labdaborz, labdatövis[)] (1902 Wagner János CD35).
ÖE: ~levél.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.