galagonya fn 6Agalaginya (rég v. nyj) , galgonya (rég v. nyj) , gelegenye (rég v. nyj) , gelegonya (rég v. nyj)

1. ’főleg az északi féltekén elterjedt, szórtan álló, szeldelt levelű, sátorozó bugavirágzatú, apró almatermésű, tövises cserje v. kisebb fa, amelynek termését v. virágos hajtását gyógyászati célokra is hasznosítják’ ❖ Orrod eltt a’ tiſzta liget: tlgy többnyire, ’s tser fa: Galgonya van téltúl, kánya, vad alma, kökény (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 192) | Galagonya-fa, Szaragógya, Gelegenye. [...] Kemény fájából páltzát, iga-ſzeget, járom-ſzeget kéſzítnek, veres gyümöltsét ha a’ dér megtsípi, a’ diſznók igen ſzeretik (1797 Veszelszki Antal C4463, 25) | Fügefát a gelegonya, A fü tölgyet játszik; Méhe mérget, pók mézet fon; Viz tüzet czikázik! Kiforditott világ biz ez (1865 Nyulassy Antal 8338003, 92) | [az ún. azarolfát] a mi galagonyáinktól molyhos fiatal ága, bolyhos virágnyele és kelyhe, 3–5 metszetü, többnyire mindkét felől pelyhes levele és nagy sárga vagy piros gyümölcse különbözteti meg (1893 PallasLex. CD02) | Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába (1935 Weöres Sándor 9788465, 65) | Ȧ gȧlȧginyȧ terméisit ëgyük, píros (1968 Szlavóniai szótár C6859, 170).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben, ill. tulajdonnévi előtaggal fajnévként is) (Növ) ’〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Galagonya (Crataegus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 297) | Cr. [= Crataegus] sanguinea Pall. (vérszin galagonya) (1894 PallasLex. CD02) | molyhos galagonya (Crataegus nigra) (1914 Tuzson János C7938, 334) | Sarkantyús galagonya (2000 Lakáskultúra CD39) | a fekete galagonya (Crataegus nigra) és az egybibés galagonyával (Crataegus monogyna) alkotott természetes hibridje, a Degen-galagonya (Crataegus x degenii) (2004 Természet Világa CD50).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség fajai közül a cseregalagonya (Crataegus laevigata), ill. az ún. egybibés galagonya (Crataegus monogyna) elnevezéseként〉’ ❖ Galagonya (Crataegus Oxyacantha L. [...] Weisdorn-beer, Hagedorn-beer) (1787 Mátyus István 7222019, 364) | Galagonya. Crataegus Oxyacantha (1800 Tessedik Sámuel C4123, 34) | A galagonya vagy cseregalagonya (Crataegus oxiantha L.) szintén a csontáralmák csoportjába tartozik (1943 Főző Géza CD52) | galagonya – Crataegus monogyna, kökény – Prunus spinosa (1999 Karancsi Zoltán–Mucsi László C8619, 1142).

1c. ’e növények vmelyikének vmely része, kül. termése (mint étel- v. gyógyászati alapanyag)’ ❖ egygyik Kökény, a’ más Galaganya, mind a kettö fáin gyümölts (1785 Magyar Hírmondó C0273, 112) | Ínség idején pedig, mikor gabona nem terem, meg kelle tanulni, hogy lehet kenyeret készíteni szárított vackorból, birsalmából, galagonyából, héjastól megőrölt cseresznyéből, aszalt bodzából, fagyökerekből és gombákból, ami jó a szegény embernek (1876 Jókai Mór CD18) | Ahol a disznó erdőre járhat, ott eszik somot, vadkörtét, gelegenyét, kökényt, makkot, vadalmát, vadkörtét, fagyöngyöt, amit a húros rigók télen levágnak (1911 Malonyay Dezső CD07) | Faepret ettünk, földiszedret, a gledicsfa hosszú termése széléről azt a kocsonyás, édes valamit: csicsókát és sóskát. [...] Galagonyáért a harmadik határba is elvándoroltunk (1936 Illyés Gyula 9274057, 158) | pompás lekvárt fognak főzni a dércsípte kökényből a galagonyából és a csipkebogyóból és ládába ömlesztik házi gyümölcsíznek (1949 Magyar Nemzet szept. 25. C4789, 5) | A vesszőboronához a nyelvterület északi részében, de máshol is elsősorban kökényvesszőt használtak, de készült gyűrűvesszőből, varjútüskéből, galagonyából, feke-tövisből, vadszilva, vadkörte ágaiból (1999 Magyar néprajz CD47) | Szívidegesség elleni tea: Három evőkanál galagonya, 2 ek szúrós gyöngyajak (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ) ’〈a régen a Crataegus nemzetségbe sorolt, ma a berkenye (Sorbus) nemzetségbe tartozó ún. lisztes berkenye faj elnevezésében nemzetségnévi elemként〉’ ❖ lisztes galagonya (C. [= Crataegus] Aria, Pyrus Aria W.) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 297) | Lisztes galagonya (Crataegus aria; py[r]us aria. Mehlbeerbaum) (1841 Károlyi Sámuel C7345, 50) | Lisztes berkenye. Sorbus Aria (L.) Cr. – (Lisztes galagonya, süvöltény v. süvöltinfa, lisztfa. – Crataegus Aria L., Aria nivea Host. [...]) (1902 Wagner János CD35).

UB: -bokor.

ÖE: ~ág, ~fa, ~gally, ~pillangó, ~virág.

Sz: galagonyás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

galagonya főnév 6A
galaginya 6A (rég v. nyj)
galgonya 6A (rég v. nyj)
gelegenye 6B (rég v. nyj)
gelegonya 6A (rég v. nyj)
1.
főleg az északi féltekén elterjedt, szórtan álló, szeldelt levelű, sátorozó bugavirágzatú, apró almatermésű, tövises cserje v. kisebb fa, amelynek termését v. virágos hajtását gyógyászati célokra is hasznosítják
Orrod eltt a’ tiſzta liget: tlgy többnyire, ’s tser fa: Galgonya van téltúl, kánya, vad alma, kökény
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Galagonya-fa, Szaragógya, Gelegenye. [...] Kemény fájából páltzát, iga-ſzeget, járom-ſzeget kéſzítnek, veres gyümöltsét ha a’ dér megtsípi, a’ diſznók igen ſzeretik
(1797 Veszelszki Antal)
Fügefát a gelegonya, A fü tölgyet játszik; Méhe mérget, pók mézet fon; Viz tüzet czikázik! Kiforditott világ biz ez
(1865 Nyulassy Antal)
[az ún. azarolfát] a mi galagonyáinktól molyhos fiatal ága, bolyhos virágnyele és kelyhe, 3–5 metszetü, többnyire mindkét felől pelyhes levele és nagy sárga vagy piros gyümölcse különbözteti meg
(1893 PallasLex.)
Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába
(1935 Weöres Sándor)
Ȧ gȧlȧginyȧ terméisit ëgyük, píros
(1968 Szlavóniai szótár)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben, ill. tulajdonnévi előtaggal fajnévként is) (Növ)
〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Galagonya (Crataegus)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Cr. [= Crataegus] sanguinea Pall.Pallas (vérszin galagonya)
(1894 PallasLex.)
molyhos galagonya (Crataegus nigra)
(1914 Tuzson János)
Sarkantyús galagonya
(2000 Lakáskultúra)
a fekete galagonya (Crataegus nigra) és az egybibés galagonyával (Crataegus monogyna) alkotott természetes hibridje, a Degen-galagonya (Crataegus x degenii)
(2004 Természet Világa)
1b. (egysz-ban) (Növ)
〈e nemzetség fajai közül a cseregalagonya (Crataegus laevigata), ill. az ún. egybibés galagonya (Crataegus monogyna) elnevezéseként〉
Galagonya (Crataegus Oxyacantha L.Linnaeus [...] Weisdorn-beer, Hagedorn-beer)
(1787 Mátyus István)
Galagonya. Crataegus Oxyacantha
(1800 Tessedik Sámuel)
A galagonya vagy cseregalagonya (Crataegus oxiantha L.Linnaeus) szintén a csontáralmák csoportjába tartozik
(1943 Főző Géza)
galagonya – Crataegus monogyna, kökény – Prunus spinosa
(1999 Karancsi Zoltán–Mucsi László)
1c.
e növények vmelyikének vmely része, kül. termése (mint étel- v. gyógyászati alapanyag)
egygyik Kökény, a’ más Galaganya, mind a kettö fáin gyümölts
(1785 Magyar Hírmondó)
Ínség idején pedig, mikor gabona nem terem, meg kelle tanulni, hogy lehet kenyeret készíteni szárított vackorból, birsalmából, galagonyából, héjastól megőrölt cseresznyéből, aszalt bodzából, fagyökerekből és gombákból, ami jó a szegény embernek
(1876 Jókai Mór)
Ahol a disznó erdőre járhat, ott eszik somot, vadkörtét, gelegenyét, kökényt, makkot, vadalmát, vadkörtét, fagyöngyöt, amit a húros rigók télen levágnak
(1911 Malonyay Dezső)
Faepret ettünk, földiszedret, a gledicsfa hosszú termése széléről azt a kocsonyás, édes valamit: csicsókát és sóskát. [...] Galagonyáért a harmadik határba is elvándoroltunk
(1936 Illyés Gyula)
pompás lekvárt fognak főzni a dércsípte kökényből a galagonyából és a csipkebogyóból és ládába ömlesztik házi gyümölcsíznek
(1949 Magyar Nemzet szept. 25.)
A vesszőboronához a nyelvterület északi részében, de máshol is elsősorban kökényvesszőt használtak, de készült gyűrűvesszőből, varjútüskéből, galagonyából, feke-tövisből, vadszilva, vadkörte ágaiból
(1999 Magyar néprajz)
Szívidegesség elleni tea: Három evőkanál galagonya, 2 ekevőkanál szúrós gyöngyajak
(2002 Magyar Hírlap)
2. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ)
〈a régen a Crataegus nemzetségbe sorolt, ma a berkenye (Sorbus) nemzetségbe tartozó ún. lisztes berkenye faj elnevezésében nemzetségnévi elemként〉
lisztes galagonya (C. [= Crataegus] Aria, Pyrus Aria W.Willdenow)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Lisztes galagonya (Crataegus aria; py[r]us aria. Mehlbeerbaum)
(1841 Károlyi Sámuel)
Lisztes berkenye. Sorbus Aria (L.Linnaeus) Cr.Crantz – (Lisztes galagonya, süvöltény v.vagy süvöltinfa, lisztfa. – Crataegus Aria L.Linnaeus, Aria nivea Host.Host [...])
(1902 Wagner János)
UB: -bokor
ÖE: galagonyaág, galagonyafa, galagonyagally, galagonyapillangó, galagonyavirág
Sz: galagonyás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások