gabona fn 6A  gabana (nyj) , gabna (rég v. nyj)

1. ’〈olyan, lisztes magot termő, lágy szárú(, egyéves), zömében a pázsitfűfélék családjába tartozó haszonnövények összefoglaló megnevezéseként, amelyeknek a szemtermését élelmiszerként, takarmányként v. ipari alapanyagként haszonosítják, ill. vmelyik ilyen haszonnövény megnevezéseként〉’ ❖ a’ gabona és Mezei vetemény gyenge, és még ſzárba nem indúlt (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 62) | változó időben, látszassék bár néha napsugár, nem érhetik a’ gabna aratásra (1830 Széchenyi István 8429002, 59) | Több évi gyakorlat után beleokultam, hogy melyik gabna után minő másféle diszlik inkább (1858 Táncsics Mihály 8463002, 72) | gabana: tengeri (1914 Szendrey Zsigmond C5856, 460) | A konyhakerti részben a következő esztendőben lehetőleg kalászos gabonát, búzát, rozsot, őszi árpát lehetne termelni (1956 Veres Péter 2005082, 759) | gabona: alakor, árpa, búza, hajdina, köles, rókafarkú köles, rozs, tönköly, zab (1979 NéprajziLex. CD47) | Az enyhe téli időjárásban az őszi gabonák jól telelnek (1996 Természet Világa CD50).

1a. ’ilyen növény(ek) egy területre vetett, egy területen növő összessége, ill. ilyen növénnyel v. növényekkel borított terület, gabonatábla, gabonavetés’ ❖ a Madarak a’ Vetéskor és Aratáskor, külömb-külömb-féle Mezei Gabonákban minden-felé [károkat] teſznek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 152) | [a haris] leginkább a’ vizenyős kaszálókat ’s rétszéleket ’s az ezekkel szomszédos gabonákat lakja ’s keresi (1829 Pák Dienes 8346010, 171) | ezen aratógéppel egy ember könnyen learathat 3 óra alatt egy hold gabonát! (1860 Vasárnapi Újság CD56) | gabona […] 2. ’rozsvetés’. A hóu̯ttestét a gabonába lökte (1935 Szamosháti szótár C6654, 318) | A Makóhoz közeli Kiszomboron 30 hektár tarló, lábon álló gabona és erdő gyulladt ki (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ilyen növény megérett és (vhány egységnyi) levágott tömege’ ❖ Hogy kelleſſen pedig a’ gabonát keresztbe rakni, hogy ſe a’ mag ki-ne tsirázzon, ſe pedig a’ madár, egér, hörtsök, és ezekhez haſonlók meg-ne egyék (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 152) | 1420-ban Kávai Posár Domokos, több örsi érseki nemessel a koppán-monostori apátság jobbágyaitól 100 kepe gabonát foglalt el (1869 Fabó András CD57) | [a pajta] nyitott részében lovakkal nyomtatják vagy csépelik a gabonát (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | [tartozott a parasztházhoz egy] akkora kőpajta, hogy száz kereszt gabona is belefért (2004 Népszabadság aug. 7. C7852, 11).

2. ’(vmelyik) ilyen növény fehérjékben és keményítőben gazdag szemtermése, ill. az abból vhol vmely évben betakarított termés’ ❖ A’ leg ſzebb gabona gyakran meg romol, hogy ha alkalmatlan helyekken tartattik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 31) | [a gazda] vagy gabonából, vagy borból tsak tsinált pénzt (1818 Hazai és Külföldi Tudósítások C8257, 1) | a nádasi és székudvari 2 vizi malom (Aradban) 90,000 mérő gabonát őrlött meg egy év alatt (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A malomba kelletett vóⁿ vinni ászt a kis gabonát (búzát), de biz én êrëstêltëm a dógot (1899 László Géza C5295, 58) | A magyar búza sikértartalmánál és acélosságánál fogva a Föld legkiválóbb gabonáival vetekedik (Argentina, Kanada, Oroszország) (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 168) | [a francia háborúk idején] Magyarország a hadiadó egy részét gabonában fizette le (1933 Szekfű Gyula CD42) | zsákokban tartották a búzát és a gabonát (rozsot) (2002 Bődi Erzsébet et al. CD36) | teljes őrlésű gabonából készült élelmiszer (2009 Simon Éva–Bakai Judit 3272001, 250).

