fauna fn 6A (Biol v. vál)

’vmely élőhely, (földrajzi) terület v. időszak állat(faj)ainak összessége, állatvilága, ill. annak tudományos leírása’ ❖ [azon állatok] leíratása, mellyek valamelly helyen különösen találtatnak, Fauna nevet visel (1818 Tudományos Gyűjtemény C5493, 23) | a szerves élet kezdetétől fogva, melynek első biztos nyomait a kristályos palakőzetek felett közvetlenül fekvő és azért a legrégibb üledékeknek nevezett lerakódásokban találni, egész a jelenkori dús fejlődésig, a különböző faunák és floráknak hosszú sora élt egymásután a Föld felszínén (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Günther Beck] Hernstein flóráját és (kitünő zoologiai kutatók segítségével) faunaját dolgozta ki a főherceg támogatásával készült díszmű részére (1893 PallasLex. CD02) | Nehringnek az a véleménye, hogy a középeurópai diluviális faunába […] kelet felől [nyomult be] a nyugatázsiai puszták faunája (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Főldi János] biológiai vitalizmusa, az állatvilág körül különösen sűrűn burjánzó babonákat oszlató buzgósága, valamint az, hogy az ember fizikai lényét a fauna részeként tárgyalja, hatékonyan járult hozzá a hagyományos bibliai természetszemlélet szétrombolásához (1965 Julow Viktor CD53) | Csak a két legnagyobb kihalási esemény során módosult annyira az élővilág fajösszetétele, hogy az ökoszisztémák szerkezetét is újjá kellett szervezni. A kutatók az általános életmódtípusokat vizsgálták, például összehasonlították a szabadon mozgó tengeri fauna arányát a helyben ülő, vagy rögzített élőlények arányával (2002 Természet Világa CD50).

a. (birtokszóként) ’a birtokos jelzővel megnevezett rendszertani egységbe tartozó állatcsoport vmely területen v. időszakban elterjedt összessége, ill. annak tudományos leírása’ ❖ a’ magyarországi emlősök’ faunája (1854 Akadémiai Értesítő C8478, 229) | Adatok Biharmegye födelesszárnyú rovarainak faunájához (1893 Magyar írók élete CD27) | [A Fertő-tájon] a pókszabásúak faunája hiányosan ismert. Az irodalom által említett fajok száma mindössze 14 (1977 Zádor Alfréd CD52) | [Dudar környékén] a természeti adottságok változatossága miatt a gerinctelen állatok faunája igen gazdag (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

Ö: a -fauna címszó alatt: barlang~, emlős~, fenék~, gerinces~, hal~, lepke~, madár~, pók~, puhatestű-~, talaj~, üledék~.

ÖU: mikro~.

ÖE: ~elem, ~kutatás, ~terület.

Sz: faunájú.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

fauna főnév 6A (Biol v. vál)
vmely élőhely, (földrajzi) terület v. időszak állat(faj)ainak összessége, állatvilága, ill. annak tudományos leírása
[azon állatok] leíratása, mellyek valamelly helyen különösen találtatnak, Fauna nevet visel
(1818 Tudományos Gyűjtemény)
a szerves élet kezdetétől fogva, melynek első biztos nyomait a kristályos palakőzetek felett közvetlenül fekvő és azért a legrégibb üledékeknek nevezett lerakódásokban találni, egész a jelenkori dús fejlődésig, a különböző faunák és floráknak hosszú sora élt egymásután a Föld felszínén
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Günther Beck] Hernstein flóráját és (kitünő zoologiai kutatók segítségével) faunaját dolgozta ki a főherceg támogatásával készült díszmű részére
(1893 PallasLex.)
Nehringnek az a véleménye, hogy a középeurópai diluviális faunába […] kelet felől [nyomult be] a nyugatázsiai puszták faunája
(1929 Az állatok világa ford.)
[Főldi János] biológiai vitalizmusa, az állatvilág körül különösen sűrűn burjánzó babonákat oszlató buzgósága, valamint az, hogy az ember fizikai lényét a fauna részeként tárgyalja, hatékonyan járult hozzá a hagyományos bibliai természetszemlélet szétrombolásához
(1965 Julow Viktor)
Csak a két legnagyobb kihalási esemény során módosult annyira az élővilág fajösszetétele, hogy az ökoszisztémák szerkezetét is újjá kellett szervezni. A kutatók az általános életmódtípusokat vizsgálták, például összehasonlították a szabadon mozgó tengeri fauna arányát a helyben ülő, vagy rögzített élőlények arányával
(2002 Természet Világa)
a. (birtokszóként)
a birtokos jelzővel megnevezett rendszertani egységbe tartozó állatcsoport vmely területen v. időszakban elterjedt összessége, ill. annak tudományos leírása
a’ magyarországi emlősök’ faunája
(1854 Akadémiai Értesítő)
Adatok Biharmegye födelesszárnyú rovarainak faunájához
(1893 Magyar írók élete)
[A Fertő-tájon] a pókszabásúak faunája hiányosan ismert. Az irodalom által említett fajok száma mindössze 14
(1977 Zádor Alfréd)
[Dudar környékén] a természeti adottságok változatossága miatt a gerinctelen állatok faunája igen gazdag
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
ÖU: mikrofauna
ÖE: faunaelem, faunakutatás, faunaterület
Sz: faunájú
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

-fauna (utótagként) (Biol v. vál)

1. ’〈vmely rendszertani egységbe tartozó állatcsoport〉 vmely élőhelyen, (földrajzi) területen v. időszakban elterjedt összessége, es. azok tudományos leírása’ ❖ emlősfauna fn 6A | A diluviális emlősfauna legjellegzetesebb és legfeltünőbb alakjai azok az óriási állatok, melyeknek csontjai itt is ott is napfényre kerülnek (1893 PallasLex. CD02) | a négerföldi tartomány emlősvilága sok tekintetben képmása és leszármazottja az indiai tartomány emlős faunájának (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a folyton változó éghajlattal összefüggésben folyamatosan változott az emlősfauna összetétele is (2005 Kordos László–Ujhelyi Péter 3329001, 26)  gerincesfauna fn 6A | Az ország gerinczes faunájának meg-írása […] volt Petényi törekvése (1888 Chernel István C7912, 56) | [A kréta időszakban] a tengeri gerinces-faunát csontos halak és tengeri hüllők – közöttük óriástermetű ichthyosaurusok és plesiosaurusok – képviselték (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 237) | A dobozi erdő gerincesfaunája is rendkívül gazdag (2002 Domokos Tamás et al. CD36)  halfauna fn 6A | A magyar halfauna egy új faja (1877 Magyar írók élete CD27) | [a] miocén időszak halfaunája a maival szemben már kevés eltérést mutat. A csontos-halak már teljesen vezetőszerepre jutottak (1913 RévaiNagyLex. C5705, 378) | [A Szentendrei-szigeten] az ártéri területek számos halfaj szaporodása szempontjából jelentősek. A halfauna legértékesebb képviselője a petényi márna (Barbus meridionalis) (2003 Természet Világa CD50)  lepkefauna fn 6A | (A nemzeti muzeum) természettárában most rendezik két teremben a rovar és lepkegyűjteményt, melyben a magyar rovar- és lepkefauna külön alosztályt fog képezni (1879 Pesti Hírlap jan. 25. C5627, 3) | [Otto Staudinger] a palaearktikus [ti. az európai, mérsékelt ázsiai és észak-afrikai] lepkefauna tanulmányozása céljából nagyszabású gyüjtőkirándulásokat vezetett Szárdiniába, Izlandba, Spanyolországba, Norvégiába, Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába (1925 RévaiNagyLex. C5713, 129) | Hazánk népes lepkefaunájának leglátványosabb képviselői közül ritkán látható itt [ti. a gemenci Kádár-szigeten] a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) (2003 Természet Világa CD50)  madárfauna fn 6A | ott a’ szegény madárfoglyok között a’ piros-pirókoknak Európára nézve majdnem legritkább, honunkra nézve pedig egy egészen új faját pillantám és szerzém meg honi madárfaunánk’ új gyarapítására (1850 Akadémiai Értesítő C8474, 407) | Ajánlkozás Magyarország madár­faunájának megirására (1879 Természettudományi Közlöny C7903, 243) | [Az új-zélandi állatföldrajzi alrégió] sajátságos madárfaunájára jellemző: a kivi, a bagolypapagály és a kövi papagály (1911 RévaiNagyLex. C5698, 319) | [dolgozatomban] bemutatom a Balmazújváros mellett levő Magdolna-pusztai szennyvíztavak és hígtrágya-szikkasztó kazetták madárfaunáját (2004 Természet Világa CD50)  pókfauna fn 6A | Adatok Erdély pók-faunájához Hermann Ottótól (1866 Pesti Napló márc. 18. C8648, [5]) | [Hermann Ottó járta] az egész ország avarát, mezejét, hegyét, völgyét, hogy Magyarország pókfaunáját megirja (1906 Budapesti Hírlap febr. 10. C4694, 14) | Gazdag tárháza az ősi pókfauna maradványainak a borostyánkő, amelyből annyi fajt ismerünk, hogy beosztásukat 70 nemre kellett kiterjeszteni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a cikkben a ritka] és oltalmat érdemlő hazai pókfajokat mutatom be, […] kitüntetett módon kezelve a fülöpházi szikes tavak és buckavidék pókfaunáját (2000 Természet Világa CD50)  puhatestű-fauna fn 6A | [a pliocén] korban hazánknak édesvízi puhatestű faunája olyan fajokból állott, a minők ma Amerikában élnek (1891 Halaváts Gyula C7915, 287) | A Fertő puhatestű faunája szegény. A 70 ezer fajból a Fertő nádasaiból és hinárosaiból 12, a Hanságról 43 faj került elő (1977 Zádor Alfréd CD52) | [A leletek alapján] elképzelhető, hogy az únyi ráják beúsztak a lagúnák csökkent sótartalmú vizeibe is. Kézenfekvő, hogy a gazdag puhatestű-fauna csábította őket a területre (2004 Természet Világa CD50).

