trauma fn 

1. ’testi károsodást okozó fizikai (be)hatás’ ❖ Kedvezőbb a jóslat, ha fiatal egyénnél az agyvérzés külbehatások például trauma következtében jő létre (1858 Orvosi Hetilap C8108, 457) | [az idiotizmust] a magzat koponyáját a szülés alatt ért erősebb trauma is okozhatja (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 108) | A kidülledés néha olyan mértékű, hogy a [pekingi palota]kutyának még alvás közben is nehezére esik teljesen becsukni a szemét. Más fajtáknak a szeme majdnem teljesen kifordul az üregéből, s egy egészen mérsékelt trauma elegendő ahhoz, hogy ez bekövetkezzék (1992 Szinák János–Veress István CD59) | A 85 dB feletti hangerő már minden esetben káros. Hasonló módon okoznak károsodást a robbanásszerű lökéshullámok (akusztikus traumák), és a tartós zaj is (2003 Természet Világa CD50).

2. ’lelki betegséget, a pszichés működésben zavart okozó esemény, történés stb., ill. az az által kiváltott megrázkódtatás, sokk’ ❖ Nem lehet kétség felőle, hogy a beteg első phobiáját, az elevenen eltemettetéstől való félelmet, egy sexualis trauma hozta létre (1912 Csáth Géza 9085008, 67) | A furcsa az volt, hogy nem féltem. Teljesen kívül álltam minden emberin. Az érzelmeim megbénultak, megszűntek. Csak mentem. Utólag örülök, hogy így volt: ki tudja, micsoda traumát, idegmegrendülést hagyott volna hátra ezeknek a pillanatoknak a feszültsége (1934 Szerb Antal 9668032, 268) | József Attila megbetegedését személyes traumák sorozatára vezethetjük vissza, amelyek különös ismertetőjele éppen abban állt, hogy feldolgozhatatlannak bizonyultak a költő számára (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 606) | az autista gyerekeket általában annyi trauma, lelki és nemritkán fizikai bántalmazás éri, hogy a legtöbben azt tartják, jobb nekik a szegregált oktatás és a szakértő fejlesztés. […] Szabolcs például központifűtés-szerelőnek tanult, de amikor a hegesztőpisztolyt be kellett gyújtani, mindig eldobta, mert félt a tűztől. Szülei akkor vették ki az iskolából, amikor rákötötték a kezére (2010 Magyar Narancs 3220003, 26).

3. ’vmely közösség életében bekövetkező, annak sorsát, jövőjét negatívan befolyásoló, károsan alakító jelenség, esemény, változás, ill. annak hatása, lenyomata a kollektív és személyes tudatban, emlékezetben’ ❖ A lebédiai kettészakadás után jött az etelközi szállás pusztulása. A lechmezei összeomlás után a Mohipuszta, amíg Mohács emléke sajgott fel bennünk egészen Világosig és Trianonig. De ha ilyen „traumák” ástak ekkora medret ennek a tragikus életérzésnek, kérdezzük, mért nem hatottak olyan megsemmisítő erővel például a francia népre azok a borzalmas débâcle-ok, amelyeken átesett a crécy-i csatától egészen Waterloo-ig vagy Sedanig? (1939 Magyar Nemzet aug. 20. C8355, [1]) | Bizonyosnak csak az látszott [Csoóri Sándor számára], hogy tehetsége igéző hatalmát valamiként neki is ki kell bontakoztatnia, s 1956–1957 történelmi traumáját csak a politikai tisztesség törvényei szerint lehet s kell feloldania (1986 Kiss Ferenc CD53) | [Viselkedési kultúránk] meghatározói: érvénytelen társadalmi hierarchia, önkényes közösségi értékelési alapok, erkölcsét vesztett, összezavart és megalázott társadalom, kusza, szinte áttekinthetetlen, infantilis és kétértelmű magatartásminták, az önbizalom szinte teljes hiánya, Nádas Péter kifejezésével az „elvarázsolt párbeszéd”, a politikai és a társasági diskurzus ráolvasásszerű jellege, a metakommunikáció és a verbális kommunikáció hasadása. Ezek nemcsak a totális diktatúra okozta félelmek és sérelmek következményei, hanem az elfojtott és máig feldolgozatlan traumák is szerepet játszanak bennük. Azok, amelyek az egyéni és kollektív emlékezetben felhalmozódtak, befolyásolják viselkedésünket (1997 Magyar Hírlap CD09) | Kertész – aki maga is megjárt több koncentrációs tábort – az európai civilizáció traumáját látja a holokausztban (2000 Magyar Hírlap CD09) | Már épül a World Trade Center helyén álló múzeum, a New York-iak magukhoz tértek a trauma [ti. a 2001. szeptember 11-i terrortámadás] után (2002 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: pszicho~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.