3. (ritk, nyj v. biz) ’gabonapálinka’ ❖ gabana = gabona pálinka: a közönséges pálinka (1912 Buday Péter C5969, 194) | gabana: […] gabanapájinka (1914 Szendrey Zsigmond C5856, 460) | Parti bormérésekben azt kérdik a kocsmáltatók: mi lesz már, hova legyünk, hiszen az egész nap eltelik, amig egy vendég ránknyitja az ajtót. Az is gabonát iszik háromért (1914 Pesti Hírlap jan. 25. C5662, 38).

Ö: adó-², dézsma~, kenyér~, takarmány~, új~, vám~, vető~.

UB: -betegség, -dömping, -föld, -szállítmány, -szem, -tábla, -termesztés.

ÖU: áru~, elegy~, import~.

ÖE: ~ágy, ~ár, ~aratás, ~behozatal, ~cefre, ~csíra, ~ellátás, ~export, ~felvásárlás, ~forgalom, ~hiány, ~import, ~jegy, ~készlet, ~kivitel, ~koszorú, ~mennyiség, ~nem, ~őrlés, ~rekvirálás, ~szállítás, ~szükséglet, ~tárház, ~tároló, ~ügynök.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

gabona- (előtagként)

1. ’gabonanövényhez tartozó 〈növényi rész〉’ ❖ ‖ gabonafej fn 2B | a’ gabona-szálak és fejek a’ ſzántó-földön nem ſok ideig maradnak (1774 Szőnyi Benjámin ford.–Rollin C4066, 42) | [a rozs aratásának idejét] legjobban megmutatja a gabnafej alatt lévő vékony szalmának sárga szine (1854 A Magyar Nép Könyve C2996, 294) | ütemesen és ritmikusan végzett munkával verték ki, csépelték ki a gabonafejekből a szömet (1963 Molnár István C7098, 477) | [a Biblia] azt írja, hogy az aratáskor elhullott és elmaradott gabonafejeket hagyják a szegényeknek (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ gabonakalász fn 4A | meg-sárgúlnak a’ mezk, a’ meg-ért gabona-kaláſzoktól (1793 Hunyadi Ferenc ford.–Vergilius C2148, 443) | Barázdáimon pedig a törpébb konkoly mellett igen méltóságosan emelkednek fel a gabnakalászok (1853 Kemény Zsigmond 8235024, 31) | [Mátyás] embermagas búzamezőben állva, ujjai közt a jó gazda szakértelmével morzsol szét egy gabonakalászt (1974 Sükösd Mihály C6891, 1928) | Örömet szerezhetünk az apró egérkének [ti. a terráriumban tartott törpeegérnek] a nyár elején egy-egy szárával adott gabonakalásszal (1995 Magyarország állatvilága CD14) ‖ gabonamag fn 8A9 | Tsak 12 forintotskám vólna, hogy újjonnan gabona magot vehetnék, hogy még is valamennyire e’ kárt [ti. amit a jég okozott] ki pótolhatnám (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 433) | sem a’ gabona magnak, sem pedig a’ szalmának nem kell egészen megérettnek lenni, mivel különben a’ gabona szárak meghajlanak, és aratáskor a’ magokat a’ kalászokból nagyon elhulatják (1835 Némethy József 8333016, 226) | A malomipari hulladékok a gabonamagvak őrlése alkalmával nyeretnek, így a korpa és a takarmányliszt (1913 RévaiNagyLex. C5705, 130) | A B1-vitamin legjobb forrásai a hántolatlan gabonamagvak, a hüvelyesek (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ gabonaszem fn 3B11 | Már Februáriusba, sött elébb-is Gúnározni ſzoktak a’ Lúdak, ha Gabona-ſzemmel tartják öket (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 148) | Az őszi gabonát most gyakran meg kell tekinteni, ha vallyon megérett-e elégségesen, mellynek igaz jele […] a’ gabona szemek keménységében áll (1835 Némethy József 8333016, 226) | A kis fekete, orrmányos bogár [ti. a gabonazsuzsok] a gabonaszembe rakja petéjét, fehér kukaca annak belsejét fogyasztja (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 290) | Amikor [a nyomtatás során] a gabonaszem kipotyogott, a szalmát a szokásos háromágú favillával kazalba rakták, a gabonaszemet pedig rakásra, azaz garmadába lapátolták (2001 Bánkiné Molnár Erzsébet CD36).