2. ’〈vmilyen típusú élőhely〉 állat(faj)ainak összessége, állatvilága’ ❖ barlangfauna fn 6A (ritk) | A morva-hercziniai hegység barlang-faunájáról (1883 Természettudományi Közlöny C7907, 447) | A Barlangkutató Társulatban dr. Mottl Mária a barlang fauna vizsgálatáról tart előadást (1935 Pesti Napló máj. 28. C8713, 13)  fenékfauna fn 6A | A tenger állat- és növényvilágának egy része a tenger fenekét népesíti. Ez az első élettársaság az úgynevezett benthos, vagyis fenékfauna és fenékflóra (1918 Természettudományi Közlöny C7942, 619) | Fontos a tóiszap kémiájának (só, oxigén, foszfor, nitrogén, szerves szén), továbbá – a halgazdaság érdekében – a planktonnak és fenékfaunának vizsgálata [a Fertő tóban] (1981 Pichler János CD52)  talajfauna fn 6A | Új módszer a talajfauna mennyiségi vizsgálatában (1938 Természettudományi Közlöny C7963, 266) | [a Fertő tó partja mentén kialakult] szikesek állatcsoportjai közül csak a madarakat ismerjük, talajfaunáját most kutatják (1997 Természet Világa CD50)  üledékfauna fn 6A | Az orosz jégtörő Sadko hajó kutatói 1938-ban a sarki tengerek üledékfaunáját gyűjtötték és tanulmányozták (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 360) | a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet üledékfaunával foglalkozó hidrobiológus kutatója (2000 Figyelő CD2601).

