fazekas fn 4Afazékas (rég)

’égetett agyagtárgyakat, kül. cserépedényeket készítő (és árusító) kézműves; gelencsér’ ❖ úgy meg-óltották [a tüzet], hogy tsak a fazakas háza és a közelebb való 5 ház égett-el (1781 Magyar Hírmondó C0269, 610) | [Gall úr szerint] a Budapesten létező körülbelül 20,000 kályha mind rosz alkotásu, mert az itteni fazekasok, lakatosok és kőművesek nem tudnak czélszerű kemenczéket építeni (1846 Hetilap CD61) | a római korban az itteni [ti. a Szind falu környéki] kitünő földet nemcsak cserép-, tégla-, és edénygyártásra használták, de hogy ottan a téglavetők, fazékasok és kőfaragóknak telephelye is volt (1889 Orbán Balázs CD22) | A fazekas uccahosszat kiabált: – Fazekat, fazekaaat! Kiállt a ház elé a parasztasszony, vásárolt a fazekakból (1935 Sellyei József 1140001, 20) | a korondi fazekas, Páll Antal (1997 Magyar Hírlap CD09).

UB: -céh, -mester, -mesterség.

ÖE: ~agyag, ~áru, ~asszony, ~edény, ~ember, ~falu, ~föld, ~ipar, ~karika, ~munka, ~tányér.

Vö. CzF. fazekas¹, fazekas²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

fazekas főnév 4A
fazékas 4A (rég)
égetett agyagtárgyakat, kül. cserépedényeket készítő (és árusító) kézműves; gelencsér
úgy meg-óltották [a tüzet], hogy tsak a fazakas háza és a közelebb való 5 ház égett-el
(1781 Magyar Hírmondó)
[Gall úr szerint] a Budapesten létező körülbelül 20,000 kályha mind rosz alkotásu, mert az itteni fazekasok, lakatosok és kőművesek nem tudnak czélszerű kemenczéket építeni
(1846 Hetilap)
a római korban az itteni [ti. a Szind falu környéki] kitünő földet nemcsak cserép-, tégla-, és edénygyártásra használták, de hogy ottan a téglavetők, fazékasok és kőfaragóknak telephelye is volt
(1889 Orbán Balázs)
A fazekas uccahosszat kiabált: – Fazekat, fazekaaat! Kiállt a ház elé a parasztasszony, vásárolt a fazekakból
(1935 Sellyei József)
a korondi fazekas, Páll Antal
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: fazekasagyag, fazekasáru, fazekasasszony, fazekasedény, fazekasember, fazekasfalu, fazekasföld, fazekasipar, fazekaskarika, fazekasmunka, fazekastányér
Vö. CzF. fazekas¹, fazekas²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

fazekas- (előtagként)

’fazekasként tevékenykedő, ill. fazekas mellett tanuló, dolgozó 〈személy〉’ ❖ fazekasinas fn 4A | [ha más nemezetek bírálói is úgy ítélik meg a szobrászaikat, mint egy német kritikus a magyar szobrászokat], akkor e nemzet szobrászait egy jóravaló német fazekas inasnak sem fogadná be (1874 Athenaeum C8397, 569) | fazekas inas lettem. Itt egy hosszu ruddal egy vizszintesen fekvő malom követ hajtottam egész nap és mázt törtem az edényekre (1916 Pesti Napló máj. 28. C8694, 21) | 1890-ban 7094 fazekast és kályhást számláltak, 1900-ban 6450, 1910-ben 5587 a fazekasok és kályhások száma. A fazekasok száma csökkenő tendenciájú volt. A korabeli források szóvá is teszik, hogy nemigen van utánpótlás, kevés a fazekasinas (1991 Magyar néprajz CD47)  fazekaslegény fn 4B | Agatokles Fazekas fia lévén Iffjúságában az Apjának Meſterségét üzte, és Fazekas legény vólt (1785 Lethenyei János ford. C2909, 230) | A cserepező és fazekas legények koronként, legalább évnegyedenként óhajtják magok között meg hirdettetni a felsőbbség v. czéh által kiadott czéhi rendeleteket (1848 Munkásmozgalmak C3082, 167) | elhiszszük, hogy nagy földet bejár a céhbeli felszabadúlt fazekas legény, és bizonyára volt nem egy felsőmagyarországi városi fazekas mestereink között (1909 Malonyay Dezső CD07) | Folyóedény nagy mennyiségben készült több méretben, és a fazekaslegény szakmányban sorozatosan korongolta (1991 Magyar néprajz CD47)  fazekasmester fn 4B | Edény-máz készíttés módja, hogy az az egésségnek ártalmas ne legyen. Az egésség fenttartására ügyelő Intézetnek több rendbéli vi’sgálatai utánn is úgy találtatott, hogy Rosinszky Fazekas mesternek módja ezen dologban ajánlást érdemel (1822 Hasznos Mulatságok C0186, 252) | A fazekasok nem sokat törődtek a komaszációkor [= kommasszációkor, vagyis tagosításkor] nekikmért földekkel, a püspök rétjével és a búzás táblával. […] Az ő örömük azért volt öröm, hogy az övéké lett az agyag is, osztatlan közbirtok lett, olyan vonatkozással, hogy akármelyik fazekasmester akármennyit termelhet ki belőle, nem köll semmi bért fizetni a püspöknek, mint akkorig (1935 Sellyei József 1140001, 23) | Fazekasmester a XVI. század elejétől fordul elő a kézművesek között, de míg a század elején csupán egyet-egyet, az 1570-es borkilencedjegyzékben már ötöt találunk [Tolna faluban] (2002 Márkusné Vörös Hajnalka CD36)  fazekassegéd fn 3B2 | Eckl Armin ur fazekassegédei kényszeritve voltak a munkát beszüntetni, mert azon követelésük, hogy bérük a többi mühelyekkel egy szinre állittassék, nem adatott meg (1873 Munkás-Heti-Krónika máj. 11. C7859, [2]) | Csányi Ferenc soproni fazekassegéd 48 éve segédeskedik az agyagiparban és ebből 40 évet töltött jelenlegi munkaadójánál (1934 Budapesti Hírlap aug. 11. C4722, 9) | Kezdetleges körülmények között nincs külön műhelye [a fazekasnak], abban a helyiségben alszik, ahol dolgozik, ahol „mível”. De ha van műhely, ágy is van benne, ott alszik a fazekassegéd vagy maga a mester (1991 Magyar néprajz CD47).

