grammatikus mn és fn  grammatikusz (rég, ritk)

I. mn

1. (Nyelvt) ’nyelvtanra vonatk., annak körébe tartozó, azzal kapcs.’ ❖ Hallom, azért vitetted volna vissza Szilvesztert, hogy grammatikus vitához valóval megtoldhasd. Mint előbb a’ poéták, úgy most a’ gramatikus [!] pápista papok […] kotzódnak [= veszekednek] (1806 Virág Benedek C2557, 315) | [az idézett szövegnek a] valóságos értelmét csak szerzője tudhatja, a’ sok grammatikus bakok és germanismusok miatt! (1834 Hasznos Mulatságok C8340, 238) | [a Crusca Akadémia] kegyetlen vaskalapossággal és szőrszálhasogatással keresgélte ki a Megszabadított Jeruzsálemből a nem színarany toscanai phrasisokat. Ezek a grammatikus okoskodások […] ma már legnagyobbrészt szóra sem érdemesek (1895 Radó Antal C7631, 204) | [Somogyi és Glück francia nyelvtankönyve] a mindennapi életben előforduló szavakat, szólásformákat, mondatokat közli. A tanuló így a legszükségesebb tudnivalókhoz jut, nem elvont gramatikus [!] módon, hanem szinte a társalgás formájában (1907 Budapesti Hírlap jún. 2. C4695, 16) | [az Angol-magyar fordítástechnika című könyv] a fordítás „átváltási műveleteinek” normáit és elméletét írja le, külön szólva a lexikai és a grammatikus elemek átültetéséről (2000 Új Könyvek CD29).

2. (Nyelvt) ’olyan 〈nyelvi elem, szerkezet stb.〉, amely megfelel az adott nyelv grammatikájának, nyelvtanilag, formailag helyes, v. vminek ilyen 〈tulajdonsága〉, ill. ilyen szerkezeteket létrehozó 〈cselekvés, folyamat〉’ ❖ a mondatnak következéses építését nem csakis a grammatikus következetesség s érthetőség igazítja, hanem […] hogy a szavak eredendő értelme benne legyen a mondójuk vagy leírójuk érzésében (1926 Ignotus CD10) | [Simonyi Imre verseinek] köznapi szóanyagából a grammatikus alakítás teremt külön költői világot (1986 Kis Pintér Imre–Pomogáts Béla CD53) | [a természetes nyelvek] nemreguláris voltára szavazó Chomsky a nyelvtan által jellemzett szerkezeteket grammatikusaknak, a nyelvtan által elvetetteket agrammatikusaknak mondja (1989 Prószéky Gábor 1126004, 56) | A Halotti Beszéd szövegtagolása, központozása […] sokkal elvszerűbb, áttekinthetőbb és grammatikusabb, mint a későbbi kódexek bármelyikéé (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3. (rég, ritk) ’nyelvtudománnyal, kül. nyelvtannal foglalkozó 〈személy, csoport〉’ ❖ A Debretzeni Grammaticus Magyar Tárſaság is azok közl való, kik nem hiſzik, hogy a Latiatuc Feleym Irója jó Magyar lett vólna, minthogy ezeket: halálnak, magának, fajának, pokolnak, paraditsomban igy ejtette ’s irta: halalnec, muganec, foianec, puculnec, paradiſumben (1799 Sándor István C1530, 128) | Hallom, azért vitetted volna vissza Szilvesztert, hogy grammatikus vitához valóval megtoldhasd. Mint előbb a’ poéták, úgy most a’ gramatikus [!] pápista papok […] kotzódnak (1806 Virág Benedek C2557, 315) | A nyelvet s a szavakat grammatikus ember hasonlította egyszer pénzhez, melynek a verete élessége idő és használat folytán elkopik (1912 Ignotus CD10).

4. (rég, ritk) ’olyan 〈gimnázium〉, amelynek első osztályaiban a fő tananyag a nyelvtan oktatása, ill. vmelyik ilyen osztályban tanuló 〈diák〉 v. ott tanító 〈tanár〉’ ❖ az egész Gymnasiumbeli ifjuság egy palotába hajtatott öszve, ’s […] a’ nyolcz kilencz esztends grammatikus fiu egy leczkén volt a’ tizenhat tizenhét esztendős serdül gyerkczével (1828 Czuczor Gergely C5623, 74) | Tisztelendő Ihász Gábor Urnak, […] a Székes-Fejérvári Gymnásiumban Iső évi Grammatikus Professornak neve ünnepére (1831 Hasznos Mulatságok C8334, 201) | [A Ratio Educationisban] a grammatikus iskolákról szóló fejezetben külön is ki van fejtve a nagy haszon [ti. a latin nyelvoktatásé]: a sok olvasmány, a fordítás, a kereskedés könnyítése (1891 Marczali Henrik CD55) | Batsányi Jánost jó feje – meg a püspöki malom bérlőjének ügyeskedése segítette a gimnáziumba. Az iskolaalapító Festetich Pál gróf gyermekei nemigen jártak a grammatikus iskolába: az atyák mentek a kastélyba leckét adni (1962 Népszava máj. 29. C4826, 3).