-fauna (utótagként) (Biol v. vál)
1.
〈vmely rendszertani egységbe tartozó állatcsoport〉 vmely élőhelyen, (földrajzi) területen v. időszakban elterjedt összessége, es. azok tudományos leírása
emlősfauna főnév 6A
A diluviális emlősfauna legjellegzetesebb és legfeltünőbb alakjai azok az óriási állatok, melyeknek csontjai itt is ott is napfényre kerülnek
(1893 PallasLex.)
a négerföldi tartomány emlősvilága sok tekintetben képmása és leszármazottja az indiai tartomány emlős faunájának
(1929 Az állatok világa ford.)
a folyton változó éghajlattal összefüggésben folyamatosan változott az emlősfauna összetétele is
(2005 Kordos László–Ujhelyi Péter)
gerincesfauna főnév 6A
Az ország gerinczes faunájának meg-írása […] volt Petényi törekvése
(1888 Chernel István)
[A kréta időszakban] a tengeri gerinces-faunát csontos halak és tengeri hüllők – közöttük óriástermetű ichthyosaurusok és plesiosaurusok – képviselték
(1927 TolnaiÚjLex.)
A dobozi erdő gerincesfaunája is rendkívül gazdag
(2002 Domokos Tamás et al.)
halfauna főnév 6A
A magyar halfauna egy új faja
(1877 Magyar írók élete)
[a] miocén időszak halfaunája a maival szemben már kevés eltérést mutat. A csontos-halak már teljesen vezetőszerepre jutottak
(1913 RévaiNagyLex.)
[A Szentendrei-szigeten] az ártéri területek számos halfaj szaporodása szempontjából jelentősek. A halfauna legértékesebb képviselője a petényi márna (Barbus meridionalis)
(2003 Természet Világa)
lepkefauna főnév 6A
(A nemzeti muzeum) természettárában most rendezik két teremben a rovar és lepkegyűjteményt, melyben a magyar rovar- és lepkefauna külön alosztályt fog képezni
(1879 Pesti Hírlap jan. 25.)
[Otto Staudinger] a palaearktikus [ti. az európai, mérsékelt ázsiai és észak-afrikai] lepkefauna tanulmányozása céljából nagyszabású gyüjtőkirándulásokat vezetett Szárdiniába, Izlandba, Spanyolországba, Norvégiába, Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába
(1925 RévaiNagyLex.)
Hazánk népes lepkefaunájának leglátványosabb képviselői közül ritkán látható itt [ti. a gemenci Kádár-szigeten] a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)
(2003 Természet Világa)
madárfauna főnév 6A
ott a’ szegény madárfoglyok között a’ piros-pirókoknak Európára nézve majdnem legritkább, honunkra nézve pedig egy egészen új faját pillantám és szerzém meg honi madárfaunánk’ új gyarapítására
(1850 Akadémiai Értesítő)
Ajánlkozás Magyarország madár­faunájának megirására
(1879 Természettudományi Közlöny)
[Az új-zélandi állatföldrajzi alrégió] sajátságos madárfaunájára jellemző: a kivi, a bagolypapagály és a kövi papagály
(1911 RévaiNagyLex.)
[dolgozatomban] bemutatom a Balmazújváros mellett levő Magdolna-pusztai szennyvíztavak és hígtrágya-szikkasztó kazetták madárfaunáját
(2004 Természet Világa)
pókfauna főnév 6A
Adatok Erdély pók-faunájához Hermann Ottótól
(1866 Pesti Napló márc. 18.)
[Hermann Ottó járta] az egész ország avarát, mezejét, hegyét, völgyét, hogy Magyarország pókfaunáját megirja
(1906 Budapesti Hírlap febr. 10.)
Gazdag tárháza az ősi pókfauna maradványainak a borostyánkő, amelyből annyi fajt ismerünk, hogy beosztásukat 70 nemre kellett kiterjeszteni
(1933 Az állatok világa ford.)
[a cikkben a ritka] és oltalmat érdemlő hazai pókfajokat mutatom be, […] kitüntetett módon kezelve a fülöpházi szikes tavak és buckavidék pókfaunáját
(2000 Természet Világa)
puhatestű-fauna főnév 6A
[a pliocén] korban hazánknak édesvízi puhatestű faunája olyan fajokból állott, a minők ma Amerikában élnek
(1891 Halaváts Gyula)
A Fertő puhatestű faunája szegény. A 70 ezer fajból a Fertő nádasaiból és hinárosaiból 12, a Hanságról 43 faj került elő
(1977 Zádor Alfréd)
[A leletek alapján] elképzelhető, hogy az únyi ráják beúsztak a lagúnák csökkent sótartalmú vizeibe is. Kézenfekvő, hogy a gazdag puhatestű-fauna csábította őket a területre
(2004 Természet Világa)
2.
〈vmilyen típusú élőhely〉 állat(faj)ainak összessége, állatvilága
barlangfauna főnév 6A (ritk)
A morva-hercziniai hegység barlang-faunájáról
(1883 Természettudományi Közlöny)
A Barlangkutató Társulatban dr.doktor Mottl Mária a barlang fauna vizsgálatáról tart előadást
(1935 Pesti Napló máj. 28.)
fenékfauna főnév 6A
A tenger állat- és növényvilágának egy része a tenger fenekét népesíti. Ez az első élettársaság az úgynevezett benthos, vagyis fenékfauna és fenékflóra
(1918 Természettudományi Közlöny)
Fontos a tóiszap kémiájának (só, oxigén, foszfor, nitrogén, szerves szén), továbbá – a halgazdaság érdekében – a planktonnak és fenékfaunának vizsgálata [a Fertő tóban]
(1981 Pichler János)
talajfauna főnév 6A
Új módszer a talajfauna mennyiségi vizsgálatában
(1938 Természettudományi Közlöny)
[a Fertő tó partja mentén kialakult] szikesek állatcsoportjai közül csak a madarakat ismerjük, talajfaunáját most kutatják
(1997 Természet Világa)
üledékfauna főnév 6A
Az orosz jégtörő Sadko hajó kutatói 1938-ban a sarki tengerek üledékfaunáját gyűjtötték és tanulmányozták
(1972 Várkonyi Nándor)
a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet üledékfaunával foglalkozó hidrobiológus kutatója
(2000 Figyelő)

Beállítások