fazekas- (előtagként)
fazekasként tevékenykedő, ill. fazekas mellett tanuló, dolgozó 〈személy〉
fazekasinas főnév 4A
[ha más nemezetek bírálói is úgy ítélik meg a szobrászaikat, mint egy német kritikus a magyar szobrászokat], akkor e nemzet szobrászait egy jóravaló német fazekas inasnak sem fogadná be
(1874 Athenaeum)
fazekas inas lettem. Itt egy hosszu ruddal egy vizszintesen fekvő malom követ hajtottam egész nap és mázt törtem az edényekre
(1916 Pesti Napló máj. 28.)
1890-ban 7094 fazekast és kályhást számláltak, 1900-ban 6450, 1910-ben 5587 a fazekasok és kályhások száma. A fazekasok száma csökkenő tendenciájú volt. A korabeli források szóvá is teszik, hogy nemigen van utánpótlás, kevés a fazekasinas
(1991 Magyar néprajz)
fazekaslegény főnév 4B
Agatokles Fazekas fia lévén Iffjúságában az Apjának Meſterségét üzte, és Fazekas legény vólt
(1785 Lethenyei János ford.)
A cserepező és fazekas legények koronként, legalább évnegyedenként óhajtják magok között meg hirdettetni a felsőbbség v.vagy czéh által kiadott czéhi rendeleteket
(1848 Munkásmozgalmak)
elhiszszük, hogy nagy földet bejár a céhbeli felszabadúlt fazekas legény, és bizonyára volt nem egy felsőmagyarországi városi fazekas mestereink között
(1909 Malonyay Dezső)
Folyóedény nagy mennyiségben készült több méretben, és a fazekaslegény szakmányban sorozatosan korongolta
(1991 Magyar néprajz)
fazekasmester főnév 4B
Edény-máz készíttés módja, hogy az az egésségnek ártalmas ne legyen. Az egésség fenttartására ügyelő Intézetnek több rendbéli vi’sgálatai utánn is úgy találtatott, hogy Rosinszky Fazekas mesternek módja ezen dologban ajánlást érdemel
(1822 Hasznos Mulatságok)
A fazekasok nem sokat törődtek a komaszációkor [= kommasszációkor, vagyis tagosításkor] nekikmért földekkel, a püspök rétjével és a búzás táblával. […] Az ő örömük azért volt öröm, hogy az övéké lett az agyag is, osztatlan közbirtok lett, olyan vonatkozással, hogy akármelyik fazekasmester akármennyit termelhet ki belőle, nem köll semmi bért fizetni a püspöknek, mint akkorig
(1935 Sellyei József)
Fazekasmester a XVI. század elejétől fordul elő a kézművesek között, de míg a század elején csupán egyet-egyet, az 1570-es borkilencedjegyzékben már ötöt találunk [Tolna faluban]
(2002 Márkusné Vörös Hajnalka)
fazekassegéd főnév 3B2
Eckl Armin ur fazekassegédei kényszeritve voltak a munkát beszüntetni, mert azon követelésük, hogy bérük a többi mühelyekkel egy szinre állittassék, nem adatott meg
(1873 Munkás-Heti-Krónika máj. 11.)
Csányi Ferenc soproni fazekassegéd 48 éve segédeskedik az agyagiparban és ebből 40 évet töltött jelenlegi munkaadójánál
(1934 Budapesti Hírlap aug. 11.)
Kezdetleges körülmények között nincs külön műhelye [a fazekasnak], abban a helyiségben alszik, ahol dolgozik, ahol „mível”. De ha van műhely, ágy is van benne, ott alszik a fazekassegéd vagy maga a mester
(1991 Magyar néprajz)

Beállítások