inasesztendő l. összetételként az alábbi szócikkben

esztendő fn 6C3 (kissé vál)

1. (minőségjelzővel) (Csill) ’〈az idő mérésének egységeként:〉 az az idő, amely két egymást követő tavaszi nap-éj egyenlőség között eltelik, és amely alatt a Föld egyszer teljesen befutja Nap körüli pályáját; napév’ ❖ Százhatvannégy földi esztendő kell neki [ti. a Neptunnak], amíg egyszer körülfutja a napot (1872–1874 Jókai Mór CD18) | a csillagászati esztendő 365 és néhány másodperc hiján egy negyed nap (1910 Pesti Napló márc. 26. C8688, 7) | Látszó évi útjáról március 21-én a kora hajnali órákban érkezik vissza a Nap a Kos csillagképbe eső Tavaszpontba, ahonnan az elmúlt év március 20-án pályájára indult. Ismét eltelt egy tropikus esztendő (1995 Magyar Nemzet ápr. 15. C8370, III).

2. ’〈naptárakban:〉 a napév v. holdév időtartama alapján kialakított, hónapokra osztott időszak, kül. 〈a Gergely-naptárban:〉 12 hónapból álló, január 1-től december 31-ig tartó, 365 v. 366 napot magában foglaló időszak’ ❖ Az 1761. eſztendtl fogva, két nem torok fájáſt tapaſztaltunk a’ nép kztt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 119) | a Tudós társaság, a mellett, hogy évkönyveit esztendőről esztendőre kiadta, még egy másik folyóiratot is indíta meg „Tudománytár” cím alatt (1858 Arany János C6504, 512) | A régi 10 hónapos és 304 napos római esztendőben (1896 PallasLex. CD02) | a húszas esztendők vége felé (1963–1964 Féja Géza 9138006, 206) | Számos vallás hívei különböző időpontokban ünneplik az új esztendő beköszöntését, a zsidók és a muzulmánok például a Hold, az irániak a pedig a Nap állása szerint (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. (gyakr. az új jelzővel) ’〈újévi jókívánságban, köszöntésben〉’ ❖ Érj sok szerentsés új esztendőt, azt kivánnya igaz szivű szolgád (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 246) | arra van szabadságunk, hogy békességes, szerencsés és áldásokkal telyes bóldog esztendőt kívánjunk minden-rendű hazánkfiainak (1819 Fazekas Mihály 8138065, 35) | Az óramutató átlépi az öreg esztendő mezsgyéjét s a következő percenete már 1849-re esik. „Adjon az isten jobb esztendőt a hazára” – mondja a szónokok szónoka [ti. Kossuth] (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | hadd kívánjak mindannyiunknak békés, áldott karácsonyt és sikerekben, sportsikerekben is gazdag új esztendőt! (2001 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’〈vmely meghatározott időponttól számítva:〉 nagyjából 12 hónapnyi időtartam’ ❖ [a betegség] egynéhány holnapokig ſöt eſztendeig is el tart (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 178) | nem lehet p. o. gazdaságban az idén ökröket vásárlani, esztendőre kutakat ásni, harmadikban béreslakást épitni (1830 Széchenyi István 8429005, 248) | [Babits] kényes és tartózkodó volt a költői maga-mutogatásban, s tizennyolc esztendő alatt csak három kis verseskönyvet küldött az első után (1924 Benedek Marcell 9042004, 95) | Vasöntő apám már jó esztendeje munkanélküli volt (2002 Népszabadság okt. 21. C7850, melléklet [27]).

3a. (jelzőként) ’vhány ilyen időegységnyi 〈folyamat, cselekvés stb.〉’ ❖ a’ pusztúlások pedig, mellyeket [a templomok] időről időre szenvedtek, legalább is három ezer esztendő virágzást bizonyítanak (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 147) | Nem várok! minden pillanat egy esztendő késés (1874 Fővárosi Lapok C8090, [807]) | Hetvenöt esztendő élet, ötven esztendő munka igen nagy idő (1921 Budapesti Hírlap máj. 29. C4709, 2) | viszonylag rövid időn belül, alig két esztendő különbséggel kétszer csapolták meg a lakosság pénzvagyonát (2000 Buza János CD58).