1a. ’gabonamagból őrölt’ ❖ ‖ gabonadara fn 6A | Némellyütt meg kovásszal, gabonadarával is hizlalnak [sertést] (1842 Vasárnapi Újság C0435, 755) | 1 kg. abrakkeverék (gabonadara, korpa és olajpogácsa) alapján birálják el a többi takarmányfélék tápláló értékét (1925 RévaiNagyLex. C5713, 812) | Zsengeáldozathoz pörkölt kalászt és gabonadarát kellett bemutatni, más ételáldozatokhoz finomlisztet kellett használni (1995 BibliaiLex. CD1207) ‖ gabonaliszt fn 3B1 | gabona-liſztbl kéſzlt süteményre (1787 Mátyus István C3068, 52) | különféle gabonalisztek, mint bizonyos növények terméseinek őrletei (1889 Természettudományi Közlöny C7913, 80) | Az éhínségek idején [a gesztenyét] szárított állapotban megőrölték, és gabonaliszt helyett kenyeret, lepényeket sütöttek vele (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ gabonaőrlemény fn 4B | az Ausztria–Magyarország és Délnémetország közt gabonaőrlemények stb. forgalmára szóló 1882. évi szeptember 20-tól fennálló délnémet kötelék dijszabás (1883 Budapesti Hírlap szept. 23. C4730, 7) | [A malomipar fejlődésével] többé nem elégedtek meg a gabona egyszerű őrlésével, hanem a liszttermékek fajtáinak szakszerű és pontos kiválasztásával és tisztításával különféle gabonaőrleményt állítottak elő (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 167) | A hamisítók valódi pirospaprikához míniumfestékkel színezett lisztet vagy más olcsó gabonaőrleményt kevernek (1994 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’gabonaőrleményből készített’ ❖ ‖ gabonakása fn 6A | [a savó lepárologtatásával nyert folyadékba] korpa, gabonakása, sőt malomhulladék és polyva is kevertetett, mindaddig, mig egy tésztaszerü anyagot nem nyertek (1883 Pesti Hírlap aug. 19. C5631, 13) | [a gyermekágyas asszonynak a rokonok] ősi soron gabonakását visznek (1938 Bátky Zsigmond C6140, 120) | a parasztok gabonakásák megjelenését utánozva és nevét kölcsönözve készítették el a burgonyát főétkezésre önálló fogásnak (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ gabonakenyér fn 5B | A’ Görög-dinnyével készlt kenyeret a’ rend ſzerint való gabona-kenyérnél ſok Frantziák elébb betslik (1787 Mátyus István C3068, 104) | A mult hóban 7¼ lat gabonakenyér ára volt 1 kr. (1855 Pesti Napló júl. 4. C8637, [2]) | [A bányászok] fekete gabonakenyeret ettek, amit feleségük felesen (fele részben) kevert árpa- és rozslisztből sütött, hogy ne száradjon meg idő előtt (1985 Paládi-Kovács Attila C7118, 312) ‖ gabonapehely fn 9B | A gabonapelyhek közül csak a zabpehely készítése tett nagyobb jelentőségre szert (1948 Élet és Tudomány C4924, 643) | A húson és a cukron kívül jegyre fogják árulni a vajat, a búzalisztet, a rizst, a darát és a gaponapelyhet (1981 Népszabadság ápr. 15. C7831, 2) | A reformtáplálkozás nyersanyagai: […] gabonapehely, gabonamag, gabonacsíra, barna kenyér (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (/Népr) ’levágott gabonaszálakból összekötött 〈nyaláb, kéve〉, ill. ilyen nyalábokból, azaz kévékből (vmilyen alakban) összerakott 〈halmaz〉’ ❖ ‖ gabonaasztag fn 3A4 | bé ütvén a’ menk, mind magát tsrt, mind az ottan lév gabona aſztagokat porrá tette (1793 Magyar Kurír C0323, 222) | A szabadban tartott gabnaasztagok […] mindig kétes szükségletek (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 575) | A gabona-asztagot egymaga rakta Imre gazda. Fontos munka volt ez és érteni kellett hozzá. A kalászos fejét befelé rakni a kévéknek és mint egy házat felépíteni az asztagot (1926 Sásdi Sándor CD10) | hajazás ’a gabonaasztag tetejének háztetőszerű befedése’ (1983 Szabó József³ C6034, 172) ‖ gabonakepe fn 6B | Igen veſzedelmes ſzéna vagy ſzalma rakásokba, kazalokba, gabona kepékbe, és más akármelly rakások alá rejtezni [villámlásnál] (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 172) | [A hiedelem szerint, ha] a gazda ökörszájkosarat tesz fejére s azzal a házat gyorsan megkerüli, akkor nemcsak a házát, de pinczéjét s a földön levő gabonakepéjét is elkerüli a villám (1902 Gönczi Ferenc C6876, 68) | [Mollay Károly] Az 1530. évi gabonadézsma jegyzék címmel fontos forrást tesz közzé. Megállapítja, hogy milyen történeti okok nyomán fogynak a gabonakepék (1993 Kovács József László CD52) ‖ gabonakereszt fn 3B4 | Rakva vagynak mezeink kepékkel (öſzve-rakott gabona-kereſztekkel) (1793 Magyar Hírmondó C5811, 126) | [A szél] a gabonakereszteket mind széthányta (1902 Hazánk 2107001, 5) | A klasszikus gabonakeresztet annak idején tizenöt kévéből állították össze (2001 Szabad Föld júl. 20. C8387, 32) ‖ gabonakéve fn 6B | a’ gabona kévéket, úgy, a’ mint öszve kötözve vagynak, el-tsépelteti az ember (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 55) | Mágla [–] Gabona kéve tsoportos lerakása (1830 Tudományos Gyűjtemény C6495, 120) | a keresztbe rakott gabonakévék hosszú sorban, mint óriási lánc ölelték körül a pusztát (1929 Kodolányi János 9342004, 9) | aratás után a gabonakévéket közös szérűkre hordták, ahol cséplőgéppel közösen csépeltek (2000 M. Kozár Mária CD36).

3. ’kicsépelt gabona tárolására való 〈hely(iség) v. épület〉’ ❖ ‖ gabonapadlás fn 4A (kissé rég) | a’ Békeség Herczege a’ gabona padlásának egy ſzegletében 36 oráig éhen szomjúhan lévén, két Testörz Katona áltál meg találtatott (1808 Hazai és Külföldi Tudósítások C0191, 254) | az istállók fölött lévő gabnapadlások fala egyszerű deszkából van (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | gabonánkat a gabonapadláson és a szövetkezeti tárházak emeletein [a pocok] falánksága elől bizton megvédhetjük (1949 Élet és Tudomány C4925, 628) | [a pékmesterség] tárgyi emlékeit bemutató kiállításon – amelyet a ház egykori gabonapadlásán rendeztek be – egyebek mellett látható a céhláda és a céhjelvény is (1978 Népszabadság márc. 19. C7828, 8) ‖ gabonasiló fn 1A | [az uszoda, iroda, nyomda szavak analógiájára a rozsda] gabna-silót jelent (1900 Borsszem Jankó máj. 27. C5019, 14) | Korszerű gabonatelep épül Orosházán. A főépület egy 2090 vagon befogadóképességű gabonasiló lesz. Az óriási hengerekre emlékeztető építményt az aratás idejére kívánják átadni (1970 Népszabadság márc. 27. C4820, 8) | a kelet-európai gabonasilókban 5,7 millió tonna gabona vár elszállításra (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ gabonaverem fn 7B3 | [a tolvajok] éjtſzakának idejénn egygy gabona-veremhez menének, azt meg-nyiták, s ſzekereiket gabonával meg-rakák (1780 Magyar Hírmondó 7444003, 184) | Nevetséges vagy inkább szomoru dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számu gulája ’s tölt gabna-vermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? (1830 Széchenyi István 8429001, 21) | A gabonaverem legalább száz éves már, a benne talált gabona azonban még mindig teljesen használható (1909 Pesti Napló júl. 14. C8687, 22) | A kenyérnek valót a XIX. század végéig földbe vájt gabonavermekbe rakták, ahol az gyakran megdohosodott, és fogyasztása számos betegséget – például skorbutot – okozott (2002 Molnár Imre CD36).