5. (ritk) ’〈az ókorban:〉 nyelv-, irodalom- és történettudományi elemekből álló, a filológiának megfeleltethető összetett tudománnyal, a grammatikával foglalkozó 〈személy, csoport, ill. mű〉’ ❖ A magyar irodalomtörténet különösen a Mátyás-korabeli humanista törekvéseknek pragmatikai ismertetéseért hálálkodhatik [Ábel Jenő] emlékének, a klassz.-filologia viszont a görög epikusok (és grammatikus munkák) kézirati hagyományának tisztázásáért (1893 PallasLex. CD02) | [Malloszi Kratész volt] a pergamumi grammatikus iskolának feje (1902 ÓkoriLex. CD28) | [A rhodosi iskolának] virágkorában mesterszónokai Apollonius és Molon, „grammatikus rétora” Aristodemos, költészettan-írója Aristokles és biográfusa Hieronymos (1936 Nagy Ferenc C7778, 334).

II. fn

1. (jelzőként is) (Nyelvt) ’nyelvtudománnyal, kül. nyelvtannal foglalkozó tudós’ ❖ legalább a nagyobb hibákat benne [ti. a kiadványban] eltávoztatni igyekezzük, úgy mindazáltal hogy a’ Grammatikusokkal perbe ſzállni éppen nem akarunk (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 62) | a’ Gramaticuszok, és Vers-Szerzők dühe sokkal engesztelhetetlenebb a’ Theologuszokénál; mert ezek tsak halálig üldöznek, amazok ellenben a’ hóltakat még kevésbé kiméllik mint az élőket (1816 Fazekas Mihály C2567, 434) | Brassay mindent tud, a mit csak tudni lehet: ő nagy filológ, filozóf, mathematikus, botanikus, kritikus, historikus, grammatikus (1865 Jókai Mór CD18) | A debreceni grammatikusok szerint „az új szók csinálása nem tilalmas” ugyan, de […] a szükségtelen és helytelen szók „nyelvünk ékesítése helyett annak rútítására s rontására szolgálnak” (1931 Pintér Jenő CD44) | A filológus, grammatikus és poéta Révai Miklós (1998 Természet Világa CD50).

2. (Tud) ’〈az ókorban:〉 nyelv-, irodalom- és történettudományi elemekből álló, a filológiának megfeleltethető összetett tudománnyal, a grammatikával foglalkozó tudós’ ❖ Mikor pedig a’ Kalmár Éfeſus’ városába jutott vólna, némelly ſzólgait ugyan jó nyereséggel el-adá; de még-is maradának hárman, úgy mint: a’ Grammátikus, Kántor és É’ſopus (1776 Esopus meséi ford. C1641, 11) | ámbár filozofiai tudomány a’ Grammatika, de mindazáltal igen kevés filozofiai és aesthetikai lélekkel íhletett gramatikusz vagyon még a’ Görögök, Deákok és Frantziák közt is (1817 Dessewffy József C2568, 104) | Domitius grammaticus azt ohajtotta: bárcsak ne lenne nyelve a rosz embereknek, hogy gonosz tetteiket másoknak el ne beszélhetnék, s ily módon a bünt ne szaporithatnák (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Laurentius püspök „Auditoriuma” Galliából is magához vonzotta a nemes ifjakat az artes tanulmányozására. Itt működött a grammatikus Deuterius, s a már említett Ennodius mint diakon és rétor (1936 Váczy Péter CD42) | [Vergilius szövegeit] Servius, negyedik századi grammatikus magyarázatai kísérik (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, ritk) ’fő tananyagként a nyelvtan oktatására épülő, ún. grammatikai osztályok vmelyikében tanuló diák, ill. ilyen osztályt tanító tanár’ ❖ Nécsei Mihály Ur nyúgodalomra tétetése a’ Pozonyi [!] Gymnasiumnál helyet tsinált Gábor Ferentz Urnak a’ Grammatica 2-dik iskolákban. E’ helyett els Grammaticussá lett Cselkó István Úr, ki eddig Beſzterczén Magyar Nyelv Tanító volt (1806 Hazai Tudósítások C0187, 271) | els évi Grammaticusaink is mindenhol gyakoroltatnak a’ magyar Grammatikában (1828 Czuczor Gergely C5623, 77) | Az aradi liczeum tanári törzskönyvtárában van egy kéziratos kötet, mely a pesti kegyesrendi gimnázium 1837. évi negyedik osztályu „grammatikusainak” szépirásban való gyakorlatait tartalmazza (1888 Pesti Napló jan. 4. C8670, [1]).

ÖU: új~.

Sz: grammatikusi, grammatikusság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. grammatika; ÉKsz.; IdSz.