3b. ’vhány ilyen egységnyi, vmely büntetés-végrehajtási intézményben töltendő idő mint bíróság által kiszabott büntetés’ ❖ Lapsánszky a veszedelmes elvek hirdetésében tettleges részt nem vőn, […] tehát – kap 10 esztendőt (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Kilics Nikolának csak egy esztendőt adott a bíróság (1896 Papp Dániel 8354004, 182) | egy bizonyos gróf Széchenyi Istvánnak és egy Petőfi Sándornak nem egy, de számtalan fájdalmas és keserves kitörése [volt] a saját nemzete és fajtája ellen, amelyekért ma bizonyára igen súlyos hónapokat, sőt esztendőket kaphatnának (1924 Juhász Gyula¹ 9284929, 125) | egy öregasszony meggyilkolásáért ítélték el hat esztendőre (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (rendsz. minőségjelzővel) ’〈a szövegkörnyezetben meghatározott ciklikusan ismétlődő folyamat, tevékenység stb. tagolásának egységeként:〉 nagyjából ugyanakkor kezdődő, 12 hónapnyi v. annál rövidebb időszak’ ❖ soha sem vagyok annyira elfoglalva, mint Oskolai esztendőnk kezdetivel (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 457) | midőn [a pásztor] szolgálati esztendeje kitelt (1854 Vasárnapi Újság CD56) | az egyházi esztendő ünnepeit (1876 Magyar Könyvszemle CD40) | Az idei mezőgazdasági esztendő (1934 Budapesti Hírlap dec. 29. C4722, 12) | a félévi, illetve esztendő végi kollokviumra, szigorlatra (1979 Népsport szept. 26. C8048, 3) | [a cég] két sikeres üzleti esztendő után zavarba került (1995 Figyelő CD2601).

5. ’életév’ ❖ olly ſzemélyeken, kik-még a’ 18. eſztendöt el-nem érték vólt, elſ két nap alatt négyſzer vágattam eret (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 214) | Most nincs a hatvan esztendőn felül Valókon a sor (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész 8014008, 375) | A növekedő [datolya]fa 8. esztendejében kezd gyümölcsözni (1893 PallasLex. CD02) | álmomban én is vissza-ifjulok oly esztendőmbe, mikor ővele együtt voltam (1979 Weöres Sándor 9788319, 48) | [a kutyák esetében] az első év 12, minden további esztendő pedig 7 emberi évnek számít (1992 Szinák János–Veress István CD59).

5a. (korra utaló minőségjelzővel, tbsz-ban) ’〈a jelzőben megjelölt életszakaszra vonatkoztatva〉’ ❖ ſzörnyü fájdalmomra esik, ifjú eſztendöimet, illy korán, és keſerüségeſen végeznem (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 198) | Nem tekintik az én öreg esztendeimet! Illik az? (1861 Arany János C6504, 99) | A nagy idők fuvallata már gyermeki esztendeiben megérintette [Jósika Miklós] lelkét (1896 Széchy Károly CD44) | Ha nem Pálhalmán, a fiatalkorúak börtönében töltené legszebb ifjú éveit. Legalábbis a fiatal esztendőkből kettőt (1991 Népszabadság jún. 17. C7841, 7).

6. (rendsz. birtokszóként) ’〈vki(k) szempontjából:〉 vhány(adik) ilyen naptári egységnyi, életévnyi stb. időszak eseményeinek, élményeinek, eredményeinek stb. az összessége’ ❖ a’ szántó fldek mindenfelé bő esztendvel bíztatnak (1817 Hazai és Külföldi Tudósítások C8255, [161]) | [a gyáripar számára] csak azon munkást veszszük igénybe, kinek más keresete nincs, az ország azon vidékein leginkább, hol egy két sovány esztendő éhenhalást idéz elő (1847 Hetilap CD61) | Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom (1925 József Attila CD01) | a Világbank is gratulált az EBRD első esztendejéhez (1992 Magyar Nemzet ápr. 13. C8367, 11).

J: év¹.

Ö: ó~, próba~, új~.

ÖU: fél~, gyász~, hold~, inas~, katona~, nap~, szökő~.

ÖE: ~szám, ~számra, ~számú, ~tájban.

Sz: esztendejű, esztendőnyi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

inasesztendő - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó összetételeként
esztendő főnév 6C3 (kissé vál)
1. (minőségjelzővel) (Csill)
〈az idő mérésének egységeként:〉 az az idő, amely két egymást követő tavaszi nap-éj egyenlőség között eltelik, és amely alatt a Föld egyszer teljesen befutja Nap körüli pályáját; napév
Százhatvannégy földi esztendő kell neki [ti. a Neptunnak], amíg egyszer körülfutja a napot
(1872–1874 Jókai Mór)
a csillagászati esztendő 365 és néhány másodperc hiján egy negyed nap
(1910 Pesti Napló márc. 26.)
Látszó évi útjáról március 21-én a kora hajnali órákban érkezik vissza a Nap a Kos csillagképbe eső Tavaszpontba, ahonnan az elmúlt év március 20-án pályájára indult. Ismét eltelt egy tropikus esztendő
(1995 Magyar Nemzet ápr. 15.)
2.
〈naptárakban:〉 a napév v. holdév időtartama alapján kialakított, hónapokra osztott időszak, kül. 〈a Gergely-naptárban:〉 12 hónapból álló, január 1-től december 31-ig tartó, 365 v. 366 napot magában foglaló időszak
Az 1761. eſztendtl fogva, két nem torok fájáſt tapaſztaltunk a’ nép kztt
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a Tudós társaság, a mellett, hogy évkönyveit esztendőről esztendőre kiadta, még egy másik folyóiratot is indíta meg „Tudománytár” cím alatt
(1858 Arany János)
A régi 10 hónapos és 304 napos római esztendőben
(1896 PallasLex.)
a húszas esztendők vége felé
(1963–1964 Féja Géza)
Számos vallás hívei különböző időpontokban ünneplik az új esztendő beköszöntését, a zsidók és a muzulmánok például a Hold, az irániak a pedig a Nap állása szerint
(2002 Magyar Hírlap)
2a. (gyakr. az új jelzővel)
〈újévi jókívánságban, köszöntésben〉
Érj sok szerentsés új esztendőt, azt kivánnya igaz szivű szolgád
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
arra van szabadságunk, hogy békességes, szerencsés és áldásokkal telyes bóldog esztendőt kívánjunk minden-rendű hazánkfiainak
(1819 Fazekas Mihály)
Az óramutató átlépi az öreg esztendő mezsgyéjét s a következő percenete már 1849-re esik. „Adjon az isten jobb esztendőt a hazára” – mondja a szónokok szónoka [ti. Kossuth]
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
hadd kívánjak mindannyiunknak békés, áldott karácsonyt és sikerekben, sportsikerekben is gazdag új esztendőt!
(2001 Országgyűlési Napló)
3.
〈vmely meghatározott időponttól számítva:〉 nagyjából 12 hónapnyi időtartam
[a betegség] egynéhány holnapokig ſöt eſztendeig is el tart
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
nem lehet p. o.példának okáért gazdaságban az idén ökröket vásárlani, esztendőre kutakat ásni, harmadikban béreslakást épitni
(1830 Széchenyi István)
[Babits] kényes és tartózkodó volt a költői maga-mutogatásban, s tizennyolc esztendő alatt csak három kis verseskönyvet küldött az első után
(1924 Benedek Marcell)
Vasöntő apám már jó esztendeje munkanélküli volt
(2002 Népszabadság okt. 21.)
3a. (jelzőként)
vhány ilyen időegységnyi 〈folyamat, cselekvés stb.〉
a’ pusztúlások pedig, mellyeket [a templomok] időről időre szenvedtek, legalább is három ezer esztendő virágzást bizonyítanak
(1817 Hasznos Mulatságok)
Nem várok! minden pillanat egy esztendő késés
(1874 Fővárosi Lapok)
Hetvenöt esztendő élet, ötven esztendő munka igen nagy idő
(1921 Budapesti Hírlap máj. 29.)
viszonylag rövid időn belül, alig két esztendő különbséggel kétszer csapolták meg a lakosság pénzvagyonát
(2000 Buza János)
3b.
vhány ilyen egységnyi, vmely büntetés-végrehajtási intézményben töltendő idő mint bíróság által kiszabott büntetés
Lapsánszky a veszedelmes elvek hirdetésében tettleges részt nem vőn, […] tehát – kap 10 esztendőt
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
Kilics Nikolának csak egy esztendőt adott a bíróság
(1896 Papp Dániel)
egy bizonyos gróf Széchenyi Istvánnak és egy Petőfi Sándornak nem egy, de számtalan fájdalmas és keserves kitörése [volt] a saját nemzete és fajtája ellen, amelyekért ma bizonyára igen súlyos hónapokat, sőt esztendőket kaphatnának
(1924 Juhász Gyula¹)
egy öregasszony meggyilkolásáért ítélték el hat esztendőre
(2002 Magyar Hírlap)
4. (rendsz. minőségjelzővel)
〈a szövegkörnyezetben meghatározott ciklikusan ismétlődő folyamat, tevékenység stb. tagolásának egységeként:〉 nagyjából ugyanakkor kezdődő, 12 hónapnyi v. annál rövidebb időszak
soha sem vagyok annyira elfoglalva, mint Oskolai esztendőnk kezdetivel
(1789 Kazinczy Ferenc)
midőn [a pásztor] szolgálati esztendeje kitelt
(1854 Vasárnapi Újság)
az egyházi esztendő ünnepeit
(1876 Magyar Könyvszemle)
Az idei mezőgazdasági esztendő
(1934 Budapesti Hírlap dec. 29.)
a félévi, illetve esztendő végi kollokviumra, szigorlatra
(1979 Népsport szept. 26.)
[a cég] két sikeres üzleti esztendő után zavarba került
(1995 Figyelő)
5.
olly ſzemélyeken, kik-még a’ 18. eſztendöt el-nem érték vólt, elſ két nap alatt négyſzer vágattam eret
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Most nincs a hatvan esztendőn felül Valókon a sor
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A növekedő [datolya]fa 8. esztendejében kezd gyümölcsözni
(1893 PallasLex.)
álmomban én is vissza-ifjulok oly esztendőmbe, mikor ővele együtt voltam
(1979 Weöres Sándor)
[a kutyák esetében] az első év 12, minden további esztendő pedig 7 emberi évnek számít
(1992 Szinák János–Veress István)
5a. (korra utaló minőségjelzővel, tbsz-ban)
〈a jelzőben megjelölt életszakaszra vonatkoztatva〉
ſzörnyü fájdalmomra esik, ifjú eſztendöimet, illy korán, és keſerüségeſen végeznem
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Nem tekintik az én öreg esztendeimet! Illik az?
(1861 Arany János)
A nagy idők fuvallata már gyermeki esztendeiben megérintette [Jósika Miklós] lelkét
(1896 Széchy Károly)
Ha nem Pálhalmán, a fiatalkorúak börtönében töltené legszebb ifjú éveit. Legalábbis a fiatal esztendőkből kettőt
(1991 Népszabadság jún. 17.)
6. (rendsz. birtokszóként)
〈vki(k) szempontjából:〉 vhány(adik) ilyen naptári egységnyi, életévnyi stb. időszak eseményeinek, élményeinek, eredményeinek stb. az összessége
a’ szántó fldek mindenfelé bő esztendvel bíztatnak
(1817 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[a gyáripar számára] csak azon munkást veszszük igénybe, kinek más keresete nincs, az ország azon vidékein leginkább, hol egy két sovány esztendő éhenhalást idéz elő
(1847 Hetilap)
Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom
(1925 József Attila)
a Világbank is gratulált az EBRDEuropean Bank for Reconstruction and Development ’Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank’ első esztendejéhez
(1992 Magyar Nemzet ápr. 13.)
J: év¹
ÖU: félesztendő, gyászesztendő, holdesztendő, inasesztendő, katonaesztendő, napesztendő, szökőesztendő
ÖE: esztendőszám, esztendőszámra, esztendőszámú, esztendőtájban
Sz: esztendejű, esztendőnyi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

inasesztendő fn (kissé rég)

1. ’vmely (kézmű)ipari, ritk. szolgáltató- v. mezőgazdasági szakma kitanulása során inasként töltött (vhány) év’ ❖ Inas eſztendeit ki-tltvén Parisban, és Londonban a’ leg hireſſebb Órás meſtereknél, a’ mint azoknak ide rekeſztett Teſtimoniáliſſa meg-mutattya, jó módgya, és alkalmatoſsága volt az Órás meſterséget meg-tanúlni (1782 Instanciák csinálásának módja ford. 7505003, [b2v]) | Egy csizmát nem tudna ön elkészíteni, anélkül, hogy az inasesztendőt kitöltse, s a pénzcsinálásról azt hiszi ön, hogy az könnyebb mesterség (1875 Jókai Mór CD18) | Asztalos vagyok, keserü kenyéren kitöltöttem öt inasesztendőt (1898 Móra István 8321001, 55) | Aki a Hortobágyon akár csikós, akár gulyás akart lenni, annak előbb inasesztendőt kellett tölteni: tanyásnak lenni, aki a háztartást vezeti és az egy év alatt elsajátítja azt, amit tudni kell egy bojtárnak (1931 e. Káplár Miklós CD10).

2. ’〈vmely (művészi, tudományos) tevékenységben, ill. vmely életforma, magatartás, viselkedésmód stb. gyakorlásában:〉 az annak (magas szintű) elsajátításához, a mesterségbeli fogások megtanulásához, az azzal való ismerkedéshez szükséges időszak (egy éve)’ ❖ Azólta más Zsivány is akart már pénzt ki-hozni a’ Stempelamt Kintstárjából; de ez, kéttség-kivl nem tltötte még el az inas-eſztendt a’ zsiványságban: mert még tsak a’ kúltsos láda’ nyitjához se juthatott, sok feſzegetései után (1792 Magyar Hírmondó C5808, 22) | a’ tsendessen-való Aluvás-is egyik keresztényi Mesterség; a’ mellyben-is én eddig tsak Inas-Esztendt tltöttem (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 531) | Megengedem, hogy a hideg, közönyös észlelő a nagyvilág zürzavarában sok mulattatót találhat, csakhogy akkor a néző – a ki maga nem játszik – ismerje ám a játéknak minden szabályát, […] megtudja különböztetni a tettetett közönyt a vergődő nyugtalanságtól, a bájos mosoly alatt észrevegye a keserüség vonaglását. Ilyen mesterséget nem adnak inas esztendők nélkül (1868 Tolnai Lajos ford.–Cherbuliez C4220, 106) | az ősi, az idegen világoktól még érintetlen Kína művésze micsoda tanuláson, micsoda inasesztendőkön ment keresztül (1911 Nyugat CD10).

J: inasév.

Vö. CzF.; SzólKm.; SzT.

inasesztendő főnév (kissé rég)
1.
vmely (kézmű)ipari, ritk. szolgáltató- v. mezőgazdasági szakma kitanulása során inasként töltött (vhány) év
Inas eſztendeit ki-tltvén Parisban, és Londonban a’ leg hireſſebb Órás meſtereknél, a’ mint azoknak ide rekeſztett Teſtimoniáliſſa meg-mutattya, jó módgya, és alkalmatoſsága volt az Órás meſterséget meg-tanúlni
(1782 Instanciák csinálásának módja ford.)
Egy csizmát nem tudna ön elkészíteni, anélkül, hogy az inasesztendőt kitöltse, s a pénzcsinálásról azt hiszi ön, hogy az könnyebb mesterség
(1875 Jókai Mór)
Asztalos vagyok, keserü kenyéren kitöltöttem öt inasesztendőt
(1898 Móra István)
Aki a Hortobágyon akár csikós, akár gulyás akart lenni, annak előbb inasesztendőt kellett tölteni: tanyásnak lenni, aki a háztartást vezeti és az egy év alatt elsajátítja azt, amit tudni kell egy bojtárnak
(1931 e. Káplár Miklós)
2.
〈vmely (művészi, tudományos) tevékenységben, ill. vmely életforma, magatartás, viselkedésmód stb. gyakorlásában:〉 az annak (magas szintű) elsajátításához, a mesterségbeli fogások megtanulásához, az azzal való ismerkedéshez szükséges időszak (egy éve)
Azólta más Zsivány is akart már pénzt ki-hozni a’ Stempelamt Kintstárjából; de ez, kéttség-kivl nem tltötte még el az inas-eſztendt a’ zsiványságban: mert még tsak a’ kúltsos láda’ nyitjához se juthatott, sok feſzegetései után
(1792 Magyar Hírmondó)
a’ tsendessen-való Aluvás-is egyik keresztényi Mesterség; a’ mellyben-is én eddig tsak Inas-Esztendt tltöttem
(1796 Takács Ádám ford.Scriver)
Megengedem, hogy a hideg, közönyös észlelő a nagyvilág zürzavarában sok mulattatót találhat, csakhogy akkor a néző – a ki maga nem játszik – ismerje ám a játéknak minden szabályát, […] megtudja különböztetni a tettetett közönyt a vergődő nyugtalanságtól, a bájos mosoly alatt észrevegye a keserüség vonaglását. Ilyen mesterséget nem adnak inas esztendők nélkül
(1868 Tolnai Lajos ford.Cherbuliez)
az ősi, az idegen világoktól még érintetlen Kína művésze micsoda tanuláson, micsoda inasesztendőkön ment keresztül
(1911 Nyugat)
J: inasév
Vö. CzF.; SzólKm.; SzT.

Beállítások