🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

lengyelkedik tn ige (kissé rég, pejor is)

’emigrált lengyel hazafiként v. elszegényedett magyar (nemes)emberként vmely magyar (nemesi) családnál, ill. tehetős rokonnál, barátnál (túlzottan hosszú ideig) szívességből él vki; lengyeleskedik’ ❖ Mikor [a hadjáratból elmenekült Jaroslav Szkolenszky herceg] az uraknál kiélte magát, a parasztokhoz került lengyelnek. A lengyel magyar barátságon jó darabig megélt s mikor kikopott egyik faluból, ment a másik faluba, így jutott a fővárosba. Itt lengyelkedett egy darabig, ő nem fáradt volna el, de elfáradtak az emberei (1896 Budapesti Hírlap aug. 2. C4743, 7) | Az udvarházak, amelyek vagy másfél évtizeden át úgy összebújtak, mint a juhnyáj az égiháborúban, kezdtek hátat fordítani egymásnak. […] Megadták az árát ennek az időváltozásnak elsősorban a „lengyelek”, akik egy-egy közbirtokosság területén, az egymástól nem messzire eső kúriákban lengedezve lengyelkedhettek; itt franciára, amott mazurkára, virágnyelvre és szalontársalgásra tanítván a házak hölgyeit, míg a férfiaknak segítettek a bor lefejtésénél és a honfibánat mulasztásánál (1923 Krúdy Gyula CD54) | selyemágyon bolhavárban lengyelkedtem kilenc házban lett a hátam hegedő (1986 Szepesi Attila 9666007, 31).

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
lengyelkedik tárgyatlan ige (kissé rég, pejor is)
emigrált lengyel hazafiként v. elszegényedett magyar (nemes)emberként vmely magyar (nemesi) családnál, ill. tehetős rokonnál, barátnál (túlzottan hosszú ideig) szívességből él vki; lengyeleskedik
Mikor [a hadjáratból elmenekült Jaroslav Szkolenszky herceg] az uraknál kiélte magát, a parasztokhoz került lengyelnek. A lengyel magyar barátságon jó darabig megélt s mikor kikopott egyik faluból, ment a másik faluba, így jutott a fővárosba. Itt lengyelkedett egy darabig, ő nem fáradt volna el, de elfáradtak az emberei
(1896 Budapesti Hírlap aug. 2.)
Az udvarházak, amelyek vagy másfél évtizeden át úgy összebújtak, mint a juhnyáj az égiháborúban, kezdtek hátat fordítani egymásnak. […] Megadták az árát ennek az időváltozásnak elsősorban a „lengyelek”, akik egy-egy közbirtokosság területén, az egymástól nem messzire eső kúriákban lengedezve lengyelkedhettek; itt franciára, amott mazurkára, virágnyelvre és szalontársalgásra tanítván a házak hölgyeit, míg a férfiaknak segítettek a bor lefejtésénél és a honfibánat mulasztásánál
(1923 Krúdy Gyula)
selyemágyon bolhavárban lengyelkedtem kilenc házban lett a hátam hegedő
(1986 Szepesi Attila)

Beállítások