🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gégefő fn (Anat)

’〈az emberben, az emlősökben és egyes hüllőkben, kétéltűekben:〉 a légcső felső végén, ill. 〈a madaraknál:〉 a légcső alsó és felső végén található, a légzésben (és a hangképzésben) fontos szerepet betöltő, és az idegen anyagok légcsőbe jutásának megakadályozásában is szerepet játszó szerv; gége’ ❖ a’ tüdeinkből kifútt Levegőnek ereje megrezzenti a’ gégefőt (1812 Ercsei Dániel C1616, 38) | A’ szoptató állatok [= emlősök] szólamának hangjai, mellyek különbözők, a’ gőgfőben erednek (1838 Dömény Sándor C7308, 86) | [A madaraknak] kettős gégefőjük van, egy felső (larynx) és egy alsó (syrinx), amely utóbbi a hörgöknél található s gyakran külön izmokkal ellátva, a madarak éneklő készülékét teszi (1895 PallasLex. CD02) | A gégefőhöz csak a lábatlan kétéltűek és a kevés farkos kétéltű esetében csatlakozik légcső, a többi kétéltű tüdeje közvetlenül a nyelőcsőbe nyílik (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Berta Hajnal kitépte a torkába, pontosabban: a gégefőbe fúródott nyílvesszőt (1997 Magyar Hírlap CD09) | Gégefőjük [ti. a fogasceteké] megnyúlt a „mellényelés” elkerülésére és a víznyomás-kiegyenlítés érdekében (1999 MagyarNagyLex. C5821, 105).

ÖE: ~gyulladás.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gégefő főnév (Anat)
〈az emberben, az emlősökben és egyes hüllőkben, kétéltűekben:〉 a légcső felső végén, ill. 〈a madaraknál:〉 a légcső alsó és felső végén található, a légzésben (és a hangképzésben) fontos szerepet betöltő, és az idegen anyagok légcsőbe jutásának megakadályozásában is szerepet játszó szerv; gége
a’ tüdeinkből kifútt Levegőnek ereje megrezzenti a’ gégefőt
(1812 Ercsei Dániel)
A’ szoptató állatok [= emlősök] szólamának hangjai, mellyek különbözők, a’ gőgfőben erednek
(1838 Dömény Sándor)
[A madaraknak] kettős gégefőjük van, egy felső (larynx) és egy alsó (syrinx), amely utóbbi a hörgöknél található s gyakran külön izmokkal ellátva, a madarak éneklő készülékét teszi
(1895 PallasLex.)
A gégefőhöz csak a lábatlan kétéltűek és a kevés farkos kétéltű esetében csatlakozik légcső, a többi kétéltű tüdeje közvetlenül a nyelőcsőbe nyílik
(1933 Az állatok világa ford.)
Berta Hajnal kitépte a torkába, pontosabban: a gégefőbe fúródott nyílvesszőt
(1997 Magyar Hírlap)
Gégefőjük [ti. a fogasceteké] megnyúlt a „mellényelés” elkerülésére és a víznyomás-kiegyenlítés érdekében
(1999 MagyarNagyLex.)
ÖE: gégefőgyulladás
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások